Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-26 / 227. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 20. Csehszlovákia egyik legfejlettehh mezőgazdasági nagyüzemében, Komárnótól tizenöt kilométerre jelzi az útmenti tábla. Bajcs. Utunk célja az állami gazdaság, amely tulajdonképpen egy a községgel, hiszen a község a gazdaságból fejlődött ki és a gazdaság a község területét foglalja magában — a többi mellett —, és a gazdaság dolgozói a község lakói. Négyszázhetven éves birtok, káptalani tulajdon volt egykor, 1958. október 1. óta azonban az állam, tehát az egész közösség tulajdona. Bevezetőben még annyit: Bajcsra is ugyanaz jellemző, mint Szlovákia — a későbbiekben kiderül, hogy egész Csehszlovákia — területére. Egymást követik a vadonatúj házak és régi és új ház tetején egyaránt ott látható a televíziós antenna. Az új házak érdekesek, szinte kivétel nélkül manzárd szobával épülnek, máskülönben hasonlóak a mi új családi házainkhoz. Ha meg nem erősítenék a helybéliek, el nem hinné a látogató, hogy közel öt évszázados település utcáit járja, vadonatúj mihden, a házak, a művelődési otthon, a klub, a fürdő, a gazdaság központja, de még az emberek ruhája is újszerűnek hat. Életük pedig ugyancsak új, megújult. De erről a későbbiekben. El kell még mondani, hogy a bajcsi gazdaság Szlovákia leg-, Csehszlovákia egyik legfejlettebb, legjobb mezőgazda- sági nagyüzeme. Elsősorban a szociális és kulturális létesítmények, helyzet érdekelt. Figyelemre méltó dolgokat mondott a gazdaság igazgatója, s az elmondottakat a későbbiekben láttuk is. Persze a gazdasági megalapozottság, erő adja magyarázatát a szociális, kulturális állapotoknak, de ezek az eredmények- mind azt mutatják, hogy a bajcsi állami gazdaság egész irányítását, szervezését a dolgozókról való legmesszebbmenő gondoskodás hatja át. Minden kommentár nélkül a tények: A hatezer hektáros állami gazdaság tiszta jövedelmének ötven százalékát szociális és kulturális célokra fordítják. Ebből aztán a következő ellátottság adódik. A lakásviszonyok teljesen rendezettek. A gazdaság valamennyi dolgozójának jól berendezett lakása van, a családoknak családi házuk, a nőtlenek és gyermektelen házaspárok pedig a klub épületének emeletén kapnak egy szobát. Amelyik házaspárnak gyereke születik, az azonnal teljes lakást kap. A lakások 42 százaléka fürdőszobás, összesen 670, jövőre már valamennyi lakásban lesz fürdőszoba. Még az idén megkezdik négyemeletes, tizenhatlakásos bérházak építését. Az építkezés költségeinek harminc százalékát az állam viseli, harminc százalékát a gazdaság fedezi, a visszalé- vő negyven százalékot pedig kölcsön kapja a gazdaság az államtól másfél százalékos kamatra. A lakásokat a gazdaság dolgozói kapják, de hiszen, mint már előbb mondtam, itt mindenki a gazdaság dolgozója. Másfélmillió koronás költséggel épült a gazdaság művelődési otthona, amely valóságos kis színház. Hogy mennyire színház: színpadát zsinórpadlással látták el, nézőtere emelkedő. Háromszáz fő a terem befogadóképessége. Heten- kint háromszor tartanak mozielőadást, hetenkint egyszer pedig színielőadást. Vagy a gazdaság valamelyik színjátszó együttese szerepel, de még gyakrabban hivatásos művészeket látnak vendégül. A művelődési otthon mellett található a strand és az áruház (tényleg áruház, nemcsak annak kinevezett vegyeskereskedés). Mindegyiket a gazdaság építtette. Még a könyvtára bajcsi állami gasdaságban ról is: háromezer kötet könyvvel rendelkezik, 370 beiratkozott olvasója van. Az természetes, hogy üzemi étkeztetésben részesülhetnek a dolgozók, naponta háromszor, napi 9,70 koronáért Ebből 1,10 korona a gazdaság hozzájárulása. S az is természetes, hogy orvosa van a gazdaságnak, hetenkint háromszor üzemi fogorvos tart rendelést, s szervezett az anya- és csecsemővédelem. A gazdaság mezőgazdasági tanulói, hetvennégyen, internátusbán laknak és ott kapnak ellátást. Több lakásban még nincs fürdőszoba, csak jövőre készül el, ezek a dolgozók a gazdaság fürdőjét használhatják minimális díj ellenében. Mindez természetesen nem önmagától van, hanem a gazdaság ereje, szervezettsége alapozza meg. A gazdálkodás módjáról, a szervezeti felépítésről és a terméseredményekről nem akarok szólni, bonyolult probléma, s elsősorban úgyis a mezőgazdasági szakembereket érdekelné. Viszont feltétlenül meg kell említeni, hogy ez az állami gazdaság évi 54 millió korona értéket termel. Állattenyésztésére a többi között jellemző, hogy tizenháromezer sertést nevelnek egyszerre. Egy kiló sertéshúst nyolc koronánál alig valamivel többért állítanak elő, amikor a sertéshús kiskereskedelmi ára 24—30 korona. Mindennél érdekesebb a gépesítés foka. Megint csak a tényeket, kommentár nélkül: A gazdaságnak van 74 traktora, 17 gabona-kombájnja, 11 kukorica-kombájnja, 5 cukorrépa-kombájnja (a cukorrépa szedését már teljesen gépesítették, 4 fő végzi 68 dolgozó munkáját), 18 silókombájnja, 16 teherautója, 5 személyautója, 25 motorkerékpárja és két autóbusza. Ezenkívül van egy rövidhullámú rádió adójuk, ezzel érintkeznek a különböző üzemegységek a központtal, és a brigádvezetők, mérnökök egymással és az igazgatósággal. Ezzel a gépesítéssel azonban még nincsenek megelégedve, jövőre 3 millió 200 ezer korona beruházást fordítanak még a gépesítés növelésére. Id? tartozik még a gazdaság javítóműhelye, ahol a javításét) kívül kisebb alkatrészeket is el tudnak készíteni, sőt kis öntődével is rendelkeznek. Sokat lehetne még mondani a bajcsi állami gazdaságról. Számadatokat csak néhányat még, ami szorosan hozzátartozik az elmondottakhoz: A dolgozók havi átlagkeresete 1370 korona. Az állattenyésztők ennél jóval többet keresnek. Nem akarok összehasonlításokat tenni, hiszen azok soha nem adnak pontos képet, egy bizonyos, magas a bajcsi állami gazdaság dolgozóinak életszínvonala, amit a többi között az is mutat, hogy nincs ház rádió, és alig van ház televízió nélkül. A bajcsi állami gazdaság helyzete még nem jellemző a csehszlovák mezőgazdasági nagyüzemek helyzetére, példája viszont vonzó, s így elérik, hogy 1965-re Szlovákiában valamennyi állami gazdaság ilyen színvonalon lesz, Csehszlovákia egyéb területein pedig 1965-ré már olyan színvonalra emelkednek az állami mezőgazda- sági nagyüzemek, mint a bajcsi állami gazdaság jövőre lesz. Letenyei György Ismeretterjesztő előadások, baráti találkozók az MSZBT programjában A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Tolna megyei elnöksége a téli hónapokat kihasználva, előadássorozatok tartását tervezi. Az MSZBT sajátos eszközeinek figyelembevételével a TIT-tel és a különböző társadalmi szervekkel együttműködve, nagy gondot fordítanak a Szovjetunió politikai és gazdasági eredményeinek széleskörű ismertetésére. ISMERETTERJESZTŐ előadásokon foglalkoznak többek között a Szovjetunió 7 éves tervével, a Szovjetunió Kommunista Pártjának programjával és a szovjet nép harcával, amelyet a béke megőrzése érdekében folytat. Irodalmi ankétokat és klubesteket rendeznek, nagy szovjet írók és zeneszerzők életének és munkásságának ismertetésére. Ki lene előadást tartanak földrajzi témából, többek között »Az én szülővárosom« és a »Szovjet sarkkutatás múltja és jelene« cimmel. Az ipari és mezőgazdasági előadássorozatok a szovjet ipar és mezőgazdaság fejlődését, perspektíváját mutatják be. Az MSZBT megyei elnöksége az 1961—62 évben gondot fordít arra is, hogy a falusi művelődési házak kultúrmunkájában az eddigieknél nagyobb helyet kapjon a Szovjetunió ismertetései népszerűsítése. Ehhez a munkához a szükséges anyagokat, szemléltető eszközöket az elnökség biztosítja. Tájékoztató a bortermés bejelentéséről A közelgő szüretre való tekintettel a pénzügyőrség az alábbiakat közli: Tizenhárom kilométer vízvezeték elkészült már Pakson Nem Paks az első község, ahol vízmüvet építenek, hiszen számos kisebb község is megelőzte ebben a paksiakat. De amíg más községekben a lakosság rövid - időn belül döntött a nagyarányú létesítmény ügyében, itt húzódott éveken keresztül. Csak a paksiak okolhatók abban, hogy még nem rendelkeznek korszerű vízhálózattal. Az idén már megváltozott a helyzet, a község lakossága szakított azzal a nézettel: »úgysem lesz belőle semmi« és úgy fogott a vízmű építéséhez: »ha összefogunk, meglesz.« Az év elején megalakult a vízműtársulás, amely azt a célt tűzhette k: maga elé, hogy az egész községben megépíti a vezetéket, 27 kilométer hosszúságban, 8.5" millió forintos költséggel. A munkák most olyan lendülettel folynak, mint amilyen nehezen indultak meg. A háza előtt mindenki kiásta a csővezeték árkát, így május óta már 13 kilométernyi vezetéket lefektethetett az építő vállalat. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, még ebben az évben megépül több, mint 20 kilométernyi csővezeték. A lakosság részéről a társadalmi munka iránti megnyilvánulás lelkesebb a vártnál. De nem csupán társadalmi munkával járulnak hozzá a vízműépítéshez, hanem anyagiakkal is. .360 forint az évi hozzájárulás, az ebből, származó ősz- szegből fedezi a társulás a vállalat szakmunkáját. Ez a részletfizetés éppen olyan fontos feltétele a paksi vízműépítkezésnek, mint a társadalmi Minden bortermelő köteles a szüret befejezését követő hat napon belül — a területileg illetékes pénzügyőri szakaszon — a termett must mennyiségét bejelenteni. A bejelentést erre a célra készült bejelentő lap nyomtatvány felhasználásával kell mag tenni, s azon a termett must mennyiségén kívül fel kell tüntetni a bejelentés idejében készletben lévő óbor és a készített törkölybor mennyiségét is. A bejelentés elküldése előtt eladott, elfogyasztott, elajándékozott, állami pincegazdaságnak átadott, értékesített mustot (bort) szintén be kell' jelenteni. Törkölyön történő erjesztés esetén a kádakb-m elhelyezett szőlőcefre mennyiségét kell bejelenteni. BEJELENTÉSI kötelezettség terheli szőlőtulajdonnal nem rendelkező azt a természetes vagy jogi személyt, aki vásárolt vagy egyéb éímen meg- szerz.ett szőlőből mustot, valamint azt, aki saját termésű, vagy vásárolt gyümölcsből gyümölcsbort állít elő. A bejelentő lapon fel kell tüntetni a bor (must) tárolási helyét is. A tárolóhely változását 24 órával előbb az illetékes pénzügyőri szakaszon szintén be kell jelenteni. A községi tanácsoknál és a pénzügyőri szakaszokon a bejelentő lap nyomtatvány minden termelő rendelkezésére áll. Ha a szűrt must illetve a bor tárolása nem a termő területen történik, akkor a bejelentést a tárolásra illetékes szakasznál kall megtenni. Részletekben történő sz.üretelés esetén az egyes részszüreti eredményeket külön-kü- lön bejelentő lapon kell a részmunka. II Téglagyári Egyesülés fennállása éta az idén volt a gyári selejt a legkevesebb A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben az elmúlt években nagy gondot jelentett egy-egy esős időszak. Ilyenkor a nyerstéglák tízezrei mentek tönkre. Nem volt ritka az olyan viharos nap. amikor félmillió tégla ment tönkre az egyesülés hat gyárában. A rengeteg elemi kár természetesen kihatással volt a gyárak önköltségének alakulására is. Ugyanis öt-tíz munkást kellett egy-egy vihar után a rend csinálással foglalkoztatni. Természetes, az elemi káron kívül is volt selejt a gyárakban. S az sem volt ritka eset, amikor a selejt magasan a tervezett felett volt. Ezt különböző objektív és szubjektív tényezők okozták, így például oka volt a selejtnek az, hogy a gépesítés nem volt tökéletes, a dolgozók szakképzettsége is hiányos,' nem volt megfelelő szárítszín, stb. E hibák fokozatos megszüntetését két évvel ezelőtt kezdték meg, s eredménye különösen az idén volt jelentős. Néhány hét múlva befejezik a téglagyárakban a gyártási szezonos ekkor készítik el az 1961. évi nyerstéglagyártási munka végleges mérlegét, de már most meg lehet állapítani azt, hogy a gyártási költségek igen kedvezően alakultak. Ezer tégla gyártási költsége mintegy kettőszáz forinttal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt. Jelentős eredményt értek el a selejt csökkentésével is. Az idén például alig néhány tízezer tégla elemi kár volt, kivételt képez, amikor a szekszárdi árvíz mintegy százezer téglát tett tönkre Palánkon. Az elemi kár csökkentését jórészt úgy érték el, hogy az idén is mintegy húsz szárftószint építettek a gyárakban. A munkaközbeni selejt csökkentését pedig az tette lehetővé, hogy megoldották a dolgozók rendszeres szakmai képzését, hozzáértő munkásokat osztottak be a legfontosabb munkahelyekre. Az égető munkások a tavalyi eredményhez viszonyítva mintegy másfél százalékkal csökkentették a selejtet. Az egyesülés összesített eredménye is azt bizonyítja, hogy az utóbbi tíz esztendő legjobb évét zárják az idén; még soha nem volt ilyen kevés selejt-tégla, az össztermelésre, a nyereségességre természetesen ez jelentős hatással van. szüret befejezését követő 6 napon belül bejelenteni, A MEZŐGAZDASÁGI termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoportok tagjaik számára munkaegységenként legfeljebb fél liter bort oszthatnak ki kedvezményes adótétel mellett. A kedvezményes adótételű bormeny nyiség azonban személyenként a 200 litert nem haladhatja mejf. A 200 literes felső határon belül kedvezményes adóval történő elszámolásnak van helye a munkán alapuló egyéb jövedelem- részesédés keretében (pl. pré miumkéni) a termelőszövetkezet által kiszolgáltatott bor (must) esetében ts. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok háztáji szőlővel rendelkező tagjait a háztáji szőlőn termett botból kedvezmény-kiegészítés illeti meg abban az esetben, ha a termelőszövetkezettől (csoporttól) munkaegységre, vagy munkán alapuló egyéb jövedelemrészesedés keretében kapott bor együttes meny nyisége nem éri el a 200 litert. A termelőszövetkezettől (csoporttól) kapott és kedvezményesen elszámolt bor, valamint a háztáji szőlőn termett borból igénybevehető kedvezménykiegészítés összes mennyisége — családtagokat is figyelembevéve — nem haladhatja meg egy termelőszövetkezeti (csoport) tag esetében családtagonként a 300 litert, két vagy több tag esetében a 400 litert. AZ EGYÉNILEG dolgozó termelőt egy gazdasági évben 180 liter bor után, 16 éven felüli, önálló keresettel nem rendelkező családtagjait pedig egyen- kint 50 liter bor után illeti meg az adókedvezmény. A kedvezményesen elfogyasztható bor meny- nyisége azonban a 300 litert nem haladhatja meg. A kedvezményes adótétel literenként 80 fillér. A termésbejelentés elmulasztása a kedvezmény megvonásával jár. Ezenkívül a mulasztó termelő ellen pénzügyi szabálysértés címén eljárást is kell indítani. A mustot vagy újbort, függetlenül attól, hogy a keverés készletfelvétel előtt, vagy után történik, csak előzetes bejelentés és pénzügyőri ellenőrzés mellett szabad óborral összekeverni. A készletfelvétel ellen a helyszínen előadható, vagy 24 órán belül az illetékes pénzügyőri szakaszon írásban benyújtható panasznak van helye. Részletes felvilágosítást a szóbeli érdeklődőknek a pénzügyőri szakaszok szívesen adnak. Tolna megyei Pénzügyőri Parancsnokság
