Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-11 / 266. szám
1961. november 11. TOLNA MEG TFT NEPÜJSÄÖ o H párfonkíviili aktívahálózat a párttaggá válás elitiskolája a szakcsi Új Élet Tsz-bei „A tsz-pártszervezetek mellett pártonkívüli aktívát kell létrehozni. Ez az aktíva a legtekinte1yesebb, legszorgalmasabb, a párt politikáját támogató tsz-vezetőkből, brigád- és munkacsapatvezetőkből és népszerű, jól dolgozó tagokból (nők is) álljon. Az aktívát rendszeresen tájékoztassák és vonják be a tsz előtt álló politikai és gazdasági jeladatok megoldásúba. A legjobb pártonkívülieket esetenként hívják meg taggyűlésekre és pártaktíva-értekezletek- re.” (kivonat az MSZMP Politikai Bizottsága 1960. április 12-i ha tározatából.) A határozat szellemében Hajnal Lajos elvtárs, a szakcsi községi pártszervezet titkára — ahogy elmondta — gyakran kezébe veszi a Politikai Bizottság határozatát, munkája vég zése közben. E határozat szellemében szervezték meg a tsz-ben a pártonkívüli aktívahálózatot amelynek 60 tagja van. — Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy a szakcsi Uj Élet Tsz nagyságához mérten kevés a párttagok száma. A pártszervezet csak hiányosan tudta megoldani a feladatokat. A pártonkívüli aktíva-hálózat megalakítása óta eltelt idő munkája igazolta, hogy a pártszervezet helyes úton járt akkor, mikor a három üzemegységben a pártcsoportok mellett kiépítette a pártonkívüli aktívahálózatot. Az első megbeszélésen Tekintélyes, szorgalmasan dolgozó — a párt politikájával egye* értő tsz-tagokat hívtak meg az első megbeszélésre. Tisztázták, 'hogy milyen célból hívják életre az aktívahálózatot. Hajnal Lajos elvtárs, a pártszervezet titkára arra kérte a pártonkívüli aktivistákat, segítsék a pártszervezet munkáját és erősítsék a tsz-tag- ságban azt a tudatot, helyesen cselekedtek akkor, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. — Felemelkedésünk egyetlen helyes útja, a nagyüzemi gazdálkodás — mondotta. Példákat sorakoztatott fel, annak felismerésére, hogy a kistulajdonosi ember egyik mentalitása, az önzés milyen káros, és mennyire gátolja a tsz politikai és gazdasági megszilárdulását. Ez volt az egyik oka annak is, hogy a termelőszövetkezet az átszervezések utáni első évben mérleghiánnyal zárt. Sokoldalú politikai munka A pártszervezet aktívan segítette a közös, nagyüzemi munka kialakítását. A párttagok mellett a pártonkívüli aktivistáknak is nagy részük van abban, hogy a tsz-ben az idei évben javult a munkafegyelem. A saját kárukon, az elmúlt év hibáin okultak és az idei évben már nemigen lehetett találni a szakcsi határban gazette kukoricát, napraforgót, burgonyát és répát. A pártonkívüli aktivistákat a pártszervezet és a gazdasági vezetők rendszeresen tájékoztatták a soronlévő feladatokról. A pártszervezet időnként politikai vonatkozású tájékoztatókat tartott. Legutóbb a német kérdéssel foglalkoztak. A tájékoztató után a faluban csökkent, majd teljesen megszűnt az egyes áruféleségek felvásárlása. Az aktivistáknak olyan feladatot adnak, amit szívesen el is végeznek Az Uj Élet Termelőszövetkezet pártszervezete állandóan figyelemmel kísérte a pártonkívüli aktivisták munkáját, fejlődését és képességüknek megfelelően bízták meg őket feladatokkal. A tsz termelési tervének elkészítése előtt 17 tanácskörzetben tartottak kisgyűléseket. A kisgyűlésen részt vettek a párttagok és a pártonkívüli aktivisták, s nyilvánították véleményüket. A kisgyú- léseket követő tsz-taggyűlésen sok érdekes javaslat hangzott el a termelési tervek kidolgozására vonatkozóan és a munka jobbá- tételére. Foglalkoztak a háztáji gazdaságokban rejlő tartalékok felhasználásával, az árutermeléssel is. Ennek az lett az eredménye, hogy 470 sertés helyett 512 háztáji sertés szállítására kötöttek szerződést a szakcsi termelőszövetkezeti tagok. A pártépítésnél is támaszkodnak az aktivistákra Az emberek tudatának, gondolkodásmódjának megváltoztatásában a párttagok mellett nagy szerepe van a pártonkívüli aktivisták jó munkájának. Vannak közöttük szép számmal olyanok, akik egyetértve a párt politikájával, az aktívaüléseken elhangzottakat széles körben terjesztik. És vannak olyanok, akik egyetértenek ugyan a párt politikájával, de valami — jóllehet, korábbi, fennen hangoztatott, helytelen né zetük — visszatartja őket attól, hogy beszéljenek a hallottakról. A pártszervezet az ilyenekkel szemben sem türelmetlen, mert elsősorban szorgalmas munkájukat értékeli és azt az igyekezetüket, hogv méltóak akarnak lenni a párt bizalmára. „Párttagokat és tagjelölteket a falun elsősorbán a legjobb tsz- tagok közül kell felvenni” — mondja ki a határozat. A pártonkívüli aktívahálózat a párttaggá válás előiskolája a szakcsi Uj Élet Tsz-ben. Legutóbb Nagy Györgyöt, az állattenvésztési brigád vezetőiét vet<ék fel trvzielölt- nek. Tagjelölt felvételénél figyelembe vették, a Dártonkívüli aktívacsoportban végzett jó munkáját. A szakcsi pártszervezet titkára Hajnal Lajos elvtárs munkája közben gvakran támaszkodik a Politikai Bizottság határozatára, s annak szellemében dolgozik. S a fent említettek igazolták, meny nyíre hasznos a termelőszövetkezetekben a nártonkívüli aktívahálózat ki el okítása. Az igaz, hogy sok többletmunkát jelent, de megéri a „befektetést”, a fáradságot, mert mind a politikai, mind a mezőgazdasági munka terén sokszorosan kamatozik. Pozsonyiné A bérlő jogai. • # A napokban egy kimutatás került a kezembe, amely arra utal. hogy városunkban, de megyénk területén is az állami tulajdont képező házakban lakók egy része nem, vagy csak késedelmesen tesz eleget lakbérfizetési kötelezettségének. Ez a tény egymagá- j ban is meghökkentő. Ha ezzel még szembeállítom azt a körülményt, hogy az ügyészséget számos bérlő keresi fel lakásügyben, jogai érvényesítése végett, indokoltnak látszik, hogy egy rövid cikk keretében foglalkozzam azokkal a kötelességekkel, ame- lvek valamely lakás bérlőjét terhelik. Lakásrendeletünk szerint: »A lakbért és járulékait a bérlő köteles két egyenlő részletben előre megfizetni. Az első részletet a hó 12. napjáig, a másik részletet a hó 25. napjáig kell megfizetni« A fent említett kimutatás szerint szép számmal vannak, akik lakbérfizetési kötelességüknek nem tesznek eleget, az illetékes ingatlankezelő szervek pedig minden bizonnyal tudnak arról, hogy mások — vagy részben éppen ugyanazok — az általuk bérelt lakást nem a jogszabályban előírt módon »gondosan, a szocialista együttélés követe'mé- nyeinek megfelelően« használják És itt felmerül a kérdés, hogy ezeket a bérlőket is megilletik-e azok a jogok, melyeket a lakás- rendelet egyébként a bérlőknek biztosít? Megítélésem szerint — ha e jogok megilletik is — ezek érvényesítéséhez csak annak ven erkölcsi alapja, aki idevonatkozó kötelességeit maradéktalanul teljesíti. Aki tehát lakbérét nem. vagy csak késedelmesen fizeti, vagy aki az általa bérelt lakást akár szándékosan, akár gondatlanul rongálja, annak nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy bérlői jogait gyakorolja, még ahhoz sem, hogy a részére kiutalt lakást továbbra is használja. Államunk fokozott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a ma még kétségtelenül súlyos lakáshelyzetet mielőbb megoldja, hogy minden dolgozó jogos igényének megfelelő egészséges, kényelmes lakáshoz jusson. Ezen erőfeszítések eredményeként épülnek megveszerte is egymás után az új lakások, modern bérházak. Azoknak tehát, akik részére ezeket a lakásokat kiutalják, a jogszabályban megjelölteken túlmenően erkölcsi kötelességük is, hogy lakásuk bérét pontosan fizessék és lakásukat a jogszabályban megjelölteknek megfelelően használják. Akik pedig ezt nem teszik, azokkal szemben alkalmazni kell a lakásrendelet idevonatkozó oa- ragrafusát, nevezetesen: »Ha a bérlő, vagy vele együttlakó személy a lakást, a bérlők közös használatára szolgáló helyiségeket és berendezési tárgyakat, vagy egyébként az épület állagát' rongálja, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használja, a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bért, vagy a bérrel egy tekintet alá eiV> díjakat nem fizeti meg és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, a bérlő, vagy a vele együttlakó személy az épületben lakó személyek valamelyikével szemben a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, a bérbeadó felmondással élhet«. Az illetékes szerveknek nemcsak lehetőségük, de feladatuk, hogy — ha kell, a fenti rendelkezés alkalmazásával is — biztosítsák a lakbérfizetési fegyelmet és azt, hogy a nagy költségekkel épült lakásokat azok bérlői megfelelő gondossággal, lelkiismeretességgel használják. A bérlők pedig, mielőtt jogaikat, vagy vélt jogaikat kívánják érvényesíteni, tegyék ismételten megfontolás tárgyává, hogy kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítették-e. Dr Deák Konrád, csop. vez. ügyész Az Országos Filharmónia szekszárdi előadása A Liszt—Bartók évforduló alkalmából november 12-én hangversenyt rendez Szekszárdon az Országos Filharmónia. A Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának tagjai vendégszerepeinek, Erkel-, Bartók-, Liszt-műveket adnak elő. A többi között a műsorban fellép Bárdos Anna, Ambrus Edit, Illés Éva és Wág- ner József. /jyETTENTŐ J\rODRIGVEZ 44. Most, hogy Géza mindezt felidézte magában, egy kissé megnyugodott. Béla ment elöl, s amikor Géza követte őt az ajtónyíláson, megpillantotta Harasztit és Csizmadiát. A két férfi a rögtönzött műhelyasztalon egy különös szerkezettel babrált. Megfeszített figyelemmel dolgoztak, és fel sem néztek a jövevényekre. Béla visszafojtott izgalommal szólította meg őket: — Elvtársak .. Géza elvtársnak most azonnal szüksége van egy ... szeretetcsomagra. Haraszti fel sem nézett a keze ügyéből: — Szólni kell Imre bácsinak. Géza kétségbeesett igyekezette] magyarázott: — Értsék meg- elvtársak ... Imre bácsi holnapig nem jön haza, ma pedig ... ma este minden különösebb kockázat nélkül halomra pusztíthatnám a német tiszteket! Erre aztán Haraszti is, Csizmadia is abbahagyta a munkát. Géza lázas sietséggel előadta tervét. A három kommunista szemrebbenés nélkül ügyelt minden s**»IRTA: HORVÁTH JÓZSEF szóra. Amikor Géza elhallgatott, Csizmadia a térdére ütött: — Rendben van. Ezt nem szabad kihagyni. Ha Imre bácsi itthon volna, ő sem mondana egyebet. Mi, Haraszti elvtárs? Haraszti rábólintott. Béla pedig egyenesen fellekesedett. — Gyerünk, Géza, hozd azt a bőröndöt! Mind a négyen fürgén munkához láttak. • Este fél hét tájban egy rendkívül elegáns, fiatal férfi szállt ki egy taxiból a Hotel Wien előtt. Aranykeretes szemüveget viselt, sötét, gyűretlen öltönyt hordott. A taxi a Keleti pályaudvartól hozta utasát a Hotel Wienbe. A szemüveges úr elővette pénztárcáját, és kifizette a sofőrt. A sofőr gyors mozdulattal kiemelte maga mellől- az első ülésről a szemüveges úr sötétszürke vászonba burkolt, súlyos bőröndjét. Az elegáns, szemüveges úr Géza volt. A Hotel Wien ajtajában néhány német álldogált. Fiatal tisztek voltak, és cigarettáztak. Egy várostérképet böngészett az egyik, és Gézának úgy tetszett, mintha városnézésre készülődnének. De ügyet sem vetett rájuk. Jobbkezébe kapva bőröndjét, határozottan benyitott a szálloda halijába. A hall tele volt német tisztekkel. A portásfülkében egy idősebb német törzstiszt nagy papírosívek fölé hajolt, és valamit magyarázott a Hotel Wien szolgálatkész portásának. Géza elégedetten állapította meg: jól időzítette a programot. Éppen akkor érkezett, amikor az átadás és a beszállásolás folyik. Ilyenkor jóformán senki sem ismeri a másikat, s ügyet sem vet másokra. A németek rá sem hederítettek Gézára. Géza egy gyors pillantást vetett a zsibongó, elhelyezésre váró társaságra. A hallban minden kerek asztal körül német törzstisztek üldögéltek. A falak mentén is foglalt volt minden szék. Az üldögélőkön kívül sokan kis csoportokba verődve ácsorogtak. Mindenfelé jókora bőröndök egymás hegyén-hátán. Géza a maga bőröndjét egy szögletes oszlop tövébe helyezte- körülbelül a hall közepén. Az oszlop négy oldalán tükrök csillogtak. Amikor letette a bőröndöt, a portásfülke elé lépett. Egy darabig türelmesen várakozott, mint aki nem akarja megzavarni a beszállásotok munkáját. A portás végül észrevette őt: — Mivel szolgálhatok? Géza természetes naív hangon szólalt meg: — Egy szobát szeretnék három . napra. De feltétlenül fürdőszobával. A portás elcsodálkozott: — Láthatja, uram, hogy a szállodát katonai célra igénybe vették. Most Géza bámult el: — De hiszen tegnap még itt laktak barátaim, ők ajánlották a hotelt! — Igen, uram, de hirtelen történt a változás. Szíveskedjék más hotelt keresni. Talán a Royalt ajánlhatom. Itt, sajnos lehetetlen. Ebben a pillanatban a német törzstiszt, aki a beszállásolást intézte, türelmetlenül megszólalt: — Bitte? Was Wünschen Sie? (Kérem? Mit óhajt ön?) Géza helyett a portás válaszolt a németnek: — Semmi. Herr Obrest- az úr nem tudta, hogy a hotel mától foglalt, és szobát keres. A törzstiszt kurtán intett Gézának: — Kein Zimmer! Verstehen Sie? (Nincs szoba, érti ön?) Géza tettetett csodálkozással vette tudomásul a közlést. Ö, hát persze, hogy nem is vette észre előbb... Udvariasan meghajolt, bocsánatkérően mormogott valamit és kisétált a szállodából. A sötétszürke vászonba burkolt, súlyos bőrönd azonban ott maradt a hall közepén, a tükrös oszlop tövében. Ugyan kinek tűnt volna fel az a bőrönd, ahol talán száz másik hevert, szanaszét a falak tövében- és az ülőalkalmatosságok körül?... Géza az utcán meggyorsította lépteit, Hirtelen lehajolt, mint aki a cipőfűzőjét akarja begyűrni, de e mozdulat közben levette szemüvegét és a zsebébe rej* tette. Felkapaszkodott a legelső villamosra. A Boráros tér felé utazott. Ott leszállt, s elvegyült az esti forgatagban. Lopva az órájára pillantott. A spanyol házból való elindulástól számított egy óra tíz percre volt időzítve a pokolgép. Gyor san számotvetett az idővel: huszonöt perc alatt ért el a Keleti pályaudvarhoz, ott azonnal taxiba vágta magát, a taxi öt perc alatt a Hotel Wienbe szállította. vegyünk hozzá ráadásul öt perc differenciát, az összesen herminc- öt perc. A szállodában körülbelül tíz percet tölthetett, az negyvenöt perc. Tizenöt perc telhetett el azóta, amióta villamosozik. öt perce sétálgat a Boráros tér körül. Tehát öt perc múlva ... Igen — gondolta — az időszámvetés kétségtelenül helyes volt. Haraszti és Béla, igaz nagyon erősködtek, hogy állítsák az óraszerkezetet legalább két órára, hátha valahol forgalmi akadály támad. De ő ellenkezett: számítása szerint egy óra tíz p«rc e'e- gendő. Nyilvánvalónak látszott, hogy a koraesti órákban történik az átadás és a beszáll á~o!ás. később esetleg félig-meddig kiürül a hall. Akkor nehezebb lesz megszabadulni a bőröndtől, és a sze- retetcsomag áldásából kevesebben részesülnének ... (Folytatjuk.)