Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-07 / 288. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Csütörtök 1961. I december 7. XI. évfolyam 288. szám * ARA: 50 FILLER .LEB j Hencz Imre, a várdombi gépállomás traktorosa jár élen a mélyszántási versenyben Mint már azt lapunk is közöl­te, a megye traktorosai verse­nyeznek azért, hogy a mélyszán­tási munkákat minél előbb sike­resen befejezzék. A verseny fel­tétele: jó minőségű munka és mi­nél magasabb teljesítmény. A Gépállomások Tolna megyei Igazgatóságának legutóbbi érté­kelése szerint a mélyszántást végző traktorosok versenyében Hencz Imre, a várdombi gépál­lomás traktorosa jár az élen, aki 267 műszaknormát teljesített. Nyomában van Pál Pius, a teveli gépállomás traktorosa, akinek 266 műszaknorma a teljesítmé­nye. Utánuk következik Simo- vics Pál várdombi, 263, Miklós Géza bonyhádi, 253, Pál János nagydorogi traktoros, 252 mű­szaknorma teljesítményével. A mélyszántás további meg­gyorsítása érdekében az eddigi­nél több traktor tér át kétműsza- kos munkára. Bevonják a szántá­si munkákba a könnyebb univer- zál traktorokat, és vasárnap is munkanapot tartanak a megye gépállomásain. A mélyszántással különösen elmaradott szövetkeze­teknek a gépállomások gépátcso­portosításokkal segítenek meg­gyorsítani a munkát. Készülnek a jövő évi szántási versenyre a megye traktorosai A Földművelésügyi Miniszté­rium meghirdette az 1962. évi szántási versenyeket. A területi versenyeket üzemi válogató ver­seny előzi meg, amelyet decem­ber 20-ig, napi munkájuk közben tartanak meg a traktorosok. Az üzemi válogató versenyeket a já­rási tanács és a gépállomások ve­zetőiből alakult bizottság a trak­torosok napi munkája közben bí­rálja el. A legjobb eredményt elérő traktorosokat a gépállomások pénzjutalomban részesítik. ünnepélyes tagkönyv átadás Tegnap az 505-ös számú Ady Endre Iparitanuló-Iskolában ünnepélyes KISZ-taggyűlésre jöt­tek össze a fiatalok. A tanmű­helyben megrendezett ünnepi taggyűlésen közel százan kanták meg' KISZ-tagsági könyvüket, amelyet a városi KISZ-bizottság kiküldötte adott át. Az ünnepsé­gen Gerendái elvtárs, az alap­szervezet csúcstitkára tartott be­szédet a KISZ-fiatalok feladatai­ról és jogairól. A fiatalok délután részt vettek a lengyel—magyar barátsági if­júsági nagygyűlésen is. Hafvan tagja van a gyönki művelődési ház ifjúsági klubjának Jól működik a gyönki járási művelődési ház ifjúsági klubja. A klub, amelynek hatvan tagja van — tsz-tagok, munkások, pedagó­gusok, hivatalnokok, stb. —, he­tenként háromszor van nyitva. Szerdán tartják az ismeretterjesz­tő előadásokat, filmvetítéseket, szellemi vetélkedőket, a szombat este a táncos összejöveteleké, va­sárnap pedig társasjátékot ját­szanak, vagy asztalitenisz-ver­senyt rendeznek, aki akar olvas­hat, sakkozhat, rádiót hallgathat. Az ifjúsági klub tagjai havonta három forint tagsági díjat fizet­nek, ebből fedezik a klub kiadá­sainak egy részét. A klub tagjai a művelődési ház legjobb akti­vistái. S mint ilyeneknek a mű­velődési ház a színelőadásokon kedvezményt ad. Az összejöveteleken a fiatalo­kat oktatják a helyes viselke­désre, öltözködésre, táncra, stb. is. A gyönki járksban a jó példa nyomán több községben ifjúsági klubot szándékoznak létesíteni, s ennek érdekében tanulmányozzák a járási művelődési ház mun­káját. Kacsafarmot létesít a decsi Új Élet Tsz A decsi Uj Élet Tsz a Kis-Duna csatorna partját kacsatenyésztés­sel hasznosítja. A csatornát egy kilométeres szakaszon elkerítik s ezen a részen már jövőre 5000 pecsenye és 500 tojó kacsát te­nyésztenek. A farm létesítéséhez már ezen az őszön hozzáfogtak. Egy, a csa­tornaparton lévő istállót átalakí­tottak, hogy abban az 500 tojó­kacsát elhelyezhessék. A pecsenye- kacsák elhelyezését a Szekszárdi Állami Gazdaságtól vásárolt, a csatorna közelében lévő ólakban oldják meg­Távolabbi tervük az, hogy a Kis-Duna csatorna partján sok ezer kacsát tenyésztenek majd, saját keltetőüzemet létesítenek, s abban keltetik ki a tojóktól nyert tojásokat, hogy biztosítsák a pe- Bsenyel ' ia-neveléshez az alap­Könnyű kútfúró berendezés árfézikutak készítéséhez Az ártézikút fúróberendezéset egészen a legutóbbi időkig kéz­zel hajtották. Az utóbbi években azonban, főleg az Alföldön, any- nyira megnövekedtek a rendelé­sek, hogy a kútfúrók három mű­szakban sem tudták teljesíteni a kívánt munkákat. A Csongrádi megyei Vízmű és Kútépítő Válla­lat hat dolgozója most gépesítet­te az ártézikút-fúrást: olajfúró- berendezésekhez hasonló, de an­nál lényegesen kisebb és olcsón üzemeltethető motoros fúróberen­dezést szerkesztettek. Az új fúró­val naponta 100—110 métert le­het haladni és már készítettek vele 700 méter mély kutat is. Emellett műszakonként négy em­ber munkáját takarítják meg. Az új berendezés nagy mértékben elősegíti az alföldi falvak és ta­nyák vízellátásának megjavítását. Brutyó János beszéde az V. szakszervezeti világkongresszuson Moszkva (MTI). Brutyó János, a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára felszó­lalt a szakszervezeti világkong­resszus szerda délelőtti ülésén. Tolmácsolta a kongresszusnak a magyar szervezett dolgozók, az egész magyar nép testvéri üd­vözletét, majd méltatta az SZKP XXII. kongresszusának jelentő­ségét. Hangsúlyozta: a kommunizmus építőinek világtörténelmi prog­ramja, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa fogadott el, nem­csak a szovjet nép számára mu­tat utat, hanem történelmi mér­földköve az emberi társadalom egész fejlődésének. A kommuniz­mus, a béke, a munka, a szabad­ság, az egyenlőség, a testvériség és boldogság társadalma, az em­Moszkva (MTI). A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön ülése után magyar idő sze­rint szerdán reggel 9 órakor a Nagy Kreml palotában megkez­dődött a legfelső (apacs két há­zának együttes ülése. Magyar idő szerint pontosan 9 órakor elfoglalta helyét az el­nökségben Nyikita Hruscsov mi­niszterelnök, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének einöka, valamint a Központi Bizottság elnökségének többi tagja. A kép­viselők nagy tapssal köszöntötték a párt és a kormány vezetőit. Az elnöklő Pavel Lobanov át­adta a szót az első napirendi pont előadójának, Vlagyimir No­vikov képviselőnek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, aki m»«w»M»rm»in'rmfwwTirr beriség évezredes vágyát váltja valóra. Természetes tehát, hogy a kommunizmus nagyszerű prog­ramját örömmel és lelkesedéssel köszöntötte az egész haladó em­beriség. Örömmel és lelkesedéssel köszöntöttük mi, magyar dolgo­zók is, mert abban a mi holna­punk megtestesülését is látjuk, mint ahogyan lelkesítője és ösz­tönzője ez a program az egész földkerekség dolgozóinak, a nem­zetközi munkásmozgalomnak. — Saillant és Zakaria beszá­molói — mondta ezután Brutyó János — mélyrehatóan elemezték azokat a változásokat, amelyek a világhelyzetben és a nemzetkö­zi szakszervezeti mozgalomban a IV. szakszervezeti világkongresz- szus óta végbementek. A beszá­moló és az SZVSZ által kidolgo­zott akcióprogramtervezet véle­előterjesztette az 1962. évi nép- gazdasági terv javaslatát. Vlagyimir Novikov beszámoló­ja után Vaszilij Garbuzov, a Szovjetunió pénzügyminisztere ómenedéit ijólásra, hogy előter­jessze a beszámolót az 1962. évi állami költségvetésről és az 1960. évi állami költségvetés teljesí­téséről. A szovjet pénzügyminiszter kö­zölte, hogy a jövő évi költségve­tési tervezetben a bevételek ösz- szege 81,9, a kiadások összege 80,3 milliárd rubel. A bevételi többlet tehát 1,6 milliárd. Garbuzov kö­zölte továbbá, hogy az 1960. évi költségvetést a bevételi részben 77.1 milliárd, a kiadási részben 73.1 milliárd rubelre teljesítet­ték, tehát a bevételek négymilli- árd rubellel múlták felül a ki­adásokat. ményünk szerint átfogóan és meg alapozottan határozza meg a szakszervezeti világmozgalom idő­szerű tennivalóit. — A két beszámoló és a kong­resszus elé terjesztett akcióprog­ramtervezet helyesen hangsúlyoz­za a nemzetközi munkásosztály óriási felelősségét az emberiség békéjének biztosításában. Brutyó János a továbbiakban külön szólt a német kérdésről, amely bennünket, magyarokat igen közelről érint. Köszönettel adózunk az SZVSZ kezdeménye­zésének, hogy Berlinbe összehívta a német kérdéssel foglalkozó nemzetközi szakszervezeti konfe­renciát. Az értekezlet több mint 114 millió dolgozó nevében nyo­matékosan sürgette a német bé­keszerződés mielőbbi megkötését, a rendellenes nyugat-berlini hely­zet rendezését. Mi ezekkel a kö­vetelésekkel teljesen egyetértünk, annál is inkább, mert hazánkat egyetlen emberöltő alatt kétszer taszította pusztító világháborúba a rabló német imperializmus — jelentette ki Brutyó János. Brutyó János ezután a magyar szakszervezetek tevékenységét is­mertette, majd hangoztatta: — Teljes mértékben támogat­juk az SZVSZ-nek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egysé­gének helyreállítására irányuló erőfeszítéseit. A magyar szakszer­vezeti küldöttség helyesli és el­fogadja az itt előterjesztett be­számolókat. Helyesli és elfogad­ja az akcióprogramtervezetet, amely a világ dolgozóit érintő legfontosabb kérdésekkel kapcso­latos harci feladatokat összegezi. Biztosíthatjuk a kongresszus kül­dötteit, hogy a magyar szakszer­vezeti mozgalom ugyanúgy mint eddig, mindent megtesz az V. szakszervezeti világkongresszus által elfogadott határozatok gya­korlati megvalósításáért. Megnyílt a szovjet parlament két házának együttes ülése fl szerződés alapián átadott zöldborsóért az idén közel hatmillió forintot fizetett ki a MÉK megyénk tsz-einek Kísérletképpen száz holdat vetnek he a tsz-ek zöldborsóval A zöldborsó-termelésnek me­gyénkben tradíciói vannak. S ezt a termelőszövetkezetek is kihasz­nálják. Elég mindezt azzal bizo­nyítani hogy, ebben az esztendő­ben a hazánkban felvásárolt zöld­borsónak közel 25 százalékát a Tolna megyei termelőszövetkeze­tek adták el. S mert értenek me­gyénk földművelői a zöldborsó termeléséhez, meg aztán a talaj- viszonyok is kedvezőek, a zöld­borsó-termeléssel jól járnak a kö­zös gazdaságok Ezt tényekkel le­het alátámasztani. Az 1961-es évben például me­gyénk 76 közös gazdaságában a szerződés alapján 1816 hol­don termelt zöldborsóért a MÉK közel hatmillió forintot fizetett ki. Legjobb eredményt a dunaföld- vári szövetkezeti gazdák érték el. A község négy közös gazdaságá­ban ugyanis az 533 holdon szer­ződés alapján termelt zöldborsó­ért mintegy 2 400 000 forintot kap­tak. Ezzel méltán elégedettek a dunaföldvári tsz-tagok. így aztán a következő gazdasági évre már eddig közel 600 hold zöldborsó megtermelésére ^érződték. De ez x hideg idő beálltáig a szám még nem tekinthető vég­legesnek, hiszen a szerződéskötés folyamatbán van. Kétségtelen tény, hogy legna­gyobb területen és legjobb ered­ménnyel általában Dunaföldvárott termelték mindig, termelik ma is a zöldborsót Tolna megyében. Ám ez korántsem jelenti, hogy más közös gazdaságokban nem kifize­tődő a zöldborsó-termelés. Hiszen a paksi járásban lévő kajdacsi Aranykalász Tsz pél­dául 10 hold szerződött zöld­borsójáért 108 000 forintot ka­pott. Vagyis a termelőszövetkezetnek 7,31 forint kilónkénti átlagárat fi­zetett ki zöldborsóért a MÉK. Jól járt a szerződéses zöldborsó­termeléssel a pálfai Egyetértés, a ketyi Kossuth és még számos Tol­na megyei közös gazdaság. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a jövő évi zöldborsó-termelésre a szerződései^ megkötése még folya­matban van. De már eddig 1400 hold megtermelésére szerződtek a közös gazdaságok. Az érdeklődés nagy, s minden remény megvan arra, hogy a tervezett 2000 holdat a jövő évben is megtermelik a Toina- megyei szövetkezetek. Eh­hez a területhez a vetőmag bizto­sított, amit részben a vállalat rak­táraiban, részben pedig már a termelőszövetkezetekben tárolnak. Közismert tény, hogy zöldborsót általában Tolna megyéből szállí­tanak hazánkban legkorábban piacra. Az idei évben azonban a Baranya megyei termelők meg­előzték a Tolna megyeieket. Az idén ugyanis Nagyharsányban szedtek először zöldborsót. Azért, mert a vetőmagot nem tavasszal, hanem tél elején rakták a földbe, A Baranya megyei mezőgazda- sági szakemberek ilyen irányú ta­pasztalataikat átadták megyénk agronómusainak is. Ennek alapján az idei évben először kísér­letképpen megyénk termelő- szövetkezeteiben is 100 hold borsót vetnek el még a zord tél beállta előtt. Előfordulhat persze, hogy kifagy, de ez esetben a vetőmag felét a szerződtető vállalat a szövetke­zetnek megtéríti. Ha viszont a borsó átvészeli a telet, a tavasszal két héttel előbb tudnak a terme­lőszövetkezetek piacra szállítani, r ezért lényegesen többet fizet a MÉK. R. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom