Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-13 / 10. szám
M82Ljanv*r 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A ma tanulságain okulva: jobb munkával kezdjük a holnapot A PAKSI VÖRÖS SUGAR TSZ-BEN épp úgy, mint az ország négyezer közös gazdaságában, készülnek a zárszámadásra. Nehéz és bonyodalmakkal teli évet hagytak maguk mögött a paksi Vörös Sugár Tsz tagjai. Kezdjük azzal, hogy a tsz gazdasága az elmúlt évben 800 holdról 4200 hold területre gyarapodott. Az 1961-es évben belépett tagok 520 holdas őszi vetése 600 parcellát képezett. Ebből következett, hogy a szétszórt területekről a termés betakarítása sok nehézséget okozott. Ehhez jött még a mostoha időjárás, az aszály. A gondok — ahogy Polányi Máté elvtárs, a tsz elnöke mondja — a felfejlődéssel nőttek, de a fejlődés mégis szükségszerei volt a tsz további erősödése szempontjából. A terület és a taglétszám növekedésével együtt újabb lehetőségek adódtak a jobb és gazdaságosabb termelésre. A ZÁRSZÁMADÁSI közgyűlésen lösz miről beszámolni a vezetőségnek. A növekedés nehézségeinek szakasza lezáródott a földrendezéssel. A tavasszal megkezdődött a tsz-ben az építkezés, a gépesítés, s ezzel egv- időben az újonnan belépettek szövetkezeti munkára való szervezése. Épült az elmúlt évben istálló, magtár, kukoricagóré, sertésszállás. Vásároltak erő- és munkagépeket, Zetort, lánctalpas és unlverzál traktort, vetágé- pet, műtrágyászórót, pótkocsit, de ki győzné valamennyi beruházásukat felsorolni. A gépesítést nagyjából megoldották. A jelenlegi problémát az adja, hogy hiányoznak még a gépeket kezelő szakemberek és egy gépjavító műhely. Annak ellenére, hogy 1961-ben, az aszály miatt terméskiesésük volt, az idei évet jobb feltételek között kezdik meg. Időben vetették el a kalászosokat. A földeken mélyművelést alkalmaztak, s tervszerűen végzik a szervestrágyázást, a föld táperejének növelését. A nagytáblák kialakításával kiiktatták a régi, most már feleslegessé vált dűlőutakat, s ezzel is növelték a termőterületet. Az ősszel megkezdték a forgatást, 39 holdon szőlőt, 75 holdon pedig barackost telepítenek. A GAZDASÁGVEZETÉS a zárszámadás számszaki előkészítésével foglalkozik. Rövidesen befejezik a leltározást. Rendezik a vállalatokkal történő elszámolásokat. Felmérik, mennyi földjáradékot kell kifizetni, rendezik a tagok által bevitt állatokért és felszerelésekért járó esedékes rész kifizetését. Készül a mérleg. és a sok gazdasági munka végzése közben nemcsak a paksi tsz-ben, de másutt is úgy tűnik, hogy nincs idő a politikai munkára. Pedig a politikai munka nélkülözhetetlen, és minden időben, bármenynyire is sürgetőek az egyéb munkák, kell rá időt találni. A zárszámadások előkészítésének szakasza, amikor a tsz-pártszerveze- tek tagjai és gazdasági vezetői naponta együtt vannak a tsz tagságával, jó alkalom arra, hogy a közgyűlés előtt a tagokat tájékoztassák a legfontosabb kérdésekről. Jó és soha vissza nem téNegyedévenként sorsolják az ötezer forintos gépkocsi- nyereménybetétkönyveket is A c.sáknem egy éve bevezetett új takarékossági forma, a gépko- csi-nyereménybetétkönyv hamar népszerű lett országszerte. Mini ismeretes, a tízezer forintos betétkönyveket negyedévenként, a? Ötezer forintosokat pedig eddig félévenként sorsolták, s minden ezer betétkönyvre legalább egy I gépkocsi jutott. A pénzügyminiszter nemrégen megjelent rendelete kedvezően I megváltoztatta az ötezer forintos j gépkocsi-nyereménybetétkönyv | sorsolási feltételeit. Az 1961 ok- ( tóber 31-e után váltott ötezer fo- . ríntos betétkönyveket ezután háromhavonként sorsolják, — azonban kétezer betétkönyvre jut egy autó. Az október 31-e előtt váltott betétkönyvek a februári, illetve az áprilisi húzáson még a régi feltételekkel vesznek részt, majd ezeket is három havonként sorsolják. A 10 000 forintos gép- kocsi-nyereménybetétkönyvek sorsolási feltételei változatlanok. Az Országos Takarékpénztár felhívja a figyelmet arra, hogy a májusi sorsolásra január 31-ig lehet váltani ötezer és tízezer forintos gépkocsi-nyereménybetét- könyveket. könyörtelenül kivégzik őket. S megtörtént esetekre hivatkoztak. Egyik reggel repülőgép jelent meg a futingrai erőd felett, leírta a tiszteletkört, majd ledobta azt a kis csomagot, amelyben az erőd postája volt. Még soha nem ért földet ilyen pontosan a posta, mint ezen a napon: szinte a helyőrség irodája elé esett. Hamarosan ki is osztották a leveleket. Mindenki örömmel olvasta az otthon üzenetét, csak Somogyi Gyulának borult el az arca. A szomszéd Juli néni közölte vele, hogy édesanyja meghalt Somogyinak hirtelen megeredtek a könnyei és sírt, mint egy gyermek. Senkije sem volt özvegy édesanyján kívül.. j Somogyit, mint leventét vitték el anyja mellől. Odakint sokadmagával francia fogságba került. Napokíg-hetekig éheztették őket, majd megjelent a táborban egy élelemmel és itallal dúsan megrakott autó, a kocsin pedig egy légiós kapitány. A tiszt szélesen mosolygott, majd kedvesen mondta: aki éhes, fáradjon közelebb. Tolongtak a kocsihoz, hiszen min denkinek korgott a gyomra. Mielőtt az agyonéhezett fiatalok, vehettek volna a bőség kosarából, egy nyilatkozatot keleti aláírniok, amiről senki sem tudta, mj az. Amikor megtudta, már késő volt. Somogyi sírt: lelki szemei előtt lepergett a hazájától távol töltött három esztendő, amely alatt egyetlen vigasza volt csak: édesanyja. Őrá gondolt, ha szenvedett, ő jutott eszébe legnehezebb perceiben, s ha nagyon fájt valami leült, s levélben panaszkod- ta ki magát. S olyan jól esett, amikor megérkezett a simogató, bíztató levél. És most, édesanyja nincs többé .;. A többiek odasereglettek Somogyi mellé, vigasztalták, de eredmény nélkül. — Bár csak engem találna szíven elsőnek a vietnamiak golyója — zokogta: — Gyuszi, hogy beszélhetsz így! Somogyi felzokogott. Elérkezett a nagyvenedik nap, a február 9-e. Hűvös, szeles időre ébredtek a futingrai erőd lakói. Az idegenlégiósok hamarosan az udvaron termettek, és várakozóan tekintgettek az itt-ott feltűnő főhadnagyra. A parancsnok az altisztek kíséretében bejárta az erődöt, s hosszúcsövű távcsövével sokáig kémlelte az erdőt. Semmi nesz nem, hallatszott. A parancsnok semmi gyanúsat nem tapasztalt... Aztán tovább ment a déli, a nyugati, majd az északi szárnyhoz . .. Sem ő, sem az altisztek nem láttak semmit. rő alkalom arra, hogy a tagság körében felmerülő kérdésekre választ adjanak és menet közben intézzék el az apró-cseprő dolgokat A PÁRTSZERVEZET politikai munkájával szinte felbecsülhetetlen segítséget adhat a zárszámadás előkészítésében a gazdasági vezetésnek. Hogy miről beszéljenek a párttagok? Erre általános receptet és szempontokat könnyebb lenne adni, de nem lenne helyes. A helyi pártszervezeteknek kell annyi önállósággal rendelkezniük, hogy az év tapasztalatai és tanulságai alapján megítéljék, hol szorít a cipő, hol, milyen politikai munkára van szükség. Még két hét van vissza a küszöbönálló számvetésekig, a zárszámadási közgyűlésekig. Ez a kéthét a politikai munka végzése szempontjából sokat jelent, ha pártszervezeteink ezt az időszakot jól kihasználják és a közgyűlések előtt a tagokat tájékoztatják a legfontosabb kérdések-* ről. Ez a munka hasznos, sokszorosan kamatozik és az egész közösség hasznát látja. Mert hozzon a zárszámadás jó, vagy kevésbé jó gazdasági eredményeket, lezár egy évet. de a munka tovább folytatódik. Éppen ezért i ma tanulságain okulva jobb mun kával kezdjük a holnapot. P-né Érdekes tapasztalatok a mezSqazdasápi nagyüzemek munkáidról A mezőgazdasági üzemszervezési kutató intézet 1955 óta rendszeresen gyűjti és elemzi 30 állami gazdaság munkájának leafon tosabb adatait. A hét éve tartó munka számos érdekes tapasztalatot hozott. Minden vizsgált gazdaságban jelentős mértékben növekedett hét év alatt a termelés színvonala, az állattenyésztés évről évre egyenletesen, míg a növénytermesztésben az időjárási viszonyok hatására időnként voltak visszaesések is. A vizsgált időszakban a 30 állami gazdaságban 12—13 százalékkal csökkent a munkáslétszám. Ez a gépesítés és a vegyszerek fokozott alkalmazása mellett az ösztönzőbb bérezésnek is köszönhető. Részben ezeknek a vizsgálatoknak a hatására, megszűnt a tervezésben az első években még tapasztalt sablonosság, a »diktált-« tervszámok helyére a tájadottságoknak megfelelő önálló gazdálkodás került. A főhadnagy idegesen és türelmetlenül sietett tovább ... A tűzkészültségre nem adott pa rancsot, nem akarta katonáit ok nélkül izgatni, azok mégis nagyon jól látták, hogy az udvaron szaladgáló parancsnok izgatott, ideges..; — Halló Ká-Bán... Halló Ká- Bán ... itt Futingra ... Jelentem, hogy eddig semmi gyanúsat nem észleltem... A környéken csend és nyugalom van... Az erődben a hangulat feszélyezett... — Itt Ká-Bán... Saigonban a csapatszállító repülőgépek a kifutópályán állnak... Ha szükséges indulnak ... Ezer ejtőernyős áll készenlétben. Ezenkívül kétezer ejtőernyős vár további parancsra. Készenlétben áll a Bá- Kán-i öt csapatszállító gép, és a 400 ejtőernyős is. Később jelentést kérek ... A vihar erősödött... Kilenc óra felé gép jelent meg az erőd felett, Bá-Kén irányából. A könnyű repülőgépet erősen dobálta a távol-keleti szél, A pilóta megpróbált felderítést végezni a7. erőd környékén, de tevékenységét a hatalmas orkán szinte lehetetlenné tette. A pilóta belátta, hogy minden további, levegőben töltött percért az életével fizethet, és elindult visszafelé azon az úton, amelyen érkezett ... (Folytatjuk.) Áz igazgatói alapról A Szakszervezetek Megyei Tanácsának kulturális bizottsága nemrég vizsgálatot folytatott a megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben az 1960—61-es igazgatói alapok felhasználásáról. A vizsgálat megállapította, hogy az üzemek többségénél nem megfelelően használják fel az igazgatói alapot, különösen annak jóléti részét. Bár a jutalmazásra fordítandó rész felhasználásánál is vannak hibák — aránytalanságok a fizikai, valamint a műszaki és az adminisztratív dolgozók jutalmazása közt, a jutalmazás fel- használása bérkiegészítésként stb. — a jóléti, tehát a dolgozók szociális, kulturális, sportolási céljaira fordítandó összegeket csak néhány vállalatnál használják fel megfelelően. Pedig az igazgatói alap képzéotthont, hozzájárulni a csoportog jutalomüdültetések és közös kirándulások utazási- és szállás- költségeihez, a vállalati üdülő fenntartásához stb. A felhasználást szabályozó pénzügyminiszteri utasításban még véletlenül sem található olyan pont, amely szerint eszem-iszom-ra lehetne költeni az igazgatói alapot. Olcsó népszerűséghajhászás az, amikor a jóléti, kulturális célokra szolgáló pénzekből lakomákat rendeznek a vállalatnál. Bár meg kell mondani, hogy ez — ha szabálytalan és elítélendő is —, még mindig jobb eset, mint amikor a vállalat kifelé reprezentál a jóléti alap terhére. Ugyanakkor nem jut pénz kulturális és sportcélra. Nem egy vállalat kultúr- otthona állami támogatásra szorul, bár erre nem is lenne szükséről és felhasználásáról szóló 1 ség_ ha az igazgatói alapból hoz- kormányhatározat, valamint pénz- zájárulnának a fenntartás költügyminiszteri végrehajtási utasí tás világosan intézkedik. Ezek szerint az igazgatói alap jóléti ■ részéből „az üzemi tanács — azoknál a vállalatoknál, ahol üzemi tanács nem működik, a szakszervezeti bizottság — döntésének megfelelő mértékben fedezni lehet minden olyan kiadást, amely a dolgozók jóléti (szociális, egészségügyi), kulturá ségeihez. Van olyan üzem, állami gazdaság, ahol évek óta nem vásároltak az üzemi könyvtár részére könyvet. A minisztertanácsi határozat és a pénzügyminiszteri utasítás az igazgatói alap jóléti részének fel- használásában döntési jogot ad az üzemi tanácsnak, illetve a szakszervezeti bizottságnak, tehát lényegében a dolgozók döntik el, lis és sportcéljaival kapcsolatban mire lesznek fordítva ezek az merül fel". Vegyük először a felosztást. Az ! összegek. Ahol helyesen élnek e lehetőséggel, nincs baj a felhaszüzemi tanáccsal, illetve a szak- : nálás körül. A Paksi Konzervszervezeti bizottsággal egyetértés- i gyárban az év elején az üzemi ben kell felosztani az igazgatói *anács részleges és alapos vita alapot jutalmazási és jóléti rész- | utan határozott — tételenként — re. Ez a gyakorlatban legtöbb he- az igazgatói alap jóléti részének lyen így is történik, bár néhány felhasználásáról. „Megrágtak" kisebb vállalatnál nem osztják szinte minden forintot. Az üzemi fel. Ennek következménye aztán,1 tanács azóta is ellenőrzi a terv hogy az év folyamán ötletszerűen betartását, a felhasználást, nincs nyúlnak az igazgatói alaphoz, al- is eltérés a tervtől. A sportegye- kalomszerűen használják fel, nem sQietet támogatják, társadalmi egyszer olyan célra, amire nem ösztöndíjat folyósítanak, közös szabadna. De nem ritka az az kirándulásokat rendeznek, és eset sem, amikor elkészítik a fel- 1 egyéb hasznos, ténylegesen jóléti használási tervet. (Ebben döntési célokra fordítják az igazgatói alap joga van az üzemi tanácsnak, il- jóléti részét. Mivel az utóbbi lelve a szakszervezeti bizottság- években megerősödött — több, nak) és nem tartják be. A Szék- mjnt hatvan tagúra nőtt — a szárdi Állami Gazdaságban an- gyári dolgozók természetjáró szak- nakidején elkészült a terV á jó- osztálya, négy és félezer forintot léti rész felhasználására, maga a fordítottak különböző túristafel- terv — egy-két hiányosságtól el- szerelések vásárlására, tekintve — helyes volt. Annál, kevésbé a „tervteljesítés”. Mi ta-1 Az üzemek többségében azon- lálható a „terven kívüli” tételek ban — mégha szabályszerűen el közt? — Kávéfőző 423,40.—Ft- is készül a felhasználási terv —, ért. Reprezentáció és egy külföldi nem érvényesül az üzemi tanács, küldött költsége több, mint 4200 a szakszervezet beleszólása a jó- Ft. Kávé, cukor beszerzése 3600 léti alap felhasználásába. A szak- forint. Az ötvenhatezer forint fel- szervezeti bizottság sokszor tudo- használt jóléti részből mindössze mást sem szerez, mire költötték 271.80 forint jutott könyv és film azokat az összegeket, amelyek vásárlására. | felhasználásáról törvényadta joga Egyébként gyakori jelenség, van nemcsak tudni, hanem dön- hogy a jóléti alapból fedeznek teni is. különféle reprezentációs kiadású- j Mindenekelőtt a szakszervezeti kát. A Fornádi Állami Gazdaság- bizottságoknak kellene jobban meg ban például egy év alatt hat és ismerni az igazgatói alappal kap- fél kiló pörköltkávét vásároltak csolatos rendelkezéseket. Szükség az igazgatói alap jóléti részének J volna arra is, hogy a vállalatok terhére. Itt egyébként 1960-ban ' felettes szervei jobban ellenőriz- 30 ezer forintot költöttek ételre, j zék a felhasználást (jelenleg nem italra. A Bonyhádi Zománcgyár- j egy esetben nemcsak elnézik, haha11 — ugyancsak a jóléti alapból; nem egyenesen utasítást adnak a — tavaly április 4-én több, mint szabálytalanságra), s súlyosabb tizenegyezer forintot fordítottak esetben alkalmazzák a felelősségteremdíjra, zenedíjra és étkezésre. Pedig széles a skálája azoknak a lehetőségeknek, amire fel lehet használni az igazgatói alap jóléti részét. Lehet belőle támogatni a kulturális és sportintézményeket, a vállalati bölcsődét és napközirevonást is. Ez esetben bizonyos, hogy a jóléti célokra előirányzott forintok oda kerülnének, ahol a legjobban szolgálják a dolgozók szociális, kulturális és sport-igényeinek kielégítését. (J) (^puriűiigL híven Uh Szilveszter napjával elkezdődött ugyan a farsang hivatalos ideje, de az emberek akkor eléggé kimulatták magukat. Ez a fáradság azonban nem tartott sokáig, mert innen is, onnan is kapjuk a híreket a különböző farsangi rendezvényekről. Január 13-a van és még az egész február előttünk áll, sőt március 13-ig tart a farsang időszaka, de már a napokban is megrendezésre kerülnek az első farsangi mulatságok. Bonyhádon mára szervez táncversennyel és szellemi vetélkedővel összekötött táncmulatságot a bonyhádi kiszesek csoportja. A simontornyai iparitanuló-iskolások is erre a napra tervezik a farsangi bált, de számtalan rendezvényre kerül sor Szekszárdon is a KISZ-szervezetek rendezésében. A szekszárdi művelődési házban is nagyszabású farsangolás előkészítésén fáradoznak. Az időpont még bizonytalan, de egy bizonyos, hogy fővárosi tánczenekar szolgáltatja majd a talp alá valót, és a kabaréműsorban is élvonalbeli nevettetők szerepelnek majd, akik szintén Budapestről látogatnak hozzánk. A szekszárdi Balassa János kórház dolgozói pedig január 23- án rendeznek farsangi táncmulatságot.
