Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-22 / 275. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1961. november 22. A szovjet kormány hozzájárul a genfi háromhatalmi atomértekezlet munkájának folytatásához Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány válaszolt az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének 1961. november 13-i jegyzékére. A szovjet válaszjegyzék közli: a Szovjetunió kormánya hozzájárul, hogy az atomfegyver- kísérletek beszüntetésével foglalkozó genfi háromhatalmi értekezlet 1961. november 28-án folytassa munkáját. Ha az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya most úgy véli — mondja a szovjet jegyzék —, hogy a tárgyalások újrafelvétele a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai között előmozdíthatja az álláspontok közeledését, a szovjet kormány kész még egyszer megkísérelni az ügy előmozdítását, figyelembevéve, hogy a tárgyalásokon részt vevő há rom hatalom közös céljának nyilvánították az általános és teljes leszerelést. A szovjet kormány abból in dúl ki, — mutat rá a jegyzék — hogy az általános és teljes leszerelés elveiről a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya között létrejött megegyezéssel összhangban az ENSZ-közgyiV lés 16. ülésszaka remélhetően ha tározatot hoz az általános és tel jes leszerelés valamennyi kérdé sével foglalkozó tárgyalások fel újításáról és annak a szervnek a létrehozásáról, amelyben ezek » tárgyalások lebonyolódnak. ►•Magától értetődő dolog, hogy ha a tárgyalások ideje alatt va lamelyik hatalom atomfegy vei - kísérletekbe kezd, akkor a szovjet kormány által korábban részletezett körülmények folytán a Az ElVSZ-közgyűlés a gyarmati kérdésről, a politikai bizottság a leszerelésről tanácskozik New York (MTI): Az ENSZ közgyűlése hétfőn este ismét összeült, hogy folytassa a gyarmati kérdés megvitatását. Musztafa Vahab, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte 34 afro-ázsiai ország nevében határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A javaslat indítványozza egy IV tagú különleges bizottság létrehozását, amelynek az lenne a feladata, hogy megvizsgálja, miképpen hajtották végre a gyarmati rendszer felszámolásáról szóló 1960 december 14-én elhangzott nyilatkozatot. A bizottság a jövő évben számolna be a közgyűlésnek észrevételeiről. A határozati javaslat hangsúlyozza a gyarmati rendszer megszüntetésének szükségességét, felhívja az érdekelt országok figyelmét, szíveljék meg az erről szóló nyilatkozatot, és működjenek együtt a különleges bizottsággal. A javaslat nem tűz ki határidőt a gyarmati rendszer teljes felszámolására. Vahab, a határozati javaslat előterjesztője hangsúlyozta, hogy országa támogatja a szégyenteljes gyarmati rendszer megszüntetését, majd bírálta az imperialista hatalmakat, amiért abban mesterkednek, hogy Kongót feldarabolják. Ezután Tarabanov, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterhelyettese emelkedett szólásra. Tarabanov megbélyegezte a gyarmatosító országok véres terrorját Angolában, Dél-Afrikában, Rhodesiában, Ruanda-Urundiban és Algériában. Állást foglalt az angolai nép függetlenségének azonnali megadása mellett, és hangsúlyozta a NATO-hatalmak repülőgépekkel és hadianyagokkal segítik Portugáliát. Tarabanov kijelentette, az Egyesült Államok készségesen támogatja a gyarmatosítókat, és ezért cserében támaszpontokat kap tőlük, amelyeket agresszív célokra használ fel. A bolgár külügyminiszter-helyettes végezetül síkraszállt a szovjet javaslat mellett, amely 1962-re szabadságot követel valamennyi gyarmatnak. Leon Maka, Guinea küldötte, a következő felszólaló, szintén meg bélyegezte a gyarmatosítókat, és hangoztatta, hogy az imperialista hatalmaknak különböző fortélyokkal sikerült az ENSZ-et saját céljaikra felhasználni. Krisna Menőn indiai hadügyminiszter, a közgyűlés ülésén ha- j tározatot terjesztett elő, amely: felszólítja Hollandiát és Indonéziát, tárgyalások útján oldják ' meg a nyugat-iriáni kérdést. Subandrio, indonéz külügyminiszter Krisna Menonhoz csatla kozva kijelentette, országa bármikor kész arra, hogy az indiai javaslat szellemében kétoldalú tárgyalásokat kezdjen. A külügyminiszter azt is hangoztatta, Indonézia hozzájárul ahhoz, hogy az ENSZ közreműködjön a nyugat-iriáni kérdés becsületes megoldásában. A külügyminiszter elutasította azt az indítványt, hogy a nyu gat-iriáni vitát a hágai nemzetközi bíróság elé terjesszék. A TASZSZ jelenti: A politikai bizottság hétfői ülésén folytatták a leszerelés kérdésének megtárgyalását. Elsőként Pavicsevics jugoszláv küldött szólalt fel. Kijelentette, az ENSZ legfőbb feladata abban áll, hogy véget vessen a fegyverkezési hajszának, és megvalósítsa az általános és teljes leszerelést. A leszerelésről szóló tárgyalásoknak — mondotta — azonnal meg kell indulniok, és olyan keretben kell folyniok, amelyek leginkább biztosítják a sikert. A jugoszláv küldött megelégedéssel állapította meg, hogy a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — megállapodott a leszerelésről szóló tárgyalások alapelveiben, majd javasolta, hogy a közgyűlés hagy ja jóvá ezeket az alapelveket. Godber, Anglia küldötte után Skarel Kurka, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldötte támogatta azt a javaslatot, hogy a közgyűlés hagyja jóvá a leszerelési tárgyalások alapelveire vonatkozó szovjet—ame rikai megállapodást. Ugyancsak állást foglalt ama indítvány mellett, hogy a leszerelési tárgyalások megindítására hozzanak létre egy munkabizottságot, amelyben az egyenjogúság alapján a szocialista országok, a nyugati hatalmak, és a semleges országok képviselői ven nének részt. A csehszlovák küldöttség — hangoztatta ezután Kurka — támogatja azt a szovjet javaslatot, hogy az új munkabizottság 1962 június elsejéig fejezze be az általános és teljes leszerelésről szóló megállapodástervezet kidolgozását. A tervezetet ezután a közgyűlés elé utalják megvitatás végett. A csehszlovák küldött síkraszállt amellett a határozati javaslat mellett, amelyet Ausztria, Ceylon, Eitópia. Líbia, Szudán és Svájc terjesztett elő a politikai bizotságban. A javaslat azt indítványozza. hogy tegyenek lépéseket a nukleáris fegyverek továbbterjedésének megakadályozáséra, másik fél kénytelen lesz megfelelő következtetéseket levonni az atomfegyverkísérletek vonatkozásában is.« A szovjet kormány — mondja a válaszjegyzék — akárcsak az előtt, most is kész minden tőle telhetőt megtenni, hogy közelebb kerüljön az a nap, amikor a nukleáris fegyverek már soha többé nem veszélyeztetik az emberek életét. Éppen ezért szavazott az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakának november 14-1 ülésén az atomfegyverek alkalmazásának betiltásáról szóló határozati javaslatra, A szovjet kormány üdvözölné az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányának megfelelő erőfeszítéseit. A szovjet külügyminisztérium egyidejűleg hasonló tarta’mú jegyzéket juttatott el Nagy-3ri- tannia moszkvai nagykövetségéhez is. Összehívják a Csehszlovák Kommunista Párt XII. kongresszusát Prága, (MTI). A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága november 17-i ülésén határozatot hozott, amelynek értelmében 1962. októberére összehívják a CSKP XII. kongresszusát. A napirend a következő: 1. A Központi Bizottság beszámolója munkájáról és a párt előtt álló, soron következő, fő feladatokról. 2. A központi revíziós bizottság beszámolója. 3. A XII. kongresszus határozatainak megvitatása. 4. A párt központi szerveinek megválasztása. A Biztonsági Tanács folytatja a kongói vitát New York (MTI): Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő esti ülésén folytatta a Kongó helyzetével foglalkozó vitát. Az első felszólaló Dániel Schweitzer, Chile ENSZ-küldötte volt. Az AFP jelentése szerint felszólalásában kiemelte, Katanga elszakadása veszélyezteti a legközvetlenebbül és a legsúlyosabban Kongó jövőjét. Ezért javasolta, a Biztonsági Tanács intézkedésével erősítse meg a kongói központi kormány helyzetét, távolítsa el a külföldi zsoldosokat Katangából. Mint ismeretes Ceylon, Libéria és az Egyesült Arab Köztársaság a Biztonsági Tanács kongói vitájának megkezdését kö vetően határozati javaslatot nyújtott be. Nathan Bames, Libéria nevében módosítást jelentett be az említett javaslathoz. Kérte, bővítsék ki a Katanga elszakadásának megakadályozásával foglalkozó szakaszt, és ennek alapján a hozandó határozat mondja ki: „Mindenféle szakadár tevékenység a Kongói Köztársasággal szemben ellentétben áll az alkotmánnyal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kongóval ösz- szefüggő határozataival.” Ezután Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője bejelentette. hogy Ceylon, Libéria, és az EAK javaslatához „módosít- ványsorozatot” kíván a Biztonsági Tanács elé terjeszteni. Dean angol ENSZ-küldött szót kért és azt indítványozta, az elnök rekessze be a vitát, hogy az ENSZ-küldöttségeknek módjában álljon tüzetesen tanulmányozni a Biztonsági Tanács vitájában részt vevő küldöttekkel már korábban ismertetett amerikai módosító javaslatokat. Az elnök elfogadta a javaslatot és a vita folytatását kedden délután — magyar idő szerint — 16.30 órára tűzte ki, Kennedy és ffitSenauer megbeszélése a jelek szerint merőben eltér az eddigi amerika-nyugatné- met tanácskozások gyakorlatától. Adenauer újraválasztása után legfontosabb feladatának tekintette, hogy találkozhassak az amerikai elnökkel, amire annál is inkább szüksége volt, mert a kelet-nyugati tárgyalások, a német kérdés s ezen belül a nyugat-berlini probléma rendezése immár nem tűr halasztást. Adenauemek ez a tizedik hivatalos washingtoni útja, s az is kétségtelen, hogy ezt az utazását kísérték a legkedvezőtlenebb előjelek. A nyugatnémet lapok arról írnak, hogy Kennedy »rugalmasabb politikára« készül az eddiginél, s azt várja Adenauertól, hogy a nyugatnémet kormány részt vegyen ennek a politikának a megvalósításában. A kancellár ezzel szemben nem változott, s mint a nyugatnémet lapok írják, Wa shingtonban »offenzív taktikát" folytat, aminek a lényege, hogy belátható időn belül ne kerül jön sor a nyugat-berlini kérdés rendezésére, de azt is meg akarja szabni az amerikai elnöknek, hogy »miről nem szabad tárgyalni a Szovjetunióval«. Mindehhez hozzájárul, hogy a kancellár az atomfegyverek feletti rendelkezési jogot követeli magának. A New York Herald Tribune azonban ezzel kapcsolatban azt írja, teljesen valószínűtlen, hogy Kennedy teljesítse ezt a kívánságot, sőt a lap. határozottan állást is foglal bármi ilyen megoldás ellen. Érdekes jelensége Adenauer tizedik washingtoni útjának, hogy az amerikai sajtó ezúttal feltűnően hűvösen fogadta az öreg kancellárt. Nyugaton nem is csinálnak belőle titkot, hogy Adenauernek soha nem volt olyan »rossz sajtója«, mint most. Az egyik washingtoni hetilap, a Stone’s Weekly pedig egyenesen kimondja: »Most nehezebb Bonnal tárgyalni Berlinről, mint Moszkvával,.« Az amerikai lapok általában arról írnak, hogy a tárgyalások során Kennedy szilárd magatartást tanúsít, s minden eszközzel igyekszik meggyőzni Adenauert, hogy engedjen merevségéből. Ha ez megtörténik, hangsúlyozzák, fordulatot jelent az amerikai politikában, mert eddig valamennyi amerikai-nyugatnémet tárgyaláson Washington engedeti Bonnak, nem pedig megfordítva. Persze, hogy milyen eredményt hoz a háromnapos tanácskozás, azt csak akkor lehet megmondani, ha a tárgyalások befejeződtek. Az azonban kétségtelen, ha Adenauer feladná makacs álláspontját, az eddiginél nagyobb lehetőség nyílna az égető európai problémák gyors és eredményes rendezésére. Természetesen az amerikai lapok és általában az amerikai közvélemény magatartásából nem szabad arra következtetni, hogy meglazult volna a kapcsolat az amerikai és a nyugatnémet militarizmus között. A nyugatnémet militaristák továbbra is a Pentagon és a mögötte álló monopóliumok leghűségesebb támaszai Európában. Az a fenntartás nélküli elismerés változott csak meg, amelyet eddig washingtoni hivatalos körök Adenauer iránt tanúsítottak. Ennek oka egyrészt az, hogy a kancellár helyzete nagyon meggyengült Nyu- gat-Németországban, s mint a Washington Post írja, úgy érkezett az amerikai fővárosba, mint egy bizonytalan koalíció feje. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy a Fehér Ház ma már nem titkolja rosz- szallását, amit amiatt érez, hogy Adenauer akadályozza a berlini kérdés tárgyalások utján történő rendezését. Áz OÁS meggyilkolta a szocialista párt algériai szervezetének főtitkárát Párizs (MTI). Az OAS merénylői hétfőn revolverlövésekkel meggyilkolták Algírban William Levy-t, a Francia Szocialista Párt algériai szervezetének főtitkárát. Az algériai fogházak kórházaiból az elmúlt 24 órában nyolc OAS-vezető szökött -meg. Vaud- rey. volt ezredes, — akit a legutóbbi puccskísérlet után tíz évi börtönre ítéltek — nemrégiben ugyancsak megszökött egy franciaországi fogházból, most megérkezett Algériába és átvette az OAS algíri körzetének főparancsnokságát. Az OAS egyébként mind Franciaországban, mindpedig Algériában fokozza terrortevékenységét. Hivatalos jelentés szerint csupán Algériában 508 bombamerényletet követtek el a fasiszta terrorszervezet tagjai november első felében. A merényleteknek 10 halálos és száznál több sebesült áldozata van. A francia baloldali szervezetek kezdeményezésére nemzeti akció készül az OAS ellen Párizs (MTI). November 20-án több politikai párt és tömegszervezet képviselői gyűltek össze a Francia Kommunista Párt párizsi székházában, hogy Maurice Tho- reznek, a Francia Kommunista Párt főtitkárának a központi bizottság nevében elhangzott felhívása értelmében a Franciaországot fenyegető fasiszta veszély elleni nemzeti összefogásról tárgyaljanak. A tanácskozás részvevői közös közleményt adtak ki. Ebben kiemelik: az OAS terrortevékenységének és a Franciaországot fenyegető fasiszta veszélynek egységes, erőteljes akcióival kell útját állni. A baloldali szervezetek nemzeti akciónap rendezését határozták el. További erőfeszítéseket tesznek, hogy ez a közös megmozdulás a legszélesebb tömegeket felölelő hatásos akció formáját öltse. A közleményt a Francia Kommunista Párt, az Egyesült Szocialista Párt, a haladó párt, az UDSR, a CGT és az emberi jogok ligája képviselői írták alá. Véget ért Benn Bellának és minisztertársainak éhségsztrájkja Párizs (MTI). Mint a Reuter és az AP közli, a francia igazságügyminisztérium hétfőn este bejelentette, hogy végétért Ben Bellának és négy minisztertársának immár húsz napja tartó éhségsztrájkja. A minisztérium közleménye szerint az algériai minisztereket szanatóriumban helyezik el, s ott francia orvosokon kívül marokkói orvosok is kezelik majd őket. A marokkói király képviselője mindvégig a foglyok mellett marad. Az AP értesülése szerint egy francia szóvivő azt is felfedte, hogy Ben Bellát és társait egy Párizs környéki szanatóriumba szállítják.
