Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
1961. szeptember 10. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG * «• GYERMEKEKNEK *> IXjííoös a szeptember Eső nélküli, meleg nyár volt. Laci már éjféli álmát aludta, nem hallotta (Vagy mégis? Ki tudja!) hogy a szekrényben vitatkozni kezdtek a nyári ruhák, meg egy foltos, ócska esernyő. Az ernyő álmosan húzódott meg egy sarokban, nekitámaszkodva a szekrény oldalának, s a ruhák — egy fürdő- nadrág, egy atlétatrikó, meg egy rövid ujjú ing — vidáman lengedeztek egy karfára akasztva. Laci többi ruhája, a téli, őszi, s a tavaszi holmik épp nyári álmukat aludták, így nem szólhattak bele a vitatkozásba. Csak az esernyő, ő volt, aki sosem ajhatott el úgy istenigazából: nyáron is ébren kellett maradnia, hiszen sosem tudhatta senki, mikor üzen a Természet, hogy. „Ébredj esernyő, mert vendégségbe küldöm a Földre a Nyári Záport!” — Haha, látjátok ezt a száradó ócskaságot?! — gúnyolódott a fürdőnadrág, — már senkinek sem kell a szerencsétlen! Elmúlt június, július, de még augusztus is, s ő mégsem látott mást a nyárból, csak ezt az ócska szekrényoldalt. — Ne gúnyolódj fürdőnadrág, mert hűvös a szeptember, s az október még hűvösebb — válaszolta az ernyő. — Még fenyegetsz is, te na- potsoselátó?! Az én hátamon az élet ura, a Nap táncoltatja melengető sugarait, s te meg ? ... Árnyékunktól még az éjszakánál is feketébb leszel t — kacagott csúfondárosan a trikó. — Ne gúnyolódj atlétatrikó, mert hűvös a szeptember, s az október még hűvösebb ... A holdfény bevilágított az ablakon, s az ablak, aki megsajnálta a búsuló ernyőt, egy jószívű holdsugarat küldött felé, át a szekrény repedésén. De meglátta ezt a rövidujjú ing, s irigyen a repedés felé fordította hátát, hogy elvegye az ernyőre szivárgó fényt. — Látod, ha te is rövidujjú ing lennél, mint én. — gúnyolódott — nem kellene szüntelen itt kuporognod, s hallgatni a téli ruhák horkolását, hanem Laci hátára simulhatnál hófehéren, s bebarangolhatnád a napfényteli várost. Egy gerlepárról VQ-n a mi kis udvarunkban egy vadgerle-pár Korán reggel hallatják az éneküket már — Kedves hangjuk a reggelben jó messzire száll, azt búgják tán, milyen szép ez az idei nyár. A kelő Nap kerek arca szépen mosolyog ö js örül, hogy a gerlék milyen boldogok. Andrásfy András — Ne gúnyolódj rövidujjú ing mert hűvös a szeptember. S az október... — de be sem kellett fejeznie a mondatot, hirtelen valami szokatlan nyugtalanság támadt a szekrényben: — Jaj, de mélyen aludtam! — Mi történt pulóver koma, te is ébredezel? — Csak nem ősz van már, gyerekek? De jó, hogy nem kell már tovább aludnom — sóhajtozott a ballonkabát is, míg a nyári ruhák szemére egyre erősebben nehezedett az ősz, az álom. Ébredeztek az őszi holmik. még ásított egyet a sál, majd boldogan a kalucsnira pottyant, hogy felébressze őt is. — Szerbusz ernyő barátom' — kiáltott fel vidáman a kalucs ni, amint meglátta a sarokban esőtől-óvó társát, pedig az álmosságtól még csak az egyik szemét tudta kinyitni. — Szerbusz esernyő, szerbusz esernyő! -■— ujjongtak a többiek is, s a még megmaradt álmukat mind a nyári ruhákra szórták. — Jaj, nem akarok még aludni — sírt keservesen a fürdőnadrág. — Gyerekek, hátha jón a vénasszonyok nyara, még egy kicsit hadd maradjak ébren — könyörgött az atlétatrikó is, de a következő pillanatban már olyan súlyos álom nehezült szemükre, hogy a rövidujjú ing már meg sem tudott szólalni. Erre aztán olyan nagy hahota támadt, hogy hirtelen kitárult a szekrényajtó. Reggel volt. Az égen nehéz, fekete felhők úsztak, ajattuk hűvösen fújni kezdett a szél. Valaki fát vágott az udvaron, s a közeli zajra felébredt Laci is. — De furcsát álmodtam! Mint ha beszélgettek volna a szekrényben a ruhák — újságolta álmosan a szemeit dörzsölő k>s- hugának, aki szintén most ébredt fel époen. S mert nagyon kérlelte bátyját, az elmesélte neki elejétől végig az álmot. S a kislány elmondta a szomszéd kisfiúnak, a szomszéd kisfiú meg a barátjának, és végül már az egész körnvék ismerte az esernyő és a nyári ruhák történetét. Tetszett mindenkinek és bár tudták, hogy csak álom az egész ha valaki gúnyolódott társával — „Olyan vagy, mint az atlétatrikó, a fürdőnadrág és a rövidujjú ing” — válaszolták neki. s az bizony... ilyenkor nagyon elszégyellte magát. Bősz Jenő A FURFANGOS CSIZMADIA GEORGIÁI MESE Élt egyszer egy szegény csizmadia, aki szegénysége ellenére is mindig vidám, jókedvű volt. Egyszer, a birodalom fejedelme álruhában járta az országot és elvetődött hozzá is. A csizmadia meghívta őt asztalához, vacsorára. Vacsora közben megkérdezte tőle a fejedelem: — Talán gazdag ember vagy, hogy ilyen vidáman eszel, iszol? — Szegény ember vagyok én, testvér! — válaszolt a csizmadia. — De szeretek dolgozni, s amit nappal keresek, azt este a családommal elköltőm. A fejedelem elhatározta, hogy megtréfálja a csizmadiát. Elrendelte, hogy másnap az üzleteket nem szabad kinyitni. A csizmadia sem nyithatta ki üzletét, kiment hát az utcára, vizet hordott, fát vágott, segített szomszédainak, így is megkereste a napi kenyerét. A fejedelem meghallotta, mit csinált a csizmadia. Magához hívatta és megbízta, hogy álljon őrt a palota kapujában. A csizmadia szomorúan ment haza és mesélte a feleségének, mi történt. De aztán eszébe jutott valami. Másnap, amikor ismét őrségre kellett mennie, elvitte kardját egy kereskedő ismerőséhez, eladta neki, ő pedig faragott egy kardot fából és azt dugta a hüvelybe. A j fejedelem ismét ellátogatott álruhában a csizmadiához. — Mit búsulsz barátom? — kérdezte tőle. — A fejedelem őrségre állított, én pedig egész nap nem kerestem semmit. De megfizet érte! Nézd csak... eladtam az igazi kardot, és fakardot csináltam helyette! A fejedelem jóízűt mosolygott magában, és másnap, amikor a csizmadia ismét őrségen állott, úgy tett, mintha rettenetesen haragudna egyik szolgájára, és megparancsolta a csizmadiának, üsse le kardjával a szolga fejét. — Felséges uram, kegyelmezz ennek a szolgádnak, biztosan csak tévedett! — Nincs kegyelem — kiáltott a fejedelem. A csizmadia nagyot fohászkodott és így szólt: — Ha mégis ennek a szerencsétlennek lenne igaza, változzon át a kardom fakarddá! — Ezzel kirántotta a fakardot a hüvelyből. A fejedelemnek nagyon megtetszett a leleményes csizmadia és gazdagon megjutalmazta. Fordította: Antalfy István LOVAGOK KORÁBAN Törd a fejed! •— Rudolf, a kovács hazaküldte az új nadrágodat» A legutóbbi »Törd a fejed!« rejtvényünk megfejtései: 1. Féltékeny. 2. Legfeljebb. Tudjátok-e ? 1. Él még az izzólámpa feltalálója? 2. Ki volt az első magyar király? 3. Melyik a legnagyobb magyar tó? A legutóbbi »Tudjátok-e?« kérdések megfejtései: 1. Gulliver. 2. Duna, 3. Róka. Milyen az a napalmbomisa? A kislány tizennégy éves lehet. Széparcú, kreolbőrű. Frizurája divatos, rövidrenyirt. Szlaczky Áginak hívják ... A fiú hasonlókorú. Izmos, erős kölyök, Bozsó Laci. Együtt lépnek be a terembe. Szomszédok talán ... vagy rokonok ... vagy talán a fiatal szivükben bimbózó szerelem köti őket egymáshoz? Nem tudom, nem kérdeztem tőlük. Csupán ők kérdeztek, és én válaszoltam. Jöttek a légoltalmi kiállításra és megálltak egy napalmbom bútól összeégetett, roncsolt kéz viaszmása mellett. Olvassák a szöveget. Nem értik. Hozzám fordulnak. — Tessék mondani, milyen az a napalmbomba?. — A legszörnyübb hatású gyújtóbomba, amelynek gyuj- tóanyaga aluminiumszappannal kocsonyásított benzin — magyarázom, és ők figyelmesen komoly arccal hallgatnak. — Ezt használták az amerikaiak Koreában, és legutóbb a franciák Bizertában ... — Irtózatos lehet — mondja a kislány halkan, és elborzadva nézi a másik kezet, amelyet elcsúfított, hegessé tett az égás gyógyult helye. Ági finom arcbőrét nézem, Laci izmps kezét. Hány és hány hasonló korú gyermek él a világon, akik már testükön hordják a napalmbomba irtózatos he geit. És hány japán gyermek van, aki a tizenhat évvel ezelőtt ledobott atombomba sugárhatásának pusztító kórjával fertőzött. Járjuk végig a termet, s ők kérdezősködnek, hol erről, hol arról. Nem tudják, mi a háború, de már fel tudják fogni, hiszen nem is annyira gyerekek. Nézik az atombomba pusztító hatását bemutató tablókat.1 — Az atombomba energiája: 50 százalékban lökő, 35 százalékban hő, 5 százalékban kezdeti sugár, 10 . százalékban' maradandó sugárhatás. A lökőhatás sugara 3200 méter, a hőhatásé 3000, a sugárhatásé 2700 méter. A hidrogénbomba lökőhatása 3,7-szerese, hőhatása 7,1-szerese az atombombáénak — olvassák. És mi az, hogy a hidrogén- bomba töltete egymillió TN? — kérdezik. — Azt jelenti, hogy a hidrogénbomba hatása egymillió tonna hagyományos _ robbanóanyagnak — trotilnak, trinit- rotoluolnak — felel meg — válaszolom. Komolyan bólintanak. Atombomba, hidrogénbomba, hagyományos robbanóanyag — csak sejtik a -fogalmakat, de nem értik teljesen. Érdekli őket mégis. Mai fiatalok, akik mindent tudni akarnak, hiszen még az élet kezdetét járják. Én pedig magyarázok nekik a háborúról, még ha nem értik is teljesen, mit jelent, de tudják meg, mi az. Tudják meg, és segítsenek majd, hogy végleg kitöröltük minden nép szótárából ezt a szót: háború. Nézem őket; milyen fiatalok. Ilyen idős voltam, amikor fejem felett elviharzott a háború. Ök ne tudják meg soha, legyen az ő életük, — f s a miénk is — nyugodt, l kés, szenvedésnélküli. Megilletődötten mennek el a kiállításról. Látszik rajtuk, hogy tanultak. ÍJokat tanultak a néhány perces szemlélődés alatt... Bognár István Öt alkalommal okoztak tüzet gyermekek az elmúlt hónapban A tűzoltóságtól nyert értesülésünk szerint az elmúlt hónapban Tolna megye területén 14 tűzeset volt. Szabálytalan tüzelésből eredően három, eldobott cigarettavégből kettő, kéménybe épített gerendától és traktorszikrától ugyan csak két-két esetben keletkezett tűz. Gyermekjátékból eredően öt alkalommal keletkezett tűz. Közülük a legielentősebb Szekszár- don, a Baka utcában volt, ahol három gazda portája égett le. A lengyeli termelőszövetkezet szalmakazla eldobott cigarettavégtől gyulladt meg és égett le. Ebben a hónapban eddig számos avar- tűzhöz kellett kivonulni a tűzoltóknak. Ebben a hónapban a keletkezett tűzesetek közül a legjelentősebb Zombán volt, szeptember 4-én, éjjel 23 órakor. Szén gyulladt meg öngyulladás következtében. A tűz tovaterjedt, leégett egy 40 méter hosszú épület tetőzete. Tegnap Belecskára hívták a tűzoltókat, szalmakazal és juh- hodálynál keletkezett tűz oltásához. A tűzről részletes jelentést még nem kaptunk. Szeptember 16-án sár a Csörge Az idén sokkalta nagyobb forgalma volt a Csörge tónak, mint az előző években. A kánikulában nem csupán a sok száz szekszárdi látogatta, hanem a környékbeliek is. Most, hogy a nyár végére értünk, a Csörge strandja, vendéglője is bezár. A zárás szeptember 16-án, szombaton lesz, illetve vasárnap reggel, mert szombaton egész éjjel szórakozhatnak még a vendégek, s a vendéglőben egész éjjel főzik a halászlét. A zárás után az edzett fürdőzők jó időben továbbra is strandolhatnak, fü-‘ rödhetnek — ráadásul ingyen.
