Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

4 tOfcVÄ MEGYEI WEPÜJSÄG 1961. december 5. Tolna megye zenei tömegmozgalmának fejlődése „Zengjen a bátrak országá­ban, újszeri ének!” — énekelte az 1952-es kultúrversenyen a bátaszéki vasutas kórus. S zen- dült itt is, ott is, szerte a me­gyében: Mözsön, a Bartók Bé'.a kórus ajkán, Pakson az akkori kultúrház vegyeskara ajkáról és velük együtt számos általá­nos és középiskolában az „új­szeri ének”. Áldásos gyümöl­csét kezdte érlelni az a fárad­hatatlan alkotó munka és pe­dagógiai működés, melyet idestova negyven éve Bartók és Kodály elindított. 1956. után a párt helyes kultúrpolitikája eddig nem ta­pasztalt fellendülést eredmé­nyezett. Mindenki szórakozva akart tanulni, művelődni. En­nek a hatalmasméretű „új re­neszánsznak” eszmei hatása kedvezően alakult megyénkben is. A Liszt Ferenc Zeneiskola megalakulása, valamint a TIT által rendezett hangversenyso­rozatok olyan elementáris erőt adtak, melynek nyomón Szek- szárdon, Bátaszéken, Bonyhó- don és számos helyen, a szak­emberek mellett a zenét ked­velő és énekelni vágyó örege­ket és fiatalokat egy közösség­be, az énekkarokba kovácsolta, így jöttek létre 1959-ben a ma is példamutató és élenjáró énekkarok. Mindezek mellett meg kell emlékezni arról a kultúrmisz- szióról, melyet a gyönki műve­lődési ház énekkara évek óta folytat. Nem kis érdemük, hogy a környező községekben adott hangversenyekkel hozzájárultak új kórusok alakulásához. Az. ő példájuk nyomán jött létre a hőgyészi, a simontornyai, a kö- lesdi énekkar. Az új énekkarok rövid időn belül szereplőké­pessé váltak, melyet ékesen bi­zonyítanak az elmúlt esztendői-: megyei dalostalálkozói is. A gyönki példának köszönhető, hogy ma 15 felnőtt kórusa van megyénknek. 1960-ban befejeződött a me­gye mezőgazdaságának szocia­lista átszervezése. Az új élet új közösségek kialakulását tette le­hetővé. Parasztságunk is meg­indult a felemelkedés útján Ezeket az új lehetőségeket a jövőben szélesebb körben kell kihasználni. A parasztságot is be kell vonni zenei tömegmoz­galomba, mint erre példát mu­tatott a sárszentlőrinci, a pál- fai és utóbbi időben a duna- szentgyörgyi tsz-kórusok szer­vezése. Az énekkarok mellett számos zenekar is alakult az elmúlt években, melyeknek színvonala állandóan emelkedik. Gondolok itt olyan együttesekre, mint a szekszárdi úttörőzenekar, vagy a nemrég megalakult munkás- őr-zenekar, de lelkes tagokat gyűjt maga köré a bonyhádi szimfonikus zenekar is. Az öntevékeny együttesekben folyó nevelőmunka és művészi felkészültség állandó emelke­dést mutat. Erről tanúskodik az ezévi felmérés is. Kórusveze­tőink önbizalma, a tagság igé­nyessége mind jobban követeli a színvonalasabb műsor össze­állítását. Igénylik a zenei isme­retterjesztést a kóruspróbákon. A munkatervekből egyre job­ban megmutatkozik, hogy kar­vezetőink bátran nyúlnak olyan témájú művek betanításához melyek mai. megváltozott éle­tünket tükrözik. Ezek mellett nem hiányoznak a programból a preklasszikus és klasszikus mesterek alkotásai sem. me­lyekkel a kórustagok általános zenei képzését kívánják meg­valósítani. A fent vázolt kér­dések megvalósításában kíván segítséget nyújtani az 1960-ban megalakult Tolna megyei Nép­művelési Tanácsadó mellett működő zenei szakbizottság, mely az 1961—62. évben is gaz­dag továbbképzési lehetősége­ket nyújt megyénk énekkarve- zetői részére. Az 1961-ben meg­alakult karnagyi klub is hozzá­járul a fejlődéshez. Az ilyen arányú fejlődés bi­zonyosan növeli azon kórusaink számát, melyek az idei év so­rán országos dalostalálkozókon megmutatták az ott összegyüle­kezett kórusoknak, hogy Tolna megye nem olyan sötét pontja már az országnak, mint ezt pár évvel ezelőtt tekintélyes zenei szakemberek kategorikusan ki­jelentették. Az eredmény nem marad el a becsületes munka után; ezt bizonyították a bony­hádi művelődési ház kórusának tagjai is, mert ez év augusztu­sában rész vehettek a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverse­nyen, Debrecenben. IFJ. GERSE JÓZSEF, December 8-án, pénteken vendégszerepei Szekszárdon a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola szimfonikus zenekara Az 1961—62. hangversenyévad decemberi hangversenyén ismét a fiatal pécsi együttes látogat e! Szekszárdra, amely az utóbbi években szinte összeforrt a vá­ros zenei életének fejlődésével. Ennek a fiatal együttesnek, amely eddig minden alkalommal forró sikerű zeneesttel ajándékozta meg Szekszárd zenekedvelőit, komoly része van abban, hogy a megye- székhely zenei élete töretlenül fejlődik. Éppen ezért köszöntjük különösen meleg szeretettel a pé­csieket, élükön Antal György kar­naggyal, a Zeneművészeti Szak­iskola igazgatójával. A vendégegyüttes a délutáni órákban érkezik Szekszárdra és a szokásnak megfelelően a hang­verseny után a zeneiskola nagy­termében találkozik majd a zene­iskola tanári karával és a szek­szárdi zenekedvelőkkel. A hang- l verseny iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Bonyhádról, Bá- taszékről különautóbusz érkezik, vannak érdeklődők a környék­ről, de még Tamásiból is. A ren­dezőség kéri a hangversenyláto- gatókat, hogy a hangversenyre 7 és fél 8 között érkezzenek, hogy a torlódás elkerülhető legyen. A hangversenyt Szeép Zoltán, a szekszárdi zeneiskola fiatal he­gedűtanára konferálja, aki az el­múlt esztendőben még az együt­tesben játszott. Közreműködőként Kis Vilmos Pétert, a Zeneművé­szeti Szakiskola fiatal hegedűta­nárát, hegedűművészt üdvözöl­hetjük, aki a Mendelssohn hege­dűversennyel működik majd köz­re. A hangverseny műsora a kö­vetkező lesz: 1. Mozart: Színigaz­gató, nyitány. 2. Mendelssohn: He­gedűverseny. Szünet. 3. Beetho­ven: IV. szimfónia. O. I. Pénzügyi dolgozók kitüntetése A pénzügyminiszter, pénzügyi területen kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül a Kiváló Pénzügyi Dolgozó jelvénnyel tün­tetett ki több Tolna megyei pénz­ügyi dolgozót. A Kiváló Pénzügyi Dolgozó jel­vénnyel tüntették ki a Magyar Nemzeti Bank dolgozóját, Jerko- vics János főcsoportvezetőt, az Országos Takarékpénztár dolgozó­ját, Kaposi István főfelügyelőt, az Állami Biztosító dolgozóját, dr. Saád Jenő szervezőt; a tanácsi végrehajtó bizottságok pénzügyi osztályain végzett eredményes munka elismeréséül Péterfi Kál­mán szekszárdi csoportvezetőt, Fei’enczi Bernát megyei főelőadót és Németh Mária tamási járási főelőadót tüntette ki a Kiváló Pénzügyi Dolgozó jelvénnyel. zenei szakreferens Új helyiséget kapnak a kistormási KISZ-fiatalok A közeljövőben kerül átadásra a volt általános iskola épülete, a párt- és KISZ-szervezet részére. A kiszes fiatalok azonban már most tervezgetnek: — Lesz egy külön helyiségünk, amit otthonossá, kedvessé szeret­nénk tenni, — mondja Kuncmann Erzsébet, a szervezet titkára. A 3ól sikerült a magyar— német baráti est Pariban A Hazafias Népfront bizottsá­ga, s a községi szervek közös ren­dezésében jól sikerült magyar— német baráti estet tartottak Pá­tiban. Részt vett és beszédet mondott az esten dr. Wild Frigyes ország- gyűlési képviselő, a Magyarorszá­gi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára. Az esten közreműködött a helyi úttörők három hónappal ezelőtt alakult zenekara Hemle János vezényletével, valamint a sziget- újfalusi földművesszövetkezet tánccsoportja, mely magyar, né­met és orosz táncokat mutatott be. KISZ-szervezet eddigi munkáját nehezítette az, hogy nem volt önálló helyiségük. Különösen nyá ron okozott ez problémát, mivel a termelőszövetkezetben lévő nagyteremben sokszor gabonát tároltak, mert nem volt más ar­ra alkalmas helyiség. Ilyenkor a fiatalok nem tudtak hol összejön­ni, közös szórakozásra kevés le­hetőség volt. Megérdemlik a fiatalok az új helyiséget. Ez évben is jó mun­kát végeztek, elismeréssel nyilat­kozik munkájukról a tsz vezető­sége is. Társadalmi munkában se gítették a községfejlesztési terv­ben szereplő járdaépítést. Régi, rossz pincéket bontottak le, ami­ből férfi és női öltözőt építenek a sportpályán. A tsz-fiatalok kö­zött vannak kőművesek, akik az öltözőt teljesen társadalmi mun­kában készítik el. Az őszi—téli programját úgy dolgozta ki a KISZ-szervezet vezetősége, hogy a fiatalok kellemesen töltsék el a hosszú téli estéket. Jelenleg már folynak a próbák, karácsony­ra egvfelvonásos színdarabot ta­nulnak. Újjávarázsolják a kölesdi kismegyeházát „Kölesd építészeti nevezetessége az úgynevezett kismegyeháza, amely 1750-körül épült. Itt volt az alispán lakása és itt tartották a megyegyűléseket”. — Ennyi áll a kismegyeházáról Genthon Ist­ván: Magyarország művészeti emlékei című könyvében. Mint építészeti emléket, népünk állama megbecsüli, sőt új tarta­lommal megtöltve a jövő nemze­dék száméra is igyekszik meg­tartani. Az idén mintegy félmillió fo­rintos költséggel megkezdik a kismegyeháza épületének tataro­zását. A tervek szerint Kölesd község kulturális életének köz­pontjává fejlesztik. A tatarozás és átalakítás után több klubszoba. színházterem, könyvtár és KISZ-helyiség áll majd benne a lakosság rendelke­zésére. Kórusvezetfík továbbképzése Mözsön Vasárnap délelőtt 15 karvezető jött össze a Tolna megyei Nép­művelési Tanácsadó által rende­zett első továbbképzésen. A to­vábbképzés során a résztvevők próbát hallgattak a mözsi Bartók Béla kórusnál, majd Fertőszögi Béláné előadást tartott: Hogyan válik az énekkari próba a ze­nei és politikai nevelés eszközé­vé? címmel. Az ezt követő vitán és tapasztalatcserén Sebes (vén István szakfelügyelő beszámolt a szegedi Bárdos hangversenyről. ESTI ISKOLÁBAN DÉLUTÁN ÖT ÓRA VAN, de már szinte teljes a sötétség. A? utcákon égnek a lámpák, és az emberek hazafelé igyekeznek. A bonyhádi új iskola környékén ré­gen elcsitult a gyermekek zsiva­ja. Akik most ide igyekeznek, azok felnőttek. Az elvégzett napi munka után jönnek ide a dolgo­zók esti iskolájába. A második emelet két osztály- terméből szűrődik ki világosság. A VII. és VIII. osztály órája fo­lyik ott. A terem előtt csizmáig és cipők sorakoznak, de ezek jó­val nagyobbak, mint a délelőtt idejáróké. Halkan nyitok be az egyik te­rembe, ahol már elkezdődött az óra. A tábla előtt középkorú férfi áll, kezében zavartan forgatja a krétát. Megakadt a mondatelem­zésben. Homlokát összeráncolva gondolkodik, majd a tanárnő se­gítő kérdésére rávágja a keresett fogalmat: »névutós névszó". Aztán új tanuló lép a táblához. Fiatal lány, azaz asszony, mert ahogy felemeli a kezét, látni le­het ujján a csillogó karikagyű­rűt. Szépen kerekítve írja a be­tűket a táblára, aztán kimért las­súsággal beszélni kezd a mondat­ról. A tanárnő nem sietteti, tü­relmesen kivárja, míg egy-egy gondolatot befejez, mert jót mond, s hogy lassan, annak az az oka, hogy hiányzik a gyakorlás. Halkan zizegnek a könyv- és füzetlapok a munkában megkér- gesedett ujjak között és a figye­lem újra a tanárnő felé fordul. Uj anyag magyarázatába kezd. Ekkor robog be az utolsó tanuló és bocsánatkérő pillantással néz körül, amikor helyet foglal a padban. Mindenki megértőén bó­lint: a kisgyereket kellett haza­vinnie a bölcsődéből. Az óra végét nem jelzi csenge­tés. A tanárnő bejelentésére a férfiak felállnak, hogy kint a fo­lyosón elszívják a megszokott ci­garettát. Ezt az időt használom fel ar­ra. hogy Kövecses Valériával, az esti iskola egyik tanítónőjével beszélgessek. — Sokkal nehezebb itt taníta­ni, mint a gyerekeknél, de leg­alább olyan hálás feladat. Ter­mészetesen nagyban befolyásolja a nehézségeket az, hogy ide kis­sé fáradtan, munka után érkez­nek az emberek. Igyekezetük azonban feltétlenül dicsérendő. Leginkább a gyakorlás hiány­zik, ez mutatkozott meg ezen a nyelvtan órán is, hiszen a nyelv­tani logikával nincs baj. A bá­násmód is teljesen más, de hiszen ez természetes is. és általános­ságban nagyobb türelemre van itt szükség. AMI A KÉSÉSEKET ILLETI. már megszoktuk, de jó lenne, például, ha a bőrgyár a jövőbzn biztosítani tudná, hogy a tanulá­si napokon az idejárok előbb el­indulhassanak, mint am-Kor a műszak befejeződik. A »diákok­kal« nehezebben indul a beszél­getés, hiszen ahány ember, any- nyi történet arról, hogy miért hagyták abba annak idején az általános iskolai tanulást. Érthe­tően nem szívesen beszélnek róla,­Amikor elindulunk, még foly­nak az órák. A második emelet­ről még este 10 órakor is vilá­gosság szűrődik ki. ahol meglett emberek görnyednek a tanköny­vek fölé. — M — Egy év alatt 30000 látogatója volt a fádéi művelődési háznak A faddi művelődési ház — amely a környék egyik legimpo­zánsabb létesítménye —, a köz­ség lakosságának második ott­hona. A rendezvények látogatott­ságát igazolja az is, hogy egy év alatt 30 000 látogatója volt a faddi miivelődési háznak, Az egy év során szép sikerrel mutatkoztak be a helyi színját­szók. Az ismeretterjesztő előadás- sorozatok közül igen népszerű volt a nők akadémiája. A szak­körök közül jól működött a ké­zimunka-szakkör és a zeneszak­kör. A zeneszakkörben 20 fiatal zongorázni, további 20 fiatal pe­dig tangóharmonikázni tanult. Nagy sikerrel szerepeltek a hiva­tásos művészek, a KISZ rajkó­zenekara, a Déryné Színház, a Pécsi Nemzeti Színház együttese is. Faddon általában telt ház előtt játszottak. A művelődési ház vezetősége — miután Gutheil Bálint pedagógus személyében új igazgató vette át az irányítást —, az első év tanul­ságának értékelése után elkészí­tette a művelődési ház téli prog­ramját, amely a falu kulturális éle­tének továbbfejlesztési programja. A munkatervben nagy szerepet kapott az ismeretterjesztés, ameiy tíz előadásból álló sorozatot jelöl meg. A tanfolyamok, munkás- akadémiák, szintén igen sokolda­lúak és alkalmasak arra, hogy elősegítsék a tsz-tagok tanulását, továbbképzését. A fiatalok ré­szére ifjúsági akadémiát szervez­nek. A Vöröskereszt egészségügyi előadásokat tart. A szakköri munkát is kiszéle­sítik és ki-ki érdeklődésének meg felelően vehet részt a szakköri foglalkozásokon. A nők részére továbbra is megrendezik a kézi­munka-szakkört. A fiatalokat a foto- és modellezőszakkörök mun­kájába vonják be. A tsz-tagok állattenyésztési és kertészeti szakkörön vehetnek részt. Szellemi vetélkedőket, sport­köri estéket, könyvankétokat. ki­állításokat rendeznek és a tél fo­lyamán a színjátszócsoport is újra bemutatkozik. A művelődési ház vezetősége többször hív meg hivatásos művészeket is, mert a faddi közönség igényli a kulturált szórakozást. A faddi művelődési ház mun­katerve sokoldalú és nagy körül­tekintéssel készült. Alkalmas arra, hogy szórakozva neveljen, és alkalmas arra, hogy a dolgozók kulturális igényeit kielégítse. És ami még igen fontos: mértéktartó és nem túlzsúfolt. A programból mindenki azt választhatja ki, a tanulási és a szórakozási lehető­ségek közül, amelyik érdeklődési körének legjobban megfelel. P-né Nyolc tűzeset volt novemberben Százezer forint anyagi kár, 5 súlyos sérült Novemberben Tolna megyében nyolc tűzeset volt, ebből egy gyúj­togatás. Eldobott cigarettavég gyújtotta fel a váraljai tsz ta- karmányszalmáját. Mözsön Gyet- vai István istállója égett le ha­sonlóképpen. A kéménybe épí­tett gerenda gyulladt meg a bonyhádi gimnázium kulturhelyi- ségében. A kiszivárgott propán­bután gáz robbant fel Bonyhá- don. Égő spirituszlámpát akart feltölteni Kelemen János dombó­vári ktsz-tag. A lámpa felrobbant. Kelement súlyos égési sebekkel még most is kórházban ápolják. A Gerjeni Állami Gazdaság tol- naszigetj üzemegységében Marga János öngyújtóját töltötte ben­zinkannából, megpróbálta, hogy meggyullad-e: meggyulladt, most kórházban ápolják. A nyolc tűz­eset közül legjelentősebb volt a bonyhádi gimnáziumban, ahol Kelemen István önkéntes tűzoltó megsérült. A bonyhádi gázpa­lack robbanásnál a helyiséget a detonáció szétvetette, Surányi Ádá mot és Badacsonyi Mihálynét sú­lyos égési sebekkel szállították kórházba. A helyiség romokban hever. Pénteken Szekszárdon a Be- zerédj utcában volt tűz ahol — eddig tisztázatlan okokból, a fű­részpor gyulladt meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom