Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-18 / 194. szám
2 TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 18, Az NDK vezető személyiségeinek nyilatkozata a berlini televízióban a kormány legutóbbi intézkedéseiről (Folytatás az 1. oldalról.) UJ-DELHI Szerdán többnapos látogatásra az indiai fővárosba érkezett Kurt Hager, az NDK rendkívüli nagykövete és Paul Wandel külügyminiszterhelyettes. Hager nagykövet tájékoztatni kívánja Nehru miniszterelnököt az NDK álláspontjáról, a békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdésében. Ezenkívül átadja Nehrunak Ulbricht elnök üzenetét, Francia lap vélemények a berlini helyzetről Míg a francia kormány kezén lévő rádió és a franciaországi magán rádióállomások, így az Europe 1. „berlini enyhülésről” szólnak kommentárjaikban, a pá rizsi polgári sajtó keserű hangon ír a berlini kérdés alakulásáról. Az Aurore, amely szerdáig egyre-másra közölte főszerkesztőjének kulmináns hangú vezércikkeit a tárgyalások gondolata ellen, s a megoldás követelésére, most némileg hangot változtat és csütörtökön már külpolitikai rovatvezetője tollából ad kommentárt. Ebben pedig ez áll: a tárgyalások és a jelentkező veszélyek között kell választani, s ki lenne olyan őrült, aki ne a tárgyalásokat kívánná? A Combat lészögezi: a Nyugatnak az NDK-val szemben alkalmazható gazdasági megtorló intézkedései hatástalanok lennének. A Nyugat által számbavett intézkedések nevetséges jellegűek, s ahelyett, hogy ered ményeket hoznának gazdaságilag, csal: politikai zavart idéznének elő, jobb hát ezektől eltekinteni. A párizsi haladó lapok tiltakoznak a szerda délutáni nyugat-berlini nagygyűlésnek a „náci hagyományok” szerinti alakulása ellen. A Libération elítéli a Guy Mollet-nál is rosszabb állítólagos szocialista Willy Brandt asztalcsapkodását, sértéseit és fenyegetőzéseit, a tömegben látott revansvágyról tanúskodó táb Iákat, szovjetellenes feliratokat. Az Humanité is vezető helyen emel szót a „Deutschland über Alles” hangjával lezajlott provokatív jellegű tüntetés ellen. A Francia Kommunista Párt lapja aláhúzza, hogy az NDK határozottsága komolyan figyelmeztette a re- vans híveit. A Libération felhívja a figyelmet arra, hogy a bonni és a berlini sajtó nekimegy Macmil- lannak és Kennedynek, de sohasem támadja de Gaullet. — A franciák elgondolkozhatnak rajta, miért? Adenauer, Brandt és kom párnájuk akaratuk ellenére valami pozitív dolgot cselekedtek a béke javára — írja gúnyosan a Libération —, újabb' ember- milliókat győztek meg arról, hogy itt az ideje, kényszerzubbonyt húzni az ilyen háborús »szitokra. Milliók ébredtek tudatára, hogy a Szovjetuniónak igaza van amikor végleg el akarja távolítani a mindenkor robbanásra kész berlini puskaporos hordót. gat-berlini övezethatár lezárása miatt.” Miután az amerikai kormány tájékozottabb a német vezérkarnál, vagy Brandt nyugatberlini polgármesternél egy nukleáris háború következményeit illetően, ezért el van szánva, hogy tárgyalások útján kísérli meg Nyugat-Berlin biztonságát szavatoló megegyezés létrehozását. A tudósító azt is megjegyzi, hogy Washingtonban meg vannak győződve, „ha a nyugatnémetek folytatják a nyomást, ez a nyugati szövetségesek között csak még nagyobb feszültséghez vezethet.” A Daily Mail szerint a nyugatnémet lapokban és Brandt beszédében megnyilvánuló virulens hevesség még Washington bizonyos köreiben is megrökönyö dést kelt. A Guardian vezércikke érveket hoz fel a nyugatnémetek által javasolt gazdasági blokád alkalmazása ellen. „Ilyen lépés nem érintené döntően a kommunista országok erejét, de maga után vonhatja Nyugat-Berlin ellátási vonalának elzárását” — írja a lap. Sajtó vélemények az NDK kormányának berlini rendelkezéseiről London (MTI): Az MTI londoni tudósítója rámutat, hogy mindezidáig nem hangzott el érdemleges nyilatkozat az NDK kormányának rendelkezéseivel kapcsolatos angol hivatalos álláspontról. A szóvivők igyekeznek elkerülni az állásfoglalást. Ugyanakkor viszont a7 angol és a külföldi sajtóban különféle találgatásokra adnak okot bizonyos jelek, amelyek közül első helyen az angol kormány vezetőinek távollétét kell megemlíteni. A Chicago Tribune szerdai számában külön kiemeli, hogy Macmillan angol miniszterelnök és Lord Home „a berlini válság idején fajdvadászatra ment.” Az amerikai lap hozzáfűzi: „Persze, ha történetesen nem lenne fajd- szezon, akkor Macmillan más módon juttatta volna kifejezésre, hogy a berlini helyetet nem hajlandó válságnak tekinteni.” Magában az angol közvéleményben több jel mutat arra, hogy Angliában gyanakvással figyelik a bonni kormány Nyugat- Berlinnel kapcsolatos manővereit. Az Evening Standard szerdán az Adenauer és Bradt közt támadt vitával kapcsolatban többek közt ezeket írja: Itt az ideje kiábrándítani őket. A berlini válságot csakis kompromisszum alapján lehet megoldani. Adenauer jól tudja ezt, csakúgy mint Brandt. Most ugyan a választási hadjáratra való tekintettel verik a harci dobot, de bármelyikük kerül is majd hatalomra, kénytelen lesz visszavonulót fújni. Tűrhetetlen tehát, hogy még egy hónapig, a nyugatnémet választások lezajlásáig várni kelljen a Berlinre vonatkozó kelet-nyugati tárgyalásokkal. Az MTI prágai tudósítja jelentette, hogy a szerdai csehszlovák lapok nagy teret szentelnek a nyugat-berlini kérdésnek. Cikkeikben méltatják az NDK kormánya által hozott hatá rozat jelentőségét. A Csehszlovák Kommunista Párt központi lanja, a Rudé Prá- vo berlini tudósítjónak kommentárját közli. A berlini helyzetet kommentáló osztrák polgári sajtóban mind jobban érezteti hatását a nyugati kormányok és a nyugati közvélemény tartózkodó magatartása — állapítja meg jelentésében az MTI bécsi tudósítója. Adenauer beszéde Bonnban — A kancellár Nyugat-Berl in be látogat Bonn (MTI): Adenauer nyugatnémet kancellár szerdán este Bonnban ismét beszédet mondott. A kancellár ez alkalommal is visszautasította a német kérdés békés rendezésére és az európai háborús tűzfészek felszámolására tett konstruktív szovjet javaslatokat. Kijelentette, a Német Szövetségi Köztársaság ■ semmiesetre sem fogadhatja el, hogy Nyugat-Berlin szabad város legyen és aláírják a békeszerződést a két német állammal. E kérdések tárgyalása során — állította Adenauer — még tovább fokozódna a berlini válság. Kritikus helyzet keletkezne, de nem hiszem, hogy háborúhoz vezethetne — fűzte hozzá. Adenauer ezután megdorgálta azokat a lapokat, amelyek azt vetik a nyugati hatalmak szemére, hogy „semmit sem tesznek az NSZK érdekében”. A kancellár befejezésül kitartásra hívott fel és azt sürgette, hogy Nyugat-Németórszág lakossága legyen egységes a nyugati szövetségesekkel. A keresztény demokrata párt szóvivője egyébként szerdán este bejelentette, hogy Adenauer Nyugat-Berlinbe látogat. A látogatás célja, hogy a kancellár személyesen meggyőződjék az ottani helyzetről. A látogatásra valószínűleg a jövő hét elején kerül sor. Újra kezdte algériai támadó hadműveleteit a francia hadsereg A berlini kérdés az angol sajtóban London (MTI): A Times washingtoni tudósítója szerint „válság bontakozik ki” a nyugati szövetségen belül a nyugat-berlini kérdésben. Világos, hogy a probléma angol és amerikai megközelítése hasonló jellegű, sok szempontból pedig azonos. A nyugatnémet részről jövő nyomást. hogy tegyenek valamit, nemcsak helytelenítik, hanem egyenesen veszedelmesnek tartják. A tudósító megjegyzi, hogy „az amerikai kormány n?~» hajlandó háborúba menni a nyuPárizs (MTI): A francia hadsereg az elmúlt szombat óta »dinam'krsm iHra kezdte algér.?' tá madó hadműveleteit« — a kifejezés a főparancsnokság szókészletéből származik —, a hivatalos jelént ■'•pk máris mint.^v száz algériai harcképtelenné tételét közük. Az algériai háború véresebb folytatódása — a május 20-án francia részről bejelentett »egyoldalú fegyvernyugvás« ellenére kisebb-nagyobb összecsapások napirenden voltak eddig is — aggodalommal tölti el a párizsi polgári sajtót. A Combat így ír: A támadó hadműveletek folytatását nemzetközi síkon Franciaország ellen fogják felhasznál! ni. Még ha a francia kormány . ki is jelenti, hogy nem törődik 1 a New York-i »izével« (azaz az I ENSZ-szel), amely októberben új- I ra elő fogja venni az algériai ■ ] ügyet, tudomást kell vennie ar- ! | ról, hogy nemzetközileg milyen j j veszélyekkel jár az algériai hábo- | rú súlyosbodása. I A Combat utal rá, hogy Tuné- j zia, valamint Marokkó határán incidensek történtek, amelyeknek a két észak-afrikai állam kormánya nagy jelentőséget tulajdonít, ; Az Humanité vezető helyen ír ] arról, hogy francia tüzérség há- j rom napon át lőtte a határmenti j marokkói falvakat, s hogy a ! francia légierő bombázta a tu- I néziai állásokat. 1 Indonézia népe szabadságának tizenhatodik évfordulóját ünnepli, s a nemzeti ünnepen ott van a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, dr. Münnich Ferenc is. A háromezer szigetből álló országhoz baráti szálak fűzik Magyarországot, amit elmélyítettek dr. Sukarno elnök és más vezető indonéz államférfiak magyarországi látogatásai is. Indonézia függetlenségének kikiáltása óta töretlenül harcol a békéért, s az indonéz nép jól tudja, a hosszú gyarmati uralom tanította meg erre, hogy igaz barátait nem az imperialista országok, hanem csaic a szocialista országok jelenthetik. 1945. augusztus 17-én Djakar- tában hatalmas tömés előtt olvasta fel Sukarno elnök azt a kiáltványt, amely indonézia szabadságának alapokmánya lett. »A hatalom átvételével kapcsolatos minden teendőt hatásosan, és a legrövidebb idő alatt végrehajtunk« — mondotta akkor Sukarno elnök, s a háromszáz esztendős gyarmati uralom után Indonézia megkezdhette szabad életének építését. Jellemző az ország gazdaságára, hogy Hollandia nemzeti jövedelmének egyötödét szolgáltatta Indonézia, s a különböző külföldi monopóliumok még néhány évvel ezelőtt is jelentős befolvássel bírtak az országban. A független Indonézia kormányának gaz dasági téren legfontosabb feladata az volt, hogy visszaszorítsa a külföldi tőkét és nacio- nalizálja gazdaságát. A korábban holland tulajdonban volt vállalatok és ültetvények azóta állami tulajdonba kerültek, s a távolabbi terv az, hogy állami ellenőrzés alá vonják az olaj- társaságokat is. A gazdasági élet fejlesztését szolgálja az is, hogy az állam egymás után új ipari üzemeket hoz létre, s ebben nagy segítséget kap a szocialista országoktól is, amelyekkel sokoldalú, állandóan fejlődő gazdasági kapcsolatot épített ki. Az Indonéz Köztársaság fel- szabadulása óta kemény harcot vívott a külső és a belső ellenség ellen. Előbb a japán fasiszták ellen kellett felszabadító harcot vívnia, majd az angol és a holland megszállókat verték ki az országból. 1949. november 2-án a holland kormány is kénytelen volt elismerni az Indonéz Köztársaság létrejöttét, azonban Jáva és Cedebesz szigetén a holland zsoldban álló fegyver« bandák támadást indítottak a központi kormány ellen. Az indonéz kormány azonban ura tudott maradni a helyzetnek, mert a nép rokonszenve a kormány mellett állt. A kormányt támogatja az ország legnagyobb pártja, az Indonéz Kommunista Párt is, amely olyan alapot ad Sukamo elnök kormányzásának, hogy megoldhatja az ország előtt álló valamennyi feladatot. Nagy nemzeti ünnepe alkalmából a magyar nép is testvéri jókívánságait küldi az Indonéz Köztársaság népének, azzal, hogy élvezhesse a szabadság, a béke és a jólét gyümölcseit Sukarno elnök beszéde az indonéz függetlenségi ünnepen Djakarta (MTI): Sukarno indonéz elnök csütörtökön másfélórás beszédet mondott Indonézia függetlenségének 17. évfordulóján. Az elnöki palota előtt rendezett tömeggyűlésen megjelent Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Sukarno elnök felszólította Hollandiát, hogy önként és békés úton adja át Nyugat-Iriánt Indonéziának. A belpolitikai kérdéseket érintve az elnök hangsúlyozta, az in- ’donéz szocializmus fejlesztésének I szükségességét. Szembeszállt azok kai, akik kifogásolták a kommunisták részvételét a különböző kormányszervekben. Sukarno elnök beszéde után lerakta a saját maga által tervezett 120 méter magas nemzeti emlékmű alapkövét. Az épületben helyezik majd el a forradalmi múzeumot és ott lesz majd a forradalmi harcokban elesettek emlékére gyújtott örökmécses is. Mikojan Tokióban Tokió (TASZSZ): A Japán— Szovjet Társaság szerdán fogadást adott Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének tiszteletére, aki a szovjet ipari és kereskedelmi kiállítás megnyitására érkezett Tokióba. Viharos tapstól kísérve Mikojan beszédet mondott. Nagy elismeréssel nyilatkozott a társaságnak a szovjet és a japán nép barátságának fokozására irányuló tevékenységéről. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet dolgozók őszintén békét és jószomszédi kapcsolatokat kívánnak a japán néppel. Mikojan megállapította, hogy a japán—szovjet kapcsolatok rendezését komolyan akadályozza, hogy megkötötték a japán—amerikai katonai szerződést és amerikai támaszpontok vannak japán földön. Kifejezte azonban azt a reményét, hogy nem sok idő múltán »eltűnnek az akadályok és mi barátok, a legőszintébb és leghűségesebb szomszédok leszünk«. Mikojan szerdán látogatást tett Ikeda japán miniszterelnöknél és megbeszélést folytatott vela. Portugália heti két millió dollárt költ az angolai felkelés elfojtására Luanda (MTI): Angola hazafias erői több mint Öt hónapja áldozatos harcot vívnak a portugál gyarmatosítók ellen hazájuk függetlenségéért. Ezt a harcot szinte középkori fegyverekkel vívják, a korszerű hadviselési esz közökkel felszerelt, állig felfegyverzett portugál gyarmati csapatoknak mégsem sikerül elfojtani az egész országra kiterjedt szabadságmozgalmat. A Reuter-iro- da egy különtudósítója összefoglaló jelentést ad az angolai helyzet fejleményeiről. Mint a tudósító írja, Portugália a feltevések szerint hetenként hatszázezer font sterlinget, vagyis majdnem kétmillió dollárnyi összeget költ az angolai felkelés elfojtását célzó akciójára. Ez egy évre átszámítva több mint százmillió dollárra rúg. A katonai helyzetről szólva kiemeli a tudósító, hogy a portugálok most egyre hevesebb támadó hadművelettel igyekeznek leverni a felkelést, még mielőtt a nagy esőzések időszaka októberben megkezdődne. A tudósító szerint ötvenezer főre becsülik a szabadságharcban részt vevő angolaiak számát, s húszezerre a portugál 1 katonákat.
