Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-15 / 244. szám
1961. október 15. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 7 *» GYERMEKEKHEK~ Hogyan lett Rosika jó há%ia»»%ony — Szerb népmese — R ozika szófogadó kislány volt, édesanyja mégis túlságosan elkényeztette és kímélte őt a munkától. Felnőtt anélkül, hogy valamit is dolgozott volna, s férjhez is ment. A lakodalom utáni első napokban még nem is volt semmi baj, de amikor az anyósa észrevette, hogy a menye még csak nem is gondol arra, hogy egyszer már munkához is kellene látni, szigorúan rászólt: — Ettől a naptól kezdve ebben a házban te nem kapsz több kenyeret! Rozika ezt hallva először nagyon meglepődött, majd elkezdett sírni: Dehát miért? Hiszen akkor én itt éhenhalok! így válaszolt erre az anyósa: — Kislányom, tanuld meg, nálunk az a szokás, hogy aki nem dolgozik, az nem is eszik. Láttátok volna csak, hogy megváltozott a fiatalasszony ettől a perctől kezdve! Neki- gyürkőzött a mi Rozikánk s nyomban dologhoz látott. A munka először persze lassan ment, de egyre jobban belejött s igyekezett mindent elvégezni. S közben állandóan nevetgélt és dudorászott. Amikor elvégezte a dolgát, megkérdezte az anyósától: — Jól csináltam, mama? Van-e valami dolog? — Jól van, kislányom, jól van — felelte az anyósa. — Most már megérdemled a finom ebédet. Rozika hamar megtanult min denfajta munkát s férje házában ezért mindenki igen-igen megszerette őt. — Néhány hónappal az esküvő után vendégek jöttek a házhoz: Rozika szülei. Amikor látták, hogy mennyire megváltozott a lány u k, hogy milyen ügyes, szorgalmas, munkaszerető háziasszony lett belőle, — nem akartak hinni saját szemüknek. Csodálkozva kérdezték meg tőle: hogyan tehetségen ez? Rozika így válaszolt: — Drága apukám és anyukám, ebben a házban már régóta az a szokás, hogy aki dolgozik, az mindenre képes, de aki nem dolgozik — annak még enni sem adnak. És tudjátok, kedves szüleim, milyen jó szokás ez?! Bizony, jó lenne minden háznál bevezetni, hogy az emberek mindenütt egyformán szeressék és becsüljék a munkát... Fordította: Krecsmári László Törd a fejed! Úttörő sarok A legutóbbi »Törd a fejed- rejtvényürik megfejtései: 1. Olló, 2. Könyvtár. A legutóbbi »Tréfás kérdések» megfejtései: 1. 7, ha a római tizenkettest vágjuk keresztbe. 2. Tojás, ugyanis az ozorai vár nem ugrik. 3. Mikor ül fel a lóra. ÜGYESKEDJÜNK KOCKA KÉSZÍTÉS Játszani akartok és nincs kockátok? Kartonpapírra rajzoljátok le pontosan ezt az ábrát, a vonalaknál ollóval vagy bicskával karcoljátok végig. Majd hajtogassátok össze és kész a kocka. Jobb mint a fakocka! VIZIPISZTOLY. Egy drezdai kislány levele A szerkesztő bácsi a minap nagyon kedves levelet kapott egyik németországi ismerősétől, Drezdából. Íme a levél, közreadom, olvassátok ti is: »Én annak az asszonynak a lánya vagyok, akivel Maga megismerkedett a drezdai kirándulása során. Margóinak hívnak és 14 éves vagyok. Szeretnék önnel levelezni és talán egyszer sikerül önt személyesen is megismerni. Sajnos, magyarul nem tudok, de most tanulok oroszul és angolul. Amint tudja, én Nyugat-Né- metországból jöttem, korábban ott laktunk. Itt, a Német Demokratikus Köztársaságban úttörő vagyok, és mi is küzdünk a német békeszerződésért. Magamról még csak annyit, hogy szívesen tanulok idegen nyelveket, mert jó dolog más embereket megismerni, velük b -- szélgetni és kicserélni a tapasztalatainkat. Jól érezzük magunkat és szívélyes üdvözletét küldi önnek: Margot Lückenbach.« Őszi hangulat Sárgulnak a levelek és zizzenve peregnek, a fűrész-gép sistereg, jó tüzelőt vág nektek, hogy mire a tál megjön, gond titeket kerüljön, s mikor esni kezd a hó, meg ne fázzon kis Jankó SZABÓ IBOLYA Hejc-huja Heje-huja, lakodalom, Férjhez megy a Nyármenyasszony Elveszi az Ősz-vőlegény — Húzatják a fák levelén. Sárga lombon szél muzsikál. Hetekig is eltart a bál, Akkor aztán lehull a hó, S végetér a nagy ddridó!... \ BORSI DARÁZS JÓZSEF i A kozmikus sugárzés eredete Amikor a század elején a GM- csövekkel hosszabb ideig folytattak megfigyelést és kutatták a rádioaktív sugarakat kibocsátó anyagokat, felfedezték, hogy van egyfajta sugárzás, amely nem a földi kőzetekből, hanem a világűrből ered. Ezt a sugás- zást ezért kozmikus sugárzásnak nevezték el. Azt is megfigyelték, hogy az addig ismert sugárfajtákkal ellentétben ezek igen nagy áthatoló képességgel rendelkeznek, sokszorosan felülmúlják a legerősebb rádioaktív sugarakét is. Olyan nagy ezeknek a sugaraknak az áthatoló képessége, hogy a tenger fenékre, vagy a bányák mélyére levitt műszerek is jelezték. MI IS TULAJDONKÉPPEN A KOZMIKUS SUGÁRZÁS? Megfigyelték, hogy a kozmikus sugárzásnak az a formája, amely közvetlenül az alsó légrétegekben észlelhető, nem azonos a nagyobb magasságokban lévő sugárzással. Kiderült, hogy a világűrből származó kozmikus sugárzás részei a földi légkörben lefékeződnek, és a levegőmolekulákkal való kölcsönhatás következtében újfajta részecskék jönnek létre. Ezeknek az újonnan keletkezett részeknek a tömege nem éri el a proton tömegét, ugyanakkor az elektronét több százszor meghaladja. Ezeket mezonoknak nevezték el. Ezek a mezonok, valamint az elsődleges kozmikus sugárzás részei a levegő atomjaival ösz- szeütköznek, aminek következtében protonok, neutronok és elektronok válnak szabaddá, ugyanakkor további mezonok képződnek. Ezzel egy időben nagy áthatoló képességű elektromágneses sugárzás keletkezik. Ezeket a sugarakat, mint már fentebb láttuk, még a tengerek és a bányák mélyén is mérni tudják. Az elsődleges kozmikus sugárzás tanulmányozására a mesterséges égitestekkel nyílt meg a lehetőség. Megállapítást nyert, hogy a világűrben lévő kozmikus sugarak legnagyobb részben protonból tevődnek ösz- sze. Csak kisebb százalékban fordulnak elő összetett atommagok, amik többnyire héliummagok, de megtalálható a vas és nikkelig a középkönnyű elemek nagy része is. MEKKORA ENERGIÁVAL RENDELKEZNEK A KOZMIKUS SUGÁRRÉSZEK? A mérések eredményeként kiderült, hogy a levegő molekuláival összeütköző kozmikus sugár- részek mozgási energiája igen nagy. Egyesek egy trillió elektronvoltos energiával rendelkeznek. Általában az energiájuk 30 gigaelektronvolt körül mozog. A fizikából tudjuk, hogy 1 elektron- volt (eV) az az energiamennyiség, amellyel az elektron mozgási energiája nő, ha 1 Volt feszült- ségkülönbségű elektromos téren halad át. 1 GeV (Gigaelektronvolt) 1 milliárd eV-nek felel meg. Az elsődleges kozmikus sugárzás folytán a levegőben létrejövő átalakulások tanulmányozása sok érdekességgel gazdagította a tudományt és lehetővé tette az anyag tulajdonságainak, valamint az elemi részek kölcsönhatásainak jobb megismerését. Ha az a kozmikus sugárzás, amely közvetlenül bennünket ér csak másodlagos, milyen tulajdonságokkal rendelkezik az elsődleges? Már a léggömb-kísérletek erre a kérdésre kísérelték meg a válaszadást Kétségtelen, sok hasznos megfigyelést teltek lehetővé, de az űrrakétákkal végzett kísérletek, valamint a mesterséges holdak megfigyeléseiből szerzett adatok jelentettél: az első komoly ismeretszerzést. Kiderült többek között, hogy a kozmikus sugárzás kevésszámú, nagy energiájú részből áll. Ezek sebessége mögött messze elmarad a földi gyorsítókból kikerült részek sebessége. HONNAN NYERIK E RÉSZECSKÉK HATALMAS ENERGIÁJUKAT? A világűrben levő ionizált felhők mágneses térrel rendelkeznek. Ha már most valamely csillagról vagy akár a Napról eltávolodó korpuszkuláris sugárrészek ilyen mágneses térbe kerülnek, a földi gyorsítókhoz hasonlóan fellépő taszítás következtében felgyorsulnak. Igaz, hogy gyengék ezeknek az ionizált felhőknek a mágneses terei, de a töltéssel rendelkező kozmikus : é- szecskék évezredekig mozognak az ilyen mágneses terekben és "Z állandóan ható taszítás-v n’ás következtében hatalmas energiára tesznek szert HONNAN EREDNEK A KOZMIKUS SUGARAK? A nemzetközi Geofizikai év alatt végzett megfigyelések b?bi- zonyították, hogy a Nap és a hozzá hasonló csillagok nagymértékben hozzájárulnak a kozmikus sugárzás eredetéhez, mivel korpuszkuláris sugárzás formájában nagy mennyiségű anyagi részeket bocsátanak ki. Megfigyelték, hogy a Nap viszonylag nagy mennyiségben bocsát ki protont, azonban a Nap és az azonos tulajdonsággal rendelkező csillagok nem képesek annyi nagy energiájú rész szállítására, hogy egyedül képviselhessék a kozmikus sugárzás forrásait. Ez annál is inkább indokoltnak látszik, mivel a Nap-típusú csillagokból hélium atommagok és magasabb rendszámú elemi részecskék nem kerülnek a világűrbe. Máshol kell tehát keresnünk azt a forrást, ahonnan ezek a nagy energiájú részek származnak. A csillagászok évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy időnként az égbolt egyes területein rövid időre hatalmas fénnyel rendelkező csillagok, jelennek meg, melyek fokozatosan elhalványodva elvesznek a többi gyenge fénynyel rendelkező csillagok között. Az ilyen csillagokat Nova csillagoknak nevezték el, mintegy jelezve, hogy egy új, addig ismeretlen csillagról van szó Ezek a Nova csillagok fellobbanásaikkor eredeti térfogatuk többszázszorosára növekednek és nagy meny- nyiségű korpuszkuláris sugárzást bocsátanak ki. Az így kikerült anyagi részek már eleve nagyqjib sebességgel rendelkeznek, mint a normális állapotban lévő csillagok által kibocsátottak, ugyanakkor az ilyen fellángolások alkalmával nemcsak protonok, hanem magasabb rendszámú anyagok elemi részecskéi is a világűrbe jutnak. Ezek a részecskék azután a már említett mágneses terekben felgyorsulnak és a tér minden irányba szétszóródva jutnak el Naprendszerünkbe, ezen keresztül a Föld térségébe is. (Folytatása következik.) Veszelovszky Gyula a TIT csillagászati szakosztály tagja
