Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

- OC a;uv. 3««^«** c" ? 3, -1 -3IjyviÁv VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '» JÜ TJPS -v n -z — J U.3.SZ Péntek 1961. október 6. XI. évfolyam 236. szám * ÁRA: 50 FILLÉR ,LÉR j Román párt­ós karmányküfiitséö utazott át Budapesten A Német Demokratikus Köz­társaság megalakulása 12. évfor­dulójának ünnepségén részvevő román párt- és kormányküldött­ség, amelyet Gheorghe Apostol, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese vezet, szerdán éjszaka átutazott Buda­pesten. Rendkívüli ülést tart a megyei tanács vb. Rendkívüli ülést tart ma dél­előtt fél 9 órai kezdettel a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Megvitatják Tolna me­gye 1962. évi tanácsi tervjavas­latát. A napirendi pont előadó­ja Bertha Kálmán tervosztályve­zető. A vb.-ülésre meghívták a tervhivatal, a Beruházási Bank, és a Magyar Nemzeti Bank kép­viselőjét is. Rekordtermés cukorrépából a dombóvári Alkotmány Tsz-ben A dombóvári Alkotmány Tsz 130 holdon termel cukorrépát. A répa nagyrészét már kiszedték és el is szállították rendeltetési helyére. Epy 50 holdas táblán, ahol kü­lönösen jól előkészítették a talajt és elvégezték a növényápolási munkákat, a száraz időjárási vi­szonyok között rekordnak tekint­hető terméseredményeket értek el a dombóváriak: 180 mázsa cu­korrépát takarítottak be holdan­ként. Egyébként is jó a cukorrépa- termés a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben. Előrelát­hatólag a 130 hold átlagtermése eléri a 130—150 mázsát. 1960- ban másfélmillió, 1961- ben alig félmillió selejt tégla volt a téglagyárakban Lényegében már befejezték a tolna megyei téglagyárakban a gyártási szezont. Az eddigi ada­tok szerint megállapítható, hogy a Téglagyári Egyesülés hat üze­mében teljesítették a tervet, több mint negyvenmillió téglát készí­tettek. Az idén jelentősen csökkentet­ték a selejtet, az elemi kárt is. A múlt évi gyártási szezon ide­jén több mint másfélmillió tégla ment tönkre elemi kár következ­tében. Az idén alig félmillió tég­la ment tönkre a nagy esőzések során. Az elemi kár csökkenésé­ben jelentős szerep jutott annak, hogy az egyesülés három gyárá­ban több mint hatezer négyzet- méter alapterületű fedett szárító­színt építettek. Félmillió forint előleget fizettek ki eddig a decsi Új Élet Tsz-ben A decsi Uj Élet Tsz-ben min­den hónap 10-e fizetési nap. A termelőszövetkezeti tagok már megszokták, hogy ezen a napon minden munkaegységük után 10 forint előleget kapnak. A szövetkezet rendszeresen fi­zeti az előleget, s eddig mintegy félmillió forintot fizetett ki ilyen címen a tagoknak. A pénzen kí­vül természetbeni előleget is kapnak a tagok, kenyérgaboná­ból már kiosztották, burgonyából, kukoricából és egyéb termékek­ből hamarosan kiosztják az előle­get. Talajvédelmi értekezlet és gépbemutató Kétnapos talajvédelmi értekez­letet és gépbemutatót rendeztek a Fomádi Állami Gazdaságban és a tamási Vörös Szikra Ter­melőszövetkezetben. Amint az közismert, a környék termelő- szövetkezetei vízgazdálkodási tár­sulást alakítottak a Koppány- völgy csatornázására és haszno­sítására. Ezen a kétnapos ta­nácskozáson megvitatták az elért eredményeket és feladatokat. A vízgazdálkodási társulás tevé­kenysége nyomán sok szép ered­mény született már. A kétnapos tanácskozás keretében több tu­dományos értekezlet is elhang­zott. Egyes helyeken átlábolható a Duna A Tiszát még a gyermekek is át tudnák gázolni Polgár és Tiszafüred között Folyóink vizét az idei száraz­ság szokatlanul leapasztotta. A csapadékhiánytól a Tisza szenve­dett a legtöbbet. A tiszalöki duz­zasztómű alatti szakaszon most már a sokévi átlagnál 2—3 mé­terrel kisebb a vízállás. Több, mint nyolcvan kilométeres sza­kaszon, Polgár és Tiszafüred között még az egy métert sem éri el a vízmélység, s így még a gyermekek is átgázolhatnának a Tiszán. A Duna a szeptemberi és ok­tóberi kisvízállások sokévi átla­gánál most 1,5—2,5 méterrel ala­csonyabb Rácalmás, Nagymaros és Bogyiszló környékén a felnőt­tek át tudnák lábolni. SZÜNETEI Hangos az Előhegy és a Pa- rászta. Hordókkal megrakott kocsik kerülik ; egymást, kosa­ras, puttonyos emberek törtet­nek a hegyre, ellepik a sző­lőskerteket, s /vidám terefere közben végzik a leghangulato- sab őszi munkát, szüretelik a kadarkát. Szűcs Ferenc szőlészeti bri­gádvezetővel törtetünk a szek­szárdi Garay Tsz parásztai sző­lőjébe. — Hát a kulacsot hol hagy­ták? így bor nélkül is szüret a szüret? — tréfálkozik velünk a szőlészeti brigád legöregebb tagja, a 81 éves Sipos János bá­csi, aki korát meghazudtoló fürgeséggel vagdossa a tőkéről a fürtöket. A parásztai szőlőben tizen­öten szedik a bánáti rizlinget. A szüretelők serények, a két puttonyos: Varga István és Né­meth István alig győzik hor­dani a csemegét. Most éppen a fiatal Pegler Erzsiké és Né­meth János pakolják a Németh Pista bácsi puttonyát. — Jó a termés — mond vé­leményt Steiner Andrásné is. Valóban a brigádvezetőnek, meg Főglein Ferenc elnökhe­lyettesnek is fiz a véleménye, hogy jó közepes a termés: 23— 25 mázsa holdanként. S jómi­nőségű a szőlő, sok napot ka­pott, jó lesz a cukorfok. a szekszárdi Garay Tsz Nézzék csak, hogy aszu- sodik a bánáti rizling — mu­togatja a brigádvezető. s le­vesz egy fürtöt, amely telje­sen elaszusodott. — Lehetne aszubort is csinálni... — Nem az aszubor itt a lé­nyeg — vág közbe a Sipos bá­csi. — Most jó lesz nekünk az egyszerű óbor is... Majd az Erzsiké elfut érte. S a Pegler Erzsiké valóban el is fut, egy ötliteres demi- zson bort hoz a tsz pincéjé­ből a sztiretelőknek, hadd csap­jon még magasabbra a jókedv. Mi is irányt veszünk a sző­lészet szíve, az előhegyi pince felé. It.t a legelevenebb az élet.. Lovaskocsik jönnek-mennek, hozzák a tsz szétszórt, csalá­donként művelt szőlőjéből a „részt”. Ugyanis a Garay Tsz- ben úgy egyeztek meg — na­gyon helyesen —, hogy a kö­zösnek a 20—30 százalékot sző­lő formájában adják be a ta­gok mindjárt szüret közben, így aztán jobbminőségű és egyöntetű bort tud készíteni a tsz, és elejét veszi a bizalmat­lanságnak is. IVJayer József kocsijáról ép­pen a Czank Mátyásné szőlőjé­ből hozott csemegét rakják a da­rálóba. Nagy. 25 hektós kádba darálja a szőlőt Slonszki Jó­zsef, aki szerint könnyen tö­rik a csemege és jó édes a le­ve. A présház előtt bátaszéki ká­dárok: Farkas István, Szániel Antal javítják a kádakat, hor­dókat. már vagy két hét óta* megállás nélkül dolgoznak, mert biz minden edényt hasz­nálhatóvá kell tenni. Bent a présházban hatalmas kádak terpeszkednek, s a hét kád pontosan 350 hektós. Há­rom már tele van, egy kádról már leeresztették a mustot, jó csípős állapotban „beszélget”* érik a pince mélyén a hordók­ban. Éjjel-nappal akad itt a pin­cében munka. Meséli Szita Ferenc, hogy már egy hete nem alszik éjjel sem: „tömködni keil a törkölyt, hogy ne gyulladjon be a törkölykalap.” Aztán ké­szítik elő az edényeket, mint­egy 1400 hektó bor elhelyezé­séről kell gondoskodni. Hangulatos, vidám a szüret a Garay János Termelőszövet­kezetben. A közös szőlő szedé­sét most kezdték, az egyénileg művelt szőlőknek 20—25 száza­lékát már leszedték. Telnek a kádak, a hordók, jó bor lesz idén ismét a szekszárdi kadar­kából*- is - OS ­Naponta egymillió utas a vonatokon A MÁV vezérigazgatójának sajtótájékoztatója A vasút helyzetéről és az előt­te álló feladatokról tájékoztatta a Magyar Sajtó Házában az új­ságírókat Németh József közle­kedésügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója. Elmondotta, hogy havonta át­lagosan harmincmillió utast szál­lítanak a személyvonatok, napon­ta tehát egymillió ember, az or­szág lakosságának egytizede ül vonatra és tesz meg rövidebb- hosszabb utat. Ez már több mint négyszerese az 1938-as utasforga­lomnak. Ugyanakkor a vasút sze­mélykocsi-állománya mindössze negyven százalékkal haladja meg az 1938. évit A megnövekedett forgalom ko­moly nehézségeket okoz, ezeket egyrészt a személykocsik számá­nak növelésével — az idén pél­dául 180 új, korszerű, négyten­gelyes kocsit kap a MÁV, folya­matosan korszerűsítik, »vasváza- sítják« a régi favázas kocsikat — fogják csökkenteni. De szükség lenne a sok felesleges utazás csők kentésére is. Ugyanis — főképp a dolgozóknak a munkahelyre va­ló, illetve hazautazásánál — igen sok a kereszt-utazás. Például so­kan járnak be naponta vonaton Budapestre Székesfehérvárról dol­gozni, ugyanakkor a fővárosból Székesfehérvárra is. A vállalatok nincsenek érdekelve abban, hogy ezt megszüntessék, mivel a ked­vezmények terhét nem a vállala­tok, hanem a népgazdaság viseli. Az utasoknak csak egynegye­de vált teljesárú menetjegyet, a többi 25-től 96 százalékig terjedő kedvezményes menetdíjjal utazik. Az utasoknak nyújtott menetdíj­kedvezmény megközelíti az egy- milliárd 300 millió forintot Naponta 2260 személyvonat közlekedik a MÁV vonalain és ezeknek csak mintegy 2,5 száza­lékánál fordul elő késés. Az utóbbi években jelentős eredmé­nyeket értek el a vasút dolgozói a menetrendszerűség javításában. Sok a javítanivaló azonban még a kulturált utazás terén, gyak­ran nincs lehetőség a vasúti ko­csik takarítására, mert a vonat, amint beérkezik a végállomásra, szinte várakozás nélkül azonnal indulnia kell. Segíthetne az uta­zóközönség is, ha jobban vigyáz­na a kocsik tisztaságára. A utasellátásról elmondotta Németh elvtárs, hogy e téren is jelentős a fejlődés, de ez első­sorban az állomásokon, pályaud­varokon lévő büféknél, éttermek­nél mutatkozik meg. A jövőben nagyobb súlyt helyeznek a vona­tokon lévő ellátás javítására. Nagy a zsúfoltság az állomáso­kon, pályaudvarokon. Ezért fog­lalkoznak a MÁV-nál a nagyobb pályaudvarokon az utastér bőví­tésével, a pénztárak számának növelésével. A Déli Pályaudvart — a vonatok könnyebb megkö­zelítése érdekében — »fejpálya­udvarrá« alakítják át, a Nyugati Pályaudvar gyorsáruraktárát fel­számolják és a felszabaduló hely- lyel az utasteret bővítik. A teherforgalom helyzetével és az ezzel kapcsolatos feladatok­kal foglalkozott a továbbiakban a MÁV vezérigazgatója. Az áru- szállítás nagyobb, mint a múlt évi, de nem éri el a tervezett szintet. Nemcsak a mezőgazdasá­gi terméskiesés okozza ezt, ha­nem az is, hogy a szállító felek nem végzik megfelelően a rako­dást Jellemző, hogy szeptember 26-án, tehát a negyedév utolsó napjainak egyikén rekordteljesít- mény született, egy nap alatt 1? ezer 100 kocsit raktak meg, egy hét múlva pedig, az új negyed­év második munkanapján — ugyancsak keddi napon — mind­össze 15 300-at. Nem folyik meg­felelően a vasárnapi és az éjjeli rakodás sem. A műszaki fejlesztésről tájékoz tatta végül az újságírókat Né­meth elvtárs. Elmondta, hogy je­lentős haladás történt a pályák korszerűsítése terén, a kocsipark bővítésénél, de a mozdony-állo­mány nem bővült megfelelő szám ban korszerű gépekkel. Az idén és a következő években e téren is gyorsabb előrehaladás várha­tó, az idén kap a MÁV nyolc Ward—Leonard villany mozdonyt* tervbe vették 2000 lóerős villany­mozdonyok gyártását is. Jelentős az elmaradás még a dieselesítés- nél. Jelenleg folynak tárgyalások 20 darab 3200 lóerős diesel-moz­dony beszerzésére. Takarékossági napok Tolna megyében **" V ember 15-ig »/wwvwvwvwwvwvvwvwvwvwvwwy

Next

/
Oldalképek
Tartalom