Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. december 5. Egy hete tart az általános sztrájk Dominikában Tizenhárom vezető dominikai repülőtiszt lemondott rangjáról. A hír nagy feltűnést keltett. Nyu­gati hírügynökségek néhány nap­pal ezelőtt arról írtak, hogy zen­dülés tört k| a kormányt szilár­dan támogató légierők személyi adományában. Ismeretes, hogy Echevarria, az új hadügyminisz­ter, a légierők vezérkari főnöké­nek tisztségéből emelkedett az „ország második számú emberé­nek” rangjába. A 13 magasrangú repülőtiszt lemondását benyújtva közös nyilatkozatban hangoztatta, hogy Echevarria „elárulta népünk hazafias eszméit és szabadság- vágyát”. Balaguer államfő, aki helyet kapott az országot korlátlanul el­lenőrző katonai juntában, a Reu­ter híre szerint betegségére hivat­kozva, egy-két napra visszavonult az elnöki teendők gyakorlásától. Balaguer legutóbb kijelentette, hogy hajlandó ismét folytatni a tárgyalásokat az ellenzéki pártok­kal, s az első tanácskozás meg is történt a Nemzeti Polgári Unió vezetőivel. Az AP jelentése szerint a do­minikai válság enyhülésének még egyáltalán nem mutatkoznak je­lei. Az amerikai tudósító utal rá, hogy a légierőkből kivált főtisz­teknek bajtársaik körében rend­kívül sok támogatójuk van, és tudni véli, hogy az eddig minden­ható hadügyminiszter helyzete is megrendült. Az általános sztrájk — immár egy hete — tovább tart. Az AP és a TASZSZ híre szerint naponta vonulnak tüntető csoportok a fő­város utcáin, melyek a junta és Balaguer lemondását követelik és tiltakoznak az amerikai hadiha­jók állandó jelenléte ellen. Elke­seredett Amerika-ellenes hangu­lat van kialakulóban. A naponta megismétlődő tüntetések résztve­vői ilyen szövegű táblákat visz­nek magukkal: „Azért küldtétek ide hajóitokat, hogy a gyilkosokat megvédjetek? Amerikaiak taka­rodjatok haza!” Forrong Dominika népe A Dominikai Köztár­saságban a Trujillo-csa- lád 3 évtizedes diktatú­rájának megdöntéséi nemcsak az ország fő­városa nevének »Ciudad Irujillo«-nak »Santo Do- mingo«-ra való vissza­állítása jelzi, hanem egy­úttal a forradalmi tö­megmozgalom nagyará­nyú fellendülése is mu­tatja. A demokratikus sza­badságjogok védelmezé- sére a 48 500 négyzet­kilométernyi nagyságú köztársaság több váro­sában tömegtüntetések­re, és a 300 000 lakosú fővárosban utcai har­cokra került sor. Leg­utóbbi jelentések sze­rint a november 30-án kitört általános sztrájk teljesen megbénította a főváros gazdasági életét. A dominikai reakciós belső erők erkölcsi és esetleges katonai támo­gatására az Amerikai Egyesült Államok hadi- tengeri flottájának több hajója a Dominikai Köz­társaság felségvizein, vagy azok határán hor­gonyzott le. A négymillió lakosú Dominikai Köztársaság mezőgazdasági ország. E fő gazdasági ág fog­lalkoztatja a lakosság nyolctizedét. A mező-_________________________________________ gazdaság legfontosabb növényei közé a cukornád, a kakaó, valamint a dohány tartozik. A kis köztársaság ipara e termé­kek feldolgozására korlátozódik. A legfontosabb cukorgyárak és szeszfeldolgozó üzemek a déli partvidék városaiban települtek. A kis ország gazdasági életét az amerikai, főleg USA tőke uralja. ÍK arib)-ten • . (Holl.) 100 km flfyj dohány íjjj cukornád (f^kakad & kává ^ cukorgyártás Q rumgyártás BRf Bratiha (Brit Ny. I.) * Brit NyugatIndia (fr)‘ francia (Holl) -Holland Fidel Castro beszéde a Szocialista Forradalmi Egységpárt megalakításáról Havanna (TASZSZ). Fidel Cast­ro miniszterelnök december 1-én este beszédet mondott a népi egyetemen. Beszédét — amelyet a rádió és a televízió is közvetí­tett — a Szocialista Forradalmi Egységpárt megalakítása kérdé­sének szentelte. Castro részletesen foglalkozott a kubai forradalmi harc fő szaka­szaival, jellemezte az ország alapvető forradalmi szervezeteit, tevékenységüket és fejlődésüket, indokolta, hogy miért kell egye­síteni őket és megteremteni az egységes marxista-leninista pár­tot, amely nélkül nem lehet szo­cializmust építeni. Kijelentette: az ideális kormány csak a for­radalmi párt kormánya lehet kollektív vezetéssel és az egységes forradalmi párt programja megfelel majd az or­szágban ténylegesen kialakult feltételeknek. Fidel Castro részletesen ele­mezte a kubai forradalmi hata­lom létrejöttének folyamatát, majd önmagáról beszélt. Elmond­ta, hogy ő, aki a kizsákmányoló osztályból származik, miként vált forradalmárrá, többek közt meg­jegyezte, hogy már az egyetemen megismerkedett a Kommunista Kiáltvánnyal, Marx, Engels és Lenin műveivel. Így kezdődött a fejlődés — mondotta Castro. — Becsülettel beismerhetem — fűz­te hozzá —, hopr abból, amit a forradalom idején tettünk, sok minden távolról sem volt a mi saját találmányunk, Fidel Castro ismertette a to­vábbiakban Marx és angels éle­tét és tevékenységét és V. I. Le­ninnek, mint teoretikusnak és mint vezetőnek történelmi jelen­tőségű érdemeit. Most végbemegy a marxizmus fejlődése — mon­dotta Castro. — N. Sz. Hruscsov- nak a XXII. kongresszuson el­hangzott beszámolói olyan igazi politikai tanulmányt alkotnak, amellyel megkezdődik egy telje­sen új feladat, a kommunizmus építésének megvalósítása. A kapitalizmus pusztulásának elkerülhetetlenségéről szólva Cast ro kijelentette: figyelembe kell venni, hogy nincs középút a ka­pitalizmus és a szocializmus kö­zött. Aki harmadik álláspontot keres, hamis, utópisztikus útra téved, és az imperializmus cin­kosává válik. A szocializmus épí­tésének korszakába léptünk. Va­lóra kell váltanunk a tudományos szocializmus tanítását. Hiszünk a marxizmusban, hi­szünk abban, hogy a marxiz­mus a leghelyesebb, a legtu­dományosabb elmélet, az egyetlen valóban forradalmi elmélet. Mélységes megelégedéssel és tel­jes meggyőződéssel kijelentem: én marxista-leninista vagyok és életem utolsó napjáig marxista- leninista leszek. Castro foglalkozott a további­akban a forradalmi erők egyesí­tésének útján támadt nehézsé­gekkel, a proletárdiktatúra kérdé sével, majd jellemezte a megalr- kítandó pártot, amelynek — mint mondotta — erős, fegyelmezett, és szilárd politikai szervezetnek, a munkásosztály és a kubai for­radalom élcsapatának kell len­nie. Castro elmondotta, hogy hiva­talosan még nem alakult meg a párt, de a kubai forradalmi erők egyesítésével már lerakták az alapját. A pártot az első kong­resszusán alakítják majd meg. A pártnak olyan marxista- leninista programja lesz, amely megfelel éppen a ku­bai objektív feltételeknek. Ezzel egyetért a kubai nép: a munkásosztály, a parasztság, minden becsületes értelmiségi, az ifjúság, minden tisztességes ku­bai polgár. Castro befejezésül érintette a kollektív vezetés kérdését, őszin­tén hiszem — mondotta —, hogy' mindazok között a politikai rend­szerek között, amelyeket az em­ber létrehozott egész történelme során, a legjobb az olyan kor­mány-rendszer, amely az állam irányításában a demokratikus alapokon megszervezett és kol­lektív vezetés alatt álló pártra támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy a vezetés funkcióját a pártnak kell megvalósítania. Minthogy a párt nem egy em­ber eszét, hanem tíz és százezrek értelmét, nem egy ember hősies­ségét, hanem mindenki hősiessé­gét, nem egy ember, hanem száz­ezrek harci szellemét és forradal- miságát testesíti meg. Ilyennek . kell lennie a Szocialista Forra­dalmi Egységpártnak! Szovjet kormánynyilatkozat a nukleáris kísérletekről Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány kijelentette, hogy amennyiben a nyugati hatalmak többek között a föld alatt foly­tatni fogják nukleáris kísérletei­ket, a Szovjetunió biztonságának biztosítása érdekében kénytelen lesz olyan nukleáris kísérleteket végezni, amilyeneket szükséges­nek tart védelmi erejének meg­erősítése végett. A nyilatkozatban a szovjet kor­mány a genfi tárgyalások felújí­tásával kapcsolatban megelége­déssel állapítja meg, hogy a vi­lág népei megfelelően értékelték a nukleáris és termonukleáris kísérletek megszüntetésére vonat­kozó új szovjet javaslatokat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok kormány­körei olyan kijelentéseket tettek, hogy a jövőben is folytatni fog­ják a nukleáris kísérleteket. Je­lenleg nyíltan folynak a soron lévő robbantás előkészületei. Anglia és Franciaország kor­mánya a maga részéről ez ideig nem mutatott készséget olyan kö­telezettség vállalására, hogy nem folytat nukleáris kísérleteket. — A Szovjetunió — hangsúlyozza a nyilatkozat — őszintén törekszik a megegyezésre a nyugati hatal­makkal. Hasztalan lenne azon­ban azt várni, hogy a másik fél nyugodtan szemléli, amint a nyu­gati hatalmak kísérleteket végez­nek a nukleáris fegyver tökéle­tesítésére és ily módon igyekez­nek katonai fölényt szerezni az agresszív NATO számára. Szeretnénk hinni — hangzik a szovjet kormány nyilatkozata —, hogy a józan ész mégis felülkere­kedik a nyugati hatalmak kor­mányköreiben és végül is arra az útra lépnek, amely a nukleáris kísérletekkel való veszélyes já­ték megszűnéséhez, e fegyverek örök időkre szóló betiltásához vezet, mint ahogy azt a Szovjet­unió javasolja. Csőmbe Párizsba érkezett, zsoldosai tovább garázdálkodnak New York (MTI). Az ENSZ New York-i központjába egymás után érkeznek a hírek, amelyek jelentik, hogy Csőmbe katangai diktátor zsoldosai ellenséges cse­lekményeket hajtanak végre az ENSZ Katangában működő meg- bízottaival és katonáival szemben. Legutóbb arról érkezett jelentés, hogy Csőmbe csendőrei tüzet nyi­tottak az egyik ENSZ-helikopter- re az Elisabethville-i repülőtéren. Az ENSZ New York-i szóvivő­je vasárnap este közölte, hogy G. I. Smith, az ENSZ Elisabethville-i képviseletének ideiglenes vezetője érintkezésbe lépett a katangai hatóságokkal és figyelmeztette őket, ha a csendőrök nem térnek vissza a kaszárnyájukba, „kény­telen lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai értelmé­ben eljárni, amelyek felhatalmaz­ták, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a rend és törvé­nyesség helyreállítására.” Leopolvilleben ugyanakkor az ENSZ szóvivője bejelentette. Lundula tábornok, a kongói köz­ponti kormány keleti- és Kivu- tartományban állomásozó fegyve­res erőinek parancsnoka értesí­tette az ENSZ kongói képvisele­tét, megteszi a szükséges intéz­kedéseket, hogy a Kinduban meg­gyilkolt 13 olasz ENSZ-katona halálának kivizsgálásával foglal­kozó bizottság Stanleyville-ben érintkezésbe léphessen azokkal a fogságban lévő Csőmbe zsoldo­sokkal, akik a bűntényben való részvétellel gyanúsíthatok. A vizsgáló bizottság Leopold- ville-ből vasárnap Stanleyville- be utazott. Miközben Csőmbe zsoldosai Katangában az ököljogot lépte­tik életbe, gazdájuk — Brazza- ville-ben Youlou abbéval, a fran­cia közösséghez tartozó Kongó Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásait követően vasárnap este Párizsba érkezett. A francia rendőrség Csőmbe kérésére meg­akadályozta, hogy a sajtótudósí- tók a diktátor közelébe férkőzze­nek. Csőmbe az egyik rendőrségi gépkocsin hajtatott a városba. A rendőrség közbelépése azt is meg­akadályozta, hogy a repülőtéren összesereglett kongóiak akár üd­vözöljék, akár tüntessenek Csőm­be ellen. Értesülések szerint Csőmbe két —három napig „magánember­ként” szándékozik a francia fő­városban tartózkodni. Brazzaville-ben vasárnap este elterjedt annak híre, hogy Youlou abbé és helyettese, Opangault a Kongó folyón átkelve Leopold- ville-be utazott. Brazzaville-i jól tájékozott köröknek feltűnt, hogy Youlou abbé vasárnap este sehol sem volt látható. Megbízható körök szerint You­lou kísérletet tesz egy Csőmbe— Adoula találkozó előkészítésére. Technikai intézkedések az NDK államhatárán Rusk nyilatkozata a berlini helyzetről Berlin (MTI). Vasárnap a késő délutáni órákban munkások és a népi rendőrség tagjai jelentek meg a berlini övezethatárnál és megkezdték a két szektort elvá­lasztó fal egyes szakaszainak ki­javítását, illetve megerősítését. Az NDK belügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki, amely közli, hogy olyan normális tech­nikai intézkedésekről van szó, amelyek a biztonság fenntartása érdekében szükségesek. „Remél­jük, hogy ezek az intézkedések segítenek majd elkerülni a nyu­gat-berlini politikusok meggondo­latlan cselekedetei által okozott esetleges kockázatokat. Az öve­zethatár biztosítása újabb bizo­nyítéka annak, hogy az NDK kor­mánya nem szándékozik beavat­kozni Nyugat-Berlin leendő sza­bad város belső rendjébe. Az NDK intézkedései bizonyos nyugtalanságot keltettek Nyugat- Berlinben, ahol — elsősorban az átkelőhelyek közelében — nyil­vánvaló provokációs célzattal az amerikaiak és az angolok részé­ről kisebb csapatösszevonások, il­letve katonai csoportosulások tör­téntek. Incidensre nem került sor. Rusk amerikai külügyminiszter egy sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva a többi között kifej­tette azt a nézetét, hogy sok szempontból előnyös lenne, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének bizonyos részlegeit Nyugat-Ber- linbe helyeznék át. Ugyanakkor kijelentette, hogy az ENSZ köz­pontjának áthelyezése már „nem lenne ilyen jó ötlet”; A kelet— nyugati tárgyalásokkal kapcsolat­ban megjegyezte, hogy a nyugati külügyminiszterek decemberben Párizsban találkoznak és remél­hető, hogy megfelelő kapcsolatot tudnak teremteni a Szovjetunió­val annak kiderítésére, van-e „ki­elégítő alap a tárgyalásokra”! Arra a kérdésre, vajon lesz-e csúcsértekezlet a berlini helyzet megvitatására, Rusk csupán any- nyit mondott, hogy „nem akar jóslásokba bocsátkozni, de min­den lehetséges”i

Next

/
Oldalképek
Tartalom