Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-27 / 254. szám
4 ÍOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1961. október 2* Asszonyoknak - lányoknak A bátaszéki tömegszervezetek összefogása a kultúráért Hosszú évek óta keressük az ja lakosság körében, milyen té- utat ahhoz, hogy a községünk mák érdeklik őket, és annak lakosságát, akik a megyei átlag- j műveltségen felül állnak — kul-' turális téren megmozgassuk. Az vezetett bennünket, hogy a „Nó- tás kapitányon”, a ..Dorozsmai szélmalmon” kívül a szocialista kultúrát is elfogadják, megsze- resék. Ez a törekvésünk járt is néha kisebb eredménnyel. De ez nem elégítette ki a község kulturális bizottságának tagjait. A kulturális bizottság a tömegszervezetek vezetőivel karöltve tárgyalta meg azt, hogy fel kell hagyniok a régi szokásukkal, azzal, hogy minden szerv külön dolgozzon, mert ezzel elaprózzuk erőnket és kielégítő eredményt nem érünk eL Ebből a tanácskozásból született az a határozat, fogjunk ösz- sze végezzünk véleménykutatást megfelelően közösen állítsuk ösz- sze ez évi kulturális tervünket. E véleménykutatás eredményeként előadássorozatot állítottunk ösz- sze. Ebben a község minden rétegének megfelelő témájú előadás van, és minden hét csütörtökén tartjuk meg. A tömegmozgósítást is egy ösz- szevont közös aktivaértokezleten beszéltük meg. A lelkes aktívák munkájának gyümölcseként az előadásokon mintegy 180—200 hallgató vett részt rendszeresen. A bátaszéki összefogás sikere a jó régi közmondás bizonyítéka, hogy „összefogásban van az erő”. Tapasztalataink alapján szívből ajánljuk más községeknek is, kövessék példánkat: Bolyás Józsefné a községi nőtanács titkára Étel-ital utazáshoz Hosszabb útra mindenki szokott magával valami enni, innivaló vinni. Minden utazó figyelmébe ajánljuk, hogy az úton nem az evés a legfőbb program és másképp kell útközben táplálkoznunk, mint egy vasárnapi terített asztal mellett. Lehetőleg könnyű ételeket vigyünk magunkkal és azokból se sokat. Kényelmes, ha otthon mindent előre elkészítünk. A szendvicseket felkenjük, a retket, zöldpaprikát, vagy . más savanyúságot, előre felvágjuk, besózzuk, celofánba csomagoljuk. Kevés, nem törékeny süteményt, vagy más édességet is vihetünk magunkkal. Ha gyümölcsöt is viszünk, úgy azt otthon előre mossuk meg, szárítsuk le, mert erre útközben nem lesz alkalmunk. Szomjúságunkat a gyümölcs is elolthatja, de télen, vagy tavasszal jó, ha frissítőnek enyhén citromozott teát tudunk útközben elővenni. A legkényelmesebb, ha az egy-két ét kezésre szánt ennivalót a jól bevált, és higiénikus bádog, vagy műanyag dobozba csomagoljuk. Néhány szét az allergiáról Az allergiás bőrbetegségnek két fő fajtája az ekcéma és a csalánkiütés. Az ekcéma lassan, fokozatosan terjedő bőrgyulladás, amely először kisebb felületeken jelentkezik, majd hirtelen terjedve, az egész testet elborítja. Máskor évekig csak kis felületen észlelhető a betegség. A gyulladás elsősorban a bőr hámrétegén mutatkozik. A lefoszlott hám helyén fényes, vörös, savótól csillogó, nedvező felület látható. A másik tünet, amikor szárazon hámlik, finom korpásodással, vagy nagy lemezű hámlás formájában. A nedvező tünetet heveny ekcémának, a hámlót idült ekcémának nevezzük. Közös tulajdonságuk, hogy erősen viszketnek. A csalánkiütés legtöbbször a testen szétszórva jelentkezik éspedig hirtelen. Nemcsak a bőr felületére, hanem a mélyebb rétegekre is átterjed, kiütések jelentkeznek. A kiütéseken kívül az ajak, a szemhéjak erősen megdagadnak, az arc eltorzul. A csalánkiütést gyakran okozhatja valamilyen étel, a túlérzékeny szervezetnek például árt a tojás, a hal, tejfel, a különböző sajtok és füstölt húsféleségek, valamint a felvágottak fogyasztása, tehát a fehérjék. A kiütéseket, okozhatják az emésztési zavarok és gyomorrontás is. Bármilyen elváltozást tapasztalunk bőrünkön, forduljunk bőrgyógyászhoz, vagy esetleg