Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-06 / 287. szám

4 TOLNÁ MEGYEI NEPtJJSAG 1961. december 6. A MAI LENGYELORSZÁG A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSA­SÁG Budapesti Nagykövetségé­nek kiadásában megjelenő Len­gyel Tájékoztató szép, ízléses fü­zeteit lapozgattam a napokban.; A cikkek, fényképek felidézték zis azt állítani, hogy a sírok fö­lött új élet fakad. Auschwitz új vegyianyaggyára nincs messze a szörnyű emlékű haláltábortól. A hatalmas gyár mellett gyönyörű új város épült, gyermekjátszóte­bennem két felejthetetlen uta- j rekkel, iskolákkal, kórházakkal, 7PC dm1ólr.óif TTiro 1 áHo rv-i Voi-cn A «r-. zás emlékét. Újra láttam Varsó, Poznan, Krakkó, Nova-Huta, Gdansk és Osviecim utcáit, há­zait és mindenekelőtt az embere­ket. Újra érzem, hogy a magyar­lengyel barátság szálai messzi évszázadokkal ezelőtt szövődtek. A krakkói Jagelló egyetem ősi, gótikus falán márványtábla hir­deti azoknak a magyar diákok­nak az emlékét, akik innen hoz­ták magyar földre a tudomány kincseit. A Wawel tróntermében Báthori Istvánnak, Erdély feje­delmének és Lengyelország egyik legnagyobb királyának képe te­kint ránk. Koporsóján, a kriptá­ban friss virágok koszorúzzák a sárkányfogas aranycímert. A ma­gyar gimnáziumi történelem- könyvből ifjúságunk évről évre tanulja Bem apó, Dembinszky, a kétezer fős lengyel légió hőstet­teit, az 1848-as magyar szabad­ságharc idején. Úgy érzem, még adósai vagyunk annak a két kommunista lengyel zászlóaljnak, akik Franciszek Gawlinszki és Jozef Lapinski vezetésével véd­ték a Magyar Tanácsköztársasá­got 1919-ben. A tudás, a művé­szet és a szabadság gondolata volt évszázadokon keresztül a majdnem közmondásos magyar­lengyel barátságnak alapja. A barátság tovább mélyült 1945 óta. A magyar és a lengyel nép lerázta magáról a fasiszta elnyo­mást és megindult a szocializmus építésének útján. A hagyományos barátság új színnel, új tartalom­mal gazdagodott. Ezt az utazó lépten-nyomon érzi, látja, bárhová kerül a lengyel földön. A Len­gyel Népköztársaságban otthon érezzük magunkat. A munka az alkotás hősi len­dületét akkor értjük meg igazán, ha arra gondolunk, hogy Len­gyelország a két világháború kö­zött Európa egyik legelmaradot­tabb országa volt. Fejletlen ipar, hallatlanul elmaradott mezőgaz­daság, óriási méretű analfabétiz­mus, munkanélküliség jellemezte az országot. És nem lehet nem gondolni arra, hogy a második világháború rettenetes évei alatt a német fasiszták 6 millió sze­mélyt, köztük egymillió nőt és gyermeket gyilkoltak meg. A leg­szebb és legnagyobb lengyel váro­sokat a földig rombolták. Ha mindezeket végiggondoljuk, lehe­tetlen lelkesedés nélkül nézni Lengyelország népének alkotó munkáját. Nem vállalkozhatom arra, hogy ennek még csak váz­latos képét is nyújtsam. Az utas első benyomásait szeretném csak leírni. VONATTAL ÉS REPÜLŐGÉ­PEN jártam Lengyelországban. Bárhová néztem, mindenütt a kémények áttekinthetetlen erdeje fogta meg az embert. A lefelé ereszkedő repülőgép ablakában feltűnik a Tudomány és Kultúra palotájának hatalmas tornya és egybeolvad a Varsót körülvevő gyáróriások hatalmas füstölgő ké­ményeivel. Ez a kép fogadja a Poznanba, Kattowicébe, a Nowa- Hutába érkező utast. Minden új ezekben a gyárakban: az épüle­tek, a gépek és az emberek. A lengyel nép 17 esztendő alatt új életet teremtett a régi romjain. Itt érzi az ember, hogy nem frá­— Monaco terjeszkedik. A mo­nacói kormányzat határozatot ho­zott »az ország területének ki­bővítésére«. Miután Franciaor­szág aligha lesz hajlandó az igé­nyelt öt hektárnyi területről le­mondani, a monacói állam meg­felelő nagyságú félsziget építését tervezi. A félszigeten, tekintettel a tavalyi sikeres évadra, a játék- kaszinónak egy fiókintézete és több luxusszálloda épül majd. könyvtárakkal. A gdanski hajó­gyárban is jártam. Nagyszerű ha­jók épülnek itt, amelyek a len­gyel fehér-piros lobogó alatt be­járják a világ minden tengerét. A lengyel ipar nagyszerű fejlődé­sének jó hirdetői a nálunk is népszerű Warsawa kocsik. Az utas nem szokott számok után érdeklődni, de a lenyűgöző fejlő­dés felkelti érdeklődését, s így tudja meg, hogy a lengyel ipar jelenlegi termelése 7,5-szerese a háború előttinek. Lengyelországban most még együtt él a háború emléke és napról napra egyre jobban va­lóra válik a jövő. A kiégett há­zak mellett új és nagyon szép paloták emelkednek. A porból emelték újra a magasba Varsó büszkeségét, a Stare Miasto-t, a varsói óvárost. Vagy ki tudja el felejteni Gdansk valószínűtlenül szép főutcáját középkori házai­val? Szinte hihetetlen az a len­dület, amellyel új életet vará­zsolnak a régi romok helyére. 1957-ben még csak megkezdték az építkezést a szörnyű emlékű varsói gettó romhalmazainak he­lyén. 1959-ben csodálatosan szép új város utcáin jártam már ugyan itt. S milyen büszkén mutogatták a nowa-hutai munkások, kohá­szok, esztergályosok a hallatlanul eleven kis lengyel gyerekek a sokszínű, szép. hangulatos háza­kat. Büszkék és joggal büszkék megújuló életükre. TAVASSZAL ÉS NYÁRON jár­tam Lengyelországban. Olyan ér­zésem támadt, hogy ebben az or­szágban nagyon jókedvű, derűs fiatalok élnek, akik ilyenkor ta­vasszal és nyáron útnak indul­nak, hogy megismerjék szép ha­zájukat. Krakkóban gdanski, Gdanskban krakkói lelkes, mű­velt fiatalokkal találkoztam. Min­den csoportban volt néhány, aki valamilyen idegen nyelven is be­szélt. Tőlük hallottam először a’ 1000 iskola mozgalomról. Lengyel ország népe hazájának ezeréves fennállását 1000 új iskola felépí­tésével kívánja megünnepelni. Ebből az 1000 iskolából 500 mái el is készült. Meglepő az a lelke­sedés, amellyel a pedagógusok ér nem pedagógusok, fiatalok és öre­gek a lengyel oktatásügy fejlő­déséről beszélnek. S úgy gondo­lom, hogy ez nagyon jogos büsz­keség. Csak egyetlen számadatot szeretnék itt közölni: a városi általános iskolák végzett növen­dékeinek 90 százaléka, falun pe­dig a növendékek 60 százaiéira az általános és középiskolában folytatja tanulmányait. Az egye­temi és főiskolai hallgatók szá­mát tekintve Lengyelország meg­előz nem egy nyugat-európai or­szágot. A könyvet szerető ember ide­genben is keresi a barátságot kcd venceivel. Be kell vallanom, hogy volt valami szívetmelengető ab­ban, amikor a kattowicei pálya­udvar előtt várakozó taxisofőr kezében Jókai Aranyemberének lengyel fordítású kötetét láttam. Őszintén örültem, amikor a köny­vesboltok kirakatában megláttam Mikszáth, Móricz, Móra Ferenc írásait. De nem hiányoztak a mai magyar írók könyvei sem: Aszta­los István, Illyés Gyula (Puszták népe) Szabó Pál könyvei sem. Egy kicsit sajnáltam, hogy mi csak a régebbi lengyel irodalmat ismerjük: Mickiewicz, a lengye­lek Petőfijének verseit, Reymont: Parasztok, Boleslaw Prus: Fáraó és a Bábu című regényeit. A mai lengyel irodalom, minden bizony- ryaí gazdag terméséből csak itt- ott kapunk valami ízelítőt. Jó len ne ebből az adósságból minél előbb törleszteni. As amerikai csomag Ezt az amerikai csomagot ki- holmit könnyebb volt eladni. Ma árusítás céljából az egyik szék- viszont — lám milyen ez a de- szárdi ház ablakán hirdetik. Pon- mokrácia — nehezebb, tosabban a Rákóczi út egyik há- Az emberek jobban élnek, tor­zónak ablakában. Az ember el- lént néhány jelentős változás és olvassa a szöveget és mosolyog, ennek eredménye többek közölt, Csoda vigye el, úgy látszik, van- hogy foltos, rongyos embert alig nak még élelmes fickók. Ű is a:, látni. Valamikor viszont nem aki az amerikai csomag tártál- volt újság. Abban az időben az mát el akarja adni. E célból fel­tünteti, hogy a portéka nem akármilyen, hanem egészen ame­rikai, ezen van a hangsúly, mert ami amerikai, az biztosan kapó- sabb. Csupán az a szépséghibája az egésznek, hogy ami az amerikai csomagban a hirdetés tanúsága szerint érkezett és eladásra vár, az nem egyéb ócska gyermekhol­minál. Magyarul: kacat. Nos, az amerikai csomag gazdája bizto­san tudja, hogy ma már nálunk az ócska, használt holmi nem cikk. Az emberek általában új ruhát vásárolnak, gyermekeiknek különösen újat, de még milyet! Valamikor az ócska, használt ócska holmi könnyen gazdára talált, még akkor is, ha nem volt amerikai. A csomag gazdája mindezzel, gondolom, számolt. Igen ám, de neki ott az a rakás használt gyermekholmi. El kéne adni, de nehéz eladni. Mit tesz ilyenkor egy becsületes, pénzből élő magyar? Hirdet. Kiírja, hogy a csomag tartalma nem akármi­lyen, hanem valódi és használt amerikai. Százat mernék tenni egy ellen, hogy ettől egy szikrá­val sem lett kapósabb a használt gyermeliholmi. Az ember elol­vassa a hirdetést, megmosolyog­ja, mert ami vacak, az még ak­kor is vacak, ha amerikai. — eszpé — MÁZAI MOZAIKOK Alig 1500 lakosa van a Mecsek lábánál megbúvó kis Máza köz­ségnek. Zömmel bányászok, ki­sebb számban tsz-tagok lakják a falut. De hogy milyen szorgal­masan dolgoznak, annak bizonyí­tására érdemes néhány számada­tot felsorakoztatni. Minden tizedik emberre jut egy gépjármű, ezalatt természe­tesen csak a személygépkocsit és a motorkerékpárt értjük. Kerék­pár csaknem minden házban akad egy-kettő. A viszonylag kis- létszámú községben 12 személy- gépkocsit és több mint száz mo­torkerékpárt tartanak nyilván. A MAGYAR—LENGYEL BA­RÁTSÁG elmélyült és még erő­sebbé vált a szocializmus építé­sével, közös gazdasági és kultu­rális kapcsolataink mind széle­sebbé váló kiépülésével. Minden Lengyelországot járt magyarnak kedves emlékei azok a pillana­tok, amikor megállították az ut- , cán és baráti szeretettel köszön- _/A községben egymillió forintos tötték lengyel barátaink. Hőgyész -költséggel iskola épült. Az idei és Szekszárd lakossága december'] évben — ahogy Merényi József, Jó néhány lakóház tetején TV- antenna ágaskodik, nem beszélve a világvevő rádiókészülékekről és az asszonyok munkáját meg­könnyítő villamos háztartási gé­pekről. 5-én. illetve 6-án fogadja ked­ves lengyel vendégeinket. Kíván­juk, hogy olyan jól és otthonosan érezzék magukat lengyel bará­taink a mi megyénkben, ahogy minket fogadtak szép. baráti ha­zájukban. Kaszás Imre a tanács vb-titkára elmondotta — kerítéssel veszik körül az isko­lát. Az építés költségeire 70—80 ezer forintot fordítanak, de tete­mes összeget tesz ki a társadalmi munka értéke is. A bányaüzem szocialista munkabrigádja külö­nösen sok segítséget ad az épít­kezésnél. Az elmúlt héien 28 fő vett részt a társadalmi munká­ban. * És ha a fejlődésről beszélünk, ezt úgy is kell érteni, hogy a köz­ség területileg is gyarapszik. Nincs messze az az idő, amikor Máza összeépül a szomszédos Szászvárral. Rövid egv esztendő alatt 80 új lakóház épült, ebből 70 az újtelepen. A házak, a régi épületek épp úgy, mint az újak, tiszták és ta­karosak. Csaknem valamennyi házra fel lehetne tenni a „Tiszta udvar — rendes ház” táblát. * A község termelőszövetkezeté­ben, a Jószerencsét Tsz-ben — annak ellenére, hogy kevés a munkaerő — a tagok jól dolgoz­nak. Az őszi gabonavetést befe­jezték. Végeztek a betakarítással is. A határban még csak hírmon­dónak sem lehet látni lábonálló napraforgó-, vagy kukoricaszá­rat. Az őszi mélyszántással még nem végeztek, mintegy 50—60 hold vár még szántásra. Már ez­zel a munkával is végeztek vol­na, ha a gépállomás a szántást végző egy Belorusz mellé leg­alább még egy erőgépet biztosí­tana. (b) (Jenny Lückenbach asz- szony Nyugat-Németor. szág területén élt. Né­hány évvel ezelőtt azon­ban gyermekeivel együtt a Német Demokratikus Köztársaságba költözött és Drezdában telepedett le. Azóta itt él és dől. gozik békés elégedett­Hz én vádiratom hányán jutottak túl a határon. Schepmann az akciót úgy szer­vezte meg, hogy az SA emberei nem a saját városukban garáz­ségben. Az alábbikat dálkodtak. A kijelölt város, illet­sz egyik német újság. ve emberek elintézésére megkap- ban tette közzé). ták a címeket és különböző gyil­kos parancsokat. A Gestapo és a Férjét félholtra verték és autóba ráncigálták. Testvéremet is meg­rugdosták. Az anyám pedig az ijedségtől, (az ablakunkat burko­szódtak le. A szülőket munkára vezényelték. Amikor visszatértek a munkából a lágerbe, gyermekei­ket már nem találták ott, vagy éppen akkor szállították. Az élel­miszer-ellátás nagyon szűkös volt, a szülők ajándékként tudtak sze­rezni élelmiszert gyermekeiknek. Ha pedig a fasiszták valakit élel­miszer-szerzés közben elfogtak. latkővel szétrombolták) néhány mindig kigondoltak valami uj napra elvesztette beszélőképessé- módszert az elintézésére. A cse- gét. csemőket jókedvükben a földbe­Az első deportálásba Gerda nő- ásatták és a fejüket céltáblának is sokat szenvedett a fasizmus bizonyos távolságra, s így szedték miatt és sok testvérüknek meg össze a zsidókat. Egy ismerősöm, kellett halnia a jövőért. Nekem is aki betegen az ágyban feküdt, s sok szomorú élményem van ebből az időből. nem tett eleget a jelentkezési fel­hívásnak, két lövést kapott a a sajtóban olvastam gy^an‘k nem messze láttam egy házat, amelyet teljesen szétrom­boltak. Nem volt már ép ajtó, Tudom, hogy az Önök országa rendőrség emberei követték őket vérem is beleesett. Minden zsidó használták. A szülőknek kellett családot géppisztolyokkal egy kiásni az árkot, ahol egy gyermek gyűjtőhelyre tereltek. Ekkor na- éppen elfért. Ezután sorravették gyón hideg tél volt. A gyermekek, a szülőket, akiknek még volt de az elöregedett emberek is jaj- gyermekük, majd pedig az SA ki­veszékeltek a hidegtől és éhség- választott egy gyermeket az illető tői. Öt napot a fűtetlen csarnok- családból, akit aztán a saját szü­ban töltöttek kőpadlón. leinek kellett gödörbezárni. Ha A nővéremék gyermekének vonakodtak tőle, azon a helyen gipszkötése volt, csípőizületi be- meggyilkolták őket. sem lépcsőkarfa, de ép szék sem. tegsége miatt. Az éjszaka folya- A kijelölt emberek tömegmé­mán az SA felzörgette őket, és szárlására Rigánál egy nagy er­ahogyan voltak, felrakták a csalá- dobén került sor. Holtan, vagy dot a kocsira. A gyermek gipsz- élve elásták őket. Szemtanúk kötését összetörték. — Nem szá- mondták el, hogy a föld még egy tözte őt. Kalapácsütést kapott a mit, ha nyomorék marad — mond- nap múlva is mozgott a félhoi­fejére és késszúrást. Az orvosnak ták. Ez a szállítmány Rigába tan elföldelt emberektől. Aztán tilos volt a segélynyújtás, nem ment. Egy ismerős rendőr utazott elhengerelték a halmot. velük, aki azonnal felkeresett, A nővérem sohasem tért haza a miután visszajött és elmesélt rigai koncentrációs táborból. A mindent. Amikor a szállítmány Rigába érkezett, a hó piros volt a vértől, amelyet ennek a szál­lítmánynak kellett Amikor Eichmann nevét, minden meg­reszketett bennem. Olyan felzak­latott lettem, hogy egész éjszaka nem tudtam aludni és minden régi kép elvonult előttem. Hol is kezdődött? Schepmannál kezdő­A ruhásszekrény az ágyon fe­küdt, a tulajdonos pedig a csere­pék közt a földön. A felesége két- dott es Globke-torvényen kérész- LJ . .. ült mellette |s kö­tni F.Srhmannái és bűntársainál s gDe uc menetre es ko tül Eichmannál végződött. 1938. novemberében Schepmann összegyűjtötte Westfáliában az avatkozhattak be az ilyen esetek SA-t (rohamosztag) és nagy tö- nél. Mégis némelyik orvos átmá- megtüntetéseket rendezett, ame- szott a kerítésen és a hátsó ud- lyeken uszító beszédet tartott a varon, meg a kerten keresztül is- zsidók ellen. November hetediké- meretlenül is segített a szegény ről nyolcadikára virradó éjszaka bajbajutott embereken. A kórhá- Dortmundba vezényelte az SA-t, zaknak szigorú utasításuk volt, alaposan leitatta a katonáit és hogy zsidót ne vegyenek fel. kiadta parancsait. Egy ismerősöm hét késszúrást Én véletlenül hallottam erről és kapott és szétroncsolt bútorzatára így sok dortmundit kellő időben tették a félholt embert, amelyet tudtam figyelmeztetni. Mindezt azonban sokan nem akarták el­hinni és maradtak. Sokat mene­külés közben elcsíptek és csak né­A lakásokból a halottakat ugyan­csak nekik kellett elszállítaniok. Ettől kezdve keveset tudok a testvéremről, azt is azoktól az is­merős katonáktól, akik szabadsá- meggyújtottak. A nekibátorodott gon voltak, felkerestek bennün- szomszédok az utolsó pillanatban két. így tudtuk meg azokat a ret- mentették ki a lángokból. tenetes dolgokat, amelyek Rigá­gyermeke sem. El kellett mondanom mindezt, mert az SA Nyugat-Németország- eltakarítania. ban ismét szervezkedik. Ezek az embertelen barbárok ismét gya­korlatoznak. Láttam mindezt, ezért jöttem el onnan. Schep­mann példáid egy nyugatnémet városban polgármester-helyett^ Szerencsére ma békében élünk, de mindig megborzongok, amikor a nyugatnémet háborús késziilő­Gerda nővérem terhes volt ban az Eichmann-rezsim alatt ját- désre gondolok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom