Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

-1981. szc-ptcmbcr 7.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

3

A vállalati bérszabályzatok előkészítő munkálatainak tapasztalatai

a Tolna megvet élelmiszeripari üzemekben

A Tolna megyei élelmiszeripari üzemekben az elmúlt hetekben a szakszervezeti bizottságok, a gaz- daságvezetők a bérszabályzatok készítésével foglalkoztak. Az 1040/1961. számú élelmiszeripari miniszter és ÉDOSZ elnökségi utasítás értelmében a munkálatok a dolgozók bevonásával, véleményüknek meghallgatásával készültek. A szakszervezeti bizottságok, a felsőbb gazdasági szervek, a tej, konzerv és állatforgalmi iparigazgatóságok megadtak minden segítséget, bár helyenként a rendelet helyes és gyors végrehajtását bürokrácia akadályozta. A konzerviparban például három határidőt is adtak, háromszor módosították a már elkészített üzemi bérszabályzatot. Az állatforgalmi igazgatóság is indokolatlanul hosszabbította meg a határidőt.

Az üzemi bérszabályzatok kidolgozásának egyik fontos tapasztalata volt, hogy a vállalatoknál nem tanulmányozták át megfelelően a fentebb említett utasítást, s így csak hét vállalat készítette el a bérszabályzatot. A szakszervezet több alkalommal ellenőrizte az üzemekben folyó munkát, megállapította, hogy üzemi tanácsülésen egyedül csak a

Bonyhádi Sütőipari Vállalatnál tárgyalták meg a nyers szabályzatot, a többi vállalatnál ; különböző, részben elfogadható'' indokokkal magyarázták ennek hiányát. Egyedül a Paksi Kónzerv- gyár esetében indokolt ennek elmaradása, hisz ott a többszöri módosítás ezt lehetetlenné tette.

A vállalati bérszabályzatok elkészítésében részt vettek a dolgozók is, de arról nem tájékoztatták például az ÉDOSZ •; megyei bizottságot, hogy a kész bérszabályzatot hogyan ismertetik a dolgozókkal, véleményüket miként valósítják meg. Több vállalatnál hiányzik a bérszabályzatból az a rész, mely a dolgozók bérpanaszának és reklamációjának elintézésével foglalkozik. Nem foglalkozik a bérszabályzat a fiatalkorú dolgozók foglalkoztatásainak szabályzatával, védőételek, védőitalok, munkaruhák, védőruhák kérdésével. Különösen vonatkozik ez a sütőipari vállalatok bérszabályzatára. Hiányos több bérszabályzat hatályba lépésének rendelkezése, a bérszabályzat megváltoztatásának módja.

Az ÉDOSZ Tolna megyei Bizottsága a Tamási Sütőipari Vállalat bérszabályzatát nem fogadta el, átdolgozásra visszaadta a vállalatnak.

A Tolna megyei vállalatoknál,

bár nagy gondot fordítottak a bérszabályzatok elkészítésére, nem kezelték azt súlyának megfelelően. Ezekben a napokban, ha késve is, de folyik a munka, hogy mielőbb a dolgozók tudomására hozzák az elkészített bér- szabályzatokat. Az üzemekben működő szakszervezeti bizottságok segítik, szorgalmazzák a bérszabályzatok elkészítését, így remélhető, hogy mielőbb a dolgozók tudomására hozható állapotban lesz.

Az ÉDOSZ megyebizottsága, bár elsőnek fogott a szakmai elnökségek közül e kérdés megtárgyalásához, mégis késett, mert az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, ha korábban az ügy fontosságának megfelelően napirendre tűzik a vállalati bérsza* bályzás kidolgozását, sok hiba, nézeteltérés elkerülhető lett volna.

A bérszabályzatok néhány hét múlva elkészülnek. Fontos az, hogy ekkor megismertessék a dolgozókkal, és a vállalat alapokmányát mind a két részről betartsák.

Régiségek nyomában Tengelic környékén

A tengelici Zsámboki Fábián levele hívta fel rá ismételten a figyelmet. Ismételten, mert nem újkeletű dologról van szó, még- csak nem is olyanról, amiről ez- idáig szó nem tétetett. Beszéltünk róla, tettek is egy, s mást annak érdekében, hogy az értékeket felkutassák és összegyűjt- sék, de nem árt ismét emlékeztetni rá, mi vei. példák igazolják, van még felgyűjteni való. De e hosszadalmas bevezető után térjünk a tárgyra.

Tengelic körül kilenc kastély található. A kilenc kastélyban a homoki mágnások laktak egykoron. Különböző emberek, ki okosabb, műveltebb, ki ostobább — sajnos ez utóbbiakból volt a több —, de szinte valamennyi kastély bővelkedett egykoron olyan értékekben, amelyeket az utókor fel tudna használni a múlt alaposabb megismerésére.

A felszabadulást követő időkben sok ilyen érték elkallódott, eltűnt, hozzáférhetetlenné vált. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy a felszabadult nép ki- ebrudalta jogtalanul bitorolt földjéről és kastélyából azelőtti urát, hanem azért már kár, hogy kísérőjelenségként a kastélyok könyv- és sokszor képtárai is szőrén, szálán eltűntek. Nem valamiféle olyan kincsekről van itt •

Ez a három szám azt jelenti, hogy Nagydorogon, a művelődési ház befogadóképessége hivatalosan 240, esetleg 300, de a Déryné Színház legutóbbi előadását négyszázan tekintették meg.

A termelőszövetkezet vezetőségétől indult az ötlet, hogy jó lenne, ha a Déryné Színház mai tárgyú, paraszti darabot mutatna be a községben. Ezt a kívánságot elmondották a művelődési otthon igazgatójának, és megtoldották azzal is, hogy a bevételt biztosítja a szövetkezet. Az igazgató továbbította a szövetkezet kérését a színház szervezőjének.

Létre is jött az egyezség a színház és a termelőszövetkezet között; a szociális—kulturális alapból négyezer forintot fizetett a szövetkezet, s a jegyeket szétosztották a tagok közt, jutalomképpen. A legiobban dolgozó tagok kapták a legjobb helyeket.

A színház Darvas József, Hajnali tűz című darabját mutatta be. Az előadáson résztvevő négyszáz ember közt nagyon sokan

szó, amelyek ma pénzért értékesíthetők, nem is akarjuk hibáztatni, bűnösnek kikiáltani azt az egykori cselédet, aki a szerzés vágyától hajtva, hóna alá csapott egynémely könyveket. Nem erről van szó, hanem arról, hogy ma már, amikor a dolgozó nép birtokába vette az ismeret- szerzés jogát, amikor már megérett benne a vágy, megismerni az önmaga, csinálta történelmet, kutassuk fel a megismerés tárgyi eszközeit, dokumentumait is.

Zsámboki Fábián így mondta, amikor maga elé mutatott az asz talra, arra a két újságra, amelyhez a véletlen folytán jutott:

— Itt van, ez a Pesti Hírlap 1841. július 21.-i száma. Emez meg Kossuth Hírlapja, 1848. november 21.-érői. Nagyon is prózai módon jutottam hozzájuk. Mesterségbeli munkám díja fejében húst hozott valaki az egykori Benyovszky-féle pusztáról. S más híjján ezekbe az újságokba csomagolta. Én meg eltettem őket. Ezt azért írtam rá — mutat az írásra, mely szerint »Hégi újság, el nem dobható, meg kell őrizni« —, beteg voltam egyszer, s tudj isten mi történik, nehogy eldobja, vagy eltüzelje valaki. Olvasgatom őket, s ha egyszer Szekszárdon járok, beadom a

voltak, akik még soha nem láttak színházi előadást, de mégis nagy sikere volt a darabnak. Sikere volt, hiszen az emberek saját életüket látták a színpadon, saját életük tükörképét. De elmondták a véleményüket is.

— Így volt nálunk is...

— így kínlódtunk a szervezés alatt, így emésztett bennünket is a választás...

Igaznak látták, mert bár kijárták már a szövetkezeti gazdálkodás első osztályát, mégis vannak, akik felsóhajtanak néha, akár a színműbeli középparaszt:

— Ha még a lovam befoghatnám...

És hogy milyen benyomást teremtett a nagydorogi tsz-tagok közt a színház művészeinek játéka? Nagyon hűen kifejezik az utólagos vélemények:

— Máskor is szervezzenek ilyen előadást.

— Máskor is mutassanak be ilyen darabokat, hiszen való magunkra, hibáinkra, erényeinkre ismerünk benne.

múzeumba, vagy a levéltárba. Hát ha tudják valamire használni.

A két újság nem különlegesség, noha a levéltár köszönettel fogadja majd őket, de azt is elmondta Zsámboki Fábián, hogy sok hasonló, régi újság, könyv volt a környező kilenc kastélyban, s egy részük még ma is megvan. Éppen ezért, érdemes lenne felkutatni. Nem valamiféle számonkérésre gondolunk itt, hiszen a puszták lakói ma már a műveltség birtokában, maguk is látják, hogy jobb helyen lennének az ilyesmik a múzeumban, vagy a levéltárban, mint náluk, hiszen az egyes ember számára mindez végeredményben értéktelen holmi, a köz számára ugyanakkor érték, a múlt alaposabb megismerhetésére.

Egy kissé felhívásnak is szám tűk ezt az írást, irányítsuk rá a még fellelhető dolgokra a figyelmet, a hivatalos szervek figyelmét, s azokét, akiknek a tenge- lic-környéki pusztákon régiségek vannak birtokukban.

L. Gy.

___Apróhirdetés ek

A

z apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számit.

Eladó 1200 négyszögöl szőlő. Érdeklődni lehet a kiadóban. (36)

Fényképésznő, fiatal összmun- kás állást változtatna. »Fényképésznő« jeligére, bajai hirdetőbe. (22)

Bélyeggyűjteményt, összeállítást vásárolok. Hiánylistára magyart szállítok. Átvétel után fizetendő. Bélyegkereskedés, Szeged, Kelemen utca. (160)

Azonnali belépéssel nagy gyakorlattal rendelkező villanymotor- szerelőt felvesz a Biritó-pusztai Állami Gazdaság. Fizetés megegyezés szerint. (27)

Eladó Decsi-hegyen 1300 öles, kitűnő állapotban lévő fiatal szőlő, 150 öles gyümölcsössel, esetleg felszereléssel és terméssel, tanya, istálló, hajópadlós szoba, konyha. — Autóbusz-megállónál. Érdeklődni: dr. Schmidt László, Szekszárd, Széchenyi v. 57. (31)

240 — 300 — 400

Párizsi diákcsíny

Az egyik montmartrei rendőrőrs falán márványtábla függ, amelynek felirata a következő: »Ebben a házban lakott Vincent Van Gogh, 1886. júniusától, 1888 februárjáig.«

Ebből persze nem az következik, hogy a világhírű festő valaha is a párizsi rendőrőrs lakója 5 volt. Az eset a következőképpen történt: a rendőrök az elmúlt napok egyikén megállitottak két diákot, akik ezt a márványtáblát cipelték. Mivel inkább a vörösbor, és nem annyira a képzőművészet iránti rajongás látszott meg rajtuk, ezért a rendőrök bekísérték őket, és másnap, amikor kialudták mámorukat, dezték, hogy honnan táblát. Egyikük sem

rá, hogy pontosan melyik montmartrei házról szerelték le. A rendőrök kíséretében házról ,ház- ra jártak a párizsi festők híres negyedében, míg végre a Rue Leple 45. szám alatt egy meglehetősen düledezö ház falán meglátták a leszerelt márványtábla nyomát.

A probléma még csak most kezdődött igazán. Kinek a költségére szereljék vissza az emléktáblát? A diákoknak természetesen egy vasuk sem volt, a ház tulajdonosa pedig vidéken tartózkodott. A rendőrség kijelentette, hogy a városi hatóságoknak ilyesmire nincsen pénzük. Így esett, hogy Van Gogh emléktáblája máig is a rendőrőrs falát díszíti.

megkér- szedték a emlékezett

IVWWWOWVW

— Három utca villamosítását

fejezték be a hét elején Nagydorogon. Villamosították a Kaj- dacsi és a Vasút utcát, valamint bővítették a hálózatot a Sár- szentlőrinci utcában. A villany- hálózat bővítésére 140 000 forintot fordított a tanács.

— A Dombóvári Vasipari Ktsz

az elmúlt 3 évben az évvégi nyereségrészesedésből a dolgozóknak közvetlenül 333 ezer forint összeget fizetett ki.

— Óriás-szálloda Spanyolországban. A legnagyobb Hilton- szálloda a Földközi-tenger melletti spanyol Lloret del Mar partjain épül. A tervek szerint a szállodának ezer szobája, s számtalan egyéb korszerű létesítmény mellett önálló színháza, mozija, több úszómedencéje és saját helikopter-állomása is lesz.

— A bonyhádi járási művelődési ház bábszínháza szeptember 24-én A kispásztor című bábjátékot mutatja be.

— A tervek szerint október 20- ig teljesíti őszi vetéstervét a györei Petőfi Termelőszövetkezet

— Hemingway hagyatéka. Megkezdődött New York-ban az el- húnyt Ernest Hemingway hagyatéki tárgyalása. Kézzel írott végrendeletében az író a következőket jegyzi meg: »Szándékosan nem végrendelkezem gyermekeim javára, mivel teljes bizalommal vagyok szeretett feleségem, Mary iránt, aki minden bizonnyal utasításaim szerint fogja ellátni őket«. A hagyatékot egyébként összegszerűleg nem becsülték fel, mivel Alfred Rice ügyvéd szerint egyelőre

erre vonatkozólag nem lehet pontos becsléseket végezni.

— Fiókkönyvtárával együtt 650 olvasója van a gyönki járási könyvtárnak.

— Mintegy 700 000 forint értékű társadalmi munkát végez a lakosság Bátán a törpevízmű építése során.

— »Congo Vivo- Leopoldvilleben olasz—francia koprodukcióban filmet forgatnak »Congo Vivo« címmel az 1960. augusztusi kongói eseményekről. A film főszerepeit Jean Seberg, Gabriele Ferzetti és a néger Bachir Tours játssza. Rendező: Giuseppe Bennati. A film külső felvételei részben Leopoldville- ben, részben Brazzavilleben készülnek.

— A televízió műsora: 18.00: Kisdobosok műsora. 18.50: TV- híradó. 19.05: Tíz nap Romániád ban. Román kisfilm. 19.35: A kapitány lánya. Magyarul beszélő szovjet film Kb. 21.10: Magyar zeneművészek a kamera előtt. Werner Mária és Ilosfalvy Róbert énekel. 21.35: Hírek.

Közlemény

A Marxizmus—Lcninizmus Esti Egyetem szeptember 12-én tartja a tanévnyitót.

Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága ezúton értesíti az Esti Egyetem hallgatóit, hogy 1961. szeptember 12-én, délután 3 órakor tartja ünnepélyes tanévnyitóját a Megyei Pártbizottság nagytermében.

Az ünnepélyes tanévnyitó után 4 órakor az osztályonkénti előadásokat is megtartják.

Újabb adatokat közöi a Magyar Mezőgazdaság legújabb száma a nagyhozamú búzafajtákról

Gazdag tartalommal, sok érdekes cikkel jelent meg a Magyar Mezőgazdaság e heti száma. A lap Petőházi Gábor miniszter- helyettes »Termékbőség és tanulás« című vezércikkével indul. Majd a növénytermelési rovat Somogyvári Miklós cikkét közli »Három éves kísérlet a külföldi intenzív búzafajtákkal« címmel. A cikk sok, eddig nem ismert megfigyelést, tapasztalatot, adatot ismertet és hasznos javaslatokat ad. Ugyancsak a növény- termesztési rovat közli Udvaros Károlynak, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának hozzászólását »Hol tart a külföldiekkel versenyképes, intenzív magyar búzafajta nemesítése«. Ez a cikk hozzászólás a lap augusztus 23-i számában megjelent hasonló témájú cikkhez. A tudós a Hortobágyi és a Törökbálinti Állami Gazdaságban folyó búzanemesítésről számol be írásában.

Dr. Soós Gábor főigazgató arról ír cikket, hogy: »Téli legelővel javítsuk állatállományunk takarmányellátását«, Bajcsy Endre

főigazgató helyettes »Vessünk minél több őszi, korán vágható keveréktakarmányt« címmel ír a növénytermesztési rovatban. Nagy érdeklődésre tarthat számot Bán- házi Gyulának, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatójának a cikke, amelyben arra a kérdésre válaszol: »Számíthat-e a mezőgazdaság a cukorrépabetakarító kombájnra?«

Az állattenyésztési rovat élén Kalmár Dezső »A silótakarmányok jelentősége, a silózás megszervezése« című ciuke áll. Majd Fehér Gábor írása a keveréktakarmányok hazai gyártásáról szá mól be. Dr. Tóth Sándor és dr. Holdas Sándor kutatók a lucernaliszt szerepéről a sertéshizJa- lásban, írtak cikket. Baltsa Ottó a sertéstenyésztés egyik legi-lő- szerűbb problémájával, a fajtakérdéssel foglalkozik cikkében.

A lap melléklete . beruházási tervezési, pénzügyi és jogi kérdésekben ad tanácsot. Többek között részletesen ismerteti a cukorrépa átvételének és minősítésének szabályait.