Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

1962. januar ii. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A holdfelszín kutatásának legújabb eredményei Karácsony előtt fejeződött be Moszkvában a Hold és a két szomszédos bolygó kutatásának kérdéseivel foglalkozó csillagásza ti értekezlet a legismertebb szov­jet kutatók részvételével. A ké­sőbbi űrutazások szempontjából különösed nagy jelentőségűek a Hold felszínének szerkezetével kapcsolatos új felfedezések. Rend kívül érdekes az a bejelentés, amely szerint a Hold felszínét a por nem laza szerkezetű réteg formájában borítja, hanem igen könnyű, lyukacsos massza alak­jában. Ez megkeményedett. (Szap pan-, vagy tejszínhabra emlékez­tet.) Kérdés, hogyan került a Holdra az a nagy mennyiségű por, amely most összeállt réteg­ként borítja a felszínt? A LÉGKÖR HIÁNYA — A PORKÉPZÖDÉS FORRÁSA Régebben úgy vélték, hogy a por vulkanikus eredetű, s az év­milliárdokkal ezelőtti hatalmas tűzhányó kitörésének maradvá­nya, hamuja. Ezt a réteget las­san elborította a kozmikus por, a Holdnak ütköző kő és vasda­rabok (meteorok) anyaga. Az utóbbi évek elméleti ku­tatásai arra utalnak, hogy a porképződésnek jelenleg is mű­ködő mechanizmusa van. Vala­mennyi- működő porképző folya­mat a csekély légkör következ­ménye. A vékony és ritka at­moszféra miatt a nappalok és éjszakák hőmérséklet-ingadozása igen jelentős. A holdbéli egyen­lítő vidékén a plusz 150 fokos perzselő nappalt az alkonyat nélkül beköszöntő mínusz 150 fokos éjszaka követi. Az átme­net nélküli hirtelen hőmérséklet­változás állandóan repeszti, mor­zsolja a sziklákat, ami folyama­tos porképződéssel jár. A cse­kély légkörben a Nap ibolyán­túli, röntgen és gamma sugarai akadálytalanul elérik a felszínt (a Földön e sugárzások jelentős részét a légkör felfogja, kiszűri) s e szüntelenül záporozó rövid- hullámú sugárzás roncsolja a kő­zetek kristályos szerkezetét. Kö­vetkezésképpen állandóan zúzó­dik. porlik a sziklák anyaga Néhány kutató elképzelése sze­rint a pop és törmelék elektro­mos és gravitációs erők kombi­nált hatására végül is a Hold mélvebben fekvő medencéibe. alacsonyabb szintű, un. tenger­vidékeire vándorol, s Ott kon­centrálódik. Ez lehet a magya­rázata annak a jelenségnek, hogy a porréteg miért nem egyenletes eloszlású, miért vastagabb ez a Hold alföldjein, mint az azokat környező hegyvidékeken, a „kon­tinenseken". A szovjet kutatók szerint csak a legfelső vékony réteg a valódi porréteg, ez alatt, és a sziklafelszín között elhe­lyezkedő közbülső övezet évmil­liók alatt összeállt megkeménye­dett. E réteg lyukacsos voltát az­zal magyarázhatjuk hogy a szün­telenül záporozó meteorok ke- resztül-kasul lyukasztják, átfúr jék. Persze az összetapadt réteg azért szilárdnak nem nevezhető Ennek ellentmond a II. Lunyik 1959. szeptember 13-i becsapó­dása, amelynek nyomán jól meg­figyelhető porfelhő keletkezett. Az ember holdutazásakor ezt az új feltevést szem előtt kell tar­tanunk. Az összeállt réteg a rá­nehezedő űrhajó nyomásától ép­pen úgy szétmállik, mint a ka­rácsonyfák kedvelt habcsókja is erősebb szorításra szétporlad. HÖMÉRSÉKLETMÉRÉS RÁDIÓHULLÁMOKKAL Igen érdekesek a Hold rádió­sugárzásának mérése terén elért eredmények. A legmodernebb rá­dióaktív csövek már olyan kitűnő felbontó képességűek hogy képe­sek a Hold egy-egy kisebb te­rületének például egyetlen 10— 15 km átmérőjű kráterének cen­timéteres hullámhosszon jelentke ző sugárzását önállóan észlelni. A régi műszerek csak az össz- sugárzást regisztrálták. A modern műszerekkel sorra „járják” a krátereket. Az óriási antennákat mindig más és más térületek fe­lé irányítják s szinte szakaszon­ként feltérképezik a Hold sugár­zását, ebből pedig egyes terüle­tek hőmérsékletére következteti nek. Az új módszerek alkalmazása révén kitűnt, hogy a Hold al­földjei „tengerei” (szabad szem­mel ezek sötét foltoknak látsza­nak) holdtöltekor igen gyorsan felmelegszenek, majd napnyug­ta után rendkívül hamar lehűl­nek. A Hold tengerei tehát vas­kályha módiára viselkednek, el­lentétben a hegyvidékekkel, air.e­lyek akár a cserépkályha, las­sabban melegszenek fel és nehe­zebben hülnek ki. A tengerek és kontinensek egymástól eltérő vi­selkedését azzal magyarázhatjuk, hogy a medencék felett vasta­gabb a lyukacsos szerkezetű por­réteg, mint a hegyvidékeken. Ezt a feltevést egy érdekes kivétel pillanatnyilag tarthatatlanná te­szi: a Maró Imbrium az Esők Tengere, ez az 12Ó0 km átmérőjű hatalmas síkság úgy viselkedik, mintha hegyvidék volna. Erre a jelenségre ma még nincs magya­rázat. JÉGRÉTEG A HOLD KÉRGE ALATT? A Hold belső szerkezetére vo­natkozó kutatások arra mutat­nak, hogy belsejében, sőt a ké­reg alatt — a régi feltevésekkel ellentétben — ma is vari víz, mégpedig jég formájában. Ameny nyiben a Hold a Smidt akadémi­kus által leírt módon meteorok összehalmozódásából jött létre, tehát hidegen keletkezett, akkor a meteorok belsejében levő jól ismert szerkezeti víz hő hatására szabadulhatott. A Hold belsejé­ben lezajló rádióaktív folyama­tok okozta hőmérséklet még ma is elérheti az 1000 C fokot. Ez elegendő ahhoz, hogy a szétron­csolt kristályszerkezetekből a víz kiszabaduljon, és a felszín felé vándoroljon. Rádiócsillagászati megfigyelésekből tudjuk, hogy a Hold felszíne igen rossz hőve­zető. Ezért a víz még a felszín elérése előtt megfagy, és a kőze­teket átitató jégrétegek keletkez­nek A Hold kristályvíz készle­te jégréteg formájában igen je­lentős lehet, s az űrhajózás ké­sőbbi korszakában megfelelő be­rendezésekkel e vízkészlet az ember számára hozzáférhetővé válhat. A Hold látszólag halott, élet­telen világ; kozmikus értelemben mégsem nevezhetjük annak, mért a természet érők ha lassan is, de működnek. S ezeket az apró és jelentéktelennek tűnő változásokat a Holdba készülő embernek nem szabad figyelmen kívül hagyni. GAUSER KÁROLY a Budapest) Uránia Csillag­vizsgáló munkatársa Fotóankét. Ma este hét órakor a szekszárdi Soós Sándor műve­lődési házban a szekszárdi ama­tőr fotóélet problémái címmel fotóánkétot tartanak. — Plasztikház. Leningrádban felépült az első szovjet kísérleti plasztikház. Különleges készü­lékekkel ellenőrzik a ház »visel­kedését«, különféle időjárási vi­szonyok között. Ennek alapján folytatják majd tovább a plasz­tikházak építését. — Negyvennégy aktívával dol­gozik a bonyhádi könyvesbolt a járás területén. így minden köz­ségbe jut egy-egy terjesztő, aki nagyban elősegíti a falu kulturá- lódását. — Farsangi bál. A megyében az elsők között rendez farsangi j bált a simontornyai iparitanuló­iskola. Szombatra, január 13-ra tűzték ki a bál napját, a kezde-- időpontja: este 8 óra. — Hajótörött matrózok törté­nete filmen. Moszkvában »Negy­venkilenc nap« címmel filmet forgatnak a Kurilí szigetek men­tén 1960 januárjában hajótörést szenvedett négy szovjet matróz hányódásának történetéről. — Könyvismertetéssel egybekö­tött könyvkiállítás nyílik a_ Si­montornyai Bőrgyár Művelődési Házában a mai napon, délután 5 órakor. — Bélyegekről. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének posta­igazgatósága bejelentette, hogy az új esztendőben, február köze­pén bocsátja ki első emlékbélye­gét. Az új bélyeg a lakáskérdés és a városrendezés témájával fog­lalkozik. — A bonyhádi bábszínház va­sárnapi műsora (január 14-én): Róka úrfi ravaszsága című me­sejáték. — Nyári főváros. 1962-től kezd ve Tanger Marokkó nyári fővá­rosa lesz. Balafrej külügymi­niszter már értesítette erről a külképviseleteket és egyben kö­zölte, hogy Hasszán király, a kor­mány és az udvar évente két hónapot tölt majd Tangerben. — A bőripar a világpiacon címmel ismeretterjesztő előadás­ra kerül sor január 16-án a bony hádi ktsz-pél. Az előadó Simon Imréné lesz. — A Televízió műsora. 17.30: Kicsinyek műsora. 18.00: A ma­gyar ezüst. Közvetítés a Székes- fehérvári Finomhengerműből. 18.30: Kisfilm. 18.45: Beszélges­sünk oroszul! 19.00: Kubai me­lódiák. (Angol kisfilm.) 19.10: Kék szén... 19.30: TV-híradó. 19.55: Menekülés a pokolból. II. rész. Kb. 21.30: Hírek és a TV- híradó ismétlése. A hőmérséklet emelkedik Várható időjárás csütörtök es­tig: a hőmérséklet emelkedik* felhőátvonulások, több helyen ha­vazás, ónoseső, eső. Élénk, he­lyenként erős délnyugati, nyu­gati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, mínusz 4, nyugaton plusz 2, mí­nusz 1, legmagasabb nappali hő­mérséklet plusz 4, plusz 8 fok között, északkeleten helyenként plusz négy fok alatt. ÚTON — ÚTFÉLEN Egy család, ahol mindenki tanul Szinte idilli kép fogadott va­sárnap délután Takácséknál. Az egész család az utcai nagyszobá­ban ült, az asztalokon könyvek halmozódtak, és a csendben csak a nagymama matatását lehetett hallani a konyhából. Bent égett a villany, mert a délutáni szür­kület világossága már nem volt elég az olvasáshoz. A két gyerek melegítőben hevert a díványon, előttük is nyitott könyvek fe­küdtek. A családfő, Takács István a karosszékben ült, és amikor be­szélgetni kezdtünk az ölébe eresz­tette az aznapi újságot. Szemét szeretettel járatta végig a szoba új berendezésén, pillantása meg- meg állapodott a gyerekeken és feleségén. — Gábor, a nagyobbik fiam áll a legkomolyabb próbatétel előtt. Május végén már sor kerül az éret'tségi vizsgákra és most, a téli szünetet sem lehet csak szó­rakozással tölteni. Négy év anya­gának átismétlésére nem lenne elég az érettségi előtti interval­lum. Márpedig a bizonyítvány­nak jónak kell lenni, ha azt akar­ja, hogy tervei valóra váljanak. Még nem döntött ugyan, hogy a mezőgazdasági gépészmérnökire, vagy Veszprémbe a vegyipari egyetemre jelentkezik, de egy bizonyos, mindegyikhez legalább jeles érettségi kell. — Zoli, bár ő is elég jó tanuló, már közel sem bújja annyira a könyveket, inkább a fúrás-fara­gáshoz van kedve. De majd még meglátjuk, két éve vissza van az általános iskola elvégzéséhez. — Nekik még nincs más dol­guk, mint a tanulás. A felesé­gemnek már nehezebb a házi tennivalók, meg a munkája mel­lett. Az elmúlt évben jutott eszébe, hogy a hiányzó nyolcadik általánost elvégzi és most annyi­ra belelendült, hogy nem akarja abbahagyni. — Persze, népi csak ez az oka — vág közbe az asszony mosolyog­va —, hanem, hogy nem akarok elmaradni a többi munkatársam mellett. Ezért iratkoztam be a gimnázium levelező tagoza­tára. Munkám mellett csak ilyen­kor, vasárnap van időm kényel­mesen tanulni. Egyáltalán nem érzem magamat öregnek a tanu­láshoz. — Szinte szégyellem magam — viszi tovább a beszélgetés fona­lát Takács István —, mert nálam a tanulás még csupán terv és csak a következő tanítási évben válik valósággá. A mezőgazdasági szakiskola levelező tagozatára szeretnék majd jelentkezni. — Persze apa sem tétlenkedik — szól bele a beszélgetésbe az idősebb fiú. — Már most, önszor­galomból tanulmányozza a jövő évre szükséges tankönyveket. Az egyik barátom után, aki szintén oda járt, én szereztem meg neki ezeket a könyveket. Az édesapa, amint fiát hall­gatja, elpirul, mint valami fiatal kisgyerek, akit tetten érnek, vagy akit lelepleznek. — Hát igen — ismeri be —, va­lóban böngészgetek előre a köny­vekben, de ez inkább szórakozás­nak számít, nem komoly tanulás. Közben a nagymama i* befe­jezi a konyhában a tennivalókai és szinte észre sem vettük a be­szélgetés közben, hogy betipegett a szobába. — Tanulásról van szó? — szó­lalt meg egyszeresük a hátunk mögött. — Ahhoz még én sem vagyok öreg, pedig a hatvanadi­kat taposom. Igaz, én nem járok iskolába, megmosolyognának a többi öregek, de az unokáim könyveit, különösen azokat, ame­lyekben versek, meg ilyenek van­nak, én is elolvasgatom. Gabi meg mindig hoz ki nekem a könyvtárból egy-egy Jókai-köny- vet, merthogy azokat nagyon sze­retem. — És Buksi is a családhoz tar­tozik — kottyan bele a beszélge­tésbe a legkisebbik —, azt meg én tanítom. Már a lábhoz hozza a vízbehajított ágat. Vadászku­tyát nevelek belőle. Mindnyájan elmosolyodtunk a nagy nevelő szándék láttán, de ez bizonyára egy jottányit sem téríti majd el Zolikát nevelési el­veitől. — Matematikával birkózom a legnehezebben — folytatja to­vább az asszony —. bár Gábor sokszor megmagyarázza nekem a feladatokat. De hát itt van me­gint egy példa... ...Nemsokára valamennyien a geometriai példa fölé hajoltunk, s bár a számolás nekem sem volt a legerősebb oldalam, fejünket összedugva próbáltuk az adott té­tel bizonyítását. — M — ,-.■úEgyi.u ismerősömmel., beszélget­tem az utcán. Csali hivatalos is­meretség volt, közömbös és jó- napotos. Amint vele álldogálok, hirtelen autó kanyarodik mellénk. Fér­jem a kis Trabantunkkal. Az ismerősöm meglepődik. Én magyarázkodom. — Ne haragudjon, ha búcsú­zom, de a férjem éppen erre jött, így autón mehetek haza... Az illető negédes arckifejezést vesz fel, sehol sincs már régi kö­zömbössége, sőt egyszerre úgy kö­szön,, hogy: — Kezét csókolom! Ugylátszik, autó teszi az em­bert. * Péntek délelőtt a lottó-iroda előtt vitt el az utam. Persze tö­meg ember. Mind elmerülten né­zi azt az öt számjegyet, amely közszemlére téve parádézik a ki­Apróhirdetések_ Az apróhirdetés dija szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasír. nap és ünnepnap 2,— Ft. Az eisö és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. Víz-, gáz- és fűtésszerelőket, valamint szerelősegítőket buda­pesti munkára felveszünk. Mun­kásszállás van. ÉM. Épületszere­lő Vállalat, Budapest, VIII. kér, Kisfaludy u. 11. Munkaügyi Osz­tály. Í39) rakatban. Van, aki csak fejében teszi az összehasonlítást, van aki papírra jegyez, van aki előhúzza zsebéből a szelvényeit és izga­tottan állapítja meg, hogy nem nyert. De úgy látszik, itt mellettem mégis nyert valaki! Kalapját szemébe húzva áll és gyönyörködik a kitett számsor­ban. — Ejnye! — mondja elégedet­ten és mosolyog. önkéntelenül felébred bennem az érdeklődés. Most..., most fogok látni egy szerencsés nyerőt, s én leszek az első, aki kezet rázhatok vele. — Remek! — mondja még hangosabban. Szorosan mellézárkózom és ügy érzem, itt a kellő lélektani pil­lanat, hogy a fülébe sóhajtsam: — Hány találata van? Ö csak néz öregesen mosolyog­va, aztán megszólal: » — Egy! — Hát akkor minek örül? — förmedek rá csalódottan. — De kérem... — néz rám men­tegetőzve —, én most lottóztam először, és kezdetnek ez igazán jó... nem? SZABÓ IBOLYA A gerjeni Rákóczi Tsz szak­képzett KERTÉSZT keres felvételre. Jelentkezni lehet január 20-ig. (40) »iii»i«a»»n t* i Földművesszövetkezetek, Állami gazdaságok, \ Termelőszövetkezetek, Gépállomások, I Vállalatok Figyelem! A Dunaföldvárj Cipész Ktsz-nél azonnali szállításra rendelkezésre áll: I. oszt. gumicsizma 175,— Ft II. oszt. gumicsizma 161,— Ft III. oszt gumicsizma 147,— Ft-os áron * Jelenleg bármilyen mennyiségű igényüket ki tudjuk elégí­. teni. (21) ..............................................................................................................THTimiiniiiwrf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom