Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-23 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK:! ?,T íG-.U'V.:^R;: Tftl íS£TJ KaWvt4r TUl iSxii» Me^as.-.-T n •* # u*3.S2. ruznuiAIMk A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P A R I TOL N A Mt;GY£l BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS -LAPJA Szombat 1961. szeptember 23. XI. évfolyam 225. szám * ARA: 50 FILLER 1 Hz öszí csúcsforgalom szeptember elsejével hivatalosan is kezdetét vette. Ez évben kü­lönösen nagy feladatok előtt áll­nak a Pécsi Vasútigazgatóság dolgozói. Nem kell mást monda­nunk, mint azt, hogy az 1960. évi őszi forgalomban elszállított árumennyiségnél az idén 12,2 százalékkal több árut kell ren­deltetési helyére juttatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szeptember, október, no­vember és december hónapok­ban annyi árut kell elszállítania az igazgatóság dolgozóinak, amennyit az elmúlt évben négy és fél hónap alatt. Az igazgatóság nem a legjob­ban kezdte az őszi csúcsforgal­mat. Az utóbbi hónapokban a mennyiségi feladatok és a gazda­sági mutatók tervének teljesíté­sében lemaradások voltak. A le­maradások a korábban élenjáró igazgatóság eredményeit lerontot­ták, és a vasútigazgatóságok egy­más közti versenyében — az első hét hónapi eredmények alapján — csak az ötödik helyen állnak. Szeptember első két dekádjá- ban sem változott_ lényegesen a helyzet. A'z első 14 nap eltelte után az áruszállítási terv teljesí­tése csupán 97,5 százalékos, ez azt jelenti, hogy az esedékes tervnél 14 000 tonnával kevesebb áru került elszállításra. Nem­csak az áruszállítási tervnél ta­pasztalható lemaradás, hanem egyes fontos gazdasági mutatók­nál is. Az igazgatóság dolgozói­nak rendkívül nagymértékben javítaniok kell a munka minő­ségén, azért, hogy az őszi for­galmi feladatokat maradéktala­nul teljesíthessék és az őszi for­galmi versenyben sikeresen helytállhassanak. A vasút szállítási terve a nép- gazdasági tervek szerves részét képezi, amennyiben a vasúti szállítási tervnél lemaradás kö­vetkezne be, úgy ez a népgaz­daság más ágában is lemaradás­hoz vezet. Ezért igen fontos, hogy a fuvaroztatók a havi tervezett árumennyiséget feltétlenül szál­lítsák el, mégpedig egyenletes részletezésben. A vasút és dolgozói csak ab­ban az esetben tudnak megfelel­ni az őszi forgalmi követelmé­nyeknek, ha ahhoz a szállítófe- lek részéről a szükséges támoga­tást megkapják. A vasútigazgatóságnak a szál­lítási feladat lebonyolításához szükséges vonó- és vontatott jár- műállag — mozdonyok, kocsik és egyéb berendezések rendelkezé­sére állnak. Mint elöljáróban már szó volt, kizárólag az egyes munkafolyamatok elvégzésének, valamint a szállítási tervben vál­lalt kötelezettségek teljesítését leérik a vasutasok a fuvarozta- tóktól. A Pécsi Igazgatóság mint­egy 20 000 főnyi dolgozója min­dent meg fog tenni az őszi for­galmi feladat teljesítése érdeké­ben. Minden szolgálati hely dol­gozói termelési tanácskozáson vi­tatták meg a feladatokat és azok­kal kapcsolatos tennivalóikat. A termelési tanácskozáson javasla­tok és vállalások hangzottak el, illetve születtek, a tervek telje­sítésének elősegítésére. Az őszi forgalom lebonyolítá­sa nem a személyszállító vona­tok menetrendszerű közlekedésé­nek rovására fog történni. Az őszi forgalom ideje alatt is biz­tosítja a MÁV a személyszállító vonatok menetrendszerű közle­kedtetését és a kulturált utazást. T, J. A béke biztosításáért bármikor, bárhol, bármilyen szinten készek vagyunk a tárgyalásokra N. Sí. Hruscsov válasza a belgrádi értekezleten részt vett országok vezetőinek levelére A belgrádi értekezleten részt vett országok küldöttségei veze­tőinek levelére Nyikita Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke kijelentette: „A szovjet kormány kész részt venni azokon a tár­gyalásokon, amelyek valóban az égető nemzetközi kérdések mi­előbbi megoldására irányulnak. Elsősorban azon a békekonferen­cián kész részt venni, amelyet a német békeszerződés megköté­se, valamint a nyugat-berlini helyzet ilyen alapokon történő rendezése kérdésében hívnak össze”. Ez a kijelentés része annak a levélnek, amelyet a szovjet mi­niszterelnök Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnökhöz intézett, aki legutóbb Moszkvában tett hivatalos látogatása alkalmából átadta Hruscsovnak a belgrádi értekezlet résztvevőinek levelét. A belgrádi értekezleten ugyanis kifejezésre jutott a nemzetközi helyzet rosszabbodása és a há­borús veszély éleződése miatt ér­zett mély aggodalmc A béke megerősítése és az eu­rópai, valamint a világhelyzet normalizálása érdekében jó len­ne, ha azok az országok, amelyek eddig nem ismerték cl mindkét német államot — az NDK-t és az NSZIC-t — most jogilag elis­mernék azokat, felvennék velük a kapcsolatot — írja levelében Hruscsov. Ezt a célt szolgálná az is — folytatja —, ha az NDK-t és az NSZK-t felvennék az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió mindig híve volt a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésének. Mi most is úgy véljük — mutat rá Hruscsov —, hogy az állam­közi, elsősorban a szovjet—ame­rikai tárgyalások nagy szerepet játszhatnak ,s kell is, hogy játsz­szanak a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételében. „Mi a béke biztosításáért bármikor, bárhol, bármilyen szinten készek vagyunk a tárgyalásokra” — jelenti ki Hruscsov. A szovjet kormányfő megelé­gedéssel állapítja meg, hogy a jelenlegi világhelyzetet illetően a szovjet kormány felfogása sok ponton egybeesik a belgádi kon­ferencia résztvevőinek levelében foglalt véleménnyel. A szovjet kormány — mutat rá — nagy elismeréssel adózik azoknak a megfontolásoknak és következtetéseknek, ame­lyeket a konferencia a gyar­mati rendszer teljes és vég­leges felszámolása kérdésében fejtett ki. »Most már meggyőződéssel ki­jelenthetjük, hogy rövidesen — nagyon rövid időn belül — a né­pek egyesített erejének nyomá­sára összeomlik a gyarmatbiro­dalmukhoz ragaszkodó államok ellenállása« — írja Hruscsov. A szovjet kormányfő hangsú­lyozza, hogy az emberek figyel­mét kétségtelenül felkeltette a konferencia állhatatos felhívása, amely az általános és teljes lesze­relésről szóló egyezmény megkö­tésére szólít fel. Hruscsov miután kifejezi, hogy osztja a belgrádi értekezlet részt­vevőinek a nemzetközi helyzet rosszabbodása és a háborús ve­szély miatt érzett aggodalmát, rámutat, hogy a háború befejezé­se óta talán még sohasem érző­dött ilyen élesen a háborús ve­szély, mint most. A nyugati ha­talmak kormányai minden esz­közzel szorgalmazzák a háborús előkészületeket. A szovjet nép — írja Hruscsov — nem lehet passzív szemlélő. Kénytelenek voltunk megtenni az ország biztonságának fokozá­sát szolgáló ismeretes intézkedé­seket. Hruscsov megelégedését fejez­te ki amiatt, hogy a szovjet kor­mány Védelmi rendszabályait he­lyesen megértették sok ország legszélesebb társadalmi köreiben. Mindazok az állam- és kor­mányfok, akik részt vettek a belgrádi értekezleten és aláírták a Nyikita Hruscsovhoz intézett levelet, azonos tartalmú választ kaptak. A belgrádi értekezleten részt vett küldöttségek vezetői Nyiki­ta Hruscsovhoz intézett levelük­ben kifejezik aggodalmukat a nemzetközi helyzet rosszabbodá­sa és a háború lehetősége miatti Az értekezlet résztvevői kérés­sel fordulnak az érdekelt nagy­hatalmakhoz: rendezzenek tár­gyalásokat annak érdekében, hogy a világ megszabaduljon a háborús veszélytől és az emberi­ség lépjen a békés élet útjára. A levél többek közt olyan ké­rést is tartalmaz, hogy a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke és az Egyesült Államok elr*i- ke kezdjen közvetlen tárgyaláso­kat. A küldöttségek vezetői kifeje­zik azt a meggyőződésüket, hogy a tárgyalások kiutat mutatnak majd a jelenlegi zsákutcából és lehetővé teszik a világnak és az emberiségnek, hogy a jólétért c a békéért élhessenek és munkál­kodhassanak. Jól halad az aprómagvak betakarítása : Hétszáz kombájn rendről csépel A hozamok általában kielégítőek, a bíborhere rekordtermést adott Az. idei termesztésről, a beta­karítás, cséplés eddigi eredmé­nyeiről Pintér András, a ME­ZŐMAG Vállalat igazgatója adott tájékoztatást. Közölte töb­bek között, hogy ebben az év­ben kereken 560 000 holdon, a múlt évinél 5 százalékkal na­gyobb területen termesztettek gazdasági magnövényeket. Lénye­öfvennyolc termelőszövetkezeti tag látogatta meg a Helvéciái Állami Gazdaságot A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának szervezésében me­gyénk 58 termelőszövetkezeti tagja látogatta meg a napokban a Helvéciái Állami Gazdaságot. A látogatás célja: szőlő-telepítés, szőlő-művelés, és feldolgozás leg­korszerűbb feladatainak megis­mertetése volt. Főleg a dunaföld- vári, paksi és szekszárdi közös gazdaságok tagiai vettek részt a tapasztalatcserén, tekintettel arra, hogy megyénkben a követ­kező években nagyobb arányú szőlőtelepítések lesznek ezeken a helyeken. Dunaföldvár négy éves szőlőtelepítési tervét már elké­szítették. Ennek alapján Duna- földváron a jövő évben 100 hold csemege-szőlőt telepítenek,, s ezt a területet minden évben 100— 100 holddal növelik. Igv 1965 vé­gére már 400 hold területen ter­melnek csemegeszőlőt a duna­földvári gazdák. A paksi és a szekszárdi termelőszövetkezetek feladata elsősorban a meglévő szőlőterületek termésének növe­lése lesz, majd a későbbiek folya­mán — a telepítéseknél — bor­szőlő ültetését tűzték ki célul. A látogatás során a küldöttség tagjai között élénk vita alakult ki ,a gazdaságban látott szőlőmű­veléssel kapcsolatosan. A szövet­kezeti gazdáknak leginkább a kordonos szőlőművelés tetszett, amit szőlőtelepítéseik során ők is alkalmazni kívánnak. Megyénk szövetkezeti gazdái az állami gazdaságban tett látoga­tásuk alkalmával sok hasznos ta­pasztalattal gyarapították tudá­sukat, amit a következő években nagymértékben tudnak majd hasznosítani saját gazdaságaik­ban is. (MM) gesen emelték például a bük­könyfélék, továbbá a lucerna, a vöröshere, a fehérhere, a bíbor­here és a szarvaskerep termőte­rületét. A gazdasági vetőmagvak termesztésénél előnyös változáso­kat hozott a mezőgazdasági nagy­üzemek széleskörű elterjedése: míg a korábbi években 1 400 000 szerződést kötöttek a különböző magfélékre, az idén 250 terme­lőszövetkezet a korábbinál több, egységesebb minőségű árut ter­melt. A . magtermesztést azokra a vidékákre összpontosították, ahol legmegfelelőbbek a talaj és éghajlati viszonyok, és amellett megvannak a szükséges termelé­si tapasztalatok is. A közös gaz­daságok legtöbbje több száz hol­das táblákon termesztette a gaz­dasági magnövényeket. Az ország különböző vidékei­ről érkezett jelentések szerint a gazdasági magvak betakarítása sokkal gyorsabb ütemben zajlik, mint bármikor a megelőző évek­ben. Ez elsősorban a nagyüzemi lehetőségek eddiginél szélesebb- körű kihasználásának tulajdonít­ható. A legutóbbi évek hasonló időszakában a termés 11 százalé­ka volt betakarítva, most a leg­fontosabb magnövények betakarí­tásával, cséplésévtl a hetven százaléknál tartanak. Az előze­tes becslések szerint október tíz körül országosan befejezik az aprómagvak cséplését. Ennél a fontos munkánál a Pest megyei, továbbá a Bács-Kiskun és Fejér megyei gépállomások érték el a legjobb eredményeket. A rendkívül hosszantartó szá­razság és a tavaszi szeszélyes idő­járás ellenére a magnövények többsége kielégítő termést adott. Kivétel a vöröshere, amelynek hozama a vártnál kevesebb, de így is meghaladja a tavalyit* Ugyanakkor a bíborhere orszá­gos átlagban 3 mázsával fizetett, ami több mint 30 százalékkal ha­ladja túl az utóbbi tíz év átla­gát. A szakemberek megállapítá­sa szerint a jövő évi takarmány­termesztéshez szükséges vetőmag­mennyiséget jó minőségben si­került megtermelni. Próbaszüret a Szekszárdi Állami Gazdaságban Próbaszüretét végeztek a szek­szárdi szőlőhegyen az állami gaz­daság szőlészetében. A becslések szerint a kedvezőtlen időjárás ellenére is közepes termésre szá­mítanak. Az idei évben már ter­mést hozott a szekszárdi szőlő­hegy rekonstrukciója során tele­pített kadarka is. Örömmel álla­pították meg a szakemberek, hogy az új telepítéseken 4—5 cu­korfokkal jobb minőségű a ter­més. A szüreti előkészületek a befejeződéshez közelednek és ok­tóber első napjaiban megkezdik a szüretet. V,

Next

/
Oldalképek
Tartalom