Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

rÁH A cs; i AP ja Mayer János, a Bonyhádi Cipőgyár aljaiizemének segédmű­vezetője most goysex rámavarrást végez. De ha másik gépnél van szükség — betegség miatt — pár órás, vagy egy-két napos he­lyettesítésre, ott is megállja a helyét. Maga is fiatalember — mindössze harminc éves —, de már eddig is több fiatal szak­munkást nevelt a gyárnak. Mayer elvtárs munkásőr is, rajpa- i^(»n^k^j^Jmny^di^századbam ^ ft Szovjetunió ismertetésére kulturális heteket tartanak a Tolna megyei iskolákban EREDMÉNYEK - FELADATOK a Szekszárdi Ruházati KTSZ-ben Teljesítették éves tervüket a Szabó KTSZ dolgozói A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Tolna megyei Elnöksége rendezésében a megye valameny- nyi középiskolájában, ezenkívül 12 általános iskolában november 25 és december 20 között a Szov­jet Tudomány és Kultúra Hete címmel előadássorozatokat tarta­nak. A kulturális hetek alatt az elő­adásokon kívül kiállításokat is rendeznek a kommunizmus épí­téséről, a szovjet tudomány, kul­túra és technika fejlődésének is­mertetéséről és az űrhajózásról. Mindenütt tartanak hanglemezes zeneismertetést. A középiskolák­ban megrendezik a Kérdés-fele­let esteket, amelyeknek keretében a diákoknak 60 különböző — a Szovjetunió fejlődésére jellemző — kérdésre kell választ adniok. Tartanak még ismertetést Ma­gyar—ukrán barátság címmel. Egymillió 200 ezer forint községfejlesztésre Decsen Évről évre nagy segítség De­csen is a községfejlesztési alap ahhoz, hogy a község lakói kul­turáltabb körülmények között él­jenek, dolgozzanak, mint azelőtt. A rendszeres községfejlesztési munka évről évre folyik, s ebben az évben is új sikereket hozott. A községfejlesztési tervek teljesí­tését a tanács a lakosság tevé­keny segítségével befejezte. Mintegy 1 200 000 forintot for­dítottak a község fejlesztésére. Ebből a készpénz-ráfordítás 900 ezer forint, míg a többi — a 300 000 forint —, a lakosság tár­sadalmi munkájának értéke. A terv teljesítése nyomán négy utcát — az Április 4., a Táncsics, a Petőfi és a Rákóczi utcát — kö­veztek le. A villanyhálózatot is bővítették, elsősorban az újtele­pen több ’"'nt 200 család jutott villanyhoz. Az előadásokat részben peda­gógusok, részben pedig olyan MSZBT-aktivisták tartják, akik az elmúlt években kint jártak a Szovjetunióban, s utazásuk alatt személyes tapasztalatokat is sze­reztek. A Szovjet Tudomány és Kultúra Hetét több helyen kul­túrműsorral egybekötött megem­lékezéssel zárják. — Grábócon tartottam szemi­náriumot, és mikor befejeztük, kimentünk a szálkai tetőre, ahol — tudomásom szerint — három traktor dolgozott — meséli Brückner Ferenc, a bonyhádi gépállomás igazgatója. — De mi az? Hal reflektor helyett nyolcat látunk. Megyünk a fény irányába, hát csak úgy vágódik ki a sötétségből egy Ze- tor. Szántott. — Hogy kerül ide? — kérdez­zük a vezetőtől, Komjáthi Nán­dortól. — Hiszen silózásra van beosztva a termelőszövetkezethez. — Igen — válaszol —, nappal. Amint besötétedik, lekapcsolom a silózót és felszerelem az ekét, éjfélig megszántok másfél—két holdat. Reggelig még ki is al­szom magam. Ennyivel is többet keresek. — A dekádprémiumról hallott már? — Igen. — Hát, akkor jó éjszakát, to­vábbi jó munkát, Komjáthi elv­társ. — A járási pártbizottság, a ta­nács, a két gépállomás vállalta, hogy a bonyhádi járás december 10-ig befejezi az őszi mélyszán­tást — mondja tovább Brückner elvtárs. A mi gépállomásunknak a két dekádban 4037 holdat kell megszántani, a tervet ugyanis le­Hazafias véradó nap Bonyhádon Díjtalan véradási napot tartot­tak november 21-én és 22-én Bonyhádon a megyei és a járási Vöröskereszt szervezésében. Üze­mi munkások, ktsz-doigozók jöt­tek össze mintegy 400-an, s vál­lalkoztak a díjtalan véradásra. Elsőnek a járási pártbizottság munkatársai jelentkeztek vér­adásra, majd sorrendben az üze­mek, a cipőgyár, a ktsz-ek dol­gozói következtek. Bonyhádon a kétnapos véradás során a közel 400 jelentkező közül 180 véradó­tól annyi vér gyűlt össze, ameny- nyi elég ahhoz, hogy 150 beteg­nél vérátömlesztést végezhesse­nek. bontottuk a tsz-traktorokra is. A bonyhádi Ezüskalász és a gyá­réi termelőszövetkezet rendelke­zik lánctalpas traktorokkal, ekét mi adtunk mindkettőhöz. — A gépeket úgy osztottuk el, hogy oda csoportosítottuk, ahol legalább 300 hold vár mélyszán­tásra. Legalább négy—öt traktor jár egy barázdára. Amikor ezek­kel elkészültünk, akkor vesszük sorra a kisebb területeket. Nagy- mányokon lesz vagy ötven hold, Mázán száz. — Tehát december 10-re befeje zik a mélyszántást? — Biztosan. Éppen ezért erre a dekádra célprémiumot tűztünk ki, minden traktorfajtára külön- külön. Egy Hoffhernek egy de­kád alatt 25 holdat kell meg­szántani. Aki huszonöt holdon felül a legmagasabb teljesítmény* eléri, 500 forintot kap. Ugyanígy jutalmazzuk a Belorusz, a lánc­talpas traktorok teljesítményét. Ha például egy traktor két mű­szakban dolgozik, és külön-kü- lön mindkét vezető túlteljesíti a tervét, külön-külön kapják meg az ötszáz forintot. — Ugyanígy jutalmazzuk a bri­gádvezetőket is. Az a brigádve­zető kap jutalmat, akinek bri­gádja a dekádban 900 normálhol­don felül teljesít, úgu, hogy 720 normálholdon — r.t-^ómítva négy száz kataszteri holdon — felül Csaknem kilencmillió forintot1 összehozni „tűvel és cérnával” — nem kis feladat. A fiatalok ezt nagy dolognak tartják, a régebbi szövetkezeti tagok viszont már nem csodálkoznak, természetes dolognak tartják, hogy évről év­re nagyobb a követelmény. Míg 1951-ben a 30 alapító tag 1.5 millió értéket, addig 1960-ban 54 termelő 5 827 000 forint értéket termelt. Jelenleg 74 termelő dolgozik a ktsz-ben, s termelési ér­tékük megközelíti a nyolc­millió forintot. » 9 végez mélyszántást. Ugyancsak prémiumot adunk a szállítótrak­torok vezetőinek is — az elvég­zett mélyszántás után. — Az eredmény már látszik is. A traktorosok kivittek már há­rom zetor-ekét. Grábócon öt kor­mos négy nap alatt 78 holdat szántott meg. Az anyagi ösztön­zés mellett természetesen más módon is ' gondoskodunk a trak­torosokról. Valamennyinek meg­van a téli öltözete és az éjjeli műszakosoknak visszük a forró teát. Erre megkértük a termelő- szövetkezetek vezetőit is... Közben jelentik az igazgatónak, hogy sikerült telefonon beszélni Budapesttel, van alkatrész a DT- hez. (Az egyik lánctalpasnak al­katrész-törés miatt reggel le kel­lett állni, a műhelyben már szét­szedték.) Dél van. Budapesten három őrá ig fogadnak el igénylést. Más jármű nincs kéznél, mint a sze­mélygépkocsi. Az igazgató maga megy fel. — Estére itthon leszünk. A sze­relőknek meg kell mondani, hogy ittmaradnak éjjelre. Háromszáz forint célprémium fel lesz dobva ha reggelre kimegy a DT.:. Minden perc számít most. De a mélyszántást befejezzük decem­ber tizedikére. B. I. Ez nemcsak a tagok szorgal­mának eredménye, a gépek is segítettek abban, hogy 7 700 000 forintos tervüket már november 22-re befejezték. Az elmúlt tíz év alatt a technológia is sokat fejlődött. Négy villanyszabász­gép, 38 villanymeghajtású varró­gép, és öt speciálgép könnyíti a dolgozók munkáját, növeli a termelékenységet. A korábbi években a Szekszárdi Szabó Ktsz az utolsók között szerepelt, a IL és III. negyedév folyamán az elsők közé került. A nagyfokú gépesítés mellet ez az eredmény az újfajta szervezési módszernek is köszönhető. A szövetkezet ve­zetőinek javaslatára múlt év augusztusában a konfekciórész- ’egnél bevezették a szalag-gyár­tást, a méretes szabóságnál pe­dig egyenruha- és civil-brigádot alakítottak. Ez tette lehetővé azt, hogy éves tervüket 11 hó­nap alatt teljesíteni tudták. Az év hátralévő napjait ki­használják a ktsz tagjai, s előreláthatólag egymillió fo­rinttal teljesítik túl éves ter­vüket, ami azt jelenti, hogy ebben az évben csaknem 9 millió forint értéket termel­nek. Ezek alapján úgy számítanak, hogy év végén minden dolgozó egy havi fizetésének megfelelő nyereségrészesedésben részesül. Nagy eredményt jelentett az is, hogy a ktsz elnökségének ter­vezése alapján ebben az évben négyfajta saját modellt is gyár­tottak, amit a budapesti üzle­tek megrendelésére szállítottak és szállítanak le. Ezt a tevékenysé­güket tovább fokozzák, és 1962 első negyedévében már nyolcfaj­ta saját modellezésű férfi ing­kabátot készítenek, amelynek je­lentős részét külföld kapja. Az export mel'ett a Szekszárdi Ru­házati Ktsz nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nagykereskedelmi vállalatok megfelelő mennyiségű sport-öltözékkel tudják majd el­látni az ország különböző sport­üzletelt, s a lakosság kedvesze- rinti sport-öltözékhez jusson, (MM) /}fhő4l tnittdm pMc FOLK/ EGY?” MAGYAR; SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOL NA MEGYEI BIZ OTT S ÁG A FS .A -MEG Y E I . r— —i Vasárnap 1961. november 26. XI. évfolyam 279. szám * AB A: 70 FILLÉR Kiváló szakmunkás 1344 holddal több kenyérgabonát vetettek el a tervezettnél megyénkben Amilyen nehezen indultak meg az őszi vetések megyénkben, olyan lendületet vettek az utolsó néhány hétben. A november eleji kiadós esőzések után mindenütt nagy lendülettel láttak munká­hoz, s azóta több kenyérgabonát vetettek el, mint szeptembertől novemberig. A hét végére a Me­gyei Tanács Mezőgazdasági Osztá lya végre azt is jelenthette, hogy nemcsak a tervezett területen került földbe a kenyérgabona vetőmagja, hanem 1344 hold­dal nagyobb területen is. A vetésterv teljesítése azonban nem jelenti azt, hogy valameny- nyi közös gazdaságban végeztek a vetéssel. Számos termelőszövet­kezetben többet vetettek a terve­zettnél, viszont még mindig van néhány közös gazdaság, ahol az előirányzott területen sem ke­rült földbe a mag. Ismeretes, hogy az őszi vetése­ket a tamási járásban végezték a leglassabban, s most is a já­rás két községe, Pincehely és Ozora az, ahol adósak maradtak a vetéssel. Pincehelyen még mindig 140, Ozorán 105 hold vár vetésre, de van elmaradás Bátán is, ahol a kenyérgabona-vetés­terv teljesítéséből 87 hold hiányzik. A vetés befejezésével nem si­került megyénknek az elsők közé jutnia, bár ha az idei eredményt nézzük, sokkal kedvezőbb, mißt a tavalyi ilyenkori állapot. Az elmúlt év őszén jóval kevesebb kenyérgabonát vetettek el a me­gyében, mint az idén, mindössze 73 000 holdat. November második felében azonban a tervnek mind­össze 78 százalékát teljesítette a megye. A vetés befejezése után a gép­állomások most teljes erővel az őszi mélyszántást végzik. A 160 ezer holdas tervből még 79. ezer holdat kell felszántani, ami a gé­pek számához képest nem nagy terület. A megyében 880 gépállo­mási és termelőszövetkezeti trak­tor dolgozik, így a hátralevő mély szántásnál átlag 90 hold jut min­den egyes gépre. _ , Ha a mélyszántást december 15-ig be akarjuk fejezni, ak­kor naponta 4400 holdat kell felszántani, ami teljesíthető, sőt könnyen teljesíthető meny nyiség. Nagyobb baj azonban az, hogy a felszántandó terület aránytala­nul oszlik el, Sajnos itt is a ta­mási járás az utolsó, mert még 20 és félezer hold mélyszántása van hátra, de a szekszárdi járás sem dicsekedhet, 16 és félezer holdas hátralékával. 0) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom