Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Vasár 1961. november 19----1 n ap XI. évfolyam 273. szám * ARA: 70 FILLÉR LÉR ^ Az első magyar gyártmányú tűzőgépek *1 Tíz új tűzőgéppel gyarapodott nemrég a Bonyhádi Cipőgyár. Uj gép a gyárban — nem nagy újság Bonyhádon. E tíz gép azonban többet jelent, ezeket ugyanis a magyar ipar készítette, pontosab­ban a Cipőipari Gépgyár. Cipőipari gépgyártásunk még fiatal, a bonyhádi gyár most kapott első ízben hazai gyártmányú tűzőgé­peket. Az új gépek — legalábbis Szabó Gizella tűzőnő szerint, aki a tíz gép egyikén dolgozik — nagyszerűen beváltak, ő szíveseb­ben dolgozik az új gépén, mint a korábbi Pfaff márkájú gépen. * A román és magyar könyvkiadó vállalatok vezetői is részt vesznek ma Sióagárdon a könyvnapon Sióagárdon a földművesszövet­kezet ma nagyszabású könyvna­pot tart. Ez alkalommal a szö­vetkezet dolgozói házról házra -járva árusítják a könyveket. Az esemény jelentőségét növeli, hogy a könyvnapon részt vesz Aurel Mihalev, a Román Könyvkiadó Vállalat főigazgatója, Alexandru Pezderka, a Román Könyvkiadó Vállalat osztályvezetője és Ovesz- ku Sándor, a Román Könyvkiadó Külkereskedelmi Vállalat vezér- igazgatója. A hazánkban tartóz­Új négytantermes iskola Felsőnyéken Uj, négytantermes iskola mű­szaki átadására került sor pénte­ken Felsőnyéken. A létesítményt nem vették át, mert a műszaki átadás során nagyobb építési hiá­nyosságokat tapasztaltak. Ez az iskola több mint másfél millió forintba kerül és lehetővé teszi majd, hogy a község gyer­mekeit a legmodernebb módsze­rekkel oktassák. A megyében az utóbbi évben 75 általános isko­lai tanterem épült, s ezeknek túl­nyomó többsége a falvak oktatási Viszonyainak megjavítását szol­gálja. A jövő hét keddjén Máza köz­ségben kerül sor egy új négytan­termes iskola átadására. Társadalmi összefogásból kodó román vendégeket Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság ve­zérigazgatója és több vezető munkatársa is elkíséri Sióagárd- ra. A könyvnapon író-olvasó ta­lálkozó is lesz. Két kiváló ma­gyar író: Berkesi András és Kar­dos György, a nemrég megjelent: ,.Kopjások” című könyv szerzői találkoznak olvasóikkal; Az író-olvasó találkozóra dél­előtt Sióagárdon a kultúrházban kerül sor. A földművesszövetke­zet öntevékeny tánccsoportja és a helyi úttörők kultúrműsorral köszöntik a vendégeket, s a könyvbarátokat A román és magyar könyv­kiadó vezetői és az írók este a bátaszéki könyvbálon vesznek részt. R. É. A nők helyzetéről tanácskozott Pakson a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport ugyanolyan szociális juttatásokat szombaton Pakson tartott ülést,! kapnak, amihez egyébként csak melyen a képviselők között ott meghatározott mennyiségű mun­volt Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és Bognár József egyetemi tanár is. Takács Mihályné, a megyei nő- lanács titkára beszámolójában ar­ról a változásról beszélt, amit a falusi nők életében a mező- gazdaság átszervezése okozott. Elmondotta, hogy a szövetkezeti asszonyok min­denütt rendszeresen részt vesznek a munkákban, s számos példát hozott fel szor­galmukra, lelkiismeretességükre. Ismertette azt a munkát, amit a nőtanács végzett, majd kitért arra. hogy a megyében számos munkahelyen a vezető posztokon nem találunk nőket. A megye 156 termelőszövetkezete közül csak 108 van olyan, ahol a vezetőség­be nőket is megválasztottak, s több mint száz női munkacsapat és brigádvezető . dolgozik. Ismertette a nőtanács téli felnőtt oktatási tervét, s kiemelte, hogy mind a középiskolákban, mind az általános iskolák­ban állandóan növekszik a női tanulók száma. A beszámolót ssövető- vitában Péti János képviselő, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, sok eset­bén az asszonyoknak nem ér­dekük, hogy belépjenek a terme- lőszövétkezetbe, mert férjük utáp kaegység után jutnának. Kovács Istvánná a tolnai asz- szonyok munkájáról beszélt, Mol­nár Istvánná, a paksi járási nő­tanács titkára pedig a járás asz- szonyainak életéről számolt be. Bolvári Józsefné képviselő az üzemi asszonyok életéről szólt. Elmondotta, hogy a megye üze­meiben többségükben nők dol­goznak, s a mezőgazdaság átszer­vezésével közelebb kerültek egy­máshoz az üzemi és a falusi asz- szonyok. Szederkényi Lász’óné a paksi járási könyvtár munkájával kap­csolatban elmondotta, hogy több mint ezer diafilmmel rendelkez­nek, amit szívesen kölcsönöznek a nők akadémiája előadásaihoz. Hunyadi Károly képviselő a nők tanulásával foglalkozott, s java­solta, hogy a nőtanács a falusi és az üzemi asszonyokon kívül a más foglalkozási ágakban dol­gozó nőkkel is foglalkozzék. Prantner József, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke arról a forradalmi változásról bssz'lt. ami a falusi asszonyok eleiében a mezőgazdaság átszervezésével következett be. Friss erők jelentkeztek a köz­életben. s a termclöszövetke- zetek jó munkákéban mindig nagy részük van az asszo­nyoknak is. Éppen ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani számuk­ra a vezetésben. — A nőtanács jól dolgozott — hangsúlyozta Prantner József elvtárs —, azonban a falusi mun­kát illetően még az elvégzendő feladatok kezdetén áll. Ezután arról beszélt, hogy mi­lyen jelentősége van a társadal­mi nevelőmunkának és a szocia­lista közvélemény kialakításának» Mindkét feladattal kapcsolatbah sokat tehet a nőtanács, azonban az eddiginél több segítséget kell adnia az asszonyok peda­gógiai felkészültségéhez. Lénárt Ferencné a dunaföld- vári gyermekvédelmi bizottság munkájáról számolt be, majd Bognár József egyetemi tanár ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy többet kell foglalkozni a fa­lusi asszonyok egyéni életével. A városokban felmérték a fog­lalkoztatott nők helyzetét, s ha­sonló felmérés a falun azt is meg­mutatná, hogy a megváltozott életkörülmények között hol le­hetne segíteni a falusi asszonyok munkáján. Raesmány Dezsőné az értelmi­ségi asszonyok bevonásának fon­tosságáról beszélt, majd a képvi­selőcsoport ülése Kaszás Imre elnök zárószavával ért vezet. (’) Befejezés előtt a vetés a megyében Szombatra a dombóvári és a szekszárdi járás teljesítette tervét Az elmúlt hét kedvező időjárá­sa jó eredményt hozott a megye mezőgazdaságában, mert a ke­nyérgabonával bevetett terület 8Í 000 holdra emelkedett, ami a terv 95 százalékos teljesítését je­lenti. A járások közül elsőnek a dombóvári és a szekszárdi járás végzett a vetéssel, ahol szombaton délig az utolsó barázdákban is a földbe ke­rült a mag. Kedvező a helyzet a paksi já­rásban is, ahol a bevetetlen te­rület már alig haladja meg a 400 holdat, s úgy számítják, hogy vasárnap itt is végeznek a vetés­sel. Az elkövetkező napokban a megye termelőszövetkezeteiben még 4000 hold kenyérgabonát kell elvetni, s a szakembereit úgy számítják, hogy a hét első napjaiban mindenütt teljesítik # tervet. Megnehezíti azonban a munkát, hogy a hátralévő vetés túlnyomó többsége a tamási já­rás termelőszövetkezeteire jut, ahol szétszórtan, kisebb-nagyobb területek várják még a vetőgé­peket. Minden terv annyit ér9 amennyi abból meg is valósul A Szekszárdi Állami Gazdaság jelentőségével. A szakmai előadá- megtartására, szakszervezeti bizottsága elkészí- sok között szó lesz a talajvéde- A szakszervezet téli kulturális tette 1961—62. évi téli kulturális lemről, a nagyüzemi gazdálkodás tervében külön pontként szerepel munkatervét. műszaki jeltételeiről, valamint a színjátszó csoport megalakítása. A munkaterv elkészítésénél más, a kérdéssel kapcsolatos prob A KISZ-fiatalok bevonásával több szempontot vettek figyelem- lémákról. Tartanak tudományos a tél folyamán többször rendez- be. Elsősorban azt, hogy — az és ismeretterjesztő, valamint nek szellemi vetélkedőket, film- üzem mezőgazdasági jellegénél egészségügyi előadásokat is meg- vitákat, műsoros esteket, s fel­fogva — a dolgozók körében van- felelő szakelőadókkal. élénkítik a fotó-szakkör, és a nak még téves nézetek a szocia- A munkásakadémiával párhu- könyvtár munkáját is. A prog- lizmus építéséről, s így többek zamosan a MEDOSZ-kulturott- romban nem feledkeznek meg a között kifogásolható a munkafe- honban tartanak különböző munkából kiöregedettekről, a gyelem is. A technika rohamos témájú előadásokat egy-egy nyugdíjasokról sem. Megalakítják fejlődésével lépést tartva emelni szépirodalmi mű ismertetésére, a nyugdíjasok klubját, ahol ők is értékes tájmúzeumot létesítettek kell a szakképzettséget és nem továbbá az erkölcsös nevelésről, megtalálhatják a maguk kedvte- Bonyhádon. Mintegy kétezer ér- ! utolsó sorban sok a tennivaló a gyermek és családvédelemről, lését, szórakozását. dekes kiállítási tárgy tükrözi a község iparának és földművelési technikájának fejlődését, vala­mint a népviseleti szokások ala­kulását. A leletek felkutatásá­ban pedagógusok és kétkezi munkások egyaránt részt vettek. A múzeum berendezését is tár­sadalmi összefogásból biztosítot­ták. még a politikai, valamint az ál- a mértéktelen szeszfogy osztás A Szekszárdi Állami Ggzdaság talános műveltség emelése terén egészségre káros hatásáról ás szakszervezetének téli kulturális is. egyéb egészségügyi problémáról, programja sokoldalúan és igé­A dolgozók szakmai és általa- A központtól távol eső leperdi, nyességgel készült el. Alkalmas nos műveltségének emelésére a a pörbölyi és a Petőfi üzemegy- arra, hogy a dolgozók tudását gazdaság újbereki központjában ségekben ugyancsak színessé te- gyarapítja, és alkalmas arra is, 12 előadásból álló munkásaka- szik a téli esteket. TIT-előadó és hogy szórakoztasson. De minden démiát szerveznek. Az előadások a gazdaság szakemberei vállalr terv és program csak anmdf ér, foglalkoznak a munkafegyelem- koztak egy-egy — a dolgozók amennyit meg is valósítanak, mel, az önköltség csökkentésének műveltségét emelő — előadás P-né Ebben a járásban egymagá­ban több a vctnivaló, mint a többi járásokban együttvé­ve: összesen 2100 hold. A járás mezőgazdasági szakem­berei, valamint a két gépállomás* a tamási és az iregszemcsei ha­nyagul, rosszul szervezte meg a munkát, vontatottan ment a be­takarítás, s így nem tudták ki­használni kellőképpen a gépi erőt. Sajnos, több helyen a ter­melőszövetkezeti vezetők sem jár­tak el kellő felelősséggel. Csak így történhetett meg, hogy Ozora négy közös gazdaságában, ami­kor megkezdődött a háztáji sző­lőkben a szüret, úgyszólván min­den mezőgazdasági munka leállt. Az eredmény természetesen nem is maradt el, mert jelenleg a négy termelőszövetkezetben még 750 hold vár vetésre, örvendetesen me<rnőtí a nagv- hozamú búzalaiták vetésterü­lete. A szekszárdi járásban például, ahol 17 200 hold volt az őszi kenyéreabona-ve+és- terv. több mint 4000 holdat vetettek el nao-ybozainú faj­tákkal, s körülbelül hasonló a helyzet a többi járásban is. A vetés tehát utolsó szakaszá­ba érkezett megyénkben. A ko­ra őszi hetekben az időjárás erő­sen hátráltatta a munkákat, a november azonban olyan időjá­rással köszöntött be, amikor min­den erőt összpontosítani lehetett a vetés gyors befejezésére. A leg­több helyen be is tudták hozni az elmaradásokat, mint a bonyhádi iárásban is, ahol úgy számítják» hoey hétfő estig mindent elvet­nek. a tamási járásban azonban ez nem történt meg. s a megyei terv teljesítését ísv elsősorban a tamási járás hátráltatja, (i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom