Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-28 / 229. szám
4 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. szeptember 28, A zománcgyárban is a szakszervezet a munkaverseny gazdája Számos érdekes kezdeményezés a szocialista munkaverseny eredményesebbé tétele érdekében A negyedév befejezése előtt a Bonyhádi Zománcgyárban is elkészítették a termelés összesítését, a terv várható teljesítéséről kimutatásokat készítettek. A számok kedvezően mutatják be a gyár termelését. Mintegy három százalékos tervtúlteljesítés várhav tó negyedéves viszonylatban, és közel öt százalékos túlteljesítés szeptember hónapban. Az előzetes vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy kedvezően alakul a többi termelési mutató is. Az elmúlt napokban alkalmunk nyílt bővebb betekintést nyerni a gyári szakszervezeti bizottság munkájába. S itt elsősorban az érdekelt bennünket: A szakszervezeti bizottság betölti-e kettős, de el nem választható feladatát, a termelés segítését, a dolgozók érdekvédelmét? A tapasztalatok igen kedvezőek. A szakszervezeti bizottság minden tagja aktív termelőmunkát végez. A dolgozók között tevékenykednek, ott végzik termelő, jónéhányan középirányító, és népnevelő munkájukat. A korábbi években is egyik erénye volt a zománcgyári szakszervezeti bizottságnak, hogy a termelő munkát megfelelően, mindig *,ahol szorít a cipő” segítették. S nyilván a szakszervezetnek is jelentős szerepe van abban, hogy számos oklevél, élüzem kitüntetés, a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése ilyen nagy számban található. A munkaverseny, mint a szocializmus építésének fontos eszköze már több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Több kevesebb sikerrel próbáltak mar ki az elmúlt tíz év alatt különböző versenyformákat, de egyik sem volt hosszú életű. Valami hiba mindig akadályozta a versenyt teljes kibontakozásában. Hol csak a felülről jövő „kezdeményezést” tartották szem előtt, hol meg annyira a dolgozókra bízták, hogy nem egy olyan vállalás volt, mint például: Vállalom, hogy tervemet teljesítem. Holott ez kötelessége a dolgozónak, igazgatónak, műszakinak. Mert a terv az törvény! S ez a tudat változtatott a gyári munkaversenyen is, mióta a szakszervezeti bizottság alaposabb, elmélyültebb munkát fejt ki a verseny szervezése, irányítása, értékelése érdekében. 1957-ben, amikor a verseny új formájának talaját az üzem kommunistái lerakták a gyárban, kezdődött az, amit már szocialista munkaversenynek lehet nevezni: figyelembe veszi a dolgozók érdekét, de a gyári, terv szabja meg fő irányát, és már biztosítani tudták megfelelő helyét is a versenynek. A versenyzők megbecsülése magasabb fokra lépett, tekintélye lett annak a dolgozónak, aki a legtöbbet adta a gyári terv teljesítéséhez, következésképp a szocializmus építéséhez. S ebben a hangulatban alakul még ma is a zománcgyári munkaverseny. Mint az élet, ez a verseny is állandóan fejlődik. Egyre több új módszert alkalmaznak, éppen a dolgozók véleményének meghallgatása után, S a mostani brigádverseny rrár teljesnek mondható. Szerencsésen oldották meg az értékelést: a különböző műhelyekben dolgozó brigádok közötti tervteljesítés, verseny értékelésére olyan pont- rendszert dolgoztak ki, mely világos, érthető, könnyen ellenőrizhető és a dolgozóknak is tetszik. Ez a versenymozgalom az alapja annak, hogy az érdeklődés egyre nagyobb a munkaverseny iránt. A brigádok például havonta tartják az értékelést, ezzel párhuzamosan az üzemi adminisztráció is elkészíti értékelését. És egy esetben sem tér el lényegesen a dolgozók és az adminisztráció értékelése. Igaz, néha előfordul itt is vita, különösen a minőségi mutatók értékelésekor. De már erre is találtak megfelelő értékelő módot. A rendszeres értékelés, a versenyzők anyagi, erkölcsi megbecsülése a dolgozók érdeklődését is egyre fokozza. Jellemző eset történt az elmúlt hetekben: az egyik dolgozó elaludt, három órát késett, hogy emiatt a brigád ne kapjon rossz pontot, a dolgozók és a művezető elküldték haza — szabadságra. Persze az ilyen „módszer” nem helyes, s azóta sem fordult elő hasonló. De példázza azt, hogy még egy kis szabálytalanságot is megpróbálnak elkövetni, csak azért, hogy a brigád jó helyezést érjen el. Sok üzemben gondot okoz, hogy a tmk-lakatosok és szerszámkészítők versenyét hogyan szervezzék, értékeljék. Ezideig Bonyhádon sem volt ilyen verseny. A szakszervezet és a gyár vezetői néhány munkást elküldték Mázára, Budapestre, hogy tanulmányozzák az ottani módszereket. Útjuk eredményes volt: október elsején a tmk és szerszámkészítő üzemrész egy-egy brigádja már versenyez és az elkészült értékelési módszer hasonló esélyeket ad számokra is, mint a gyár más üzemrészeiben. Ahogy gond volt az üzemfenntartók versenyének szervezése, a technikusok, mérnökök bekapcsolása sem volt könnyebb feladat. A KISZ és a SZOT irányelvei alapján kezdték a beszélgetést a gyári szakemberekkel. Most nyolc technikus és mér- nük határozta el, hogy egy évig versenyt folytatnak a Kiváló technikus, Kiváló mérnök cím elnyeréséért. A zománcgyári szakszervezeti bizottság körültekintő, alapos munkája természetesen nemcsak egyedüli a gyárban. a munkaverseny szervezését illetően. A pártszervezet is állandóan szorgalmazza ezt. Rendszeresen beszámoltatják a szakszervezetei e munkáról, a gyárigazgatót is tájékoztatják, s így a három vezető szerv a gyárban — együtt a dolgozókkal — eredményesen tud ja megoldani a tervfeladatok teljesítését, hisz egységes álláspont alakul ki, melyet a dolgozók munkájukkal valósítanak meg. A siker, mely a munkaverseny nyomán naponta jelentkezik a gyárban, hatszáz ember munkájának gyümölcse. S ahogy egyre javulnak a termelést mutató számok, úgy lesz eredményesebb, gazdagabb a szocialista munkaverseny, úgy fejlődnek a gyár dolgozói öntudatban, munkásbecsületben. S ehhez a szakszervezet is sokkal járul hozzá. (pj) Mesterségem címere Az őcsényi kertek alatt nyárfák meredeznek a kék lő ég felé. — Húsz évvel ezelőtt ott még hegy volt. Mielőtt az erdőt telepítették, én hordtam el a hegyet talicskával, mert kellett a föld vályogot vetni — adja tud- tul Laki Mátyás bácsi, aki bajai lakos létére sokmillió vályogot vetett az őcsényi kertek alatt. Mesterségét apjától tanulta, mert vályogvető volt már a nagyapja is az 56 esztendős mesternek. Hogy melyik nyáron, hol " I ütöttek sátrat vá- * . lyogvető ősei? Azt ma már nehéz lenne megmondani. De az tény, hogy Laki Mátyás bácsi a családdal együtt immár a huszonkettedik nyarat tölti Öcsény- ben. Eddig magánosoknak vetették a vályogot, égették a téglát. Az idén pedig a Kossuth Tsz-xcl kaptak megrendelést 200 000 vályog megformálására, s arra, hogy szénporral égessék ki. Májusban kis házikókat épített a Laki-család az őcsényi kertek alatt, s bajai otthonukból ideköltöztek. Mátyás bácsi élete párjával és két fia: Ferenc és Mátyás a feleségével. Hatan vállalták el a 200 000 tégla elkészítését. — Ha minden jól megy, október elsején letesszük a szerszámot, búcsút mondunk a falunak. I.eszüreteljük a szőlőt, s a télen kipihenjük magunkat, aztán... — Itt mintha elvágták volna, elhallgatott, s feleségére nézett — Én már nem akarok jövőre dolgozni, huszonöt éven át minden nyáron a vályogot vetettemá elég volt. Fájnak a lábaim. — szólt közbe Laki néni is. — Majd a gyerekek űzik tovább az ipart. Jól értik ők is a szakmát, a fiatalok még bírják a munkát — mondja Laki bácsi, s búcsúzóra nyújtja kérges kezét, Az őcsényi Kossuth Tsz-ben jegyeztük fel még azt, hogy Laki bácsi és családja pontos emberek. Minőségi kifogás nélkül határidőre elkészítették a 200 000 téglát. A közös gazdaságnak 300 forintba került 1000 tégla. Megérte. mert így a szállítási költséget megtakarították. De megtalálják számításukat Laki bácsiék is Hiszen öt hónap alatt 60 000 forintot kerestek. R. É. Jelenkor-estet rendeznek Pakson A Pécsett megjelenő Jelenkor, a Dunántúl irodalmi folyóiratának több írója szombaton Paks- ra látogat. A járási művelődési házban a dunántúli írók részvételével irodalmi estet rendeznek. Az irodalmi est keretében műveiből mutat be Csorba Győző József Attila-díjas költő, PákoJ litz István költő, aki paksi származású és innen került Pécsre, valamint Borsos József és Szől- lősi Kálmán prózaírók. Az irodalmi est iránt máris nagy ér- deklődés tapasztalható. A téli felkészüléssel kapcsolatos tennivalók Jobb lesz a tüzelőellátás a tavalyinál Beköszöntött az ősz, közeleg a tél. Ilyenkor természetes és általános gond minden családban a téli tüzelő beszerzése, mert hát a téli napokat mégiscsak legjobb fűtött szobában tölteni. Időszerű tehát arról is beszélni, hogy milyen lesz a téli tüzelő- ellátás. Meg kell jegyezni, hogy ha voltak is néha nehézségek és átmeneti zavarok az elmúlt években, az emberek mindenütt fűtött szobában töltötték idejüket. Most pedig örömmel közölhetjük, hogy az idei évben jobb lesz az ellátás. Előreláthatóan tehát a ko rábban szokásos zavarok sem fordulnak elő, A szerződésileg lekötött tüzelőanyag-mennyiség nagyobb a tavalyinál. Nemcsak a rendelkezésre álló tüze hiány?!; mennyisége lesz nagyobb, hanem ezen belül a választék, az arány is kedvezőbb lesz. A múlt év harmadik negyedében a beszerzés fő szezonjában a megye Tü- zép-telepei 800 vagon szenet, 800 vagon brikettet, 20 vagon kokszot és 320 vagon tűzifát tudlak szerződésileg lekötni. Az idei évben a lekötött szén mennyisége 900 vagon, emellett közel 1100 vagon brikett, 20 vagon koksz, és 470 vagon tűzifára is szerződést kötöttek. A lakosság jelentős része máris biztosította a téli tüzelőjét, vagy a kedvezményes hitelakció keretében, vagy bevásárlás útján. Az elmúlt években, főként a kisebb községekben, a mezőgazdasági területeken jelentkeztek problémák. Szükségessé vált tehát az olyan intézkedések megtétele, amelyek által a mezőgaz dasági területek ellátása is megjavult. Közölhetjük, hogy az ide! évben 100 vagonnal több szenet, 40 vagonnal több brikettet és 10 Vagonnal több tűzifát hoznak forgalomba ezeken a helyeken, így tehát előreláthatóan e helyeken sem lesz probléma tüzelőanyag ellátásban. Arra nincs lehetőség, hogy minden egyes vásárló korlátlan mennyiségben vásároljon a közkedveltté vált brikettből Sajnos ebből az ipar még nem tud elegendő mennyiséget előállítani. A Tüzép-telepek arányosan osztják e! az egyes szénfajtákat. Ez a módszer jónak bizonyul, hiszen az a tapasztalat, hogy a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű szénfajta mellett jól hasznosítható a kismennyiségű és gyengébb minőségű szén. A Szakszervezetek Országos Tanácsának X. teljes ülése a I szakszervezetek és a gazdaságvezetés igen fontos feladatává tette, hogy rendszeresen foglalkozzanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával. E határozatból következik, hogy már most meg kell tennünk azokat az intézkedéseket, melyek biztosítják a télre való felkészülést, a dolgozók egészségének és testi épségének megvédését. A hideg időjárás az embert, az anyagot, a gépet, fokozottan igénybe veszi. Nagyobb a baleseti és megbetegedési veszély. Éppen ezért, mindent el kell követni, hogy megyénk valamennyi üzemének, vállalatának dolgozói télen is a lehető legjobb munka- körülmények között dolgozhassanak. A gazdasági vezetőknek a moz galmi szervekkel karöltve, tervszerűen kell készülniök az őszi, illetve a téli időjárás okozta nehézségek elhárítására. A felkészülés tervszerűséget követel mindenütt, ezért üzemeinkben, vállalatainknál most arra van szükség, hogy a gazdasági vezetés — a szakszervezettel közösen — készítsen intézkedési tervet. A tervet megvitatásra terjesszék aktívaértekezlet elé, ahol a dolgozók, a műszakiak jelentős része jelen van, és az elhangzott javaslatokkal, észrevételekkel a tervet egészítsék ki. Mire terjedjen ki a szemle ? 1. A munkahelyek érmleteinek, szolgálati lakások tetőzetének felülvizsgálata, rendbe tétele, ajtók, ablakok jól zárhatóságának biztosítása, huzatos, egészségtelen munkahelyek megszüntetése. Munkahelyek megfelelő világítása. meszelése. A szellőzőberendezések vizsgálata, a szükséges karbantartó javítások elvégzése. 2. Gőzfűtési berendezések, kézitüzelésű kályhák, tűzhelyek, kémények, boylerek, tussolok, vízcsapok felülvizsgálata, megjavítása. 3. Munkagépek, szállítóeszközök védőberendezéseinek felülvizsgálata, hiányzó védőberendezések pótlása. Elektromos berendezések, kábelek szakszerű kijavítása, kicserélése. Általános üzemi rendtartás figyelembevétele, munkahelyek zsúfoltságának meg szüntetése. Átjárók, közlekedési utak rendbehozatala. 4. Szálláshelyeken a szükséges nagytakarítás elvégzése, minden ágyra 2 pokróc biztosítása. Szalmazsákok, szalmával tömött fej- párnák szalmáinak kicserélése. Tisztálkodási lehetőség biztosítása. melegvíz ellátás, stb. Időben be kell szerezni a fűtéshez szükséges anyagokat. Biztosítani kell azoknak, akiket meg I illet, a meleg ruhát és a védő* italt. 5. A balesetek elkerülése érdekében nagy gondot kell fordítani már most az őszi betakarítási munkák idején, a szállító- eszközök, járművek biztonságos állapotára, a kötelező óvórendszabályok betartására. Ennek érdekében minden munkahelyen gondoskodni kell a munkavédelmi őrségek megszervezéséről, hogy ezáltal mind több dolgozó, saját érdekében is, elősegítse a télre való felkészülés eredményességét. Dolgozó népünk elvárja a gazdasági vezetőktől és a szakszervezetektől, hoCTv a tél folyamán egészséges, biztonságos műhelyeket, meleg szállást, jó ellátást, megbízható közlekedést biztosítsanak számára. Ezért a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi bizottsága külön felkéri megyénk mezőgazdasági üzemeinek dolgozóit, mindenekelőtt a traktor és vontatóvezetőket, akik már any- nyiszor bebizonyították áldozatos munkájukkal hűségüket az állam iránt, gondoljanak már most, az őszi betakarítások idején a legbiztonságosabb munkavégzés követelményeinek betartására. SZMT Munkavédelmi Bizottsága
