Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

4 TOLWA MEGYEI WEPÜJSÄO 1962. Január 25. KOZMIKUS KATASZTRÓFA Miért less február 5-én „vége“ a világnak? Nemrégiben érdekes hír kapott lábra. Február 5-én Földünket kozmikus katasztrófa fenyegeti. Ez a katasztrófa hatással lesz a tengerek vizére és azok a növek­vő erejű dagály miatt elborítják a Föld nagy részét. Sőt az is le­hetséges, hogy a február 5-i hely­zet miatt a Föld pályája is nagy­mérvű változást fog szenvedni. Ilyen és ehhez hasonló híreket az asztrológusok terjesztenek. Mi is tulajdonképpen az asztrológia? Az asztrológia, vagy más néven csillagjóslás egy olyan tévtan, amely szerint az emberek sorsa, fejlődése attól függ, hogy egyes égitestek milyen helyzetet fog­lalnak el születésükkor. így azok az emberek, akik „szerencsés csil­lag” alatt születtek, életükben boldogok és hatalmasak lesznek, míg mások, akiknek születése pil­lanatában kedvezőtlen volt a csil­lagok állása, mindvégig balsor- súak maradnak. A csillagjóslás­nak valamikor nagy hitele volt. Történelmi feljegyzésekből tud­juk, hogy a nagy hadvezérek és államfők csak kedvező csillagál­lás mellett voltak hajlandók há­borút kezdeni vagy jelentősebb intézkedéseket kiadni. Ilyen ese­tek előtt mindig kikérték az ud­vari csillagászok véleményét. Az asztrológia valószínűleg babilóniai eredetű és onnét került át Mezo­potámiába, majd Egyiptomba. Nem volt idegen azonban a pá­pák előtt sem, akik ugyancsak meghallgatták az asztrológusok véleményét. Az asztrológia az 1400-as években tett szert a leg­nagyobb tekintélyre. Abban az időben birodalmak sorsa függött az udvari csillagászok jóslatai­tól. Érdekes, hogy még Kepler és T. Brahe is foglalkozott csillag- jóslással. Nem egy neves csilla­gász csak úgy tudott megélni, ha megfigyelései mellett az asztro­lógiával is foglalkozott. Az asztrológia egy ága termé­szetes asztrológia néven a termé­szeti jelenségekré keresett ma­gyarázatot. így többek között ösz- szefüggést keresett az időjárás változása és a csillagok helyzete között. A pusztító áradásokat is a csillagok ' állásával magyaráz­ták. Ilyen módon igyekeztek ma­gyarázattal szolgálni a földren­gések és más elemi csapásokra is. Említettem már, hogy a háborúk sorsát is a csillagokban látták el- döntöttnek. A középkorban pusz­tító járványokat is a csillagok és az egyes égitestekkel hozták ösz- szefüggésbe, Nem beszélve arról, hogy egy üstökös megjelenése mekkora riadalmat keltett. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még a Halley üstökös 1910-es ér­kezése előtti hiedelmekre. Igen sokan várták akkor a világ vé­gét, vagy valamilyen pusztító há­borút. Napjainkban is vannak még olyanok, akik egy-egy üstö­kös megjelenését babonás féle­lemmel kísérik, és azt égi jelnek tekintik. Az asztrológiának ma már azon ban mind kevesebb híve akad. A természettudományok fejlődése, valamint az emberek felvilágo- sultsága egyre kevesebb teret en­ged a babona és az áltudomá­nyok számára. Most pedig rövi­den nézzük meg: Mi lesz február 5-én A csillagászati évkönyvekből néhány sorban értesülhetünk ar­ról, hogy február 5-én 01 óra­kor teljes napfogyatkozás lesz, amely azonban nálunk nem fi­gyelhető meg, mivel a napfogyat­kozás vonala Borneo, Celebesz, UjGuinea szigetén, valamint a Csendes-óceán egyenlítői térsé­gein fog áthaladni. Ma már egy­re kevesebben hisznek a fogyat­kozások égi jeleiben. Nem is ez verte fel annyira az embereket. A tavalyi napfogyatkozás szá­munkra érdekesebb volt, hiszen szemtanúi lehettünk. Most feb­ruár 5-én egy érdekes jelenség esik egybe a fogyatkozás időpont­jával. A Naprendszer 11 nagy égitestje közül 10 majdnem egy- vonalban fog elhelvezkedni. Pon­tosabban a Nap tőlünk távol eső oldalán lesz a Szaturnusz, Jupi­ter, Mars és a Venus bolygó, majd közben helyezkedik el a Nap és a felénk eső részére a Merkúr, a Hold, a Föld, az Uránusz, vala­mint a Plútó bolygó kerül. Nos, egyesek azt állítják, hogy a Nap mögé kerülő bolygók megnövelik a Nap vonzóerejét és így a tenge­rekre a rendesnél nagyobb gra­vitációs erő fog hatni, ami hatal­mas dagályt kelt. Ez nem így van. A bolygók összes tömege el­törpül a Nap tömege mellett, ugyanis a Nap tömege 750-szer, térfogata kereken 600-szor na­gyobb, mint a Naprendszerben lévő bolygók össztömege, illetve térfogata. Ez százalékban kifejez­ve a következőképpen néz ki: a Naprendszer tömegéből a Napra 99,86 százalék, az összes bolygók­ra együttvéve pedig 0,14 százalék jut. A bolygók vonzóereje nem mu­tatható ki a tengerekre való ha­tásukban. így tehát semmi ok a félelemre. Csak a legérzékenyebb műszerekkel tudták kimutatni a többi bolygó Földünkre gyakorolt hatását. Még abban sem lesz sze­rencsénk, hogy gyönyörködhes­sünk a bolygók egybeesésében, ugyanis a Nap közelébe került bolygók elvesznek a Nap sugarai­ban. Volt-e már ilyen egybeesés ? A február 5-i helyzethez ha­sonló már igen sokszor előfor­dult. Ez a jelenség 20—21 éven­ként megismétlődik. Legutoljára 1941-ben volt. Mindenesetre, mint érdekességet számon tartja a tu­domány, de különösebb jelentő­séggel nem bír. Semmi okunk tehát a világ vé- i gét, vagy valamilyen katasztrófát várni, amely ebből következne. Ve szélöv szky Gyula TIT Csillagászati Szakosztály tagja A Közlekedési Balesetvédelmi Tanács közli Az elmúlt évben alakult Köz­lekedési Balesetvédelmi Tanács nagy gondot fordít arra, hogy a megye közútjain biztonságossá váljék a közlekedés. Számos nagy jelentőségű javaslatot juttatott el illetékes szervekhez, melyek mind a közlekedés biztonságosságát se. gítik elő. így többek között út­Tizedszer készül az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Retter György kitüntetett juhász Retter György, a turkevei Táncsics Tsz juhásza az idén tize­dik alkalommal vesz részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, A hírneves juhász ismét az általa tenyésztett fésűs merinói juho­kat mutatja be a Kiállításon. Egy-egy anyajuh az elmúlt évben is csaknem 7 kiló gyapjút adott. A növendék kosokat tenyészálla­toknak neveli. A „Kiváló tenyésztő” címmel is kitüntetett Retter György eddig minden kiállításon első helyezést ért el és több aranyérmet nyert. A hírneves juhász két fia, István és Mátyás is az édesapjuk szakmáját tanulják és hárman 400 állatot gondoz­nak. A termelőszövetkezet Retter Györgynek és fiainak több mint 53 ezer forintot fizet ki az idei zárszámadáson. \ juhász egyetlen és nélkülözhetetlen segítőtársa a pulikutya Retter György ezek idomításához is kiválóan ért. A pulikölyköt Mátyás és István szeretettel fogadják. MTI Foto — Bajkor József felv. rendezési, oktatási kérdésekről ké­szült javaslat. A múlt évben nagy érdeklődéssel kísért KRESZ-ver- senyt rendezett a KBT. Az idén előreláthatólag ismét sor kerül KRESZ-versenyre. Szó van arról is, hogy a tavasz során majd mo­torkerékpár-vezetők részére is ren­deznek KRESZ- és ügyességi ver­senyt. * A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is foglalkozott azzal a tervvel — melyet a KBT terjesz­tett elő —, hogy minden község­ben a lakosság oktatása érdeké­ben a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekről tartsanak előadáso­kat, filmvetítéseket. • A Közlekedési Balesetvédelmi Tanács társadalmi úton harcol a közúti balesetek ellen. A tanács tagjai közlekedési szakemberek, akik munkájukat társadalmi mun kában végzik. A felvilágosító munka eredményesebbé tétele ér­dekében most olyan határozat született, mely szerint a hivata­lok, intézmények, vállalatok tu­lajdonában lévő gépkocsikat 150 kilométeres út erejéig a KBT rendelkezésére bocsátják éven­ként. Ez az intézkedés is hozzá­járul ahhoz, hogy az idén még kevesebb közúti baleset legyen. * Az új KRESZ bevezetésével kapcsolatban több érdeklődő ke­reste már fel a KBT-t. Itt közöl­jük, hogv amennyiben a gépjár­művezetőknek vizsgát kell tenni az új KRESZ-ből, azt intézmé­nyesen a KBT intézi, egy másik terv szerint a tanács aktivistái, rendőrségi szakemberek tartanak majd előadásokat az új KRESZ- ről. Március 31-ig a megye vala­mennyi tsz-elnöke és tsz bizton­sági megbízott részére balesetvé­delmi előadásokat tartanak i*rá- si székhelyenként. — szt — Tolna megye búzatermesztési eredményei — A búza egyik legfontosabb népélelmezési cikk Magyarorszá­gon, termesztése tehát nagy je­lentőségű. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az elmúlt évek­ben állandóan búzaproblémák­kal küszködtünk. Az elmúlt években a búza ter­méshozama tekintetében nem tudtunk olyan mennyiségi vál­tozást elérni, ami jelentős mér­tékben javított volna az ország kenyérgabona-ellátásának helyze­tén. Az időjárástól függően lát­hattunk egy-két mázsával jobb termésátlagokat, a hozamokat azonban nem sikerült jelentősen növelni. A szocialista gazdasá­gok hozamai általában megha­ladták a kisparaszti gazdaságo­két. a búzatermesztés külföldi eredményeivel azonban ezek sem voltak versenyképesek. Amíg 1960-ban szocialista mezőgazda- sági üzemeink 10,4 mázsa búzát termeltek katasztrális holdan­ként, addig az 1957-es adatok szerint Hollandiában 23, a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban 17,3, Svájcban 16,7, Ausztriá­ban 12,7, Csehszlovákiában 12,1 mázsa volt a búza holdanként hozama. Tilaa megye szereim az erszág búzatermesztésében Tolna megye területileg a ki­sebb megyék közé tartozik, a bú­za termesztésében azonban terü­letéhez viszonyítva jelentős he­lyet foglal el az országban. A vetésterületnek és a megtermelt mennyiségnek a szántóterülethez viszonyított aránya, az elmúlt évek csaknem mindegyikében meghaladta az országos átlagot Ez azzal magyarázható, hogy Tol­na megye talajtani és éghajlati viszonyai az országos átlagnál kedvezőbbek a búzatermesztés számára. A búzafelvásárlásnak a termeléshez viszonyított aránya is kedvező volt a megyében. I búzatermesztés megyei eredményei A búza vetésterülete 1957 óta lényegesen csökkent. Ennek alap­vető oka az, hogy erre az időre esik a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezése. A fia­tal termelőszövetkezetek az első években a nagyobb jövedelmet nyújtó ipari növények és az ál­lattenyésztés alapját képező ta­karmányféleségek termesztését fejlesztették. A búza termésho­zamát sem sikerült az elmúlt tíz év alatt jelentősen emelni. A búza termésátlaga szektoronként, holdankénti átlagban: Az állami gaz- A mezőgaz­daságok és dasági tér- Az egyéni Év vállalatok melőszövet- és egyéb kezetek gazdaságok által elért termésátlag Együtt 1952 5,9 6,2 6,2 6.1 1953 11,1 9,5 9,6 9,9 1954 5,9 5,9 6,3 6,2 1955 12,1 10,7 9,2 9.9 1956 10,1 8,5 7,2 7,9 1957 12,5 11,4 8.9 9,8 1958 9,7 8,6 6,4 7.2 1959 12,5 11,6 8,5 9.8 1960 14,6 10.6 8 10,8 1961 16.5 10,6 8,7 11,6 A táblázatból a többi közt ki­tűnik, hogy tíz mázsánál na­gyobb termésátlag csak azóta van, amióta Tolna megye mező- gazdaságában is uralkodóvá vált a szocialista mezőgazdaság. Az adatok szerint a szocialista szek­tor termésátlagai 25—30 száza­lékkal is meghaladták az egyéni gazdaságok színvonalát. Sajnos a vetésterület csökkenését ez sem tudta pótolni. Ilyen körülmé­nyek között kezdtek hozzá me­gyénkben az intenzív búzafajták elterjesztéséhez, I Külföldi búzafajták előnye nagy termőképességük mellett, állóképeségükben rejlik. Erős szá luk alkalmassá teszi őket a nagyüzemi betakarításra. Ugyan­akkor a hazai fajták ilyen tekin­tetben is sok hátránnyal rendel­keznek. Tolna megyében az 1959—60-as gazdasági évben még csak az ál­lami gazdaságok termesztettek in­tenzív búzafajtát, az 1960—61-es gazdasági évben azonban már a megye 57 termelőszövetkezete is bekapcsolódott a külföldi búza­fajtákkal való kísérletezésbe. Eb­ben az évben az állami gazda­ságok búza-vetésterületüknek öt­ven százalékán, a tsz-ek pedig 7 százalékán termesztettek külföl­di búzafajtákat. Legnagyobb mér tékben a szovjet Bezosztája 4, és aíz olasz Autonómia fajtát termesztették. Az 1961-ben szerzett tapaszta­latok azt mutatják, hogy a kül­földi búzafajták lényegesen na­gyobb hozamúak voltak, mint a hagyományos fajták. Az állami gazdaságokban 2,4 mázsával, a tsz-ekben 4,2 mázsával volt na­gyobb ezek termésátlaga. Ha figyelembe vesszük az egyes búzafajtáknál felhasznált műtrá­gya-mennyiséget, az 1961-es ta­pasztalatoknál azt kell megál­lapítani, hogy a Fertődi 293 bú­zafajta a terméshozam szem­pontjából igen komoly vetélytár- sa a külföldi búzafajtáknak. Hát­ránya, hogy a viszonylag gyenge szára miatt nagyobb a megdőlés veszélye, és ez hátráltatja a nagyüzemi betakarítást. A külföldi búzafajták fagyál­lóságára vonatkozóan 1960—61. évi tapasztalatok alapján, a vi­szonylag enyhe tél miatt, nem vonható le megfelelő következ­tetés. A kipusztult vetésterület megyeszere jelentéktelen volt. A tapasztalatok szerint a termés- eredményt rendkívüli mértékben befolyásolja a vetésidő megvá­lasztása. A tapasztalatok azt mu­tatták, hogy azok az állami gaz­daságok és tsz-ek, értek el ki­magasló eredményeket, amelyek október 20-ig elvetették a búzát, így a teveli Kossuth Tsz 22,5, a kocsolai Vörös Csillag Tsz 23,3, a felsőnánai Zöld Mező Tsz 22, a dunakömlődi Szabadság Tsz 23,4, a mözsi Uj Élet Tsz 22,1 mázsás termésátlagot ért el. A vetésidő kitolódásából eredő ter­méskiesés pótolható ugyan na­gyobb mennyiségű műtrágya fel­használásával, de ez jelentéke­nyen növeli az önköltséget. A december 6-án 620 kilogramm műtrágyával vetett Bezosztája 4 búzafajta megközelítően annyit termett, mint az idejében mű­trágya nélkül vetett, vagyis az időbeni vetés 620 kilogramm mű­trágya költségeinek a megtaka­rítását jelentette. Ezt igazolják a Tolna megyei tapasztalatok is. Az elmondottakból kitűnik, hogy a külföldi búzafajták ter­mesztése Tolna megyében is be­váltotta a hozzáfűzött reménye­ket. Szükséges tehát ezek vetés- területének a további növelése. Máté János a Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának vezetője »'i

Next

/
Oldalképek
Tartalom