Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

■' MA&Y AR SZOCIÁLIS fA M J N K A S R:A « ' T O L H A, ; KÜG Y€ J ' BI ZOTT SÁG A ÉS A MEG^t I: 'T A N Á C S , TATJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! S Z o m b 1961. december XI. évfolyam Jó! bevált a garantált munkadijazási kísérlet Aparhanton Idén Aparhanton, a IBúzavirág Termelőszövetkezetben figyelem­reméltó kísérleteket végeztek a garantált pénzbeni munkadíja­zással. A növénytermelésben 22 tsz-tagnak heti fizetést rendsze­resítettek, minden hét elején ki­fizették az elmúlt héten teljesí­tett munkaegységeket, munkaegy­ségenként 40 forintos egységár­ral. A hónap utolsó hetében a fi­zetésből levonták a havi SZTK- járulékot és az esetleges termé­szetbeni előlegeket. A kísérlet jól bevált. Az így díjazott tsz-tagok szívesen dolgoz­tak és teljesítményük meghalad­ta az átlagot. Ezzel a díjazási formával a cigányokat is sikerült bevonni a közösben végzett rend­szeres munkára. Augusztus har­madik hetében például Sárközi Mihály hat munkaegységet, telje­sített, s ezért 240 forintot kapott. Ugyanezen a héten Petrovics István 10, Sárközi László, Sárkö­zi Sándor, Petrovics István, egyenként 3—8 munkaegysége után 400, illetve 320—320 forint munkadíjat kapott. Voltak egé­szen kiemelkedő teljesítmények is. Július első hetében Sárközi István 720, Sárközi József 640 forintot keresett. A kedvező tapasztalatok alap­ján a jövő évben tovább bővítik a garantált pénzbeni munkadíja­zás körét az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezetben. Túlteljesíti hízóállcst értékesítési tervét a sár pilisi Új Március Tsz Az aszályos esztendő miatt né­hány növényféleségből keveseb­bet tudott értékesíteni a sárpi­lisi Uj Március Tsz a tervezett­nél. Csak kenyérgabonából tud­ta túlteljesíteni a tervét, a szer­ződött 1000 mázsa helyett 1500 mázsa búzát adott el az állam­nak. Mindent összevetve a nö­vénytermelésből bevételi kiesések mutatkoznak Sárpilisen is. Az állattenyésztésben azonban szép eredményeket ért el idén az Uj Március Tsz. A tervezettnél 72-vel több hízott sertést és ti­zenhattal több hízott marhát értékesít. Állati termékekből s többet értékesített a tervezettnél. Az állattenyésztésből több mint félmillió forint többletbevételt nyernek, s ez a többlet pótol in a növénytermelésből elveszett be­vételeket. Több mint kétszázhúszezer törpe alma- és körtecsemetét ültetnek el az állami gazdaságok nagyüzemi gyümölcsöseiben Az állami gazdaságok nagy­üzemi gyümölcstelepítésénél mind nagyobb szerepet kapnak a könnyen ápolható és szedhető, valamint hamar termőre fordu­ló törpe gyümölcsfák. A saját gyümölcsösökben nevelt cseme­tékből mintegy 180 000 törpe al­mafát és 40 000 törpe körtefát ül­tetnek el. Nagyobb területen te lepítenek már ebben az évben törpe cseresznye- és meggyfát is. Azokon a helyeken, ahol törpe­gyümölcsös kialakítására még nem áll rendelkezésre megfelelő szaporító-anyag, alacsonytörzsű fákat nevelnek. Megkezdődött a fenyő fa-vásár Ötezer méterrel több karácsonyfát hoznak forgalomba a megyé­ben, mint tavaly. Pénteken reggel megyeszerte megkezdték a földművesszövetke­zetek és a Tolna megyei Népbolt Vállalat üzletei a karácsonyfa­árusítást. Mint a FÜSZÉRT áru­osztályán tájékoztattak bennün­ket, az ünnepekig 26 ezer méter­nyi fenyőfát hoznak forgalomba a megyében, ez több mint ötezer méterrel haladja meg a tavalyi mennyiséget. Eddig 22 ezer mé­ter fenyőfát juttattak el az üz­letekbe, a hátralévő négyezer mé­ter leszállítására pár napon be­lül sor kerül. Érdekessége az idei »karácsony­i-idénynek«, hogy most sikerült első ízben teljes egészében bel­földi termelésből biztosítani a megye szükségleteit. A fenyőfák zömét a Dél-Somogyi Erdőgazda­ság iharosi telepéről hozták, mintegy kétezer méternyit pedig a Tamási Erdőgazdaság néhány évvel ezelőtt létesített karácsony­fa-telepéről kapott a kereskede­lem. Megtudtuk a FÜSZÉRT-nél azt is — bár erről minden bi­zonnyal illetékesebbek lesznek nyilatkozni a vásárlók —, hogy az idén forgalomba hozott áru jobb minőségű, a fenyőfák szeb­bek, mint tavaly. Kállai Gyula elvtárs beszéde a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kibővített ülésén Megháromszorozódott a zombai l takarékszövet-kezet taglétszáma Nemrég, április közepén ala­kult meg a zombai takarékszövet­kezet. Most a napokban tartották meg az alakulás óta az első köz­gyűlést. Volt miről beszámolni. Az ala­kuláskor csak 107 tagja volt a szövetkezetnek és 269 ezer forint betétállománya. Az eltelt néhány hónap alatt a taglétszám 300-ra emelkedett, s a betétállomány 814 ezer forintra nőtt. Szó volt a közgyűlésen a mű­ködési terület módosításáról is. Ugyanis a környező községek la­kóinak — Kéty, Harc, Sióagárd — képviselői is megjelentek a közgyűlésen és kérték, hogy köz­ségüket is csatolják a takarék- szövetkezet művelődési területé­hez. Erre ígéretet is kaptak. A több mint 400 főnyi részt­vevőt ezután a zombai általáno . iskola tánccsoportja, valamint -a sióagárdi földművesszövetkezet í kultúrcsoportja szórakoztatta. 1 A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulának, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa elnökének, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának elnökle­tével pénteken kibővített ülést tartott az Országház vadásztermé­ben. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Do­bi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának alelnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének tagja. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyű­lés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, Bognár Rezső, Szabó Pál és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökei, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára Harmati Sán­dor. a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára ; Az ülést dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára nyitotta meg, majd a megjelentek egyperces felállással adóztak Dinnyés La­jos és Grősz József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­hunyt elnökségi tagjai emléké­nek. Ezután Kállai Gyula tartott politikai beszámolót. Kállai Gyula elvtárs beszéde Bevezetőben megállapította, hogy a szocializmus világrendsze­re az emberiség fejlődésének dön tő tényezőjévé vált: ma már nem az imperializmus hanem egyre fokozódó mértékben a szo­cialista világrendszer határozza meg a világ fejlődését. Kállai Gyula ezután a szocia­lista országok gazdasági erejének rohamos növekedéséről, a nem­zetközi munkamegosztás jelentő­ségéről beszélt, majd részletesen szólt az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlásáról. — Az utóbbi évben a nemzet­közi helyzet nem volt mentes a kisebb-nagyobb feszültségektől. Az imperialisták a nemzetközi helyzet élezésére törekszenek. Az egyedüli, ami ebben őket meg­akadályozza, a békéért küzdők nagyobb ereje. A békéért vívott harc útja azonban nem sima, kiköve­zett út; időnként feszültségek keletkeznek, konfliktusok tá­madnak. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a békés egymás mel­lett élés politikája reális út. Kül­politikánk fő vonala továbbra is a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésén alapszik — hangsúlyozta Kállai Gyula. — Az a célunk, hogy — mint a nemzetközi élet minden más kérdését — a német békeszerző­dést is — tárgyalások útján old­juk meg. Ami a határidőt illeti, teljes mértékben egyetértünk Hruscsov elvtárs megállapításá­val: számunkra nem a határidő a legfontosabb, hanem a kér­dés békés rendezése. Viszont a nyugati hatalmaknak is tudniok kell, hogy tárgyalási készségük hangoztatásával nem halaszthatják végletekig a meg­oldást. így vagy velük, vagy nél­külük. de megfelelő időben meg­kötjük a német békeszerződést. Részletesen szólt ezután a Szov ietunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusáról. A kommunizmus felénítése mil­liók és százmilliók tudatos tevé­kenységének eredménye és gyü­mölcse lesz. A tömegeknek ezt az óriási méretű mozgósítását aka­dályozták a személyi kultusz ma­radványai. amelyeknek felszá­molása nélkül nem lehetne vég­rehajtani a kommunizmus épí- <ősének programját. — Nyíltan kell beszélni arról is, hogy az Albán Munkapárt ve­zetői, Enver Hodzsa és Mehmed Shehu — a Sztálin-kultusz és saját személyi kultuszuk védel­mében — képtelenek voltak meg­érteni a személyi kultusz felszá­molásának szükségeségét és nyíl­tan felléptek a régi. rossz mód­szerek védelmében. Támadják a szocialista tábor egységét, a he­lyes marxista—leninista irányvo­nalat. A XXII. kongresszus kérdései­vel kapcsolatban pártunknak — és úgy gondoljuk velünk szövetsé­ges politikai barátainknak és egész