Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-26 / 253. szám
4 {TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1061. október 2(7. Vállalati sovinizmus, bürokratikus intézkedések A helyi közlekedés problémái Bátaszéken Több mint ötszázan ülnek vonatra reggelente Bátaszéken, hogy munkába utazzanak közelebbitávolabbi munkahelyükre. Ugyan- ennyien jönnek vissza délután, este. Nem kicsi azoknak a száma sem, akik nem rendszeresen, de távolabbra utaznak, illetve érkeznek. Sokan szeretnék autóbusszal megtenni az utat lakásuk, illetve a község központja és az állomás közt. Érthető és jogos e kívánság, különösen akkor, amikor már itt az ősz, jönnek az esős napok. Ennek azonban — legalábbis egyelőre — ..komoly” akadályai vannak. No. nem autóbuszhiány akadályozza a probléma megoldását. Két autóközlekedési vállalat is működik a községben, a szekszárdi 25-ös és a pécsi 21-es AKÖV, A budapesti 16-os vállalat nem jöhet figyelembe, annak csak a távolsági járatai mennek keresztül a községen. A két vállalat közül azonban egyik sem veszi figyelembe a bátaszékiek igényeit. — Valahogy úgy áll a dolog — mondja Vajda Gyula állomásfőnök —, hogy két szék között a pad alá estünk. Már félek az utasok közé menni, akik elsősorban minket tesznek felelőssé ezért. De vegyük sorba az okokat. A Szekszárd—Bátaszék közti buszjárat menetrendiébe (a 25-ös AKÖV üzemelteti a járatot) „elfelejtettek” megállót beiktatni a megye második legnagyobb forgalmú vasútállomásánál. így a busz reggel 6.35-kor indul Bátaszék központjából. 8—10 utassal Ha bemennének az állomásra — vagy esetleg megállnának a sorompónál, zsúfolásig megtelne a kocsi. Visszafele jövet, sokan jönnek be a környékről, hogy vonaton utazzanak tovább. Mivel az autóbusz csak a bajai útelágazásnál áll meg, az utasoknak futni kell az állomásra, gyakran lekésik a vonatot. Ez év májusáig ezzel a kocsival délután végeztek úgynevezett „másodrészes járatot” is — ha volt több utas, kivitték az állomásra, de ezt be kellett szüntetni, mivel az — azóta már megszűnt — Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság megtiltotta a szekszárdiaknak, hogy helyi járatot indítsanak a község központja és a vasútállomás között, mondván, hogy ez a pécsi vállalat mohácsi főnökségének a dolga, amelynek szintén van járata a községen keresztül. De ebben az időpontban a mohácsi kocsi sincs itt, így a délután, 14.55-kor érkező vonat utasai (akik rendszerint kettőig dolgoznak) gyalog mehetnek haza, A mohácsi kocsi négy óra után érkezik Bátaszékre. Este hatkor csinál egy helyi járatot, utána beáll az állomás mellé. Jönnek egymás után a vonatok, este negyedhét után — tíz percen belül — három vonat is befut az állomásra. Aztán negyedtízkor jön a A népművelés helyzetével és az 1962. évi költségvetéssel foglalkozott a bonyhádi járási tanácsülés A bonyhádi járási tanácsülés e hónapban a járás népművelési helyzetével és az 1962. évi költségvetéssel foglalkozott. A tanácsülés örömmel állapította meg, hogy a népművelés közügy lett a járásban. A községekben jelenleg a legégetőbb feladat az iskolákból kikerült fia talok problémájának megoldása. A művelődési otthonban kell a fiataloknak megtalálni helyüket — szögezte le a tanácsülés. A fejlődést is vizsgálat tárgyává tette a tanácsülés, s megállapította, hogy az ismeretterjesztő munka egy év alatt a háromszorosára emelkedett. A művészeti csoportok száma is megnőtt, 75- ről 96-ra. Foglalkoztak a művelődési otthonok irányításában tapasztalható hiányokkal is, s keresték a hiányok felszámolásának módját. Mindenekelőtt fontos, hogy a népművelés munkásai tervszerűen, konkrét nevelési célok érdekében dolgozzanak. Megnyugtató, hogy az idei kulturális tervek már tükrözik ezt a tervszerűséget, s céltudatosságot. A tanácsülés a tsz-akadémiák szervezését fontosnak tartotta, s a művelődésügyi, valamint a mezőgazdasági osztályt együttműködésre szólította fel ebben a kérdésben. Az 1962. évi költségvetés tárgyalásánál a tanácsülés a fejlődést emelte ki. Nagyon helyesen hangsúlyozta a beszámoló is, hogy a túlzott igények érvényesítésére nem kerülhet sor, de a következő esztendőben is töretlen a fejlődés. A számok is tükrözik ezt. A kórház költségvetése például 517 000 forinttal több, mint az idei esztendőben volt. Az anya- és gyermekvédelemre 296 000 forintot, a szociális otthonokra 2 702 000 forintot, az oktatásra és nevelésre 11 564 000 forintot irányoz elő 1962-re a költségvetés. Azt is érdekes megjegyezni, hogy a költségvetés fedezésére kormányzatunk 26 mii lió forinttal járul hozzá! Érdemes elgondolkozni a fenti számokon! Bizonyára mindenki szívesen olvassa, mint ahogyan szívesen hallgatta a tanácsülésen mindenki 1962 terveit, mert abban ötéves tervünk valóravál- tását látta. Békés Ferenc levelező, Bonyhád budapesti személy, háromnegyedkor pedig a gyorsvonat. A GA 27—G4-es busz pedig ott áll, lezárva. A vezető és a jegyvizsgáló az állomás körül ténfereg, csak éjjel 11 óra 10 perckor indulnak Mohácsra. Megtelne, talán háromszor is a kocsi, de az utasítás szigorú. Nem mehetnek. Ugyanis ha helyi járatot is végezne este a kocsi, teljes bér járna a személyzetnek. így pedig csak az 50 százalékos készenléti díjat kapják. Megspórol a vállalat 15—20 forintot naponként, százakat pedig — ami a bevételt növelné — kidobnak az ablakon. Tehát még ha csak a gazdasági oldalát nézzük a dolognak, akkor is ráfizet erre a bürokratizmusra a pécsi AKÖV. Erkölcsileg, politikailag azonban sokkal súlyosabb ä kár. Szívesen végezné a szekszárdi AKÖV a helyi járatot, van is lehetőség — ha sok az utas — másodrészes járatot indítani, függetlenül a menetrendtől, de erre elsősorban annak a kocsinak van „joga”, amelyiknek megállóhelye van az állomáson. A szekszárdi járat menetrendjében azonban nem szerepel megállóként. A kereskedelem kulturáltságáért A Kereskedelmi, Pénzügyi és I saikban nehézségeit és a nehéz- Vendéglátóipari Dolgozók Szak- ségeken belül a dolgozók foko- szervezete első ízben rendezte zott helytállását, és a szakmá- meg országosan a KPVDSZ Kul- nak távolabbi szép perspektívó- turális Napokat. Ennek a jegyé- ját vitatták meg. Ugyancsak 20ben a KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága is mindent megtett, hogy október 15—22 közötti időben a figyelmet a kulturális munkára irányítsa. A megyei bizottság célja az volt, hogy a KPVDSZ-hez tartozó dolgozókat ez idő alatt kissé közelebb hozza egy-egy kulturális megmozdulással kultúrforradalmunk megva lósításához. Első ilyen nagy jelen tőségű rendezvény volt az október 17-én tartott előadás, melyen Kasinszkiné, dr. Kary Erzsébet tartott színvonalas előadást „Életre nevelés” címmel. A kulturális napok folytatásaként október 20-án délelőtt a KPVDSZ-dolgozók, gazdasági vezetők találkoztak a szakma központi sajtójának, a Mérlegnek főszerkesztőjével. A kötetlen és őszinte beszélgetés hasznos és eredményes volt, mert a megye kereskedelmi vezetői hozzászólóén meghívott szakemberek jelenlétében nyílott meg a KPVDSZ és a népbolt kézimunka-kiállítása a városi művelődési házban. A kiállítás célja, hogy szakmánk dolgozói megismerkedjenek azokkal az újításokkal, melyet megyénk legjobb kereskedői megvalósítottak az olcsóbb, a gazdaságosabb és a kulturált kereskedelem eléréséért. A szekszárdihoz hasonló megmozdulásokra került sor Ozorán, Gyönkön, Tamásiban és Dombóvárait is, ahol dolgozóink a kultúra jegyében még többet, még jobbat és még szebbet kívánnak adni azért, hogy a vásárlóközönség elismerését, kulturált, szocialista kereskedőkről kiérdemeljék. Maver Rezső a KPVDSZ kultúrfelelőse i Szaladt a gépész Beszüntették a korábbi „mozijáratot” is. A mohácsi kocsi személyzete ugyanis számtalanszor megtette, hogy — menetrenden kívül — elvitte moziba a vasút felé lakókat. Természetesen. a szabályos viteldíjért. Ma inkább „pihen” a kocsi, ácsorog, vagy éppen a kocsiban alszik a vezető. Meg lehetne oldani a bátaszéki helyi közlekedés problémáját. Igaz. elkészült már, és vasárnap érvénybe lép az új menetrend, amiben lényegében semmi változás nincs Bátaszéket illetően. A mulasztást sürgősen pótolni kell. Rugalmasabb irányítás, bürokráciamentes intézkedés, az utazó- közönség kívánságainak figyelembevétele segíthet csak abban, hogy megszűnjenek a panaszok Bátaszéken.------------ Az utolsó téglagyártási napok a vasútállomás | egyikén jártam Dombóvárait. Miután a gyárvezető utamra bocsátott, régi ismerőseimhez, a lerakó asszonyokhoz mentem. Itt hallja az ember a legtöbb újságot, a legtöbb dicsekvést, panaszt. Most is, hogy ebéd-idő előtt álltak, s az utolsó forduló téglát lerakták a csilléről, számos érdekes történetet, meséltek el, melyek velük, a gyárban történtek meg. — A múlt hónapban volt egy érdekes dolog — ezt hallgassa meg, magának is tanulságos, meg azoknak is akik elolvassak —1 kezd a történet mesélésébe Annuska, a brigád üdvöskéje. — Rossz volt a gépünk, nem múlott el nap anélkül, hogy két- szer-háromszor egy félórára ne állt volna le a gép. Mindig valami hiba volt, hol a beállítás volt rossz, hol meg csúszott a szíj, s az sem volt ritka, amikor a biztosítékot szórta ki a motor. Állt a gép, mi is álltunk, s keresni meg nem tudtunk. Hiába mondtuk mi a vezetőknek, hogy J. J. hozzák vissza a régi gépészünket! Csak ígérgettek. Közben mi számoltuk, mennyivel keresünk majd kevesebbet. Mikor már a száz forint felé jártunk, akkor »kipakoltunk«, szerencsére ott volt igazgatónk is, amikor legjobban méltatlankodtunk, amikor azt ígértük, hogy körülkergetjük a gépészt a gyáron vagy ötször, ha holnap is lesz gépállás. — Másnap ugyancsak volt gépállás. A hanyag munka nálunk okozott kárt, no meg a tervet sem tudtuk teljesíteni. Küldöttség ment. az igazgatóhoz, most már azzal á szándékkal; ha nem viszik el a gépészt, majd mi elküldjük.„ — Harmadnap visszaengedték a régi gépészünket. Nincs is azóta baj a- géppel, alig fordul elő állás. S mi ezt azonnal megérez- zük azon, hogy többet kell dolgozni — ez nem baj, meg a borítékon is. mert több jut bele — ez meg jó dolog. — P J — Küszködik a nap a felhőkkel. keletkezik, amikor esni kezd az Néha talál egy-egy rést, ahol su- m ^ ^ ^ w eső. garai áttörhetnek a szürke füg- 1 > L ^ £ X 1 3 1 , ph I Esik, egyre esik. pillanat alatt gönyön. Akkor néhány pillanatig I “ ff 1 I “X I “ I X I átáznak a hajat leszorító kis fényben fürdik a táj, a völgyben | ■ J 1 ff I 1 I I XI nylonkendők, kezdenek átázni a fekvő falu tornya, a lankás M X J ff J ff V | pulóverek, a melegítők, domboldalakon végignyújtózó ba- — jó lenne abbahagyni, mert rázdák, a szürke ugarok, s a __ teljesen elázunk — állapítja meg széltől zizegő kukorica-rengete- < valamelyik asszony, gek. Utána ismét az egyhangú, fe- _ Szedjük ki még a sort — súlyos szürkeségbe burkolózik szól a másik, s valamennyien minden. helyeselnek hozzá. Amikor kiér!á- ^ Söbe. hogy az majdnem az előtti nyokra. tékot adni, csakugyan megnyíl- sik hozzámondja a közismert halüdó fejére esik. — Vigyázzon a csősz, annak a nak az ég csatornái. pajzánságot. A közelben dolgo- — Gyertek, labdázzunk... dolga — nyelvel vissza egy nyu- — Esik! Esik! zók felnevetnek, s adják tovább — Ezek soha nem fáradnak Iánk szőke. — S a kukoricaszedők odatart- a mondást, s vele együtt hullám- el... — dörmögi egy öreg kocsis, — Itt vannak a zsákok. Hu- jak arcukat az esőnek, hogy a zik végig a nevetés a szedők af- esőben hancúrozó lányokat szonöt — dob le egy nyaláb zsá- bőrükön érezzék a régóta várt, hosszú során. látva. kot a kocsiról. annyiszor óhajtott, éltető esőt. A hűvös időben is szétárad a Iparkodik hazafelé az egész — Segíthetnél szedni — invi- — Ha egy hónappal előbb jön, jókedv és támaszt forróságot az csapat. Az eső, a régóta várt, tálják a lányok. — Látod, jön az akkor minden cső ekkorára nő erekben. S miként a szedők közt sokáig elmaradt eső, lassú pereső. Mintha csak a kislány sza- — mutat fel egy kukoricacsövet a jókedv, a határban szétárad az metezéssel áztatja a határt, vainak akarna nagyobb nyoma- az egyik fiatalasszony. A má- a különös föld-illat, amely akkor BOGNÄR ISTVÁN
