Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

TOLNA MEG VEI NÉPÜJSAO 1961. október 26. '2 Újabb bonyodalom a bonni kormányalakítási tárgyalásokban Bonn (MTI). Az MTI bonni tu- fel. Az Adenauer által kívánt európai államokkal való kapcso- dósító.ia jelenti: módosítások a koalíciós szerződés latok megjavítására.” Újabb bonyodalom következett hen elsősorban a pénzügyi poli- Úgyszólván az utolsó pillanat- be a bonni kormányalakítási tár- tika kérdéseire vonatkoznak. így ban előállott bonyodalomnak kö- gyalásokban. Adenauer és az a többi között a kancellár töröl- vetkeztében Bonnban még mindig FDP vezetőinek kedd esti tanács- tetni kívánja a szerződésből azt nem tudják, mikor kerül majd kozása csak éjfél után ért véget, az ígéretet, amely bizonyos adó- sor a parlament kancellár-válasz- i?e végleges megállapodás nélkül, csökkentésekre vonatkozik. Egyes tó ülésére. Gerstenmaier, a par- Ä tanácskozás szerdán tovább értesülések szerint Adenauernak lament elnöke felszólította a kép­folytatódott, s a déli órákig még utólag „meggondolásai” támadtak viselőket, legyenek készenlétben, Semmi sem szivárgott ki annak a koalíciós szerződésben lefekte- hogy rövid idő alatt össze lehes- alakulásáról. tett kormányprogram külpolitikai sen hívni a Bundestagot, ha a . . , , vonatkozásai ellen is. így elsősor- koalíciós partnerek között végle­A bonyodalmat az okozta, hogy ban az ellen a rész ellen, amelyet gesen létrejön a megegyezés. Po­veteíésseí lépetf fel^FDP veze’ a múlt héten a szabad demokra- etikai körökben csaknem biztosra tőivel szemben hogy módosítsák ták kívánságára vettek fel a szer­a múlt hét péntekien megkötött zodesbe. es amely kimondja. ísmét be fogják adni derekukat koalidos szerződés bizonyos rész- hogy „törekedni kejl a kelet- a kancellárral szemben, létéit. Az FDP vezetői kínos hely­^etbf, kerültek, hiszen pártjuk fő- Az amerikai hadügyminiszter-helyettes bizottságának szombati ülésén. . , ^' . 1 amely Adenauer újabb kancellár- ígérete otrdUSSnak sósának elfogadását elhatározta. éppen erre a koalíciós szerződés- Bonn (MTI). »A Bundeswehr ezzel a címmel számolnak be a re hivatkoztak az Adenauer továbbra is kap nukleáris hordo- nyugatnémet lapok Gilpatric, kancellárságát ellenőrző csoport- zó-fegyvereket, az atomtöltetek amerikai hadügyminiszter-helyet- tal szemben, és ezt a szerződést azonban változatlanul az ame- tes kétnapos bonni látogatásáról, végleges okmányként tüntették likaiak kezében maradnak« — A kiadott közlemény szerint Gil­■patric és Strauss teljes megegye­zésre jutott a Bundeswehr felfegyverzésének módját illetően. Strauss sürgette az amerikai hadügyminiszter-helyettest, hogy á tervezett rakéta-zászlóaljak fel­állításában ne következzék be semmiféle késlekedés. Gilpatric viszont felhívta Strauss figyel­mét arra, hogy az NSZK-nak az eddiginél nagyobb mennyiségű hagyományos fegyverzetet kelle­ne vásárolnia az Egyesült Álla­moktól. hogy így járuljon hozzá az amerikai fizetési mérleg de­ficitjének kiküszöböléséhez. Azt is bejelentette, hogy a közeljövő­ben valószínűleg megerősítik a Nyugat-Németországban állomá­sozó amerikai kötelékeket, de közölte Strauss-szal: az Egyesült Államok elvárja nyugatnémet szövetségesétől, hogy hozzájárul­jon az így elpállott többletkiadá­sok fedezéséhez. ' Mansfield szenátor nyilatkozata a berlini kérdésről Washington (MTI). Mansfield szenátor, az amerikai szenátus elnöke egy interjúban javasolta, hogy a nyugat kérje a hamburg —berlini út újbóli megnyitását. Ezt az utat 1957-ben a nyugatiak használaton kívül helyezték, ami­kor a szovjet hatóságok az ellen­őrzését átadták a Német Demok­ratikus Köztársaságnak. Az ame­rikai szenátor fenti javaslatához hozzátette azonban, hogy a ham­burgi országúton az ellenőrzést is mét a szoVjet hatóságoknak kel­lene átvenniük. Lefevre belga miniszterelnök a La Croix című párizsi lap mun­katársának adott nyilatkozatában álfást foglalt amellett, hogy mi­előbb kezdjenek kelet—nyugati tárgyalásokat a nemzetközi prob­lémák megoldására. A nyugatnémet hadsereg to­vábbra is kap az Egyesült Álla­moktól rakétafegyvereket, ame­lyeket a hagyományos, és atom­töltetekkel egyaránt el lehet lát­ni. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint ez volt az eredménye azoknak a megbeszéléseknek, ame lyeket Strauss bonni hadügymi­niszter folytatott Gilpatric ame­rikai hndügy miniszterhelyettessel. Mielőtt Gilpatric kedden to­vább Utazött volna Párizsba, nyi­latkozatot tett., amelyben a többi között hangsúlyozta: „Nyugat­Németország. az Egyesült Álla­mok és más NATO-országok ka­tonai ereje gyors és jelentős fo­kozásának” szükségességét. Balke nyugatnémet atomügyi miniszter a hét elején követelte, hogy a NATO vezetősége mellett állítsák fel a nyugatnémet tudó­sok vezérkarát. E vezérkar hatá­rozatainak kivitelező szerveként saját minisztériumát javasolta. A bonni politikus ezzel szeretné növelni Nvugat-Németország be­folyását a NATO-ban, ahol ma­gasállású bonni katonai személyi­ségek, mint például, Speidel és Heusinger, volt náci tábornokók. már eddig is kulcspozíciókat töl­töttek be. .................*■.*■ F olytatja tanácskozásait a Szovjetunió Kommunista Pártjának MII. kongresszusa Gromiko felszólalása Kádár János elvtárs visszaérkezett Moszkvába Moszkva (MTI). Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII. kongresz- szusán részt vevő magyar párt- küldöttség vezetője a Volga- menti Gorkij városában tett egynapos látogatása után szerdán reggel visszaérkezett Moszkvába. Kádár Jánost a szovjet fővá­ros kurszki pályaudvarán a Ma­A kommunizmus most már nem távoli cél Francia és olasz lapok az SZKP XXII. kongresszusáról Párizs., (TASZSZ): Az Humani- té részletesen ismerteti Malinov- szkij marsall felszólalását az ÍSZKP XXII. kongresszusán. A lap kiemeli a szovjet honvédel­mi miniszter kijelentését: a Szovjetunió 50 és 100 megaton­nás atombombákkal rendelkezik, és a szovjet légvédelem meg tudja semisíteni a területe fölé irányított ellenséges rakétákat. Pierre Courtade, a honvédelmi miniszter beszédét kommentálva rámutat, a Szovjetunió páratlan hadi ereje nem nyugtalanítja a világ népeit. Mindenki tudja, hogy ez a hallatlan erő jó kezek­ben van. A szovjet katonák csakis a kommunista párt poli­tikáját, a ,békés együttélés po­litikáját követik. Az olyan em­bereket. akik meg akarják sér­teni ezt a politikát, a szovjet társadalom kérlelhetetlenül fél­reállítja. Ezt mutatja Zsukov esete, vagy Molotov és társai pél­dája, akik nem fogadták el a XX. kongresszuson meghatáro­zott békés politikát. Mindaddig, aniíg az általános és teljes le­szerelés meg nem valósul, a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország hadereje a béke leg­főbb biztosítéka — írja a lap. A francia polgári sajtó ugyan­csak nagy figyelmet szentel a szovjet honvédelmi miniszter be­szédének. A lapok Malinovszkij marsallnak két bejelentését eme­lik ki, nevezetesen, hogy a Szov­jetunió légvédelme rakéta-elhá- rító rakétákkal rendelkezik és a szovjet tengeralattjárók az Észa­ki-sark jégpáncélja alatt is ha­józhatnak. Az olasz kommunisták üdvöz- lik az SZKP kongresszusának munkáját. Olaszország nagyobb városaiban tömeggyűléseken vi­tatják meg a kongresszus esemé­nyeit és kifejezik helyeslésüket az SZKP Központi Bizottságának lenini politikája iránt. Pesaróban tömeggyűlést tartot­tak, és ezen Pietra Ingrao, a kommunista nárt titkárságának tagja mondott beszédet. Tömeggyűlés zajlott le Ferra- rában is, ahol Tortorella, a köz­ponti bizottság tagja szólalt fel, gyár Szocialista Munkáspárt Moszkvában tartózkodó küldött­ségének tagjai, s a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kong­resszusának Gorkij-területi és városi küldöttei fogadták. Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán a moszkvai lámpagyárban tett lá­togatást. Marosán György beszé­det mondott a dolgozók gyűlésén. ÍVSAAAAAAAAAAAAA/S/VWWWVW (Folytatás az 1. oldalról.) Gromiko szovjet külügyminisz­ter az SZKP XXII. kongresszu­sán mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy a szovjet állam külpolitiká­ját a béke nemes eszményei hatják át. E külpolitika maradéktalanul szolgálja azt a célt, amely már a jelenlegi szovjet nemzedék életé­ben megvalósul: a kommunista társadalom megteremtését a Szovjetunióban. A miniszter kijelentette, hogy a háborús veszély sokkal fenye­getőbb volna, sőt az emberiség­re talán már rázúdult volna a háborús katasztrófa, ha nem őr­ködnék a béke fölött a Szovjet­unió, az egész békeszerető szo­cialista tábor a maga erejével és kimeríthetetlen erőforrásaival. „A Szovjetunió külpolitikája még soha azelőtt nem bizonyí­totta be oly erővel fölényét az imperialista tábor politikájával szemben, mint az SZKP XX. kongresszusa óta, amelynek tör­ténelmi jelentőségű határozatai­ban kifejezésre jutott a lenini irányvonal.” Gromiko megállapította, hogy napjainkban több mint 40 sem­leges állam olyan álláspontra helyezkedik a nemzetközi élet alapvető kérdéseiben, amely lé­nyegében megegyezik a Szovjet­unió álláspontjával, a szocialis­ta országok külpolitikájával. Ezek az államok a Szovjet­unióhoz hasonlóan a béke és a békés együttélés vonalát követik. „Nem lehet titkolni azt az igazságot, hogy mély szakadék választja el a mi politikánkat az agresszív NATO-tömbhöz tartozó hatalmak politikájától” — jelen­tette ki Gromiko. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet- urtió külpolitikai sikereinek tit­ka az, hogy hű a béke ügyéhez, szilárd, és kész elmenni a vég­sőkig, amikor helyt kell állni, az igaz ügyért, s béklyóba kell ver­ni az agresszíós erőket; ugyan- akor hajlékony és igyekszik fi­gyelembe venni a tárgyalófelek érdekeit, ha azok valóban a kölcsönös megértést keresik. Túlzás nélkül elmondhatjuk — álapította meg a szovjet külügy­miniszter —, hogy Hruscsov és Kennedy bécsi találkozója ko­runk egyik legkiemelkedőbb ese­ménye volt. /jyETTENTŐ T\*ODRIGUEZ •IRTA: HORVÁTH JÓZSEF 32. — Ezen a találkozón — foly­tatta Gromiko — a szovjet állam és az egész szocialista tábor ér­dekei, mindazok érdekei, akik megbízható gátat akarnak emel­ni az európai agresszív háborúk kirobbantásának útjába, a népek közötti béke érdekei a halhatat­lan Lenin ■ pártjához méltó, né­pünkhöz méltó forradalmi szen­vedélyességgel, állhatatossággal és hozzáértéssel részesültek vé­delemben. „A világhelyzet továbbra is feszült és bizonytalan” — mu­tatott rá a szovjet külügymi­niszter, majd ebben az összefüg­gésben foglalkozott a német kér­déssel. Hangsúlyozta, hogy a német békeszerződés megkötésé­vel kell meghiúsítani a revans- politikát. Ha megkötik a béke- szerződést a két német állammal, ezzel senki sem veszít, hanem mindenki csak nyer — mondotta Gromiko. Kijelentette, hogy a népek el­ítélik az Egyesült Államok po­litikáját. amely arra irányul, hogy feltámasszák a militariz- must Nyugat-Németországban. Gromiko nyomatékosan kije­lentette: „ha a nyugatnémet re- vansvágyók kezet próbálnak emelni a Szovjetunióra és bará­taira, akkor Nyugat-Németország temetővé válik. Ebben a temető­ben valószínűleg még sírásók sem akadnak, hogy eltakarítsák a nyugatnémet hadigépezet ron­csait, és eltemessék azok ham­vait, akik üzembehelyezték a gépezetet.” Gromiko hangsúlyozta, hogy a béke megszilárdításának vágya nem pedig bosszúvágy vezeti a szovjet államot külpolitikájában; — Mi fejleszteni akarjuk a ba­ráti kapcsolatokat Angliával és Franciaországgal — jelentette ki Gromiko. — Országunk komoly figyelmet szentelt és szentel ma is annak, hogy rendes kerékvá­gásba terelje és fejlessze a kap­csolatokat az európai nagyhatal­makkal, mégis különleges jelen­tőséget tulajdonít a két hatal­mas állam — a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyá­nak. A miniszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy ha az Egyesült Államok külpolitikájá­ban a szovjet—amerikai kapcso­latok fejlesztése terén feléledné­nek Roosevelt jó hagyományai, ezt minden nép megelégedéssel fogadná. lünk. Ha maga tudná, mire építet­te Horthy ezt a kiugrási komé­diát, leesne az álla, fiatalember. Még annyit sem tett meg. — pe­dig a kommunista párt többször is figyelmeztette rá —. hogy ide­iében leváltotta volna az olyan hadseregparancsnokokat. mint például Heszelényi tábornok volt. aki nyiltan a nyilasok fő embe­rének vallotta magát. — Hallatlan — ingatta a fejét tály megtestesítője, gyűlöli a né­pet. dehogyis merte volna fel­— Ezt nem értem — szúrta fegyverezni! Horthy azt mondta: Géza. közbe Géza — Horthytól? Hiszen maid ő elintézi ezt az ügyet, van ~ Hallatlan? Hát ahhoz mit Horthy Miklós ki akart ugrani a neki hadserege, arra fog támasz- sz°l. hogy Horthy nem is akart háborúból, s ezt a nyilasok meg a kodni. Na. elvtárs. látta, mi tör- °Wan értelmű parancsot adni a németek akadályozták meg. tént itt október 15-én? A hadse- honvédségnek, hogy adott esetben reg. s sok tiszt és tábornok el- fegyveresen is szembe kell száll­Imre bácsi egy pillanatig gon- árulta Horthyt is! És miért? Mert ni a hitleri seregekkel? Vagy ah- dolkozott: hogyan is tehetné vilá- Horthy huszonöt éven át a nép hoz mit szól. hogy Horthy Miklós gossá. érthetővé Géza előtt a tör- gyűlöletére, kommunistaellenes- még a kiáltvány felolvasása előtt ténteket? ségre. német cimboraságra. fasiz- bejelentette a német . nagvkövet­— Nézze, elvtárs — mondta musra nevelte ezt a tisztikart. nek a kiugrást, nehogy a derék aztán —. bonyolult és hosszadal- Amikor pedig ez az alak azt német bajtársakat meglepetés ér- mas ügy ez. Horthy csakugyan ki mondta: most szembefordulunk a íe? És ahhoz mit szól, hogy akart lábalni a háborúból, mert németekkel, a tanítványok men- Horthy, három nappal a kiáltvány látta, hogy a szovjet hadsereg ten cserbenhagyták, és elkezdték kihirdetése után. az egészet saját- győzelmét immár senki sem ké- közvetlenül szolgálni a gazdát, kezű aláírásával visszavonta, és nes megakadályozni. Menekült vagyis Hitlert, a német fasizmust, szintén sajátkezű aláírásával ki­volna a süllyedő hajóról ez a pat- így történt? Gondolja csak végig, nevezte Szálasi Ferencet minisz- kány, dé hogyan? A munkásság Tudja, honnét verbuválódott Szá- terelnökké? azt kérte tőle. adjon a tömegek lnsi Ferenc testőrsége? Abból a — Pokoli! — törölgette a hom- kezébe fegyvert, maid mi kiver- testőrségből, amelyet Horthy a lokát Géza. — Ez így igaz? jük a német, megszállókat! Horthy maga legmegbízhatóbb alakulaté- — Ez a hiteles valóság, kedves azonban nem adott fegyvert a nak vélt! Az egész zászlóalj, egy elvtársam. népnek. Hiszen Horthy, aki — órával Horthy kiáltványának el- — Dehát akkor mégis miért mondom — nem egy személyiség, hangzása után. lejött a várból, és vállalkozott erre az egész kísér- hanem a történelmi uralkodóosz- átállt a nyilasokhoz. Hát így ál- letre?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom