Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

4 1962. január 12. TOLNA HEG TB REPOJSAO Asszonyoknak—lányoknak KIUANY VAGY NAGY1ANYI Sokszor felmerül ez a kérdés, ha 14—18 éves lányokról van szó. Hovatartozásukat ők maguk sem, de gyakran még a szülők sem tudják eldönteni. S az utób­bi a nagyobb baj. Mert mi is a különbség a ket­tő között? Nemcsak az, hogy a kislány copfot hord, a nagylány tupíroz, a kislány térdzokniban jár, a nagylány csíknélküli ny­lonban, a kislány lábán kényel­mes a cipő, a nagylány tűsarkú­ban tipeg. Különböznek még abban is, hogy míg a kislány, szülei ízlé­se elképzelése szerint öltözködik, viselkedik, addig a nagylány egy­re inkább önállóbb lesz. A szülők Sokszor értetlenül állnak ilyen korú lányuk előtt; Az addig szelid, engedelmes kis­lány szinte egyik napról a má­sikra kicserélődik. Felesel, mo­dora harsányabb lesz, minden környezeti hatásra igen intenzí­ven reagál, gyorsan múló örö­mei és nagy bánatai vannak. Egyikük visszahúzódik, gátlá­sokkal küzd, ha kérdik zavarba jön, elpirul, s gyorsan vissza­vonul, másikuk éppen ellenke­zőleg, feltűnési vágyból állandóan környezete központjává igyekszik válni minden áron. Mindegy, hogy sajnálják-e, vagy kineve­tik-e, vagy csodálják-e, csak fog­lalkozzanak vele! Az ilyen viselkedésbeli visszás­ságokat a szülők gyakran hatalmi szóval, sőt néha büntetéssel is igyekeznek elfojtani. Pedig a büntetés nagyon két-, élű pedagógiai fegyver. Igen nagy óvatosságot és tapintatot igényel, különben eredménye a várt ja­vulás helyett elidegenülés, egyes esetekben a szülőktől való teljes elfordulás lehet. S ha egy kislányból nagylány- nyá fejődő gyermek magára ma­rad problémáival az rendszerint nagyob baj mint a viselkedésbe­li fonákságai. Mi hát a teendő? Megértéssel, szeretettel, s egyben megfelelő határozottsággal kell elérni azt, hogy a gyermek érezze a szülők több tapasztalatán, nagyobb tu­dásán keresztül érvényesülő fölé­rendeltséget. A mai kor lánygyermekei már pem bírálhatók el a régi normák alapján. Fejlődő társadalmunk visszahat egyéniségük alakulá­sára biztosítja, s megteremti az önálló gondolkodású, határozott fellépésű, öntudatos egyén ki­alakulását. Az úttörőszervezetben, később a KISZ-ben végzett végrehajtó, illetve irányító tevékenység, a tér meló munkában való aktív rész­vétel alakítja széles látókörű, ér­tékes közösségi emberré. A szülőknek ügyelni kell aiTa, hogy ezeket az alakuló új jellem­vonásokat egyre inkább kibonta­kozni engedjék, s fejlődését elő­segítsék. Az iskola a szocialista ember kialakításán fáradozik. Művelt, értelmes, szilárd materialista vi­lágnézetű, szocialista humaniz­mussal rendelkező embert for­mál. S amennyire elő tudja se­gíteni ezt a munkát a szülői ház, annyira kerékkötője is lehet an­nak. A szülői ház visszahúzó ha­tását mi pedagógusok minden­napi munkánkban sajnos gyak­ran tapasztaljuk. Ennek eredmé­nye pedig vagy az hogy így gyer­mekünk nehezen illeszkedik bele a közösségbe, lelkesedni sem tud, cinikussá válik, s problé­máival egyre inkább magára ma­rad, vagy megtanul alakoskodni, kétszínű lesz, s az iskolának is, a szülői háznak is igazat adva önálló véleményalkotásra képte­lenné válik. Sok szülő gyermekük nem meg­felelő magatartásának okát nagy elfoglaltságában látja, s mond­ják, „nincs idejük” törődni gyer­mekeikkel. De bármennyire is elfoglaltak a szülők, nincs joguk arra, hogy teljesen elhárítsák maguktól a felelősséget gyerme­keik magatartásáért. Mélységesen igazak Makarenko megállapításai: „Ne higyjük, hogy csak akkor ne­veljük a gyermeket, amikor be­szélgetünk vele, amikor oktat­juk, vagy parancsolunk neki. Nem, életünk minden pillanatá­ban neveljük, még akkor is, ha nem vagyunk otthon. Ahogy öl­tözködünk, ahogy másokról be­szélünk, ahogy örülünk, vagy szomorkodunk, ahogy barátaink­kal, ellenfeleinkkel érintkezünk, ahogy nevetünk és újságot olva­sunk — mindez nagy hatással van gyermekeinkre.” Célunk tehát szülők és peda­gógusok együttes, azonos alapon álló nevelési tevékenysége, hogy a kislányból nagylánnyá válás útján sok megértéssel, és még több szeretettel, bizalommal tud­juk az új embert formálni. Persze ez nem egyszerű dolog. S e kis írásnak is az a tulajdon­képpeni célja, hogy e munka mi­kéntjéhez jó tanácsokat kérjen a kedves olvasóktól. ZÁDOR BÉLÁNÉ gimn. tanár, a megyei nőtanács vb. tagja A földművesszövetkezeti vezetőségválasztások eddigi tapasztalatai Lányoknak — lányokról Hogy mit jelentett az újonnan megnyitott presszó a faluban, azt valóban csak a lakosság tudná megmondani. Ülünk a presszó­ban. Két lány nyit be. Körülnéz­nek, haboznak, hogy leüljenek-e, aztán meggondolják magukat, apró tűsarkú cipőiken a legköze­lebbi fogashoz tipegnek. Levetik csinosvonalú kabátjukat, s helyet foglalnak. Szemünk szögletéből követjük Kisestélyi ruha farsangra Divatos kombiné-vállpántos női kisestélyi ruha. Készülhet bár­sonyból, brokátból, még fekete szövetből is. A masnit nem feltét­lenül szükséges a saját anyagából készíteni, lehet bársony, vagy düssess a csavart, rózsa is ebből készülhet, de ezt egy szép tűvel is helyettesíthetjük. A vállpántot tetszés szerint gyönggyel, vagy strasszal is kivarrhatjuk. Sok soros nyakláncot, vagy strassz co­liét viseljünk hozzá. A szabásmintán minden kocka 10 millimétert jeleni, mozdulataikat. Nagyon csiiiosak — állapítjuk meg. A feketehajú kislányon vastag, érdekes szövet­ből készült bö szoknya van, amelyhez jól illik a finom színű blúz. A szőke viszont a lehető legszűkebb szoknyáját vette fel — gondoljuk. Észrevették, hogy figyeljük. És ennek meg is volt a hatása. Úgy tettek, mintha nem is vennének rólunk tudomást, s mintha a vi­lágon sem volnánk. Hanem az igaz, hogy ettől a perctől kezdve minden mozdulatuk mesterkéltté vált. Feketekávét és süteményt rendeltek. Közben percenként nyílott az ajtó. Jöttek idős, ken­dős asszonyok, összebújó szerel- mespárok, akik a legsötétebb sarkot szokták kibérelni, hétköz­napi sétájukat végző házaspárok. Aztán tánczene csendült fel. És csak most jutott eszünkbe, hogy el is felejtettük azt a két csinos kislányt. Odasandítva megállapítottuk, hogy őket sem szolgálták ki. Nem is csoda., hi­szen a helyiséget hirtelen úttö­rők lepték meg. Szép csendben, fegyelmezetten, kettes sorban áll­tak. Málnát ittak. Kirándulók voltak. Aztán látjuk, hogy a kedves ki­szolgáló a lányok felé tart. Két gőzölgő duplát ás finom süte­ménnyel megrakott tálcát tesz eléjük. A lányok hozzáfognak a finomságok elfogyasztásához. A szőke — ahogy a szűk szok­nya engedi — keresztbe rakja a lábát, a feketehajú kislány pedig nem veszi ki a kiskanalat a po­hárból. Kissé fanyalogva és ki­ábrándultán nézünk egymásra a barátommal. A két kislány talán akaratlanul, de vétett az illem szabályai ellen. Fiatalok, ilyen kis dolgokban is legyünk igénye­sebbek, (W Nagyjelentőségű események zaj­lanak ezekben a napokban a föld­művesszövetkezeteknél. A mozga­lom vezetőtestületeit minden szinten újraválasztják. S — ami természetes — a lelépő vezetősé­gek számot adnak az elmúlt négy évben végzett munkáról. A falun végbement változásoknak megfe­lelően pedig az egész tagság együttesen határozza meg a kö­vetkező évek legfőbb feladatait. Eddig Tolna megyében több mint 14 000 földművesszövetkeze­ti tag 154 gyűlésen elemezte a mozgalom múltbeli tevékenysé­gét, hozott előremutató határoza­tot. s választotta meg négy évre ismét az új vezetőséget. A terme­lőszövetkezeti gazdákból, munká­sokból és falusi értelmiségiekből összetevődő földművesszövetkeze­ti tagok tanácskozásai sok tanul­sággal szolgálnak. Mindenekelőtt azt példázzák. hogy rohamos mértékben nő a falusi emberek kulturális igénye. Követelik a jobb áruellátást, a kulturáltabb kereskedelmet és vendéglátást. Nem utolsósorban pedig azt. hogy a földművesszövetkezetek a ma­guk anyagi eszközeivel is járulja­nak hozzá ahhoz, hogy a kisebb falvakban és pusztákon az eddi­gieknél több, színvonalas kul­turális rendezvény legyen. íme, ennek alátámasztására néhány példa: a Pincehelyi Földműves­szövetkezethez tartozó Gyánt- pusztán Kuvik Lajosné olyan ja­vaslattal állt elő. hogy a földmű­vesszövetkezet zenekara legalább havonta egyszer a pusztán is sze­repeljen, mert a pusztai fiatalok is szeretnek szórakozni. Ugyanitt Szabó János, az iskola igazgatója az egész település lakossága ne­vében indítványozta, hogy építse­nek tekepályát. Mindkét javasla­tot nagy helyesléssel fogadták és megvalósítására határozatot hoz­tak. Ezután havonta egyszer sze­repel majd Gyánt-pusztán is a földművesszövetkezet zenekara, s még ez év nyarán tekézhetnek szabadidejükben a település la­kói. Érdekes és szinte általánosan érvényes felvetésé volt a Dombó­vári Földművesszövetkezet egyik tagtanácskozásán Miklós Péter­nek. Azt mondotta, hogy a szo­cialista kereskedelem csakis ak­kor tudja feladatát jól ellátni, ha a kereskedők is szocialista em­berhez méltó módon gondolkod­nak és dolgoznak. Ez megfelleb­bezhetetlen igazság. Az új veze­tőségeknek nemcsak Dombóvá- rott. hanem másutt is feltétlenül le kell vonni ebből a megfelelő tanulságot. A földművesszövetkezetek nap­jainkban zajló gyűlésein az egész falu lakosságát érintő problémák­kal foglalkoznak. S ez olyan sok­rétű. szerteágazó, hogy akár egy könyvre való is kitelnék belőle. Egy közös vonása azonban min­den földművesszövetkezeti gyű­lésnek van. Az. hogy a tagság a vezetőket bátran bírálja, s szá- monkéri az eddig végzett munkát. A Pincehelyi Földművesszövetke­zet küldöttválasztó közgyűlésén a többi között arra is magyarázatot kért a tagság: hogyan fordulha­tott elő gyakori leltárhiány az el­múlt években. S miután a veze­tőség beszámolóját előterjesztő ügyvezető ezt megválaszolta, a tagság feladatként szabta meg az új vezetőségnek, hogy a jövőben a hiánnyal elszámoló értékkeze­lőkkel szemben ne legyen olyan liberális, mint eddig volt, mert ez nem vezet jóra. De az is jel­lemző a földművesszövetkezetek vezetőségválasztó gyűléseire, hogy a tagság bátran kezdeményez, ésszerű javaslatot tesz. Tabódon például azt javasolták a földmű­vesszövetkezet tagjai, hogy épít­senek kiskocsmát. S mindjárt megmondták azt is. hogy hogyan, összefog a földművesszövetkezet tagsága, segít a tanács, az állami gazdaság is. így aztán a hajdani tűzoltó-szertárból szép kiskocsma lesz Tabódon. Nagyon ésszerű javaslatot tet­tek Udvariban is: a termelőszö­vetkezet tagjai — akik egyben földművesszövetkezeti tagok is — azt kérték a vezetőségtől, hogy szervezze meg a háztáji gyümöl­csösök közös permetezését. Töb­ben elmondták ezzel kapcsolatban elképzeléseiket, s kialakult egy közös nevező. Eszerint a jövőben a tsz-gazdák háztáji gyümölcsö­seinek vegyszeres védekezését a földművesszövetkezet végzi el. (A földművesszövetkezet tart egy nagyteljesítményű permetezőgé­pet és egy tételben szerzi be a vegyszert, s ezt a szövetkezeti gazdák rendelkezésére bocsátja.) Ui feladatként vetődik fel a földművesszövetkezetek felé a szolgáltatások megszervezése. Akad ugyanis megyénkben több falu és nagyobb puszta, ahol nincs borbély. suszter, női fodrász, rádióműszerész és így tovább. Jo­gos tehát ezeknek a falvaknak és pusztáknak a lakossága részéről az a kérés, hogy a földmüvesszö- vetkezet vezetői találják meg a módját annak, hogy javuljon á szolgáltatás. S ahol ez a földmű­vesszövetkezet gyűlésein felvető­dött, az új vezetőség programjá­ban már szerepel a gyakorlati megvalósítás. Jelentkeznek olyan igények is a falusi háziasszonyok részéről, hogy legyen a földmű­vesszövetkezetnek háztartási kis­gépkölcsönző részlege. Ez is jo­gos kívánság. A földművesszövetkezetek kü­lönböző vezető testületéit a fal­vakban február 5-ig választják meg. Korai lenne tehát ma még az eddigi tapasztalatokból olyan következtetést levonni, hogv a mozgalomnak csakis azokat a tag­jait választották a vezetőségbe, akik képzettségük, tekintélyük és rátermettségük folytán végre is tudják hajtani azt a sok feladatot, amit a földművesszövetkezetek­nek maga a rohamosan fejlődő élet parancsol. De annyit már most megállapíthatunk, hogy a helyzet ilyen vonatkozásban is biztató. Hiszen az az általános tapaszta­lat, hogy mindenütt alaposan mee^ányja-veti a tagság, hogy kikre bízza a földművesszövetke­zet vezetését. S ez így is van rendjén. Molnár Lászlóné Ma este félnyolr órai kezdettel Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye » volt megyeháza nagytermében Keddi számunkban már beszá­moltunk arról, hogy az 1961—62. évi hangversenyévad fénypontja­ként a Budapesti MÁV Szimfo­nikus Zenekar hangversenyére kerül sor este fél 8 órai kezdettel a volt megyeháza nagytermében. A hangversennyel kapcsolatban a rendezőség kérésére az aláb­biakra hívjuk fel a zenebarátok figyelmét: 1. A terem az eddigiekhez ha­sonlóan. kellemesen fűtve lesz. 2. A szűk helyre tekintettel a ruhatár ismét kötelező lesz. Mint­hogy az előcsarnok nem fűthető, kéri a rendezőség a nőket, hogy a meghűlés elkerülése érdekében az évszakhoz megfelelően szíves­kedjenek öltözködni. 3. Kéri a rendezőség a zeneba­rátokat, hogy a torlódás elkerülé­se érdekében negyed és fél 8 kö­zött szíveskedjenek érkezni, meri; kezdés után az ajtókat lezárják és csak a következő műsorszám előtt lehet majd a terembe lépni. A hangverseny műsora: 1. Rossini: Tolvaj szarka — nyi­tány. 2. Liszt: Esz-dúr zongoraver­seny. Előadja Husek Rezső, a ze­neiskola művész-igazgatója. 3. Brahms: Hegedűverseny. Elő­adja: Szentlőrinczy Marianne he­gedűművész. 4. Weiner; 1, Divertimento.

Next

/
Oldalképek
Tartalom