népünknek — az állásfoglalását a Központi Bizottság határozata tar talmazza. Egyetértünk a XXII. kongresszus határozataival. A XXII. kongresszus teljes mértékben igazolta politikai irányvonalunkat, amelyet 1956 november 4-e óta köve­tünk, s amelyet pártunk VII. kongresszusa megerősített. Ez a politika egybeesik a XXII; kongresszus vonalával, s politi­kai vonalunkat az élet igazolta, a nép elfogadta és töretlenül kö­veti. A jövőben is e politika alapján akarunk dolgozni — még jobban, még következetesebben; még nagyobb fegyelemmel. Meg­nyugtathatunk mindenkit: a poli­tikai cikkcakkok ideje nálunk lejárt. Politikánk a XXII. kong­resszus után nem változik se jobbra, se balra. Minden intézke­désünk — így a kormány nemré­giben bekövetkezett részleges megújítása is — azt a célt szol­gálja, hogy ezt a politikát még jobban, még következetesebben, még nagyobb határozottsággal va lósítsuk meg. Kállai Gyula beszéde további részében részletesen szólt ötéves tervünkről, amelynek fő politikai célja — s ezt egész népünk ma­gáénak vallja, és egyöntetűen kö­veti — a szocializmus alapjai lera­kásának befejezése és áttérés a fejlett szocialista társada­lom építésére. A fő feladat most a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása, hogy minden termelőszövetkezet erős. virágzó, jól gazdálkodó szocialis­ta nagyüzem legyen. A szocializ­mus alapjai lerakásának folya­matát a termelőszövetkezetek meg szilárdításával fejezzük be. Ak­kor nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar nép szocialista forra­dalma minden téren döntő győ­zelmet aratott: leraktuk a szo­cializmus alapjait, a fejlett szo­cialista társadalom építésére té­rünk rá, hazánk szocialista köz­társaság lesz! Meggyőződésünk, ha jól dol­gozunk, ezt a nagy célt a második ötéves terv időszaká­ban elérhetjük. Alapvető kérdés a mezőgazdasági termelés fellendítése Szocialista iparunk tervezett fejlődésének kulcskérdése a mű­szaki színvonal emelése, a terme­lékenység fokozása, és olyan gyártmánystruktúra kialakítása, amely elsősorban munkaigényes, amelynek termelése gazdaságos, és mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon jól értékesít­hető. Tervünk maximálisan szá­mol a nemzetközi munkamegosz­tás nagy előnyeivel. Tervünk megvalósításának alapvető kérdése a mezőgaz­dasági termelés fellendítése. A szocialista átszervezés első nagy eredményei már az idén megmutatkoztak; a magyar me­zőgazdaság történetében — orszá­gos átlagban — ebben az évben értük el először a 10 mázsán fe­lüli holdankénti búzatermést. Fon tos feladatunk, hogy telies mér­tékben hazai termelésből biztosít­suk az ország megnövekedett ke­nyérgabona szükségletét. A nö­vénytermelés mellett erőteljesen kell fejleszteni az állattenyész­tést is, és biztosítani kell az eh­hez szükséges takarmánybázist. Olyan adottságaink vannak a ku- koricatermesztésben, hogy a nagyüzem) gazdálkodás segítségé­vel a termésátlag tekintetében túl szárnyalhatjuk az Amerikai Egye sült Államokat is. Csak rajtunk múlik tehát, hogy parasztságunk taposztaMait egyesítsük a nagy­üzem adta előnyökkel. i — A nagyüzemi gazdaságok megszilárdítására jelentős össze­geket fordítunk. Továbbra is nagy szükség van azonban arra hogy a termelőszövetkezetek maximá­lisan felhasználják saját erőiket is. Az állattenyésztésben, a hús­termelésben nem lebecsülhető a háztáji gazdaságok szerepe és feladata. Vízhálózatunk, valamint a_ Tiszántúl egyes részein előtö­rő hőforrásaink az öntözéses gaz­dálkodáshoz, és a melegágyi ker­tészkedéshez biztosítanak jó ala­pot. E téren különösen nagy je­lentősége van a helyi erők fel­használásának, a helyi kezdemé­nyezések támogatásának, az egy­szerűbb anyagok és eszközök al­kalmazásának. Hangsúlyozta: — Kulturális té­ren egyik fő feladatunk az isko­lareform végrehajtása. Egyre többen jelentkeznek középisko­lákba. Ezért ahol szükséges és lehetséges, a középiskolákba is bevezetjük a kettős váltásban történő oktatást. Ez ugyan kény­szerintézkedés, de nem tehetünk mást. ha nem akarjuk, hogy év­ről évre sok ezer tanulnivágyó fiatal helyhiány miatt kiszorul­jon a közéoiskolából. — Második ötéves tervünk vég­rehajtásának egyik elengedhetet­len feltétele — folytatta — az ál­lami és gazdasági vezetés javítá­(Folytatás a 2. oldalonj t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom