Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

2 TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 18, Az NDK vezető személyiségeinek nyilatkozata a berlini televízióban a kormány legutóbbi intézkedéseiről (Folytatás az 1. oldalról.) UJ-DELHI Szerdán többnapos látogatásra az indiai fővárosba érkezett Kurt Hager, az NDK rendkívüli nagy­követe és Paul Wandel külügy­miniszterhelyettes. Hager nagy­követ tájékoztatni kívánja Nehru miniszterelnököt az NDK állás­pontjáról, a békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdésében. Ezen­kívül átadja Nehrunak Ulbricht elnök üzenetét, Francia lap vélemények a berlini helyzetről Míg a francia kormány kezén lévő rádió és a franciaországi magán rádióállomások, így az Europe 1. „berlini enyhülésről” szólnak kommentárjaikban, a pá rizsi polgári sajtó keserű hangon ír a berlini kérdés alakulásáról. Az Aurore, amely szerdáig egyre-másra közölte főszerkesz­tőjének kulmináns hangú vezér­cikkeit a tárgyalások gondolata ellen, s a megoldás követelésé­re, most némileg hangot változ­tat és csütörtökön már külpoli­tikai rovatvezetője tollából ad kommentárt. Ebben pedig ez áll: a tárgyalások és a jelentke­ző veszélyek között kell válasz­tani, s ki lenne olyan őrült, aki ne a tárgyalásokat kívánná? A Combat lészögezi: a Nyu­gatnak az NDK-val szemben al­kalmazható gazdasági megtorló intézkedései hatástalanok lenné­nek. A Nyugat által számbavett intézkedések nevetséges jel­legűek, s ahelyett, hogy ered ményeket hoznának gazdasá­gilag, csal: politikai zavart idéznének elő, jobb hát ezek­től eltekinteni. A párizsi haladó lapok tilta­koznak a szerda délutáni nyu­gat-berlini nagygyűlésnek a „ná­ci hagyományok” szerinti alaku­lása ellen. A Libération elítéli a Guy Mollet-nál is rosszabb ál­lítólagos szocialista Willy Brandt asztalcsapkodását, sértéseit és fenyegetőzéseit, a tömegben lá­tott revansvágyról tanúskodó táb Iákat, szovjetellenes feliratokat. Az Humanité is vezető helyen emel szót a „Deutschland über Alles” hangjával lezajlott pro­vokatív jellegű tüntetés ellen. A Francia Kommunista Párt lapja aláhúzza, hogy az NDK határozottsága ko­molyan figyelmeztette a re- vans híveit. A Libération felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a bonni és a berlini sajtó nekimegy Macmil- lannak és Kennedynek, de so­hasem támadja de Gaullet. — A franciák elgondolkozhatnak rajta, miért? Adenauer, Brandt és kom párnájuk akaratuk ellenére va­lami pozitív dolgot cselekedtek a béke javára — írja gúnyosan a Libération —, újabb' ember- milliókat győztek meg arról, hogy itt az ideje, kényszerzub­bonyt húzni az ilyen háborús »szitokra. Milliók ébredtek tu­datára, hogy a Szovjetuniónak igaza van amikor végleg el akar­ja távolítani a mindenkor rob­banásra kész berlini puskaporos hordót. gat-berlini övezethatár lezárása miatt.” Miután az amerikai kor­mány tájékozottabb a német ve­zérkarnál, vagy Brandt nyugat­berlini polgármesternél egy nuk­leáris háború következményeit illetően, ezért el van szánva, hogy tárgyalások útján kísérli meg Nyugat-Berlin biztonságát szavatoló megegyezés létrehozá­sát. A tudósító azt is megjegyzi, hogy Washingtonban meg van­nak győződve, „ha a nyugatné­metek folytatják a nyomást, ez a nyugati szövetségesek között csak még nagyobb feszültséghez vezethet.” A Daily Mail szerint a nyu­gatnémet lapokban és Brandt beszédében megnyilvánuló viru­lens hevesség még Washington bizonyos köreiben is megrökönyö dést kelt. A Guardian vezércikke érve­ket hoz fel a nyugatnémetek ál­tal javasolt gazdasági blokád al­kalmazása ellen. „Ilyen lépés nem érintené döntően a kommu­nista országok erejét, de maga után vonhatja Nyugat-Berlin el­látási vonalának elzárását” — írja a lap. Sajtó vélemények az NDK kormányának berlini rendelkezéseiről London (MTI): Az MTI lon­doni tudósítója rámutat, hogy mindezidáig nem hangzott el érdemleges nyilatkozat az NDK kormányának rendelkezéseivel kapcsolatos angol hivatalos ál­láspontról. A szóvivők igyekez­nek elkerülni az állásfoglalást. Ugyanakkor viszont a7 angol és a külföldi sajtóban különféle ta­lálgatásokra adnak okot bizo­nyos jelek, amelyek közül első helyen az angol kormány veze­tőinek távollétét kell megemlí­teni. A Chicago Tribune szerdai számában külön kiemeli, hogy Macmillan angol miniszterelnök és Lord Home „a berlini válság idején fajdvadászatra ment.” Az amerikai lap hozzáfűzi: „Persze, ha történetesen nem lenne fajd- szezon, akkor Macmillan más módon juttatta volna kifejezésre, hogy a berlini helyetet nem haj­landó válságnak tekinteni.” Magában az angol közvéle­ményben több jel mutat arra, hogy Angliában gyanakvással fi­gyelik a bonni kormány Nyugat- Berlinnel kapcsolatos manőve­reit. Az Evening Standard szerdán az Adenauer és Bradt közt tá­madt vitával kapcsolatban többek közt ezeket írja: Itt az ideje kiábrándítani őket. A berlini válságot csakis komp­romisszum alapján lehet megol­dani. Adenauer jól tudja ezt, csakúgy mint Brandt. Most ugyan a választási hadjáratra való tekintettel verik a harci dobot, de bármelyikük kerül is majd hatalomra, kénytelen lesz visszavonulót fújni. Tűrhetetlen tehát, hogy még egy hónapig, a nyugatnémet választások lezaj­lásáig várni kelljen a Berlinre vonatkozó kelet-nyugati tárgya­lásokkal. Az MTI prágai tudósítja je­lentette, hogy a szerdai cseh­szlovák lapok nagy teret szen­telnek a nyugat-berlini kérdés­nek. Cikkeikben méltatják az NDK kormánya által hozott hatá rozat jelentőségét. A Csehszlovák Kommunista Párt központi lanja, a Rudé Prá- vo berlini tudósítjónak kommen­tárját közli. A berlini helyzetet kommen­táló osztrák polgári sajtóban mind jobban érezteti hatását a nyugati kormányok és a nyu­gati közvélemény tartózkodó ma­gatartása — állapítja meg jelen­tésében az MTI bécsi tudósító­ja. Adenauer beszéde Bonnban — A kancellár Nyugat-Berl in be látogat Bonn (MTI): Adenauer nyu­gatnémet kancellár szerdán este Bonnban ismét beszédet mondott. A kancellár ez alkalommal is visszautasította a német kérdés békés rendezésére és az európai háborús tűzfészek felszámolására tett konstruktív szovjet javasla­tokat. Kijelentette, a Német Szövet­ségi Köztársaság ■ semmiesetre sem fogadhatja el, hogy Nyu­gat-Berlin szabad város legyen és aláírják a békeszerződést a két német állammal. E kérdések tárgyalása során — állította Adenauer — még tovább foko­zódna a berlini válság. Kritikus helyzet keletkezne, de nem hi­szem, hogy háborúhoz vezethet­ne — fűzte hozzá. Adenauer ezután megdorgálta azokat a lapokat, amelyek azt vetik a nyugati hatalmak szemé­re, hogy „semmit sem tesznek az NSZK érdekében”. A kancellár befejezésül kitar­tásra hívott fel és azt sürget­te, hogy Nyugat-Németórszág lakossága legyen egységes a nyu­gati szövetségesekkel. A keresztény demokrata párt szóvivője egyébként szerdán es­te bejelentette, hogy Adenauer Nyugat-Berlinbe látogat. A láto­gatás célja, hogy a kancellár személyesen meggyőződjék az ottani helyzetről. A látogatásra valószínűleg a jövő hét elején kerül sor. Újra kezdte algériai támadó hadműveleteit a francia hadsereg A berlini kérdés az angol sajtóban London (MTI): A Times wa­shingtoni tudósítója szerint „vál­ság bontakozik ki” a nyugati szövetségen belül a nyugat-ber­lini kérdésben. Világos, hogy a probléma angol és amerikai meg­közelítése hasonló jellegű, sok szempontból pedig azonos. A nyugatnémet részről jövő nyo­mást. hogy tegyenek valamit, nemcsak helytelenítik, hanem egyenesen veszedelmesnek tart­ják. A tudósító megjegyzi, hogy „az amerikai kormány n?~» haj­landó háborúba menni a nyu­Párizs (MTI): A francia had­sereg az elmúlt szombat óta »di­nam'krsm iHra kezdte algér.?' tá madó hadműveleteit« — a kife­jezés a főparancsnokság szókész­letéből származik —, a hivatalos jelént ■'•pk máris mint.^v száz al­gériai harcképtelenné tételét köz­ük. Az algériai háború véresebb folytatódása — a május 20-án francia részről bejelentett »egy­oldalú fegyvernyugvás« ellenére kisebb-nagyobb összecsapások na­pirenden voltak eddig is — ag­godalommal tölti el a párizsi pol­gári sajtót. A Combat így ír: A támadó hadműveletek foly­tatását nemzetközi síkon Fran­ciaország ellen fogják felhasznál­! ni. Még ha a francia kormány . ki is jelenti, hogy nem törődik 1 a New York-i »izével« (azaz az I ENSZ-szel), amely októberben új- I ra elő fogja venni az algériai ■ ] ügyet, tudomást kell vennie ar- ! | ról, hogy nemzetközileg milyen j j veszélyekkel jár az algériai hábo- | rú súlyosbodása. I A Combat utal rá, hogy Tuné- j zia, valamint Marokkó határán incidensek történtek, amelyeknek a két észak-afrikai állam kormá­nya nagy jelentőséget tulajdonít, ; Az Humanité vezető helyen ír ] arról, hogy francia tüzérség há- j rom napon át lőtte a határmenti j marokkói falvakat, s hogy a ! francia légierő bombázta a tu- I néziai állásokat. 1 Indonézia népe szabadságának tizenhatodik év­fordulóját ünnepli, s a nemzeti ünnepen ott van a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, dr. Münnich Ferenc is. A háromezer sziget­ből álló országhoz baráti szálak fűzik Magyarországot, amit el­mélyítettek dr. Sukarno elnök és más vezető indonéz állam­férfiak magyarországi látogatá­sai is. Indonézia függetlenségé­nek kikiáltása óta töretlenül harcol a békéért, s az indonéz nép jól tudja, a hosszú gyar­mati uralom tanította meg erre, hogy igaz barátait nem az impe­rialista országok, hanem csaic a szocialista országok jelenthetik. 1945. augusztus 17-én Djakar- tában hatalmas tömés előtt ol­vasta fel Sukarno elnök azt a kiáltványt, amely indonézia sza­badságának alapokmánya lett. »A hatalom átvételével kapcso­latos minden teendőt hatásosan, és a legrövidebb idő alatt vég­rehajtunk« — mondotta akkor Sukarno elnök, s a háromszáz esztendős gyarmati uralom után Indonézia megkezdhette szabad életének építését. Jellemző az ország gazdaságára, hogy Hol­landia nemzeti jövedelmének egyötödét szolgáltatta Indoné­zia, s a különböző külföldi mo­nopóliumok még néhány évvel ezelőtt is jelentős befolvássel bírtak az országban. A függet­len Indonézia kormányának gaz dasági téren legfontosabb fel­adata az volt, hogy visszaszo­rítsa a külföldi tőkét és nacio- nalizálja gazdaságát. A koráb­ban holland tulajdonban volt vállalatok és ültetvények azóta állami tulajdonba kerültek, s a távolabbi terv az, hogy állami ellenőrzés alá vonják az olaj- társaságokat is. A gazdasági élet fejlesztését szolgálja az is, hogy az állam egymás után új ipari üzemeket hoz létre, s ebben nagy segítsé­get kap a szocialista országok­tól is, amelyekkel sokoldalú, állandóan fejlődő gazdasági kapcsolatot épített ki. Az Indonéz Köztársaság fel- szabadulása óta kemény harcot vívott a külső és a belső ellen­ség ellen. Előbb a japán fasisz­ták ellen kellett felszabadító harcot vívnia, majd az angol és a holland megszállókat verték ki az országból. 1949. november 2-án a holland kormány is kény­telen volt elismerni az Indonéz Köztársaság létrejöttét, azonban Jáva és Cedebesz szigetén a holland zsoldban álló fegyver« bandák támadást indítottak a központi kormány ellen. Az in­donéz kormány azonban ura tu­dott maradni a helyzetnek, mert a nép rokonszenve a kormány mellett állt. A kormányt támo­gatja az ország legnagyobb pártja, az Indonéz Kommunista Párt is, amely olyan alapot ad Sukamo elnök kormányzásá­nak, hogy megoldhatja az or­szág előtt álló valamennyi fel­adatot. Nagy nemzeti ünnepe alkal­mából a magyar nép is testvéri jókívánságait küldi az Indonéz Köztársaság népének, azzal, hogy élvezhesse a szabadság, a béke és a jólét gyümölcseit Sukarno elnök beszéde az indonéz függetlenségi ünnepen Djakarta (MTI): Sukarno indo­néz elnök csütörtökön másfélórás beszédet mondott Indonézia füg­getlenségének 17. évfordulóján. Az elnöki palota előtt rendezett tömeggyűlésen megjelent Mün­nich Ferenc, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány el­nöke is. Sukarno elnök felszólította Hol­landiát, hogy önként és békés úton adja át Nyugat-Iriánt Indo­néziának. A belpolitikai kérdéseket érint­ve az elnök hangsúlyozta, az in- ’donéz szocializmus fejlesztésének I szükségességét. Szembeszállt azok kai, akik kifogásolták a kommu­nisták részvételét a különböző kormányszervekben. Sukarno elnök beszéde után le­rakta a saját maga által tervezett 120 méter magas nemzeti emlék­mű alapkövét. Az épületben he­lyezik majd el a forradalmi mú­zeumot és ott lesz majd a forra­dalmi harcokban elesettek emlé­kére gyújtott örökmécses is. Mikojan Tokióban Tokió (TASZSZ): A Japán— Szovjet Társaság szerdán foga­dást adott Mikojannak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa első el­nökhelyettesének tiszteletére, aki a szovjet ipari és kereskedelmi kiállítás megnyitására érkezett Tokióba. Viharos tapstól kísérve Miko­jan beszédet mondott. Nagy elis­meréssel nyilatkozott a társaság­nak a szovjet és a japán nép barátságának fokozására irányuló tevékenységéről. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet dolgozók őszintén békét és jószomszédi kapcsolato­kat kívánnak a japán néppel. Mikojan megállapította, hogy a japán—szovjet kapcsolatok ren­dezését komolyan akadályozza, hogy megkötötték a japán—ame­rikai katonai szerződést és ame­rikai támaszpontok vannak japán földön. Kifejezte azonban azt a reményét, hogy nem sok idő múl­tán »eltűnnek az akadályok és mi barátok, a legőszintébb és leg­hűségesebb szomszédok leszünk«. Mikojan szerdán látogatást tett Ikeda japán miniszterelnöknél és megbeszélést folytatott vela. Portugália heti két millió dollárt költ az angolai felkelés elfojtására Luanda (MTI): Angola haza­fias erői több mint Öt hónapja áldozatos harcot vívnak a portu­gál gyarmatosítók ellen hazájuk függetlenségéért. Ezt a harcot szinte középkori fegyverekkel vívják, a korszerű hadviselési esz közökkel felszerelt, állig felfegy­verzett portugál gyarmati csapa­toknak mégsem sikerül elfojtani az egész országra kiterjedt sza­badságmozgalmat. A Reuter-iro- da egy különtudósítója összefog­laló jelentést ad az angolai hely­zet fejleményeiről. Mint a tudó­sító írja, Portugália a feltevések szerint hetenként hatszázezer font sterlinget, vagyis majdnem kétmillió dollárnyi összeget költ az angolai felkelés elfojtását cél­zó akciójára. Ez egy évre átszá­mítva több mint százmillió dol­lárra rúg. A katonai helyzetről szólva ki­emeli a tudósító, hogy a portugá­lok most egyre hevesebb támadó hadművelettel igyekeznek lever­ni a felkelést, még mielőtt a nagy esőzések időszaka októberben megkezdődne. A tudósító szerint ötvenezer főre becsülik a szabad­ságharcban részt vevő angolaiak számát, s húszezerre a portugál 1 katonákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom