Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! uv. Szeles zárd j-í.'/S'fcouL Kony vtár fßß'U • 3ze3as y u. 3»32. i'az. a ma&yaí? SZÖCIÄ Vasárnap 1961. október 1. XI. évfolyam 232. szám * ARA: 70 FILLÉR A kisipari termelőszövetkezetek munkájáról tanácskozott a megyei képviselőcsoport Egy éven keresztül teljesítette folyamatosan a „Kiváló dolgozó” cím elnyeréséhez szUkséges feltételeket Agócs András, a Bony­hádi Zománcgyár égetője. Nemrég kapta meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt és részesült a vele járó — kétheti fizetésnek megfelelő — pénzjutalomban. Ötven termelőszövetkezet veti a búzát, megyeszerte megkezdődött a szüret Fontos feladat továbbra is az őszi mélyszántás, a talaj előkészítés és a vetési munkák meggyorsítása A megyei tanács mezőgazda­sági osztályának tegnapi értéke­lése szerint a gépállomásoknak és termelőszövetkezeteknek fon­tos feladata az őszi mélyszántás és a vetések alá a talajelőkészítés meggyorsítása. Az őszi mélyszán­tásnak 38, a talajelőkészítésnek 47 százalékát végezték el tegna­pig a termelőszövetkezetek. A jelentésből az is kitűnik, hogy nagy szükség van minél több kukoricaszár, napraforgó­tányér és törek cukorrépafejjel, répaszelettel, illetve melasszal történő lesilózására. A fővetésü silókukoricát teljes egészében 116 tsz silózta be, a vetésterület 87 százalékáról, ugyanakkor a meny nyiségi tervet csak 53 százalék­ra tudták teljesíteni. Tehát a fő­vetésű silókukoricából mintegy 30—35 százalékos terméskiesésre kell számítani, amelyet az emlí­tett módon szükséges pótolni. Ősziek alá jól halad a műtrá­gya kiszórása, azonban meg kell gyorsítani a tavaszi vetések alá történő műtrágya kiszórását és az istállótrágyázást. A burgonya betakarítását 84 termelőszövetkezet fejezte be tel­jesen. A tsz-ek a vetésterületnek mintegy 74 százalékáról szedték fel a burgonyát A kukorica tö­rését 96 termelőszövetkezet kezd­te el, s a kukoricát már leszed­ték a terület 11 százalékáról. A jövő héten gyorsítani kell a ku­korica szedését is főleg azokon a területeken, ahová őszi gabo­nát vetnek. Nagyon fontos fel­adat a napraforgó betakarításá­nak meggyorsítása, mert a b? nem takarított napraforgót nap­ról napra több kár éri: madarak pusztítják és pereg a szeme. még 112 tsz nem fejezte be az őszi takarmánykeverék és az őszi árpa vetését. A jövő hét fo­lyamán a takarmánykeverék és az őszi árpa vetését az eddiginél nagyobb ütemben kell végezni, Megyeszerte megkezdődött a szüret, s a szőlőterületnek mint­egy 40 százalékán végezték már el. Tapasztalható például Sió- agárdon és Ozorán, hogy a szü­ret egyéb fontos időszerű munka rovására megy. Ezekben a terme­lőszövetkezetekben jobb munka- szervezéssel a munkaerőt ará­nyosabban kell elosztani. A megyei képviselőcsoport szom dotta, hogy az idén körülbelül lyek állandóan növekednek, majd baton Dunaföldvárott tartotta 200 millió forintot tesz ki a ktsz- a magánkisiparosok és az adózás ülését, amelyen a megye kisipari ek termelése, s állandóan nőve- kérdéseivel foglalkozott, termelőszövetkezeteinek munká- kedík a tagok jövedelme is. Prantner József, a Megyei Párt­ját vitatta meg. Részt vett az Pollák Andor, a KISZÖV he- bizottság első titkára elsősorban ülésen Benke Valéria, a Társa- lyettes vezetője, a termelékeny- arra mutatott rá, hogy a ktsz-ek dalmi Szemle Szerkesztőbizottsá- ség kérdésével foglalkozott, maja fejlődését nemcsak forintban keli gának vezetője, Prantner József, a ktsz-ek exporttermékeiről be- mérni, mert a gazdasági fejlődés- az MSZMP Tolna megyei Bízott- szélt. Bíró József, a dunaföldvá- sei párhuzamosan jelentős a szö- ságának első titkára, valamint rí tanács vb elnöke a szövetke- vetkezeti tagok politikai fejlődé- Bognár József egyetemi tanár is. zetek további fejlődéséről be- se is. Ezt bizonyítja, hogy az el- A képviselőket Kelemen Sán- szélt, megemlítve egyes nehézsé- lenforradalom idején egyetlen dor, a megyei tanács ipari ősz- geket is, amelyeket főleg a hely- ktsz sem oszlott fel a megyében, tályának vezetője tájékoztatta a hiány okoz, a továbbiakban arról beszélt ktsz-ek munkájáról. Elmondotta, Bognár József egyetemi tanár prantner József elvtárs, hogy a hogy az első szövetkezetek 1919- felszólalásában hangsúlyozta, hogy ktsz-ek fejlődését nem egy eset­ben alakultak, s ma 20 helyen a ktsz-ek munkájára aránylag ben bürokratikus akadályok ne- 41 ktsz 210 ipari részleget tart kevés figyelmet fordítunk Ez hezítik, mint a szocialista brigá- fenn. Ismertette a ktsz-ek áru- abból is adódik, hogy tevékeny' termelését és szolgáltató tsvé- ségüket nem lehet teljes mérték' kenységét, s elmondotta, hogy ben centralizálni, mert különbö­az építőipari szövetkezetek 55 ző szakmákat tömörítenék egybe feladatáról, a szolgáltatásról és millió forint kapacitással rendel- a szövetkezetek. A kisiparra ép- az árutermelésről, s hangsúlyoz- keznek. Ktsz-eink tulajdonában pen ezért nem lehet ugyanazokat ta, hogy a két feladatnak egyen- 40 millió forint értékű termelő- a tervszámokat alkalmazni, mint súlyban kell lennie, s mindig az a nagyiparra, hisz náluk sokkal B(j0tt helyzetből kell kiindulni dók megalakításának kérdésében is. Szólt a szövetkezetek kettős Több javaslat is elhangzott a képviselőcsoport ülésén. A kép­Kilencveiiötezer forint értékű társadalmi munka Tamásiban eszköz van. A beszámoló után számos kér- nagyobb az élőmunka-ráfordítás, dés hangzott el, amelyekre vá- Beszélt a ktsz-ek szolgáltatások- laszolva Kelemen Sándor elmon- kai kapcsolatos feladatairól, ame- y'Tnditvánvonták!' hogyha szövetkezetek továbbfejlesztésé érdekében rugalmasabban kell kezelni az értékhatárt, ami első­sorban az építőipari szövetkeze­teknél fontos. Nem szabad csök­kenteni az exporttermelést, mert számos szövetkezet külföldön is elismerést szerzett munkájával. Az adózással kapcsolatos kérdé­sekről a képviselők hangsúlyoz­ták, hogy a szövetkezeti tagok az adózásnál sem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a magánkisiparosok Már spkat írtunk arról, hogy a Tamási Községi Tanács milyen lelkesen fáradozik a község fej­lesztése érdekében. A minap is­mét olyan dolgot tapasztaltunk Tamásiban, amelyről érdemes megemlékezni. Kevés községben végeznek aránylag olyan sok tár­sadalmi munkát a tanács szerve­ző tevékenysége következtében, mint Tamásiban. Az 1961. évi, hozzávetőlegesen egymillió forin­tos községfejlesztési költségvetés­ben 100 000 forint értékű társa­dalmi munka is szerepelt. Most örömmel közöljük, hogy Tamási­ban nemcsak terveztek, hanem dolgoztak is. Eddig mintegy 95 000 forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság az il­letékesek igazolása alapján. A tavaszi hónapokban a fásí­tást. seKílétie 'az egész lakosság. Mintegy 16 000 csemetét ültettek el az utcákon és a határban lévő utak mentén. A község utcáit parkosították. A lakosság nem­csak elültette a sok virágot, dísz­növényt, hanem gondozza is azo­kat, Fiók-konzervüzem” Dunaföldváron Az idénymunkásokkal együtt jelenleg mintegy ezerötszázan dől goznak a Paksi Konzervgyárban, így pillanatnyilag a paksi gyár — létszámát tekintve — a me­gye legnagyobb ipari üzeme. Tart még a csűcsidény a gyárban, egyidőben folyik a paradicsom A megye legmodernebb filmszínháza A Tolna megyei Moziüzemi Válla­lat évente több százezer forintot fordít a megye filmszínházainak korszerűsítésére. Áprilisban kezd­ték meg a paksi mozi újjáépítését, és az elmúlt na­pokban már át Is adták rendelteté­sének Pakson a mozit, amely je­lenleg a megye legkorszerűbb filmszínháza. A ré gi épületet csaknem teljes egészében lebontották, helyé­be újat emeltek. Mintegy száz fé­rőhellyel bővült a mozi befogadóké­pessége, alkalmas szélesvásznú film vetítésére is. Tel­jesen új a gépi berendezés is, újak j kai cserélték ki a székeket. A falakat alul pozdorjalemez, felül műbőr borítja. A moziterem fűté­A kenyérgabona vetését 50 tér- f ^vegő behívással oldották meg, a fűtő és szellőző berendezés nyáron alkalmas a néző­.... ‘ ! *er hűtésére is. Hétszázezer forintba került a paksi mozi korszerűsítése, amellyel a paksiak s mai meloszovetkezet már elkezdte, de1 *-•*— ------ ------- ■ ■ ...................................- ’ ' a i gényeknek megfelelő, modern filmszínházat kaptak a paprika feldolgozása, a külön­böző gyümölcsbefőttek, pritarrün és az almabor gyártása. Nemcsak a helyszűke akadá­lyozza a termelés növelését a gyárban, hanem a létszámhiány is, ez tette szükségessé, hogy a gyáron, sőt a községen kívül is berendezzenek egy üzemet a gyár tehermentesítésére. Erre alkal­masnak bizonyult Dunaföldváron egy leállított sajtüzem, ahol a birs-feldolgozás előkészítő mun­kált szervezték meg. Dunaföld- vár azért is alkalmas erre a cél­ra, mert a gyár a község környé­kéről kapja a birsalma és a kör­te nagy részét és biztosítani tud­ják a szükséges munkaerőt is. Jelenleg két műszakban dolgo­zik mintegy ötven munkás a du- naföldvári részlegben, de a na­pokban már átállnak a három műszakos termelésre. Kedden ülést tart á megyei tanács vb. A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a szokásos munkarend szerint kedden, októ­ber 3-án, délelőtt fél 9 órai kez­dettel ülést tart. Dr. Tuska Pál vb. elnök jelentést terjeszt elő a fejadatkörben tett intézkedé­sekről a lejárt határidejű vb.- határozatok végrehajtásáról. Ez­után Lux Sándor, felvásárlási kirendeltségvezető jelentését vi­tatják meg az állat- és növény- felvásárlás helyzetéről, valamint 3 további feladatokról. A követ- • kezö napirendi pontban a pa- I naszügyek intézéséről tárgyalnak. Ezzel kapcsolatban dr. Lencsés Gyula, igazgatási osztályvezető terjeszt elő beszámolót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom