Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

\ 1 9 il,Í Í7 <?r» yetra-ü.ctee .tí21yv“^ ^e°'^ a.3.32. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! október 27. XI. évfolyam 254. szám ARA: 50 FILLÉR .LÉR ^ Az SZKP XXII. kongresszusának csütörtöki tanácskozása Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongresszusának csütörtök délelőtti ülésén V. Ahundov el­nökölt. Elsőnek Camille Silves­ter, Martinique Kommunista Pártjának főtitkára emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy a martini- quei kommunisták antikolonialis- ta frontot igyekeznek létrehozni. „Tudjuk — mondotta Camille Silvester, — hogy harcunk győ­zelmesen ér véget, mert velünk vannak a demokratikus erők, köztük Franciaország demokrati­kus erői is.” A felszólaló hang­súlyozta, hogy a kubai forrada­lom példát mutat a Karib-me- dence és Latin-Amerika vala­mennyi országának. Az SZKP új programjának tervezetében és Nyikita Hruscsov beszámolóiban választ kaptak a népek az őket legjobban foglal­koztató, legégetőbb kérdésre, a béke fenntartásának kérdésére — jelentette ki üdvözlő beszédében Szamuil Mikunisz, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára. Mikunisz feháborodva elítélte a nyugatnémet militaristákkal kacérkodó izraeli vezető körök politikáját. Faud Nasszar, a Jordániái Kommunista Párt főtitkára hang­súlyozta, hogy a jordániai kom­munisták teljes mértékben tá­mogatják az SZKP lenini álláspontját az Albán Munka­párttal szemben. A jordániai terrorrendszer ural­máról szólva Fuad Nasszar kije­lentette, hogy a jordániai nép tovább foly­tatja hősi harcát hazájának felszabadításáért az imperia­lizmus és a sötét reakció igá­ja alól. Semmi sem olthatja ki az SZKP új programjának fényét — mondotta George Jackson, az Uj- zélandi Kommunista Párt nem­zeti bizottságának elnöke. Jackson üdvözölte a XXII. kongresszust és hangsúlyozta: az emberek úgy fognak meg­emlékezni róla, mint arról a kongresszusról, amely kijelöl­te az embernek mindent meg adó kommunista társadalom útját. Miután megállapította, hogy a külföldi tőke egyre jobban befu­rakodik Ujzélandba, s a válság súlyos teherként nehezedik a dol­gozók vállaira, George Jackson így kiáltott fel: »Szüntelenül har­colni fogunk!« (Sok-sok évvel ez­előtt Ujzéland maori őslakossága ezzel a kiáltással fogadta az an­gol gyarmatosítókat.) Edgare Woog, a Svájci Munka­párt. főtitkára, orosz nyelven mon dott beszédében megállapította, hogy az imperialisták végleg be akarják vonni Svájcot az agresz- szív NATO-tömbbe, majd a kö­vetkezőket mondotta: »Pártunk ilyen körülmények között az or­szág függetlenségének megvédé­séért küzd.« Elmondta, hogy a kis Svájc, amelyet senki sem fenyeget, egész költségvetésének több mint 40 százalékát fordítja katonai célok­ra. »Mindent elkövetünk, ami erőnktől telik, hogy meghiú­sítsuk a háborús gyújtogatok bűnös terveit és erőnkhöz mérten hozzájárulunk a béke fenntartásához.« Rámutatott, hogy Svájcban a kommunistaellenes hisztéria gro­teszk formát ölt, majd emlékez­tetett David Ojsztrah szovjet mu­zsikus vendégszereplésének be­tiltására. »Hegedűjátékát kom­munista propagandának nyilvá­nítják.« Pártunk hangsúlyozni szeretné, hogy még az Önöktől legtávolabb élő népek is rendkívül nagy fi­gyelemmel kísérik, mit cselekszik a szovjet nép, mert az, ami a Szovjetunióban történik, — saját jövőnk eleven képe, — mondotta Pierre Justin, a Guadelupei Kom munista Párt Központi Bizottsá­ga politikai irodájának tagja. Nyikolaj Szemjonov akadémi­kus, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Országos Társaság vezetője beszédében hangsúlyozta: a szovjet tudósok boldogok és büszkék, hogy az SZKP új programja ilyen nagyra értékelj a tudomány szerepét a szovjet társadalom fejlődésében. »A tudomány a kommuniz­musban találja meg hazáját« — mondotta. A Nobel-díjas kiváló tudós biz­tosította a kongresszust, hogy a szovjet tudomány az ismeretek minden terén ki fogja yívni az elsőséget. »A kommunizmus esz­ményei lelkesítenek bennünket." Oltó Kuuszinen felszólalása Az SZKP új programja büsz­keségünkre és az egész szovjet nép nagy boldogságára szolgál — jelentette ki Otto Kuuszinen, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. Otto Kuuszinen foglalkozott az SZKP új programjának számos tételével, amelyek különösen ér­tékesek a marxista-leninista taní­tás továbbfejlesztése szempontjá­ból. A többi között ezekhez a té­telekhez sorolta a következő kér­déseket: a kommunizmus anyagi­műszaki alapja megteremtésének útjai, a kolhozok, mint a kommu­nizmus iskolái a parasztság szá­mára; a társadalmi tulajdon két formájának átnövése egységes kommunista tulajdonná. A testvéri marxista-leninista pártok — állapította meg Kuuszi­nen — teljes helyesléssel fogad­ják az SZKP új programjának tételeit a különböző' országok szo­cializmusba való átmenetének kü­lönféle útjairól, a mai kor jelle­géről, a függetlenségüket nemré­gen kivívott országok nem-kapi­talista fejlődésének lehetőségéről. Az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára megállapította, hogy a monopol-kapitalizmus állammo nopolista kapitalizmussá nőtt át és hangsúlyozta, hogy az Imperializmus most min­den eddiginél .jobban veszélyez teil a világ békéjét. Hozzátet­te, hogy a háborús veszély fő forrása — az Amerikai Egye­sült Államok. Kuuszinen megállapította, hogy a világuralomra törő áilammono- polista kapitalizmus az »anti- kommunizmus« zászlaja alatt ügy ködik, majd hozzátette, hogy ez nem eredeti dolog, — a hitleri Németország is azt hirdette ma­gáról, hogy a kommunizmustól menti meg a világot. A szónok hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség az ameri­kai imperializmus • politikájának legkoncentráltabb megtestesülése. Az Egyesült Államok NATO-rsrd szerével, mint faltörő kossal be­törte az európai kapitalista or­szágok kapuit, hogy az amerikai tőke oda behatolhasson. A nem­zeti érdekek elárulásának nevez­te, hogy a nyugati hatalmak egész sora hozzájárul Nyugat-Né- metország felfegyverzéséhez. Otto Kuuszinen teljesen egyet­ért azzal, hogy a kongresszus szigorúan elítélte a frakciós párt- ellenes csoport tevékenységét, Megállapította, hogy a csoport­nak semmi közös platformja nem volt. Mint proletár internacionalis­ták, nem hallgathatunk az Al­bán Munkapárt vezetőinek sza- kadár tevékenységéről — folytat­ta Kuuszinen —, majd hangsú­lyozta, hogy „az albán vezetők cselekedetei az imperialisták ke­zére játszanak”. Bátorításuk azt jelentené, hogy lemondunk a szocialista tábor egységének meg- védelmezéséről.” Baráti érzéseink az albán nép iránt változatlanok maradnak — hangsúlyozta Kuuszinen. Páratlan lendületet vett a lakásépítés Veniamin Dinsic, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságának első elnökhelyettese beszédében hangsúlyozta, hogy az építőipar a Szovjetunióban az utóbbi évek alatt az egyik legnagyobb iparág lett, amely több mint 6,5 millió embert foglalkoztat. Páratlan lendületet öltött a la­kásépítkezés. A hétéves terv há­rom éve alatt (1959—1961-ben) 250 millió négyzetméter összalap- területtel építenek házakat, (a cári Oroszországban az egész lakásállomány 160 millió négy­zetméter volt.) Alekszandr ^Seljepin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett működő állambiztonsági bizottság elnöke megjegyezte, hogy akti­vizálódik az imperialista, különö­sen az amerikai hírszerzők fel­forgató tevékenysége. „Mindenütt látni ez Egyesült Államok köz­ponti hírszerző hivatalának nyo­mait,” Nyugat-Berlint az NDK és a Szovjetunió ellen irányuló kémtevékenység központjává tet­ték. Alekszandr Seljepin utalt arra, hogy az amerikai hírszerzés szer- leágazó hálózatára évente három- milliárd dollárt költenek. A Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország — a legfőbb objektum az imperialista hírszerző szervek számára, amelyek turistáknak ál­cázva küldik kémeiket a Szov­jetunióba. A párt által szétzúzott párt­ellenes bűnös csoport tevékeny­ségéről szólva Seljepin újabb té­nyékét sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a párt- ellenes csoport résztvevői szemé­lyesen felelősek az SZKP és a szovjet állam több kiváló veze­tőjének megsemmisítéséért. Itt az ideje — mondotta Selje­pin a kongresszusi küldöttek he­lyeslése közepette —, hogy a párt előtt felelősségre vonjuk a párt- ellenes csoport résztvevőit, akik megmaradtak régi álláspontju­kon. Alekszandr Seljeoin gúnyosan emlékezett meg a Nyugat és kü­lönösen a burzsoá sajtó szovjet- ellenes hadjáratáról. A burzsoá núskodnék, hogy a pártban sza­kadás jött létre, az SZKP egy­sége csorbát szenvedett. Seljepin ezekre a koholmányok­ra válaszolva kijelentette, hogy az eszmeileg és szervezetileg szétzúzott pártellenes csoport résztvevői a legcsekélyebb ve­szélyt sem jelentik a párt szá­mára. „Ezek a politikai hullák még a veszély árnyékát sem je­lentik.” Csak azért beszélünk ró­luk — mondotta Seljepin —t hogy még egyszer leleplezzük bű­nös tevékenységüket és meg­mutassuk, milyen nagy je­lentősége volt hazánk számá­ra a pártellenes csoport szét­zúzásának. Alekszandr Seljepin beszámolt a kongresszusnak arról, hogy az állambiztonsági szervekben telje­sen felszámolták a szocialista tör­vényességnek a személyi kultusz idején előfordult megsértéseik „Ennek végetvetettünk, egyszers- mindenkorra végetvetettünk.” — Hazánkban ma a Szovjet­unió alkotmányának megfelelően sajtó koholmányokat terjeszt, I minden eddiginél jobban tiszte- inimha a pártcllenes csoport kérj létben tartják a személyi sért- dcsénsk megbeszélése az SZKP hetetlenséget — hangsúlyozta a XXII. kongresszusán arról ta-' szónok. II sztálingrádi terület fejlődése A XXII. kongresszus délelőtti ülésén utoljára Alekszej Skol- nyikov, a sztálingádi területi pártbizotság első titkára szólalt fel. A frakciós, pártellenes csoport tevékenységéről szólva, támogat­ta a többi szónok azon vélemé­nyét, hogy Molotovnak, Kagano- viccnak és Malenkovnak nincs helye a pártban. A sztálingárdi terület — amely­nek iparát a második világhá­ború teljesen szétzúzta, — ma nagy ipari központ — mondot­ta Skolnyikov. A bruttó ipari termelés vo­lumene hatszorosa a háború előtti színvonalnak, s a hét­éves terv kezdetétől (1959-től) 62 százalékkal emelkedett. Határidő előtt felépült a vi­lág legnagyobb vízierőműve, az SZKP XXII. kongresszusáról el­nevezett volgai vízierőmű. Ez az erőmű már a tizennegyedik mil­liárd kilowattóra villamosenergiát termeli. A sztálingárdi terület mezőgaz­daságának fejlődéséről szólva Skolnyikov elmondta, hogy a szűz- és parlagföldek megműve­lésének, a vetésterület-struktúra megjavításának és számos más intézkedésnek eredményeként a szemestermények bruttó termelé­se négy év alatt megkétszerező­dött. Veil Ahundov, az ülés elnöke bejelentette, hogy San-Marino. Luxemburg és Paraguay kommu­nista pártjaitól, valamint a Guatemalái Munkapárttól üdvöz* let érkezett az SZKP XXII. kong­resszusához. A XXII. pártkongresszus csü­törtök délutáni ülésén felszólalt Mohammed Harmel, a Tunéziai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára, Jakub De- mir, a Török Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjaä Ruiz Gonzales, a Bolíviai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának titkára, Pjotr Poszpelov, a Marxizmus—Leninizmus Intézeté­nek igazgatója. Felolvasták a Dél-Afrikai Kom­munista Párt és a Burmái Kom­munista Párt üdvözletét. A Ma­lájföldi Kommunista Párt kül­döttségének vezetője szintén üd­vözlő beszédet mondott. Marosán György és Hérész Géza látogatása a Moszkvai Izzólámpa-gyárban Moszkva György, a (MTI). Magyar Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára és Révész Géza, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagy­követe, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. kongresszusán résztvevő magyar pártküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a Moszkvai Izzólámpa-gyárban. A magyar pártküldöttség tag­jait Cvetkov igazgatóval az élü­kön a vállalat vezetői fogadták, Marosán I majd ismertették a gyár fejlődé- Szocialista sének útját és termelési sikereit. Ezt követően igen érdekes be­szélgetés alakult ki a nők szere­péről, s helyzetükről a kommu­nista társadalom építésében. Ezt a beszélgetést különösen az tette időszerűvé, hogy a gyár dolgozói­nak mintegy 70 százaléka nő. A magyar vendégek felkeres­ték a gyár több műhelyrészlegét és' beszélgettek a dolgozókkal. A munkaidő befejeztével a gyár dolgozói ünnepi gyűlésre jöttek össze a művelődési terem­ben. A gyűlést megelőzően nyi­tották meg a Magyar Népköztár­saság életét és eredményeit is­mertető fényképkiállitást. A terembe lépő Marosán Györ­gyöt és Révész Gézát a dolgozók lelkes tapssal köszöntötték. Első­nek Kornyev, az üzemi pártbi­zottság titkára emelkedett szólás­ra. A gyár női dolgozói nevében Pankova Komszomol-titkár, majd pedig Ivanov tervezőmérnök üd­vözölte a vendégeket. Ezt követően Marosán György mondott beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom