Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-17 / 245. szám
i »•yete.ui Höny . iC g. S/.^yes 'y i ». VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MAGYAR S Z O.C I A LISTA M U N K ÁS P A P I TOLNA’ :MEG Y El • B í Z ö -T't S Á A -É;S ’A MEGYEI TA N ÁCS ' L A'fNűV n Kedd 1961. október 17. XI. évfolyam L 245. szám * ARA: 5« FILLER Moszkvára tekint a világ Ma reggel, magyar idő szerint nyolc órakor Moszkvában a Kreml vadonatúj, hatezer ember befogadására méretezett kongresszusi palotájában megnyílik a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű, XXII. kongresszusa. A Szovjetunió sok diadalra visszatekintő kommunista pártja kezdi meg nagy tanácskozását, amelynek gerince: a kommunizmus építéséről szóló program megvitatása. A világ ma Moszkvára tekint. A világ dolgozóinak, a haladó emberiségnek szíve ma együtt dobban a szovjet kommunisták szívével. A világtörténelemben először a XXII. kongresszus foglalkozik a legmagasabbrendű emberi társadalom, a kommunizmus felépítésének programjával. A program híre már bejárta a világot, tételei, eszméi, célkitűzései fellelkesítették a haladó emberiséget. Évszázadok álma, az emberiség legnagyobb szellemeinek vágya ölt ebben a programban testet, amely szédületes magasságokra emeli az embert és a béke, a szabadság, a munka, az egyenlőség, a boldogság reális megvalósíthatóságát tárja a világ elé. A dolgozó, alkotó ember talál ebben a programban magára, amely eszméiben egyesíti mirid’*&zt a jót és szépet, amit az emberi elme eddig létre tudott hozni, amit emberi fantázia eddig el tudott képzelni. A világ ma Moszkvára tekint. Azok is, akik a kommunizmus acsarkodó ellenségei, akik szövetkeznek az ember ragyogó jövője ellen, akik önön fertelmes profit-érdekeiknek, kicsinyességüknek, vagy balgaságuknak rabjai. És nagyon jó nekünk az, hogy most Moszkvára tekintenek ezek is. mert világformáló erőt, rendíthetetlen egységet, sziklaszilárd bizalmat látnak onnan a vadonatúj kongresszusi palotából kisugározni. Értesülnek arról, hogy a szovjet ipar ma hat nap alatt több terméket állít elő, mint a cári Oroszország ipara egy év alatt. És ez a hatalmas ipar az elkövetkezendő két évtizedben hatszorosára emelkedik. Értesülnek arról is, hogy a szovjet mezőgazdaság milyen sikereket ér el, hogy kétmillió traktor, félmillió kombájn és sokmillió egyéb gép segíti a termelést, s a tervekről: a mezőgazdasági termelés komplex gépesítéséről, a nagy talajjavítási öntözési és egyéb gigászi feladatok megvalósításának célkitűzéseiről. Értesülnek tudományos, technikai, kulturális vívmányokról és tervekről, amelyek eddig is megdöbbentették őket, keresztül húzván a háborúra spekulálók terveit. És értesülnek a kommunizmus emberének élet- színvonaláról, amely meghalad minden elképzelést. Bizakodással tekintünk Moszkvára a mai napon, mert Moszkvából sugárzik a világra a béke vörös csillaga. A XXII. kongresz- szus a kommunizmus építésének ragyogó távlatait, a békés építőmunka perspektíváját vetíti az emberiség elé, fontos állomása a kommunizmus építésének, ugyanilyen fontos állomása a békeharcnak. A békére, szabadságra, függetlenségre vágyó milliók ma a feszült és zűrzavaros nemzetközi helyzetben Moszkvából hallanak bíztató, igaz, őszinte szavakat és javaslatot a problémák megoldására. A magyar nép is a világ fejlődésének élvonalába került, részei vagyunk a szocialista világrend- szemek. Az ami a XXII. kongresz szuson elhangzik, minket is egészen közvetlenül érint: a szovjet kommunisták tapasztalata számunkra naponta gyümölcsöztet- hető kincsesbánya, a Szovjetunió jelene fényt vet a mi holnapunkra. A szocializmus és a kommunizmus építésének Szovjetunióbeli tapasztalatai nyomán munkánk gyorsabb, eredményesebb, hibamentesebb, s ezek a tapasztalatok elősegítik, hogy gyorsabb ütemben fejlesszük a népgazdaságot, növeljük a kultúrát, és emeljük eszmei színvonalunkat. A szocialista világrendszer tagjaként sorsunk azonosul a szocialista világ sorsával, így a Szovjetunió sikerei a mi további sikereink feltételeit jelentik. Most emelte törvényerőre az országgyűlés népgazdaságunk fejlesztésének második ötéves tervét A terv végrehajtása azt jelenti, hogy hazánkban lerakjuk teljesen és végérvényesen a szocializmus alapjait, utána felépítjük a szocialista társadalmat, majd mi is hozzáfogunk a kommunizmus építéséhez. A terv megvalósítása nagy forradalmi vívmány és nagy történelmi tett lesz népünk életében. Fejlődésünk, erősödésünk, gazdagodásunk egyben fontos része a világtörténelemnek is, mert elősegíti világméretekben a kommunizmus diadalának és a világbékének az ügyét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa azt is megmutatja. mit kell tennünk már ma, merre kell haladni a jövőben, hogy mi is felérhessünk a kommunizmus ragyogó csúcsaira. Kádár János elv társ mondotta legutóbbi országgyűlési beszédében: »A kommunista társadalom felépítése a szovjet nép nagyszerű célja. De a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusa nemcsak a szovjet nép számára jelentős, hanem az egész szocialista világ, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára, a világ népei számára is, mert a Szovjetunió Kommunista Pártja azért harcol, hogy kivívja az emberiségnek az általános és teljes leszerelést, a háború nélküli világot. Ez a nagyszerű cél az egész emberiséget érinti! Igaz szívvel kívánunk tehát sok sikert a Szovjetunió Kom munista Pártja kongresszusának, a szovjet népnek, amely nemcsak saját magának, hanem a világ más népeinek is utat tör. Amit ők elértek és elérnek, az az egész emberiség vívmánya.« így tágul, így válik világtörténelmi jelentőségűvé a ma kezdődő XXII. kong resszus, s ezért figyel ma barát és ellenség a Moszkvából sugárzó szóra, ezért dobban ezekben a napokban együtt a szovjet kommunisták szívével az egész haladó világ, a békeszerető emberiség és a magyar nép szíve. gy. iSzekszárdi tsz-asszonyok Budapesten A Városi Nőtanács szombaton 46 szekszárdi asszony részvételével egésznapos kirándulást szervezett Budapestre. A szekszárdi asszonyok szombaton reggel fél hat órakor indultak Budapestre, ahol idegen- vezető kalauzolást, mellett megnézték a főváros nevezetességeit; az Országházat, a Nemzeti Galériát a felszabadulási emlékművet, a budai várat, a Margitszigetet, és a Ferihegyi repülőteret. Este a Fővárosi Operettszínházban részt vettek a Hölgvválnsz című zenés komédia előadásán. •• Ot év alatt megkétszereződik a mezőgazdaságban alkalmazott gépi munka mennyisége A törvényerőre emelkedett második ötéves terv kimondja, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésére előirányzott erőforrásokat elsősorban a gyorsan és gazdaságosan megtérülő beruházásokra kell összpontosítani. Ez az irányelv is, de a mezőgazdasági munka termelékenyebbé tételének és megkönnyítésének feladata is meghatározza a következő években a mezőgazdaság gépesítésének jelentős előrehaladását. A második ötéves terv végére a fizikailag nehéz és az egészségre káros munkafolyamatokat 1 es egéréiben, s ezenkívül sok más munkát is gépek végeznek majd. A mezőgazdaságban alkalmazott gépi munka öt év alatt körülbelül megkétszereződik: egy hold szántóterületre tavaly átlagosan 3,5 normálholdnyi gépi munka jutott, 1965-ben pedig csaknem hét normálhold jut. Az alapvető talajmunkákat, a. gabonavetést, a silókukorica-betakarítást és a kapálást teljes egészében gépesítik. (Az utóbbit az teszi lehetővé, hogy másfél millió holdon alkalmaznak majd vegyszeres gyomirtást, s így lényegesen csökken a kapálandó terület.' A gabona-betakarításnak 85, a kukorica-vetésnek 60, a pillangósok kaszálásának 97 százalékát végzik majd gépek. A gépesítés színvonala természetesen nem lesz azonos az egész mezőgazdaságban: az állami gazdaságokban, mint már teljesen kialakult nagyüzemekben, gyorsabban növekszik. Itt egy hold szántóterületen 10—12 normálholdnyi gépi munkát végeznek majd, a gabonát és a szálastakarmányokat teljes egészében, s nagyrészt a kukoricát is géppel takarítják majd be. Ezeket a célokat a gépállomány jelentős mértékű növelése biztosítja: öt év alatt a népgazdaság 14 milliárd forintot fordít mező- gazdasági gépek beszerzésére. Az ötéves tervben számottevően meg változik a gépi beruházások szerkezete. Eddig a gépi beruházásoknak 55—65 százaléka a traktorokra esett, ezentúl csak 30—35 százaléka. Abszolút mértékben természetesen tovább növekszik a traktorbeszerzés: az első ötéves tervben mintegy 13 000, 1955 és 1960 között nem egészen 20 000 új traktort kapott a mezőgazdaság, a második ötéves terv előirányzata pedig 37 000. De az arány megváltozása jellemzően Moszkvába érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szó cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével vasárnap reggel Moszkvába.- érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Marosán György, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A szovjet főváros kijevi pályaudvarán Nyikolaj Svernyik, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, Nyikolaj Firju- bin külügyminiszter-helyettes, és több más szovjet vezető személyiség fogadta a küldöttséget. Ott voltak a moszkvai magyar nagy- követség munkatársai is. Névadó ünnepség Bensőséges névadó ünnepélyt rendeztek szombaton Szekszár- don Bauer Magdolnát ebből az alkalomból jegyezte be az anyakönyvbe Klstakács József anyakönyvvezető. Az úttörők sorfala mellett léptek a terembe a boldog szülők, Bauer József, az úttörő szövetség Tolna megyei elnöke, s felesége, majd pedig a névadó szülők, Tóth Albert és felesége. Az úttörők énekszámokkal és szavalatokkal köszöntötték a kis Magdolnát. A névadó ünnepélyen megjelent Prantner József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára és Tatár Lajos, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára is. ív i y/ mutatja, hogy míg korábban á vonóerő növelése volt a legfontosabb feladat, most már a munkagépek állományának fejlesztése kerül előtérbe. A traktorállomány a tavalyi 41 000 darabról az ötéves terv végéig 62 000-rc nő. A 37 000 új traktor beszerzése ugyanis lehetővé teszi csaknem 16 000 régi, elavult és elöregedett erőgép kiselejtezését, ami a géppark minőségi javulását is eredményezi. Az új traktoroknak több mint a fele kerül a termelőszövetkezetekbe, amelyek jelenleg mintegy 10 000-es gépállományukat körülbelül 20—25 000-re bővítik. Az állami gazdaságok már szinte teljesen kialakult erőgép- parkja nem bővül lényegesen. A munkagépek közül legjelentősebbek a gabonabetakarítás gépei. A mezőgazdaság öt év alatt ötezerhatszáz hazai és az idén különösen jól bevált szovjet SZK —3-as kombájnt, valamint — ugyancsak a Szovjetunióból — kétezerötszáz rendrearatót kap. A talajművelés és a növény ve delem gépei már teljesen kialakultak: itt úgyszólván minden munkafolyamathoz kész, bevált típusokat lehet beszerezni Néhány adat a beszerzés mértékéről. Tízezer-hétszáz új vetőgép, huszonhatezer-ötszáz traktoros eke, s annyi növényvédelmi gép kerül a merőgazdaságba, hogy 1965-ben mir den 1500—2000 hold szánéra és. minden kétszáz hold sző’őre jut egy nagyteljesítményű per metezö-porozó A betakarításra szolgáló géoek kialakítása nagyrészt még a kutató intézetekre, tervezőkre vár? A kutatások egyik legfontosabb- ja, a kukorica-betakarítás gépesítésének megoldása. További fontos feladat a rendkívül munka- igényes cukorrépatermesztés gépesítése: a vetőgéppel már kísérleteznek, a betakarítás gépi megoldása viszont világszerte probléma, s nem biztos, hogy ezen a téren a közeli években jelentősen előrehaladhatunk. Az ötéves tervben nagymértékben fejlődő kertészeti termesztéshez többféle kül földi gépet próbálnak ki. A számottevően növekvő mező- gazdasági géppark folyamatos üzemeltetése, gazdaságos kihasználása megköveteli a gépjavítás továbbfejlesztését is. öt év alatt csaknem tízmilliárd forintot költünk pótalkatrészekre. Mezőgazdaságunk gépesítésének nagyarányú programja a szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú kereskedelmi szerződéseken alapszik. Ilyen együttműkö* dés, a KGST-n belüli munkamegosztás nélkül a gépesítés gyorsütemű fejlesztése megoldhatatlan lenne. Mezőgazdasági gépparkunk ösz- szetétele visszatükrözi a szocialista országok közötti munkamegosztást: földjeinken szovjet, csehszlovák, román, német, bolgár és lengyel gépek dolgoznak. Emellett figyelemmel kísérjük, s lehetőség szerint hasznosítjuk azokat az eredményeket is, amelyeket a mezőgazdaság gépesítésében a fejlett tőkés országok elérnek. Kapcsolatban állunk e téren a világ csaknem valamennyi komoly mezőgazdasági gépgyártó országával, s megismerésre, kipróbálásra sokfajta gépet meg is vásárolunk tőlük.
