Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
-•■ó'j'fct x 'é.O 8 » 3 ■*; xc-u3. sz. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL-TíTEK! XII. évfolyam A párt ideológiai, politikai és szervezeti mimkája fejlődésének magasabb szakaszába lépett Megyei párt aktíva illés Bostyhádon Zsúfolásigmegtelt pénteken délután a bonyhádi járási művelődési ház nagyterme. Közel hatszáz párt-, állami és tömegszervezeti funkcionárius, aktivista, gazdasági vezető jött el hogy meghallgassa Marosán György elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség tagjának beszédét. Marosán elvtárs délelőtt a járás párt- és állami vezetőivel találkozott, délután a megyei pártaktíva értekezleten vett részt. Soczó József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után Marosán elvtárs lépett a mikrofon elé, hogy megtartsa nagy érdeklődéssel várt beszédét Marosán György elvtárs beszéde Kedves elvtársak! Azok közé a sze rencsés emberek közé tartozom, akik a XXII. kongresszuson részt vettek. Vala. hány helyen megfordulok, természetesen azt kérdezik tőlem, milyen volt a kongresszus. Magát a kongresszust ösz- szefoglalni nem egyszerű dolog. El lenben gondolom, hozzásegíthetem magukat, hogy e világtörténelmi je lentőségű kongresszus anyagát jobban megismerhessék, ha nem olvasták, de ha elolvasták, akkor is. Azok közé tartozom, akiknek az a véleményük, hogy ezt a kongresszust a vitás még nem mérte le. Az ellenség igen. Ami lezajlott, 1961-ben a kongresszuson, azt csak érzékelni lehet. Ez az, amit előre szerettem volna bocsátani Talán kezdjem azzal, hogy mentem én el a XXII. kongresz- szusra? — Hát, először is elővettem az egész XX. kongresszus anyagát, újból áttanulmányoztam. Miért, Mert az utóbbi években ez volt a vitatott, központi kérdés. Utána elővettem a Kommunista és Munkáspártok 1957-es Nyilatkozatát, a párt I959-es téziseit, a Kommunista és Munkáspártok 1960-as nyilatkozatát, áttanulmányoztam már jóval előbb a XXII. kongresszusnak a programját és a párt szervezeti szabályzatának tervezetét. Tehát úgy mentünk oda, hogy ismertük a vitatott kérdéseket, volt álláspontunk, és nyugodtan fejthettük Ott ki, az MSZMP és az egész ország közvéleményének álláspontját. Miért játszottak olyan nagy szerepet a XXII. kongresszuson a XX. kongresszus megállapításai? — Mert a XX. kongresszus 1956- ban felvetette a következő kérdéseket: A háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Az imperializmus természete nem változik, de megváltozott a világ. Az elsőből következik, hogy lehetséges a békés egymás mellett élés. Nem az ideológiai békés egymás mellett élésről, hanem a két világ- rendszer békés egymás mellett éléséről van szó, amelynek lényege az, hogy tulajdonképpen a szocialista világrendszer olyan erőssé és hatalmassá vált, hogy háború nélkül is meg tudja oldani problémáit. (Taps). De ha valaki háborút provokál, annak súlyos következményei lehetnek. A harmadik kérdés az volt: Lehetséges-e a szocializmus győzelmo polgárháború nélkül? A negyedik kérdés a személyi kultusz kérdése, illetve az egész párt kérdése volt. Marosán elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a XX kongresszus óta végbement fejlődés mindenben igazolta e kérdések felvetésének, az SZKP értékelésének helyességét. A XXII. kongresszuson — mon dotta Marosán elvtárs — nyolcvanhét párt vett részt, a felszólalók negyvenmillió párttag nevében beszéltek. A Szovjetunió Kommunista Pártja húszéves programjában célul tűzte ki a kommunizmus felépítését. Magyarul ez annyit jelent, .hogy az ipari termelés húsz év múlva e Szovjetunióban meghaladja e"ész világ jelenlegi ipári term-: '-ét. Merre tart a világ? — G kér désre adott választ a huszadik kongresszus, az 1957-es és 1960-as Nyilatkozat, majd a XXII. kongresszus. Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrend- szer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé vált. Az emberi társadalom fejlődésének fő irányvonalát, fő sajátosságait korunkban a szcc'aUsta világrendszer, azok az erők határozik meg, melyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakulásáért harcolnak. Az imperializmus semmiféle erőlködéssel nem állíthatja meg a történelem előrehaladását, létrejöttek a szocializmus győzelmének szilárd előfeltételei, a szocializmus teljes győzelme elkerülhetetlen. Helyesek-e ezek a megállapítások? Ezt nemcsak az SZKP történelmi jelentőségű dokumentumaival, a Kommunista és Mun káspártok 1957-es és 1960-as Nyilatkozatával bizonyíthatjuk. Már Lenin is megállapította 1913-ban, a Kommunista Kiáltvány évfordulója alkalmából írt kiáltványában, hogy a Kiáltvány megjelenése óta a világtörténelem három fő szakaszra oszlik. Az első 1848-tól 1871-ig, a Párizsi Kom- münig tartott. A második 1871- től az 1905-ös orosz forradalomig. Ekkor kezdődik a harmadik. Azóta a világ forradalmi korát éli. Ha az újságot kezedbe veszed, ne csodálkozz, hogy hol Guineával, hol Laosszal, Kongóval vagy Kubával találkozol. Ha nem lett volna az Októberi Forradalom, ezekkel a kérdésekkel nem találkozhatnál, nem építhetnéd a szocializmust Magyarországon. Egyre szűkül az imperializmus kizsákmányolási területe. Az imperialista országok a világ lakosságának 25 százalékát tartják kezükben. A szocialista világ- rendszer több mint egymilkárd emberével a Föld lakosságának 35 százalékát teszi ki. A gyarmati igából már felszabadult, vagy felszabadulni készülő és a semleges országok a Fö'd lakosságának 40 százalékát adják. Feltehetjük a kérdést: Ezt a 40 százalékot ki befolyásolja? A XXII. kongresszus, vagy az imperializmus? A válasz nem kétséges. A kérdés feltevéséhez hozzál "üstjük azt is: Hogyan lehet, hogy a kubai ügyet az amerikaiaknak már kétszer meg kellett kerü'ni? Húsz évvel ezelőtt az ilyet úgy intézték volna el, hogy csak úgy ropog. Aztán India visszacsatolta Goát és a többi volt indiai portugál gyarmatot. Megthette, mert mellette állt a szoc'a'ista tábor a maga hatalmas erejével. De bizonyítsanak az imperialisták! — Marosán elvtárs ezután több, az elmúlt években nyugati politikusok, gazdasági vezető emberek által tett kijelentést, nyilatkozatot idézett. Köztük Kiesingernek, Kennedy egyik tanácsadójának még a mai amerikai elnök hatalomrajutása előtt írt könyvét. — Azt mondja Kiesinger: »Ha a világ tovább romlik, mint a második világháború óta, akkor tizenöt év múlva nem marad belőlünk más, mint Amerika, egy olyan erő a világban, amelyre alig számíthatunk.-“ ö tizenöt évet adott, amikor az SZKP XXII. kongresszusa még nem is tűzte napirendre a kommunizmus felépítésének programját A továbbiakban Marosán elvtárs az SZKP Szervezeti Szabályzatáról beszélt, majd így folytatta: — Míg a koiiuíi ..anus építésének programja e*óírja, hogy mennyi vas, olaj, mennyi iskola, nyaraló meg mennyi diplomásra lesz szükség, addig a párt szervezeti szabályzata a kom. munislák életformáját akarja szabályozni. A kommunizmus általános kibontakozását és építését veszi figyelembe. Magasabb szakosa következett be a párt fejlődésében, ideológiai politikai, szervezeti munkájában. A szervezeti szabályzat tehát meghatározza a belső pártéletet. A párt szervezeti és gyakorlati felépítésének módszereit Ezért nagy jelentőségű az SZKP Szervezeti Szabályzatának az a tétele, hogy a párt irányításának legfőbb elve a kollektív vezetés, amely megóvja a pártot és vala .er.nyi szervét az egyoldalú szubjektív határozatoktól. De nem csökkenti a funkcionáriusok felelőssegét a rájuk bízott feladatok terén. A párt szervezeti szabályzata érdekes a mostani korszakra érvényesülő elvi és politikai szabály, fokozódik minden komm •> sta szerepe a párt és a nép elő.t viselt felelőssége. Növekszik a párttagság jelentősége. A párt programja és szevezeti szabályzata kötelezővé teszi, hogy a kommunistának kötelessége a termelésben és a társadalmi életben példát mutatni. Azt mondja a szervezeti szabályzat, hogy a párttag szolgáljon példaképül a munka iránti kommunista viszonyban. Legyen mindennek kezde ményezője, minden újnak a kezdeményezője. Támz ssan, szervezzen, mindenben élenjárjon. A továbbiakban Marosán elvtárs az ifjúság szerepéről, je’en- tőségéről beszélt. Példákkal bizonyította, hogy a szovjet fiatalok milyen szerepet vállalnak, (Folytatás a 2. oldalon)
