Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
Tanácskozik az SZKP XXII. kongresszusa »nőket íog előállítani, mint ma az egész, nem szocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzávetőleg másfélszer annyi vil- lányenergi'át fog termelni, mint jelenleg a világ összes többi országai, együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízierőművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell megépíteni. A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már 9 év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket . gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a-münka- termelékenység emelkedéséből fog szármáim. A most következő 10 év alatt az ipari munka ‘termelékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4— 4,2-szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyag- és energetikai bázisok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energiatermelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vízierőkészjeték' hasznosítása alapján. Újabb nagy kohóipari bázisok - létrehozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohóipari bázisa legyen — az Uraiban, Ukrajnában, Szibériában és Távol-Keleten, Kazahsztánban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső területein, Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatott, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének megvalósítását: a mezőgazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, valamint a város és falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ig a szemesterménvlermelést évi 18—19 milliard púdra, a parasztoktól állami áron felvásárolt szemestermények mennyiségét pe dig 7 milliárd púdra, kell emelni. Az SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb, mint bármely tőkés országban. A történelem során első ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát. Egyetlen tőkés ország sem tűzhet maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov. Á lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének -növekedése. A nemzeti jövedelem évi ösz- szege 1960-tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nő. — A legközelebbi évtizedben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov —. A második évtized eredményeként minden egyes család számára külön, komfortos lakás lpsz. — Az -első évtizedben bevezetjük a hatórás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetei a dolgozók fő tömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő. — Ugyanakkor' meghosszabbít' j.uk a munkások és az alkalmazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasztokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtizedben megoldunk a Szovjetunióban egy történelmi jelentőségű feladaioi: megszűnik az alacsony fize(Folytatás az 1. oldalról.) tésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló 20 év végére a gyermekek eltartására és nevelésére fordított kiadások körülbelül 75—80 százalékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes órvOsj ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov —, hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásában, és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatásokat. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a nép jólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. ' Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati bürzsoá propaganda elismerve a programtervezetben a szovjet nép életszínvonalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb „kihívást” látja ebben a nyugati hatalmak felé. ' ’ — Miért nem fogadják el a kapitalista urak • ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Úgy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egy- harmadát költik. A tervezés és a gazdaságvezetés kérdéseire kitérve Hruscsov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, „nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát • vesszük annak, ami a legjobb náluk”. Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s hasonlíthatatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal ’Szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki-, szervezési szempontból értékes a nyugaton, beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását, s a beruházások nagymérvű visszatérülését. Valóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó. Ez egy Olyan társadalom megteremtésének fenséges tér ve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz, s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. A párt feladatai a kommunista viszonyok fejlesztésében Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy a Szovjetunió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor ' közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból álló ősz-. tálynélküli kommunista társadalom megteremtésének feladata. j Pártunk programtervezete- felvetette .és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorta tának egy új, fontos kérdését. Azt hogyan nő ál a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi államba, milyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton, amelyen haladva a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba — állapította meg Hruscsov. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista-leninista tanítást, hogy, csak a proletárdiktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov. — Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz. égész történelmi korszakra terjed k; és csak akkor fejeződik be. amikor majd a társadalom .teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben , kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elveszítik politikai jellegüket az. állam belső funkciói. Csak akkor válik feleslegessé az állam, — s akkor majd el is hal — amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett knmmunisra társadalom s a nemzetközi küzdőtéren gvőz és megszilárdul a szocializmus —” mondotta Hruscsov. Hruscsov a továbbiakban meg- 'ezte. hogy a vezető imperialista államokban még soha sem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolisták szűk A kommunizmus az emberiség haladását jelenti. _ " Az SZKP programjának megvalósítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörténelem menetére. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió 1980-ig mesz- sze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra aső ipari és mezőgazdasági termelésben. A szocialista világrendszer részaránya a világ ipari termelésében addigra körülbelül eléri majd a kétharmadot A jelenkorban fejlettségi fokától függetlenül gyakorlatilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor javára. A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háborúkat. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: »A párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változtatja, s mind az ipari termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve fölülmúl-v ja az Egyesült Államokat. A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt másfélszeresen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében és a r.emzeti jövedelmet tekintve felülmúlja az Amerikai Egyesült Államok színvonalát. De ez — hangsúlyozta Hruscsov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tíz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mezőgazdasági termékek előállításában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrendszer minden országának gazdasága ia sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgazdászok előzetes számításai mutatják, a szocialista világrend- szer* 1980-ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja. Hruscsov kijelentette: »A kommunizmus építése országunkban — része a szocialista közösség ama alkotó tevékenységének, amely a kommunista társadalom rpegteremtésére irányul. A szocialista világrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyit arra. hogy többé-kevésbé egyidőben. ugyanazon történelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmushoz.« csoportjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: — A demokrácia felvirágzása a szocialista országokban és az amúgyis megnyirbált demokrácia egyre nagyobbarányú leépítése a kapitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődésének két ellentétes irányvonala. Mi mindent megteszünk.ma is, a jövőben is. hogy a mi társadalmi rendszerünk és a .mi demokráciánk még jobban tökéletesedjék, mint: a szocialista életforma példája minden nép számára. . Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot —? mondotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre • jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiság szellemében. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista csö- kevények legcsekélyebb megnyilvánulásait is. A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk. Óvjuk is, mint a szemünk fényét! Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: ..A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommunizmus szellemében”. Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézet megerősítését. a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kulturális fejlődést. .,A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása". A párt programjában célul tűzi ki. hogy még általánosabban hozzáférhetővé kell tenni a felsőbbfokú oktatás minden formáját. 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek diákjainak száma nyolc millióra emelkedik. (Számuk jelenleg 2 600 000). , A szovjet tudomány fejlődéséről szólva Hruscsov kijelentette: a szovjet tudósok becsületbeli vá vált, amely megmutatja La- ügye és hazafias kötelessége, hogy j tin-Amerika minden népének a biztosítsák a szovjet tudomány ; haladáshoz vezető utat. Kuba számára a tudás nagyfontosságű I szocialista célokat írt harci lo- iefiiletein már kivívott vezeti j bogójára. ..Népünk segítséget pozíciókat és megszerezzék a ve- : nyújtott és fog nyi'p’T’1’ a test- ~<ő szerepet a v’lpg tudományos I véri kübai népnek jogos ügyéért életének minden fö ágában, I vívott szent harcában.” II kommunizmus korunk legkataimasakb ereje Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy 40 millió embert tömörítenék. A világ a forradalmak korszakát éli. Szocialista forradalmak, nemzeti felszabadító anti-impe- rialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagy méretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb zsarnok-rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokra tikus mozgalmak — mindez egységes világra szóló forradalmi fo lyamatot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust.” Korunkban létrejöttek a forradalmi világmozgalom kedvezőbb nemzetközi feltételei — mondotta Hruscsov. Korunkban kedvezőbbek lettek a belső feltételei Is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. Korunkban végbemegy a népi demokratikus, a nemzeti felszabadító és a szocialista forradalmi feladatok közeledése és összefonódása. A társadalmi fejlődés logikája odavezetett, hogy mindezek a forradalmak el- só'sorban egyetlen fő ellenség, az imperializmus, a monopolista burzsoázia ellen irányulnak. Magától értetődik — folytatta Hruscsov —, hogy a magas fejlettségű kapitalista országokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. Ha Ázsia. Afrika. Latin- Amerika forrongó, gyengén fejlett államai végrehajtják a nemzeti felszabadító antiimperialista forradalmat, megvalósítják a szocializmusba való átmenetet. Korunkban gyakorlatilag bármely ország, függetlenül fejlettségi színvonalától, a szocializmushoz vezető útra léphet. Hruscsov azt mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan ki- olthatatlan fényű világító tornyámondta harcáA munkásosztály — Hruscsov — forradalmi ban a jövőben is szembe., italálja magát olyan különböző opportunista irányzatokkal, amelyek-akadályozzák: »erőinek tömörítését, és céljainak : elérését. Amíg .létezik kapitalizmus, különböző csomagolásban ismét és ismét keletkeznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsúlyozza a programtervezet, • hogy harcolni kell mind a szoeiál- demokratizmus és a revizio- nizmus, mind pedig .a dog- maíizmus és a szektásság ellen. Az SZKP KB első titkára megjegyezte, hogy a kommunista építés sikereinek rendkívül nagy jelentősége lesz Ázsia, Afrika és LaUn-Amerika népeinek sorsa szempontjából. Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmati rendszer felszámolásának befejező szakaszába lépett. Az imperializmus azonban nem ' teszi le a fegyvert. Egyre rafináltabb módszerekhez folyamodik. A monopol tőkések a fejletlen országok világában meglévő állásaik fenntartásának és megszilárdításának messzemenő - ..tervét próbálják megvalósítani,, de tervük igazi mivoltát' takargatva, illemtudóan, segélyről beszélnek. Ezen a téren is az amerikai imperialisták viszik el a pálmát. A monopóliumok célja , azonban, jegyezte meg Hruscsov, a régi maradt. Mezőgazdasági és nyersanyagszolgáltató függelékeiknek akarják megtartani a fejletlen országokat, . ki akarják zsákmányolni népeiket. Hruscsov megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolta politikái függetlenségük kivívása. Ezekben az országokban meggyorsult a termelés növekedése A burzsoá és feudális felső, körök azonban, amelyek a külföldi tőkéhez kötették sorsukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tartani a fejletlen országokat. Az az út, amelyre az. imperialisták és szekértolóik taszítják ezeket az országokat, semmiképpen sem biztosíthatja .azoknak a problémáknak a. megoldását, amelye»k tudatában a népek harcra keltek a gyarmatosítók ellen. (Folytatás a 3. oldalon.)
