Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-05 / 3. szám
4 VOLNA MEGYEI VEPÜJSAO 1962. január S. Asszonyoknak -lányoknak KÜLÖN UTAKON... Kovácséknál is olyan a reggel, mint másutt. Fél nyolckor már nagy a kapkodás. Mindenki siet. A nagyobbik fiú hivatalba jár, öccse a középiskola második osztályát tapossa, s a a legkisebb — Tériké — még csak általános iskolás. Nyolc óra után mintha kihalt volna a lakás, olyan nagy csend üli meg a szobákat. Csak a nagymama és lánya — a gyermekek édesanyja — tesz-vesz. No, hála — zöttyen le egy székre a nagymama — ismét elmentek. De miért kell ezeknek a gyerekeknek úgy sietni, kapkodni. Felkelhetnének egy kicsit korábban is. — Hagyja, anyu — megint a rossz nevelési módszerem miatt kritizál — csattant fel az asszony. — Hát, lányom, van is miért. Néha — óreg fejjel is — észre kell vennem, hogy nálunk nincs minden rendben. Mintha mindenki csak itt „lakna". Mint a társbérlők. Nem tudva egymásról. Úgy látszik, mintha senki sem törődne egymással. Rohan a maga feje, elgondolása után. Mint nyáron, a legkisebbik fiad. Gondolt egyet, s elutazott a barátaihoz, Budapestre. S te, lányom, csak két nappal utána tudtad meg, hogy ho( van. Az a kirándulás pedig nagyon sokba került... Bizony, máshol is jól elkelt volna az a kis Apróságok Néhány kiegészítő kellék kisestélyi alkalmi ruhánkhoz farsamm pénz. Terikének is kellene már venni egy új télikabátot, mert a másikat már kinőtte. És nagy fiad — Anti — ugyancsak bevásárolt. Szép kesztyűt, zakót, selyemsálat, s még két nyakkendőt is vett. Eszébe sem jutott megkérdezni azt, hogy kell-e a közös pénz másra. Vajon mi a hiba itt? Talán rosz- szul neveltük őket? Nem törődtünk eleget a gyerekekkel? Vagy az édesapa hiányzik? — Higyje el anya, néha nagyon, nagyon fáj — szívembe markoló érzés lesz úrrá rajtam, amikor arra gondolok, hogy gyermekeim nem hallgatnak rám. Nem vagyok képes már a családom vezetésére? Gyenge vagyok... — Tudom, nagyon sok a hibám, de azért türelmesebbek, megértőbbek lehetnének! Legalább hallgatnának az idősebbre! Könnyei az asztalra potyogtak, összevegyülve a reggeli maradék morzsáival... • Íme, egy család kivonatos, rövid portréja. Vajon ki a hibás? Az őszhajú édesanya, vagy a még őszebb nagymama vagy az elnevelt és még meg nem értő gyermekek? Hogy lehetne rajtuk segíteni? (b) HfTTffTfmTmnfTTfTttmTTfTT Heti étrend A téli időszak sok fejtörést okoz a háziasszonyoknak. Gyakran hallunk olyan panaszt: nem tudom, mit főzzek. E gondok megkönnyítésére adjuk közre az alábbi heti étrendet, amely viszonylag olcsó, és eléggé változatos. Hétfő: Ebéd: rántott leves, vasárnapi sült, zöldbabfőzelékkel, sült tök. — Vacsora: kocsonya, ecetes tormával, tea, aprósütemény. Kedd: Ebéd: rakott karfiol, egy tojásos, olcsó torta. — Vacsora: Mirelité resztéit máj, alma. Szerda: Ebéd: zöldborsóleves, darálthús-pogácsa, burgonyával, birskompót. — Vacsora: lecsó, kolbásszal. Csütörtök: Ebéd: bableves, tej- berizs. — Vacsora: nyúlpásté- tom, szalonna, tea. Péntek: Ebéd: tonhal pongyolában (lisztbe, mustáros tojásba forgatva), grízes morzsa, ribizke öntettel. — Vacsora: rántotta, tea. 1. rajz: Fekete bársonyból készült kistáska, középen düscsz (fekete) angol masnival. A lehajtó szélét strasszal kivarrjuk. 2. —3. rajz: Masnis antilop cipőnkbe kis strassz klipszet tűzhetünk. Úgyszintén esetleges spanglis cipőnkbe klipszet, vagy ideiglenesen strassz vagy gyöngyöt varrhatunk gomb gyanánt. 4. rajz: Doboz formájú estélyi kalap, bársony düsesz pánttel és masnival (elöl középen) pici csavart rózsával. 5. rajz: Igen mutatós a száras, vagy szárnélküli, különböző anyagokból készült csavart rózsa. 7. rajz: Szövet vagy düsesz övünk átfogóját gyönggyel vagy strasszal sűrűn kivarrjuk. 8. rajz: Divatos estélyi frizura, a fejtetőre tupírozott haj, melyet kontyszerűen egy sor tekla- gyöngysorrai keretezzünk. 9. rajz: Fekete ruhánkat vagy kosztümünket felfrissíthetjük oly módon, hogy az eredeti gombok helyett új anyagból behúzott gom bokát készíttetünk és azt apró gyöngyökkel vagy strasszal kivarrjuk. 10. rajz: Apró tekla-gyöngysse- m ékből fűzött ötsoros karkötő. sült tök. Szombat: Ebéd: húsleves, libaaprólék, zöldborsós rizzsel, kompot. — Vacsora: töltött libanyak, franciasaláta. Vasárnap: Ebéd: húsleves, libasült, sültburgonyával, pároltká- posztával, citromkrémtorta. — Vacsora: libamáj, libatepertő, tea. Nincs ennek az étrendnek egyetlen olyan napja sem, amikor ne ennénk gyümölcsöt, vagy nyári főzeléket, illetve olyan vitamint, amire szervezetünknek szüksége van. A sült tök magas B-vitamintartalmú, ezért ne hagy juk ki téli étkezésünkből. A megyei Nőtanács ez évi terveiből 6. rajz: Minél több soros a nyaklánc, annál divatosabb. A különböző színű és árnyalt üvegnyakláncok igen mutatósak. Ma már bő választékot találunk az ajándékboltokban. _______________ — Százezer amatőr művész Leningrádban. A leningrádi műkedvelő művészkollektívában jelenleg 100 000 munkás, alkalmazott és diák tevékenykedik. A városban népi konzervatóriumok és filharmonikus zenekarok, színjátszó- és táncegyüttesek, énekkarok százai működnek. Hét műkedvelő színház működik a városban^ Az elmúlt évben a műkedvelő együttesek vagy 2000 opera, balett és drámai előadást tartottak. Műsortervükben klasszikusok, mai szovjet és külföldi művek szerepelnek! A Tolna megyei Nőtanács elkészítette 1962 első félévére szóló munkatervét, mely szerint január hónapban a kulturális bizottság munkáját vitatja meg. A napirendi pont előadója Zádori Bélá- né, a Nőtanács kulturális bizottsága titkára lesz, aki részt vett az Országos Nőtanács ilyen irányú tájékoztatóján. Február hónapban a bonyhádi járási Nőtanács nők körében vég zett politikai és kulturális munkáját értékelik. Foglalkoznak még március 8-a, a nemzetközi nőnap előkészítésével. Március és április hónapban a tavaszi munkák előkészületeiről és a tsz-asszo- nyök mezőgazdasági munkára való mozgósításáról tárgyalnak. Májusban helyszíni vb-ülést tart Tamásiban a megyei Nőtanács, de foglalkoznak a szülői munkaközösségek előtt álló feladatokkal is. A munkatervben szereplő egyéb politikai feladatok mellett rendszeressé teszik a jogügyi bizottság munkáját, s a tervek szerint a megyei Nőtanács helyiségében bizonyos időközönként az asszonyok részére jogügy: tanácsadásokat tartanak. Az év első felében Szekszárdon összehívják a kereskedelemben dolgozó nők tanácskozását, de ezt megelőzően megrendezik a vásárlók és a kereskedelmi szakemberek ankétjét is. As Állami Budapest Táncegyüttes előadásai megyénkben Az Állami Budapest Táncegyüttes 1962. évi ütemtervében Tolna megye tizenegy előadással szerepel. Az együttes népszerűségének tudható be, hogy valóságos versengés indult meg az előadások iránt, és nem egy helyet sajnálattal kellett lemondania, azzal az ígérettel hogy két év múlva, amikor ismét a megyénkben lesz az együttes, nem maradnak ki. így január 30-án Szakoson, 31-én Kurdon, február 1-én Dombóváron, 2-án Bonvhádon, 4-én Iregszemcsén, majd második útja alkalmából április 22-én du. Zom- bán, este Szekszárdon, 23-án Fad- don 24-én Bátaszéken, 25-én Bo- gyiszlón, 26-án Simontornyán tartja előadásait. Az együttes az előadások idejében lehetőséget ad szakmai megbeszélésekre. Már az ütemezéseknél, az ütemezési helyek kiválasztásánál is szempont volt, hogy minél több megyei népi együttes megtekinthesse az előadást, hogy utána meg is vitassák azt. Az Állami Budapest Táncegyüttes 1950-ben alakult, mint a SZOT művészegyüttese, azzal a céllal, hogy összegyűjtse, nagy művészi igénnyel feldolgozza, népszerűsítse a magyar népművészet sok évszázados kincseit, a változatos szépségű, hangulatukban, színekben gazdagon kifejező táncait, dalait. A folkloriszti- kus gyöngyszemek mellett az Állami Budapest Táncegyüttes műsorában szerepelnek drámai kompozíciók, finom szerelmi lírájú, vagy humoros cselekményű jelenetek is, valamint a modern magyar zenei művekre, elsősorban Bartók és Kodály alkotásaira készített táncszámok. Molnár István, az együttes művészeti vezetője, a folklór kiváló ismerője alakította kj nagy művészi fantáziával a bő repertoárt, akit ezért a munkájáért, s a magyar tánchagyományok összegyűjtésében és rendszerezésében elért eredményeiért kormányunk a Magyar Népköztársaság érdemes művésze címmel, majd a Munka Érdemrenddel tüntetett ki. Tízéves működése alatt nagyszerű eredményeket ért el az Állami Budapest Táncegyüttes. Hazájában és külföldön egyaránt, népszerűséget, elismerést, művészi rangot vívott kj magának; 1953-ban első díjat nyert a bukaresti nemzetközi táncfesztvá- lon, 1956-ban a genfi nemzetközi versenyen, majd Szíriában, Libanonban, Egyiptomban, Görögországban, Bulgáriában szerepelt nagy sikerrel. 1957-ben a nizzai versenyen, utána Lengyelországban szerzett elismerést. 1959-ben az agrigentói fesztivál nagydíjával tüntették ki. Ezután Olaszországban, Albániában lépett fel; a Szovjetunió és Franciaország nagyvárosait hódította színpompás műsorával. 1960 februárjában ismét részt vett a szicíliai Agrigentóban rendezett nemzetközi táncfesztiváion, s ott a nagydíjjal korábban kitüntetett táncegyüttesek versenyében a nemzetek nagydíját nyerte el. A fesztivál után másfél hónapos turné során előadásokat tartott Olaszország nagyvárosaiban. De nem kerülte el az északi országok figyelmét sem az együttes átütőerejű nagy sikere, és így megismerték, ha nem is sok előadással, Dániában, Svédországban, Finnországban, ahová a jövőben visszavárják. Tízéves fennállását ebben az évben ünnepli az együttes. Eddig mintegy 1600 fellépése volt, és sok százezernyi nézője, hallgatója előtt vált Magyarország és Európa egyik ismert és kedvelt művészeti kollektívájává. Az 1960. évet avval a jóleső érzéssel összegezheti az Állami Budapest Táncegyüttes, hogy sikerült a népiténc iránti érdeklődést mind a szakmabeliek, mind a közönség részéről fokoznia, sikerült Molnár István új utakat kereső és meglepően új színpadi hatásokat mutató koreográfiáival Liszt, Bartók és Kodály zenéjét közérthetőbbé tenni, népszerűsíteni. A tűzvédelem biztosítása a tsz-ekben Életszínvonalunk állandó növelése igen komoly feladatokat ró a tsz-ek vezetőire a tűzvédelem biztosítása terén is. Termelőszövetkezeteink napról napra erősödnek, több lesz a vagyonuk, nagyobb a területük, de ezzel egy időben nagyobbak lesznek a tűzrendészet! követelmények is. Az elmúlt évben a bonyhádi já rás területén lévő tsz-ekben öt tüzeset történt, igen jelentős anyagi kárral. A tűzesetek túlnyomó többsége felelőtlenségből, a megelőző tűzrendészet! szabályok be nem tartásából keletkezett Sajnos, a járás területén még bőven vannak olyan régi építkezésű — a földbirtokosok tulajdona volt — gazdasági épületek. Egy-egy ilyen gazdasági épület (major) ma már az egész tsz-tag- ságé és ha csak ezt a körülményt vesszük figyelembe, feltétlen biztosítani kell ezen épületek tűzvédelmét. A tsz-ekben keletkezett tűzesetek ma már az egész tagságot, de a népgazdaságot is érintik. Ebből adódik az a fontos feladat, hogy a tsz-ek vezetői minden lehetőt megtegyenek a tűzesetek megelőzése érdekében. E téren igen szép fejlődés tapasztalható a majosi Aranykalász, a zombai Jóbarátság, a kisdorogi Március 15, a bonyhádi Petőfi Tsz-ben, ahol a vezetők törődnek a megelőző tűzrendészet kérdésével, igyekeznek erejükhöz mérten eleget tenni az előírt tűzrendészet! követelményeknek. Vannak azonban olyan tsz-eink is, ahol a vezetők nem törődnek a közös vagyon védelmével, elhanyagolják a legelemibb tűzvédelmi' előírások betartását, s ez a körülmény a közös vagyon pusztulásához vezethet. A tsz-ek vezetőinek igen sokrétű feladataik, elfoglaltságaik vannak, de úgy gondolom, e sok elfoglaltságtól függetlenül feltétlenül kell arra időt szakítaniok, hogy ezen feladattal is foglalkozzanak. Vál Pál Bonyhád Mezőgazdasági szakkönyv-ismertetés Józsik Lajos: A komposztálás Józsik Lajos elsősorban a városi hulladékok komposztálásos hasznosításának élharcosa. Tevékenységének eredményeképpen az általa vezetett Fővárosi Talajerőgazdálkodási Vállalat ma már igen pozitív eredményekkel dicsekedhet. Könyvében részletesen foglalkozik a mezőgazdasági hulladékok komposztálásával is. valamint a komposztok felhasználásával. A szerző széleskörű tapasztalatai alapján írta meg ezt a könyvét, amely igen hasznos gyakorlati kézikönyve mindazoknak. akik a komposztálás gyakorlati munkáját irányítják, illetve azt végzik: a nagyüzemi ag- ronómusoknak, brigádvezetőknek, a városi hulladékok komposztálását irányító szakembereknek, továbbá a trágya- és komposzt- mestereket képző vidéki tanfolyamok vezetőinek és hallgatóinak. Megjelenik körülbelül 128 oldalon. Válható ára: 8,50 forint.