kozmetikushoz. Kiss Lászlóné kozmetikus Divattudósítás Nem feltétlenül szükséges, hogy ruhásszekrényünket túlzsúfoljuk ruhákkal, ahhoz, hogy elegánsak és egyúttal modernek — jól öltözöttek legyünk. Egyes tartozékok helyes megválasztása és kombinálása révén külsőnknek mindenkor új színt kölcsönözhetünk. Sok minden az öltözködéstől függ, de semmi esetre sem ahogy legtöbb nő gondolja, hogy a „jól öltözöttség” feltétlenül a sok pénzben rejlik. A megfontolás és nem utolsó sorban a jó ízléstől függ, s a jelentéktelennek látszó apróságokkal is új színt vihetünk öltözködésünkbe, Az őszi-téli divatban a kombinációknak igen nagy szerepe van. A ruhának variálhatónak kell lennie, hogy az megfeleljen a dolgozó nő életkörülményeinek. Azok az idők, amikor a nők élete abból állt, hogy naphosszat a tükör előtt álltak és naponta ötször átöltözködtek, ennek ma mór nincs létjogosultsága, miután a „ma asszony»” — élet- körülményei megváltozása révén — ennél sokkal többre hivatott, minthogy ilyen felszínes külsőségeknek éljen. Minden nő ruhatárához hozzátartozik a kosztüm. Az itt közölt modellek mind háromrészesek, variálhatók — többféle változatban viselhetők. Mindezeket a kosztümöket nem szükséges blúzzal, vagy hűvösebb napokon pulóverrel hordani, hanem kiegészíthető többsoros fémlánccal, vagy gyönggyel, esetleg a galléron, vagy zseben elhelyezett modern tűvel. A színes sálak is igen mutatósak: 1. rajz: Puha szövetből készült. A kabátka kereszttűzéssel díszített, szélén sötétebb, vagy világosabb tónusú paszpolozással. A kiegészítő blúzt legcélszerűbb saját anyagából varratni, így szoknyával viselve kétrészes ruhát ad. 2. Rajz: Fiatal lányok számára igen csinos öltözék. A blúz lehet elütő színű, gallérja kötött, ez hajlik ki a kabátra. 3. rajz: Hosszirányba karcsúsított kosztüm, szövet, vagy bársony blúzzal. 4. rajz: Tweed kosztüm. Bőrgombokkal. A blúz sálszerű gallérja, melynek széle rojtozott, hajlik k; a kabátra. A kosztüm öv nélkül is viselhető. Gyerünk tovább — a „derült idő" felé Ha nem is tudnánk, felszabadult életünk tapasztalatai bebizonyították, hogy a nők politikai, társadalmi és .kulturális téren egyaránt megállják a helyüket. Egyenrangúan és egyenértékűen végzik munkájukat a férfiakkal. Jelen esetben bátran mondhatjuk, hogy sőt! A minap Keszőhidegkúton a tanácsházára toppantunk be, s ez a „sőt” itt valósággá vált. Kovács Mihályné itt a tanácstitkár. — Nemcsak titkár vagyok én — mondja, amikor munkájáról, életéről beszélgetünk —, hanem olyan mindenes is. Nyolc hónapja nincs elnökünk. így minden munka rám marad. S hogy ez mit jelent, csak egy példát: Szabadságáról megjőve, amelyet távol a községtől töltött, nem is haza ment, hanem a tanácsházára, s csak a késő éjszakai óra vetette haza. Amikor nála jártunk, éppen a költségvetés vitájára készült. Azaz csak készült volna, mert a napi ügyeket is el kellett intéznie. Ketten éppen marhalevelet jöttek átíratni. Többen érdeklődtek bizonyos rendeletek iránt, egy vitás ügyben is döntenie kellett. — Látják — fordult hozzánk — a vitára készülés megint csak estére marad, s ez így van immár nyolcadik hónapja. — Valóban nem lehet könnyű dolga, hiszen otthon it vár rá a munka. Férje a háborúban tűnt el, s a gyerekek nevelése is csak egyedül rá várt. — Most már köny- nyebb — mondja —. hiszen megnőttek a gyerekek, de míg kicsik voltak ; — Én aztán igazán tudom mit jelent a háború — teszi hozzá — saját tapasztalatomból érzem következményeit. Ezért üdvözlöm én is kitörő örömmel a Szovjetunió programtervezetét, amelynek fő jelszava: „Mindent az emberért, az ember nevében.” És ebben már benne van az is, hogy nincs messze az idő, amikor a tervek végrehajtásával *a Szovjetunió a legelső ipari hatalom lesz, s a megsokszorozódíj béke erőivel együtt folytatott harca eredményeként a mérleg a béke erőinek javára billen véglegesen. — El akarom érni még én is — mondotta — Hruscsov elvtárs kijelentésének bekövetkeztét: ,.A nemzetközi időjárás barométere ezt fogja mutatni: „Derült idő. A világháború veszélye örökre megszűnt.” Élete, sorsa annyira mai, annyira tükrözi megváltozott életünket, hogy érdemes néhány szót erről is írni. Bizonyítja, hogy nem szólam, nem írott, holt betű nálunk, hogy „Minden hatalom a dolgozó népé.” Mert mi lehetett volna azelőtt a múltban Kovács Mihálynéból? Ami az apja: cseléd. Az apja számára is csak az új világ hozott emberi életet, boldog nyugdíjas öregséget. — Mikor erre gondolok — mondja búcsúzóul — elfelejtem a fáradtságot, a kellemetlense- get, azt, hogy egyedül vagyok a sok munkával. S csak mondom magamban: gyerünk tovább: Ü-rí Baromfi „aprólékok“ Madocsáról Madocsát körös-körül nagy kiterjedésű rétek határolják. Szerethették itt régen is, ma is a libacombot, kacsamájat, meg a jó, ropogós sültcsirkét. A falut koszorúként körülvevő libalegelők legalábbis erre engednek következtetni. A baromfi-tenyésztés ben „nagy fantáziát” láttak itt azelőtt is, most is a gazdák. A lehetőségek kitűnőek. A tenyésztők legtöbbje szabadon engedi a sok-sok házi szárnyast, s a rétek már messziről fehérlenek a totyogó kacsa, meg liba csapatoktól. Olcsóbb és gyorsabb is így a nevelés — vélekednek a tapasztalt gazdaasszonyok. Ottlétünkkor a MÉK főosztályvezetőjétől, Misetits Sándor elvtárstól megtudtunk néhány érdekes baromfi „aprólékot’. Feljegyeztük. — Kedvező körülmények között kezdtük el év elején a baromfiszerződtetést Madocsán. — mondotta Misetits elvtárs. — A szerződők egy kilogramm hízott libáért 20 forint felvásárlási árat, darabonkint pedig 10 kilogramm kukoricát és 40 forint hizlalást előleget kaptak. Nos, a madocsai- ak hamar felismerték, hogy komoly pénz van a dologban. Háromezerháromszáz libára kötöttek szerződést. Csirke és kacsa szérződésük is hasonló volt. A szerződések felmérése után 330 mázsa kukoricát kaptak a baromfitenyésztők, hatósági áron a Terményforgalmi Vállalattól. Bizony jól jött ez mindenkinek az idei aszályos évben. Elmondhatom, hogy szerződési kötelezettségüket becsülettel teljesítik az itteni gazdák. Vörös István például 200 kilogramm hízott libát, Baksai Ferenc 170, Bujdas Istvánná pedig 130 kilogramm baromfit hozott be a napokban a földművesszövetkezethez. Szép számmal akadnak olyanok is, akik többet hoznak, mint amennyit szerződtek. A mado- csai gazda ért a baromfitenyésztéshez. Nem idegenkednek például a nagyobb jövedelmet biztosító új tenyésztési módszerektől. Madocsán az idén tömői társulás alakult. A társulás tagjai vállalták, hogy kiváló minőségű, és a tervezettnél nagyobb meny- nyiségű baromfit adnak a népgazdaságnak. Ezért mi külön egy forint nagyüzemi felárat fizetünk kilogramonkint. Példamutatóan, jól dolgoznak a madocsai baromfitenyésztők. Ebben az évben nem kevesebb, mint három vagon baromfi jut Madocsáról a dolgozók asztalára. — Végül elmondta Misetits elvtárs, hogy a szerződéssel járó kedvezmények 1962-re is érvényesek. Ez jó hír. Bizonyára örömmel nyugtázzák a gazdák mindenfelé. Reméljük, a madocsai példán mások is felbuzdulnak majd, hiszen megéri! — F. B. — Jó! jövedelmezett a máktermesztés az iregszemcsei Rákóczi Tsz-ben Idén 20 holdon termelt mákot az iregszemcsei Rákóczi Termelő- szövetkezet. A tervezett két mázsa helyett a mák holdanként 4,28 mázsát termett. Az értékesített mák kilójáért 23 forint 70 fillért kapott a tsz, s mákból összesen 124 000 forintos bevételt nyert. Ezenkívül még a mák gubáját is értékesítik, 200 forintos "rizsánkénti áron. A terven felül termett mákból a művelők prémiumot is kaptak. Prémium címén 23 mázsát osztottak ki, egy-egy művelő átlagosan 15—20 kiló mákot kapott. A máktermelésben nyert kedvező tapasztalatok arra ösztönzik a termelőszövetkezetet, hogy emelje a mák vetésterületét. Az idei 20 hold helyett jövőre 30 hold mákot termelnek az iregszemcsei Rákóczi Tsz-ben.