Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1061. szeptember 16» Közlemény a Roman Mépközíaisaság párt- és kormányküldöttségének s Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) osztás állandó mélyítése új együttműködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormánybizottság a gaz­dasági építés meggyorsítása ér­dekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizsgál­ja ezeket a lehetőségeket a ter­melés különböző ágaiban való együttműködés kiszélesítése cél­jából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos cserekapcsolatok kiszélesedtek. A látogatás idején új kulturá­lis ' egyezményt, valamint a atom­energia békés célokra történő fel- használása terén való együttmű­ködésről szóló megállapodást ír­tak alá és elhatározták, hogy víz­ügyi egyezményt kötnék a két or­szág között. A két küldöttség különös figye­lemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdé­seit. A küldöttségek megerősítet­ték a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormá­nyának elhatározása az. hogy a jö vőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és következetesen harcol valameny- nyi vitás nemzetközi kérdés tár­gyalások útján történő megoldá­sáért. Mindkét ország teljes egé­szében támogatja a Szovjet­uniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kez­deményezését és intézkedéseit. Kifejezik szilárd meggyőződésü­ket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világhá­ború elkerülhető. Amíg a szocia­lista tábor országai erőfeszítése­ket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világháborús tűzfészkeknek fel­számolásáért, a nemzetközi poli­tikában az egyetértés és az eny­hülés légkörének a megteremté­séért, addig az imperialista hatal­mak vezető körei fokozzák a ka­tonai előkészületeket és háborús hisztériát szítanak. Az imperializmus agresszív ter­veinek megvalósításában fő he­lyet foglal el Nyugat-Németor- szág, amely külpolitikai céljának a második világháború után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristákat az Amerikai Egye­sült Államok és a többi NATO- hatalmak ösztönzik és támogat­ják, élénk tevékenységet fejtenek ki a Bundeswehrnek legújabb tí­pusú fegyverekkel történő felsze­reléséért, beleértve a rakétákat is. Nyugat-Berlint a Német Demok­ratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló provokációk és felforgató tevé­kenység központjává építették ki. A magyar és a román nép ha­tározottan elítéli a Német Szövet­ségi Köztársaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztár­saság kormánya és a Román Nép- köztársaság kormánya úgy tekin­ti, hogy Európa és az egész világ né­peinek békéje és biztonsága érdekében szükséges a német békeszerződés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat-Berlin problémájának megoldása oly módon, hogy szabad demilitarizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyozza, hogy a második világháború ma­radványainak felszámolása aSzov jetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatainak alapján a meglévő két német állam kö­zötti közlekedés és együttműkö­dés legjobb feltételeit teremtené meg, s biztosítaná mind Német­ország, mind valamennyi európai állam békés fejlődésének feltéte­leit. Ha a nyugati hatalmak tovább­ra is kitérnek a német békeszer­ződés megkötése elől, akkor a Magyar Népköztársaság és a Ro­mán Népköztársaság, a többi ér­dekelt országokkal együtt még ebben az évben aláírja a béke­szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ahogyan azt a varsói szerződésben részt vevő or­szágok kommunista és munkás­pártjai első titkárainak tanácsko­zásáról szóló közlemény megálla­pította. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának és népének a varsói szer­ződés tagállamai javaslatainak alapján hozott intézkedéseit. A nyugati hatalmak, amelyek rendszeresen elutasítják a szocia­lista országok békés kezdeménye­zéseit, válaszképpen a Szovjet­uniónak és a Német Demokrati­kus Köztársaságnak a német bé­keszerződés megkötésére vonatko­zó javaslataira, provokációs tevé­kenységükkel veszélyeztetik a szo­cialista tábor és valamennyi nép biztonságát. Ez a helyzet a szo­cialista országoktól különös éber­séget és megfelelő intézkedések megtételét követeli meg. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége teljes egészében támogatja a szovjet kormánynak a nuk­leáris fegyverekkel való kísér­leti robbantásokra vonatkozó határozatát. Ennek az intézkedésnek az a cél­ja. hogy megelőzze azt a kataszt­rófát, amellyel a béke és a civili­záció ellenségei fenyegetik az em­beriséget. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a varsói szerződés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a szocialista tábor vé­delmi képességének állandó erősí­téséhez és a többi szocialista ország gal együtt továbbra is erőfeszíté­seket tesz, hogy megegyezés jöj­jön létre az általános és teljes le­szerelés megvalósításáról a Szov­jetunió építő és ésszerű javaslatai alapján, amelyek széles nemzet­közi elismerésnek örvendenek. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége és a Ro­mán Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége úgy véli, hogy a különböző társadalmi—gazdasági rendszerhez tartozó államok kö­zött regionális viszonylatban lét­rehozandó egyezmények kedvező­en befolyásolnák a nemzetközi légkört. Ä balkáni—adriai térség béke-, atommentes és rakétafegy­ver nélküli övezetté történő át­alakítása annál is inkább idősze­rű, mivel a NATO-ban részt vevő egyes országok a világnak ezen a részén tömegpusztító fegyverek­kel felszerelt katonai támaszpon­tokat létesítenek. A Magyar Népköztársaság kor­mánya újra kifejezi teljes egyet­értését a Román Népköztársaság kormányának a balkáni együtt­működés fejlesztésére vonatkozó javaslataival. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság es a Román Népköztársaság bé­kés építésében elért eredményei és a nemzetközi életben betöltött tevékeny szerepe a két ország te­kintélyének állandó növekedését eredményezi az egész világon. A .magyar és a román nép üdvözli a nemzeti felszaba­dító mozgalmak sikereit és kötelességének tekinti, hogy támogassa azokat a népeket, amelyek harcolnak a gyarmato­sítás ellen, a szabadság, a nem­zeti függetlenség kivívásáért és megvédéséért. A gyarmattartó hatalmak mesterkedései, hogy rabságban tartsák ezeket a né­peket, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének tizen­ötödik ülésszakán a gyarmati or­szágok és népek függetlenségé­nek megadásáról elfogadott nyi­latkozat megsértését jelentik A két fél mély együttérzéséről és teljes támogatásáról biztosítja Kongó, Algéria, Laosz, Tunézia, Angola népeit és valamennyi né­pet, amelyek hősiesen harcolnak az imperializmus ellen, a sza­badságért és jobb életért. Ki­nyilvánítják a magyar és a ro­mán nép teljes szolidaritását a kubai népnek a nemzeti függet­lenségéért és forradalmi vívmá­nyai megszilárdításáért vívott hősi harcával. A két küldöttség meggyőződé­sét fejezi ki, hogy a nagy szocialista tábor, va­lamennyi bókeszereíó állam, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító moz­galom és az összes békesze­rető erők együttes erőfeszí­tésükkel képesek meghiúsí­tani az agresszív imperialista terveket és a béke ügye győzni fog. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Román Munkáspárt képviselői a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két testvérpárt tevékeny­ségéről, véleménycserét folytat­tak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. Mindkét küldöttség megálla­pítja, hogy a nemzetközi helyzet egész jelenlegi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommu­nista és munkáspártok képvise­lői 1960. novemberi moszkvai ta­nácskozásainak következtetéseit és úgy véli, hogy a szocializ­musért és kommunizmusért foly­tatott harcban az új győzelmek elérésének záloga a szocialista országok közösségének, a világ kommunista mozgalmának meg­bonthatatlan összefogása és a marxizmus—leninizmus iránti hű­ség. A moszkvai tanácskozás nyi­latkozatában foglalt program- szerű tételektől vezérelve mind­két párt a jövőben is harcol a szocialista tábor országai, a kom­munista és munkáspártok egy­ségének erősítéséért, a revizio- nizmus-, a szektásság és a dog- matizmus valamennyi megnyil­vánulása ellen, valamint a pro­letár-internacionalizmus magasz­tos elveitől való mindennemű eltérés ellen. A két párt képviselői hangsú­lyozzák a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának a világ kommu­nista mozgalma élcsapatának óriási hozzájárulását a marxiz­mus—leninizmus elméletének fej­lesztéséhez és a szocialista or­szágok számára nyújtott sok­oldalú internacionalista segítsé­gének különös jelentőségét. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak új programtervezete, amely a párt XXII. kongresszusán ke­rül megvitatásra, megmutatja valamennyi »ép­nek a kommunista társada­lom csodálatos távlatait, az emberiség legnagyobb esz­méjét. Az alkotó marxizmus—leniniz­mus ezen jelentős dokumentuma új, hatalmas fegyvert jelent a szocializmust építő népek kezé­ben és valamennyi testvérpárt kezében, amely a béke és szocia­lizmus ügyének győzelméért harcol az egész világon. A küldöttségek megállapítot­ták, hogy a két testvérpárt kö­zött szélesedtek a pártmunkata­pasztalatait kölcsönösen tanul­mányozó küldöttségcserék és el­határozták, hogy a jövőben is továbbfejlesztik együttműködé­süket és az internacionalizmus elvein, a magyar és a román nép közötti megbonthatatlan barát­ságon alapuló testvéri kapcsola­tokat A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Ma­gyar Népköztársaságban tett lá­togatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcso­latok állandó erősödéséhez és fejlődéséhez, a hatalmas szocia­lista tábor egységének és össze- forrottságának megszilárdításá­hoz a világbéke megerősítéséhez. Kelt, Budapesten az 1961. évi szeptember hó 7. napján. Hruscsov beszéde a szovjet—indiai barátsági nagygyűlésen a jelenlegi nem­zetközi élet legfontosabb kér­déseivel foglalkozott. A legna­gyobb figyelmet a szovjet mi­niszterelnöknek az a javaslata keltette, hogy elérkezett mind­két Németország ENSZ-be Va­ló felvételének az ideje. Hrus­csov azt mondotta, a béke szempontjából hasznos lenne, ha a két Németország az Egye­sült Nemzetek Szervezete tag­jává válhatna, majd a német kérdésről beszélt. A nyugati hatalmak a német békeszerző­dés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatokra fokozott katonai előkészületekkel és közvetlen fenyegetésekkel vá­laszoltak. Ugyanakkor Hrus­csov utalt arra is, hogy nyuga­ton sokszor emlegetik a tár­gyalások szükségességét. Ha ez — mondotta Hruscsov — a nyugati hatalmak valódi szán­dékait tükrözi, ha ők érdemi tárgyalásokra hajlandók, akkor a szovjet kormány ezt öröm­mel üdvözli. A szovjet kormányfő kitért a nukleáris kísérletekre, majd az általános és teljes leszerelésről szólva hangsúlyozta: Ha a nyu­gati hatalmak elfogadják az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatot, ha el­fogadják a nemzetközi ellen­őrzés vétójog nélkül, mindenre kiterjedő rendszerét, minden sarok és minden zúg szabad ellenőrzésének biztosításában, hogv egyetlen ország se tudjon titokban fegyvereket gyártani és erőt gyűjteni a támadáshoz, akkor az általános és teljes le­szerelés problémája az összes népek érdekeinek megfelelően* megoldódik. Részletesen szólt a szovjet kormányfő a szovjet—amerikai kapcsolatokról is. Megállapí­totta, ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió között barát­ságos kapcsolatok lennének, aligha sikerülne bárkinek is megrontani a nemzetközi hely­zetet. Majd hozzátette: meg le-, hét tisztítani az utat, a szovjet —amerikai baráti kapcsolatok előtt. Természetesen azt, hogy ez az út megtisztuljon, a nyugati hatalmaknak tettekkel kell elő­segíteniük. A Szovjetunió több­ször hangoztatta tárgyalási készségét és azt az eltökéltsé­gét, hogy elősegítse a nemzet-' közi feszültség enyhítését. Ez­zel kapcsolatban számos konk- - rét javaslatot is tett. A nyu­gati hatalmak azonban követ­kezetesen kitértek e javaslatok elől, most pedig, amikor fel­merül a berlini kérdés rende­zésének elodázhatatlan szüksé­gessége, olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek csak elmérgesítették a nemzetközi helyzetet. Ha a nyugati hatal­mak nemcsak szavakban, ha­nem tettekben is készek £> megegyezésre, valóban rendez­ni lehet a szovjet—amerikai kapcsolatokat, s ez nemcsak a régóta húzódó német-kérdés megoldását jelentené, hanem azt is, amit Hruscsov úgy fe­jezett ki, hogy ilyen körülmé­nyek között aligha sikerülne bárkinek is megrontani a nem­zetközi helyzetet. Merényletet kíséreltek meg de Ganlle ellen Párizs (MTI). A párizsi elnöki palota hivatalos közleményében jelentette be, hogy pénteken este sikertelen bombamerényletet kö­vettek el de Gaulle köztársasági elnök ellen. A közlemény szerint a Colom- bey-les-Deux-Eglises (de Gaulle vidéki szállása) felé vezető úton gyúlékony anyagot és ehhez csat­lakozó robbanó töltetet helyeztek el. De Gaulle kocsija 22 óra kö­rül érkezett a helyszínre, a gyú­lékony anyag tüzet fogott, rob­banás azonban nem történt. Sem az elnök, sem pedig kísérete nem sérült meg. A helyszínre kivezé­nyelt csendőrség négy kilogramm robbanóanyagot talált. A termelőszövetkezetekben teljes lendülettel folyik a kapás­növények termésének betakarítása A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának szokásos hétvégi jelentése tükrözi, hogy megyénk közös gazdaságaiban teljes len­dülettel folyik a kapásnövények betakarítása, a silózás, valamint az őszi kalászosgabona-vetés ta­lajelőkészítése. Szeptember 9-ig a termelőszövetkezetek 232 hold­ról betakarították a cukorrépát, közel ezer holdról a napraforgót és fölszedték a burgonya 36,4 százalékát. A nagy szárazság ellenére jó ütemben folyik az őszi gabonák talajelőkészítése. A mezőgazda- sági osztály jelentése szerint ed­dig 34 808 holdnyi területet ké­szítettek elő az őszi gabonák ve­téséhez. Az őszi kalászosok vetése ez idő szerint csak szórványosan fo­lyik. Főleg a repcét, az őszi ta­karmánykeveréket és különböző aprómagvakat vetnek a közös gazdaságokban. De amint érte­sültünk a paksi járás homoko­sabb területén megkezdték a ke­nyérgabona vetését is. Megvolt a próbaszüret. Kádár János, a Magyar Szó- Gheorghe Gheorghiu-Dej, a cialista Munkáspárt Központi Bi- Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a ma- zottságának első titkára, a Ro- gyar forradalmi munkás-paraszt mán Népköztársaság Allamtaná- kormány államminisztere, — • esának elnöke. KÉT HÉT MÚLVA SZEDIK A SZŐLŐT A SZEKSZÁRDI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN A Szekszárdi Állami Gazda­ságban az idén jóval nagyobb területről szüretelnek, mint ta­valy. A csaknem 500 hold új te­lepítésből 120 holdon már ter­mőre fordult a szőlő, s így ösz- szesen 200 holdról szüretelhet­nek az idén. Az elmúlt napokban megtar­tották a próbaszüretet is, amely jó termést ígér. A különböző szőlőfajták már most 18—20 fo­kos mustot adtak, s így sokkal jobb minőségű borra lehet szá­mítani, mint az elmúlt években. Ugyanakkor a mennyiséggel sem lesz baj, mert holdanként 25— 30 mázsa körül lesz a termés, s összesen 5000 mázsa szőlőt vár­nak a Szekszárdi Állami Gazda­ságban. A szekszárdi borkombinát csak a jövő évben készül el, az állami gazdaság azonban — bár több helyen kell az idén még a sző- lőfeldogozást végezni — olyan korszerű gépeket kapott, hogy az 5000 mázsa szőlő feldolgozásához elegendő lesz Őt ember. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom