Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-19 / 298. szám

TOLNA MEGTE1 NEPÜJSAG 1961. december 19. Indiai csapatok megkezdték harcukat Goa felszabadításáért Uj Delhi (MTI): Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn reggel — magyar idő szerint vasárnap es­te 7 óra tájban — az indiai csa­patok megkezdték harcukat Goa, Damao, és Diu felszabadításáért, melyeket évszázadok óta a por­tugálok gyarmati sorban tartot­tak. Krisna Menőn indiai hadügy­miniszter hétfőn hajnalban — va sárnap este magyar idő szerint 8 órakor — sajtóértekezletet tar­tott, amelyen közölte, hogy el­fogyott az indiai kormány türel­me, hiszen hasztalanul várakozott 14 éven át arra, hogy az ország területén fekvő Goa, Damao és Diu népe felszabaduljon. Salazar diktatórikus kormánya nem volt hajlandó tárgyalni Indiával az ENSZ alapokmány szellemében, valamint a gyarmatosítás meg­szüntetéséről elfogadott ENSZ- határozatok alapján, s U Thant ügyvezető ENSZ főtitkárnak kül­dött legutóbbi üzenetében is In­dia népének jogos igénye ellen foglalt állást. A portugál hatóságok ugyan­akkor igen ellenséges magatar­tást tanúsítottak, provokációs cse­lekedeteket követtek el India el­len. Vasárnap reggel portugál fegyveres erők Goából behatol­tak indiai területre, és hosszú tűzharc után kellett őket vissza­verni. A gyarmati sorban síny­lődő lakosság megelégelte az el­nyomást, népi felkelés bontako­zott ki. Menőn közölte, a portugál gyarmati sorban tartott területek felszabadításával megbízóit egy­ségek parancsot kaptak, lehető­leg tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. A haditengeré­szet és a légierő készen áll ar­ra, hogy szükség esetén beavat­kozzék a harcokba. Goa térsé­gében . Kiadókészültségbe helyez­ték az indiai fegyveres erőket, ilymődon kívánják elejét venni #r,.n3k, hogy a portugálok a fon­tos parti városokat bombázhas­sák. A nyugati hírügynökségek köz­lése szerint az Indiai csapatok hétfőn hajnalban úgyszólván harc nélkül felszabadították Damaót és Diut, Goa felszabadításáért is sike­res harc folyik. Goában a portugá­lok heves ellenállást fejtenek ki, 12 000 portugál katona és 11 por­tugál hadihajó védi a gyarmato­kat. Az indiai fegyveres erők három oldalról kezdték meg elő­renyomulásukat és hamarosan heves ágyútűz-párbaj kezdődött. A portugálok többhelyütt aláak­názták az. utakat, a hidakat, sőt a fontosabb középületeket is. Indiai repülőgépek hétfőn lé­gitámadást hajtottak végre a goai repülőtér, a rádióállomás, és több más stratégiai fontosságú pont ellen. A légitámadás kö­vetkeztében teljesen megszakadt a lávbeszélő és rádió összekötte­tés Goa és Lisszabon között. A Press Trust of India jelen­tése szerint több magasrangú portugál hivatalnok repülőgépen Borzalmas tömsgszerencsétlenség Brazíliában Rio de Janeiro (MTI). Vasár­nap, helyi idő szerint délután, borzalmas tömegszerencsétlenség történt Niteroiban, Cuanabara ál­lam mintegy negyedmillió lakoséi fővárosában. Még eddig meg nem állapított módon kigyulladt egy nagy vándorcirkusz óriási mű­anyagsátra és a délutáni előadás mintegy 2500 főnyi közönsége kö­rében leírhatatlan pánik tört ki. Súlyosbította a katasztrófát az, hogy a nézőközönségnek csaknem fele gyermek volt. A UPI leg­frissebb jelentése szerint a cir- kusztüzek történetében eddig pél­dátlanul súlyos tömegszerencsét­lenségnek 323 halálos és mintegy 600 sebesült áldozata van. Niteroi város mind az öt kórháza zsúfolá­sig megtelt sebesültekkel. A cir­kusz tulajdonosai feltételezik, hogy gyújtogatás történt. elmenekült a gyarmatról és állí­tólag Pakisztánon át hazájába igyekszik. Indiai gépek a támadás kezde­tekor több ezernyi röpcédulát szórtak le, a röpcédulák felszó­lítják a lakosságot, őrizze meg nyugalmát, járuljon hozzá sza­badságának megszilárdításához, és akadályozza meg, hogy a por­tugálok kitakarodásuk előtt el­pusztítsák Goát. Veszélyben van­nak a hidak, az utcák, a temp­lomok, az iskolák és más köz­épületek, a gyarmatosítók azt tervezik, hogy „mindent feléget­nek” maguk mögött. A portugál fővárosban a har­cok megkezdődésének tudomásul vétele után azonnal rendkívüli intézkedéseket foganatosítottak. A kormány elrendelte, hogy meg­torlásul Portugália valamennyi gyarmatán — Ázsiában és Afri­kában — internálják az indiai állampolgárokat. Az intézkedést azzal indokolják, hogy „meg akar­ják oltalmazni az indiai alattva­lókat” a lakosság „felháborodá­sától'’. Statisztikai adatok szerint körülbelül 13 ezer indiai alatt­való él portugál gyarmati terü­leteken. A nyugati hatalmak, elsősor­ban a gyarmatosító országok azonnal Portugália oldalára állot­tak. Vasárnap este az angol kül­ügyminisztérium szóvivője nyug­talanságát fejezte ki, és „sajná­lattal” nyilatkozott a legutóbbi fejleményekről. A szóvivő sietett megjegyezni, hogy Angliának Portugália a legrégibb szövetsé­gese. Nyugati hírügynökségek közlé­se szerint Washingtonban „meg­ütközéssel” fogadtc.k a Goa. Da­mao és Diu felszabadításáért In­dult harcok hírét. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kor mányának „csalódottságát” han­goztatta, és hozzáfűzte, hogy Washington, helyteleníti az indiai intézkedéseket. A francia külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó hi­vatalosan nyilatkozni, csak arra a megjegyzésre szorítkozott, hogy kormánya „ellenzi az erőszak al­kalmazását.” Mindhárom fővárosban a kor­mánykörök azonnal tanácskozás­ra ültek össze. Az angol kormány most tanulmányozza á legutóbbi jelentéseket, Ru.sk amerikai kül­ügyminiszter vezető munkatársai­val tanácskozik, a franciák is fi­gyelemmel kísérik a helyzetet. Január végére várják az űfaiii) francia-algériai tárgyalások megkezdését Párizs (MTI). A hétfői párizsi j lapok a francia—algériai hivatalos tárgyalások közeli újrafelvételé- ről írnak. Az algériai kormány távirati irodájának legújabb kommentár­ja hangoztatja: a körülmények jelenleg kedvezőek elfogadható és tisztességes megegyezés létrejöt­téhez. Franciaországon a sót, hogy haladéktalanul ' pozitívan nyilatkozzék a francia—algériai tárgyalások kérdésében. . .. , Debré miniszterelnök az UNR (de Gaulle pártja) országos ta­nácskozásán újabb népszavazás j előkészítését jelentette be. Az fel- j nöki palotához közelálló körök I véleménye szerint de Gaulle de­cember 31-i televíziós beszédében foglalkozik majd a francia—algé­riai tárgyalások kérdésével. A Figaro szerint a hivatalos tárgyalásokra előreláthatóan ja­nuár végén kerül sor. Az esetle­ges megegyezést Franciaországban és Algériában népszavazással akarja jóváhagyatni az elnök Francia elgondolások szerint ez­után „vegyes végrehajtó hatal­mat” hoznának létre Algériában. Ennek fennhatósága alatt szavaz­na Algéria Arab és európai la­kossága az ország függetlenségé­ről. A Figaro úgy véli. hogy Algé- ria;, r^'ií3,tó elszakadása új. váí lasztásokat tesz szükségessé Fran­ciaországban. A felénlegr nemzet- SXÍÜ£S.t, arnely. április 24-jg..' sza­badságon van. valószínűleg újböji összeillése előtt oszlatják fel. ' Dusseáulx, a kormánypárt fő­titkára kijelentette, új választá­sok esetén a jéléfiíegi kétmfenetes választási rendszer marad, ér­vényben. Ez a rendszer tette le­hetővé 1958-ban, hogy de Gaulle pártja négymillió szavazattal 200. a kommunista párt pedig ugyan­annyi szavazattal mindössze 10 mandátumot kapjon a nemzeti gyűlésben. Kennedy befejezte Jatinamerikai látogató körútját Bogota (MTI). Kennedy elnök befejezte hétvégi latinamerikai látogató körútját és Reuter-tü- dósítás szerint hétfőn reggel re­pülőgépen feleségével együtt visz- szautazott Washingtonba. A TASZSZ rámutat, hogy Ken­nedy elnök amerikai sajtójelenté­sek szerint azért látogatott el la­tinamerikai országokba, hogy j megmagyarázza a „szövetség a: haladásért” elnevezésű amerikai i segélyprogram „jelentőségét”, A Bogotába érkezésről 1 közölt amerikai hírügynökségi tudósítá­sok kiemelik, hogy a városba ve­zető útvonalat a rendőrök és ka­tonák ezrei szállták meg. A ha­tóságok ugyanis így akadályozták meg azokat az amerikaellenes tüntetéseket, amelyek rendszerint megismétlődnek, valahányszor az Egyesült Államok képviselői ellá­togatnak Kolumbiába. A UPI tu­dósítójának jelentése szerint Ca- racasban, Venezuela fővárosában a legszigorúbb rendfenntartási in­tézkedésekhez folyamodtak a re­pülőtértől a városba vezető, mint­egy 40 kilométeres útvonalon. Az út szélén végig katonákat sora­koztattak fel, ennek ellenére a főváros munkáslakta városnegye­dében kődarabok repültek az el­nök gépkocsijához. Nem kevésbé szigorú elővigyázatossági intézke­déseket tettek Bogotában. A vá­rosba vezető út mentén, azokon az utcákon, amelyeken az elnök és kísérete elhaladt, gyalogos és lovasrendőr alakulatok cirkáltak Brezsnyev Bomhay-be érkezett Bombay (TASZSZ): L. I. Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke két­napos delhi-i tartózkodás után indiai körútra indult. A szovjet vendég útjának első állomása Ágra, az ősi indiai vá­ros volt, ahol megtekintette a Tadzs Mahalt, a 17. századból származó, fehér márványból ké­szült síremléket. A szovjet ven­dégek rövid pihenő után Agrából Bombeybe repültek. Bombay repülőterén a Leg­felső Tanács Elnökségének elnö­ke fogadtatására megjelentek Szrj Prakasza, Maharashtra ál­lam kormányzója, Csáván, az ál­lam főminisztere, a konzuli tes­tület tagjai, a város társadalmi és kulturális szervezeteinek kép­viselői. Brezsnyev kevéssel megérkezé­se után a Bombay-i rádió klub­jába hajtatott, ahol az indiai— szovjet kulturális társaság fo­gadást adott tiszteletére. A ma­gasrangú szovjet vendéget dr. Baliga, a társaság elnöke, majd Prakasza kormányzó üdvözölte. Az üdvözlő szavakra L. I. Brezs­nyev válaszolt. A Béke-Világtanacs ülésszaka vasárnap bizottságokban folytatta munkáját A Béke-Világtanács stockholmi ülésszakának második napját a szenvedélyes tiltakozás jellemez­te az afrikai, az ázsiai és latin­amerikai nemzeti függetlenségi mozgalmak elnyomása, a lesze­relési javaslatok megvalósításá­nak szabotálása és á nyugatnémet militaristák provokációi miatt, és ugyanilyen szenvedélyesen kiáll­tak a résztvevők a béke ügye mellett. A küldöttek négy bizott­ságot alakítva cserélték ki tapasz­talataikat, fejtették ki vélemé­nyüket, majd a kérdések általá­nos megvitatása után rátértek a konkrét javaslatok előterjesztésé­A német- és a nyugat-berlini kérdéssel foglalkozó bizottság résztvevői különböző nemzetekei képviseltek ugyan, mégis felis­merték.' hogy a nyugatnémet mi­litaristák agresszivitása korunk központi próbjémájává teszi a ve­szélyt. amelyeket a militaristák felidéznek. Nagy-Britannia. Bra- ■*íli»í -Kébe. India és Nvugat-Né- rnétország' képviselői egyetértet­tek.'. a? NDK képviselőivel abban, hogy addig■ semmiféle leszereld', néni. reális, a béke biztosítása nem lehetséges, amíg a nyugatnémet hadsereget egyre inkább íelfegy­verzik és atomfegyverekkel is el­látják. A nemzeti függetlenség és a béke biztosításának kérdéseivel foglalkozó bizottságban Nazim Hikmet török költő lelkes szavak­kal szállt síkra az imperialisták igája alól még fel nem szabadult népekért. „Mi lett volna a világ­ból. hol tartanának azok az álla­mok, amelyek csak nemrégiben vívták ki nemzeti függetlenségü­ket, ha a Szovjetunió nem har­colt volna ügyükért?” — kiáltotta és hitet tett a Szovjetunió béke­politikája mellett. A harmadik bizottság vitáinak középpontjában az általános és teljes leszerelés és az atomfegy­verek betiltása áll. A nemzetközi békemozgalom eddigi munkájának tapasztalatai­val és a következő feladatokkal foglalkozik a negyedik bizottság. Itt Heinz WiDmann, a német bé- kéTanács főtitkára azt. fejtette ki miért szolgálja az NDK politikája a népek érdekeit. A Béke-Vihígtanács ülésszaká­nak munkája hétfőn is a bizott­ságokban folytatódott ’ és kedden az értekezlet befejező napján ter­jesztik az elhangzott javaslatokat, véleményeket és nyilatkozatokat a nemzetközi közvélemény elé. Kézrekeriill Ausztriában az auschwitzi tiaiáltábor taiatáriumának SS ápiiészmie szüntelenül, sőt helyenként két sorban álltak őrt a katonák. Ken­nedy megérkezése előtt a kolum- j biai főváros felett katonai heli- építészt, • -akiről minden kétséget kopterek keringtek. I kizáróan bebizonyosodott, hogy ő Becs (MTI): Az MTI bécsi tu­dósítója jelenti: Évek óta tartó titkos nyomozás után szenzációt keltő eredményt ért el az ausch­witzi náci haláltábor borzalmait túlélt volt foglyok osztrák szö­vetsége: leleplezte és az igazság­ügyi hatóságok kezére adta Wal­ter Dejaco 52 éves insbrucki Előkészületek az Adoula-Csombe találkozóra Leopoldville (MTI). Csőmbe vasárnap1 drámainak szánt rádió­üzenetet intézett Kennedyhez és közbenjárását sürgette a katan- gai tűzszünet érdekében. Nyugati jelentések szerint Kennedy vála­szolt az üzenetre és közölte, hogy tanulmányozza a kérdést. Ezt kö- vetőleg Gullion, leopoldvillei amerikai nagykövet, aki időköz­ben megkapta a Fehér Ház leg­újabb utasításait, táviratozott Csombénak. Közölte vele, hogy hajlandó a katangai tartományi fővárosba utazni, és innen egy amerikai repülőgépen elkísérni Csombét a Leopoldville közelében fekvő Kitona ENSZ-támaszpont- ra. Kennedy javaslata szerint a központi kormány székhelyének közelében kerülne sor tehát az Adoula—Csőmbe találkozóra. Az amerikai nagykövet a Fehér Ház utasításaihoz híven biztosítékokat ajánlott fel a katangai diktátor­nak, akinek biztonságát közösen szavatolná az ENSZ és az Egye­sült Államok. Adoula miniszterelnök vasár­nap este még Kivu tartományban tartózkodott, de legújabb jelen­tések szerint már felvette a kap­csolatot az amerikai diplomatá­val és hozzájárult a találkozóhoz. Az ENSZ részéről U Thant ügy­vezető főtitkár a Leopoldville- ben tartózkodó Bunche főtitkár- helyettest és Gardiner ENSZ-fő- tisztviselőt bízta meg a találkozó előkészítésével. Meg nem erősített hírek sze­rint Adoula miniszterelnök még vasárnap este minisztertanácsi ülést hívott össze. Mint ismeretes, Csőmbe koráb­ban, amikor már szorulni kezdett nyaka körül a hurok, hajlandó­nak mutatkozott tárgyalni Adoula miniszterelnökkel, de csak Kon­gó határain kívül. A miniszterel­nök ezt az ajánlatot azért utasí­totta el, mert ilyen körülmények között a katangai szakadár kor­mányzat vezetője egy önálló, szu­verén ország képviselőiének hely­zetét élvezte volna. Csőmbe vá­lasza a leopoldvillei találkozóról született javaslatra, még nem is­meretes. tervezte és építette az auschwitzi koncentrációs tábor gázkamráit és krematóriumait. Dejacot, aki mindeddig saját nevén volt bejelentve a nyugat­német hartármenti Reutte-ben építési vállalkozó volt, szombat este letartóztatták és az insbrucki törvényszék fogházába szállítot­ták. Neve már a háborús bűnösök nürnbergi bűnperében is felme­rült, később Höss, az auschwitzi haláltábor parancsnoka vallott Dejaco kulcsszerepéről. Az ins­brucki születésű Dejaco már a 30-as években belépett az SS-be, mint építészmérnök az auschwitzi építőosztagok parancsnoka lett. 1942-ben Dejaco elkísérte Hösst a megsemmisítő táborok tömeg- pusztító módszereinek szemléjé­re, és a tapasztalatok alapján megtervezte az auschwitzi halál; gyár minden emberi képzeletet felülmúló tömeggyilkos gépeze­tét. Személyes vezetésével 1943 március 22. és június 25-e között felépült az auschwitzi négy új gázkamra és Crematorium, amelynek mindegyikében 24 óránként 1000—3000 embert tud­tak megsemmisíteni a náci tö­meggyilkosok. Mint most kide­rült, Dejaco „mérnöki találékony­ságának” köszönhető a fürdőknek álcázott gázkamrák, valamint a holttesteket a krematóriumi ke­mencékhez továbbító liftek és futószalagok ötlete. A volt auschwitzi foglyok szö­vetsége Dejaco-t többszörös tö­meggyilkosságban való részesség háborús bűntettével vádolja. Sor­sáról január közepén osztrák bí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom