Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-11 / 188. szám

2 TOLNA MEGYÉT NÉPÚJSÁG Szovjet jegyzék az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ): Az Izvesz­tyija csütörtök esti kiadása kö­zölte a szovjet kormány augusz­tus 9-én kelt jegyzékét az Egye­sült Államok kormányához az atomfegyver-kísérletek megszün­tetése tárgyában. A jegyzék vá­lasz az Egyesült Államok kor­mányának július 15-i jegyzékére. Jegyzékében a szovjet kormány ismét kijelenti, hogy az atom­fegyver-kísérletek megszüntetése és az általános, teljes leszerelés kölcsönösen összefüggő problé­májának megoldása az a biztos és reális út, amely mindenfajta atomfegyver-kísérlet örök időkre szóló megszüntetéséhez vezet. Az Egyesült Államok kormá­nya — hangzik a szovjet jegyzék — megmarad régi álláspontján és nem tanúsít készséget abban az irányban, hogy kölcsönösen elfogadható alapon meg lehessen oldani az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének kérdését. Az Egyesült Államok fő erőfe­szítései arra irányulnak, hogy lényegében törvényesítse a kísér­leteket és olyan nemzetközi el­lenőrző szervet teremtsen, amely engedelmes eszköz lenne a nyu­gati hatalmak kezében és a nyu­gat; hatalmak vezérkarai felhasz nálhassák ezt a szervet a szá­mukra szükséges felderítési ada­tok gyűjtéséhez. A szovjet kormány megállapít­ja, hogy ez az amerikai állás­pont lehetetlenné teszi az atom­fegyver-kísérletek megszünteté­séről szóló egyezmény megköté­sét és kijelenti, hogy ezért a hely zetért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányát terhe­li a felelősség. A Szovjetunió — hangsúlyozza a jegyzék — »kész akármelyik pillanatban aláírni a nyugati ha­talmaknak a nemzetközi ellenőr­zésre vonatkozó bármely javasla­tát, ha a nyugati hatalmak elfo­gadják az általános és teljes le­szerelésről szóló szerződést. 1961. augusztus 11. Ä TÄSZBZ tudósítója értekezletről ilye; Guevara sajtóértekezlete Punta del Esteben Punta del Este (TASZSZ) Er­nesto Guevara, a kubai küldött­ség vezetője a Punta del Este-i értekezleten, szerdán sajtóérte­kezletet tartott, amelyen mintegy 200 újságíró jelent meg. Kérdésekre válaszolva Guevara kijelentette, hogy Kubának jó ke­reskedelmi kapcsolatai vannak a szocialista országokkal, amelyek a kölcsönös előnyök és megbe­csülés elve alapján kereskednek. Megjegyezte, hogy hasonló felté­telek mellett Kuba kész bekap­csolódni a latin-amerikai gazda­sági közösségbe. Ezzel kapcsolat­ban megállapította, hogy Kubá­nak szándékában áll megerősíte­ni gazdasági , kapcsolatait a la­tin-amerikai országokkal, elsősor­ban Brazíliával és Uruguay-jal. A brazil külpolitikával foglal­kozó kérdésekre Guevara többek között azt válaszolta, hogy Kuba teljes egészében támogatja ezt a politikát. A kubai iparügyi miniszter foglalkozott a kubai—amerikai viszonnyal is. Megállapította, hogy a Punta del Este-i értekez­leten az Egyesült Államok meg­próbálja elszigetelni Kubát. Gu­evara hangot adott annak a meg­győződésének, hogy a latin-ame­rikai országok nem fogják meg­engedni a Kuba elleni újabb ag- reszió kibontakoztatását. Guevara kijelentette, hogy a kubai kormány kész tárgyalások­ba bocsátkozni az Egyesült Ál­lamokkal a két ország viszonyá­nak megjavításáról. Egy kérdés­re, amely a kubai kormánynak a guantanamói amerikai támasz­ponttal kapcsolatos állásfoglalá­sa iránt érdeklődött, Guevara ki­jelentette, hogy Kubának nincs szándékában olyan lépéseket ten­nie, amelyek a békét fenyegető provokációk kiváltására alkalma­sak. A kubai területen működő amerikai haditámaszpont kérdé­sét a kubai kormány nemzetközi szervezetek közreműködésével kí­vánja megoldani. A Miniszteri anács ülése A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és jóváhagyta a pénzügyminisz­ternek, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelenté­sét és úgy határozott, hogy a költségvetés jóváhagyásáról tör vényjavaslatot terjeszt az or­szággyűlés elé. A Minisztertanács megvitatta a föld mű vet ésü r»vi miniszter és az élelmezésügyi miniszter kö­zös jelentését az idei tavaszi állatszámlálás eredményeiről és a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette, majd a földműve­lésügyi miniszter javaslatára határozatot fogadott el a mező- gazdasági mérnökök, erdőmér­nökök és állatorvosok tovább­képzéséről. A Minisztertanács a művelő­désügyi miniszter előterjeszté­sére határozatot hozott az ipar területén dolgozó gazdasági szakszervezeti és tanácsi veze­tők üzemgazdasági továbbkép zéséről. Hírek Lengyelorsz A HAJÓGYÁRTÁS SIKERE A lengyel hajógyártás a felsza­badulás óta nagy sikereket ért el. Az egyik legfiatalabb lengyel iparág világviszonylatban is egy­re előkelőbb helyre kerül. A nyu­gati adatok szerint a Lengyel Népköztársaság hajóipara 1959- ben világviszonylatban a 11. he­lyen állt, jelenleg pedig már a 9. helyet foglalja el, s olyan or­szágokat előzött meg, mint Dánia és Norvégia. Az elmúlt évben gyártott len­gyel hajók együttes űrtartalma meghaladta a 254 000 brutto re­giszter tonnát, ami 1959-hez vi­szonyítva 36 százalékos emelke­désnek felel meg. A gdanski ha­jógyár, amely összesen 174 000 brutto regiszter tonna űrtartalmú hajót gyártott, a múlt évben vi­lágviszonylatban az 5. helyre ke­rült. A lengyel hajógyártás je­lentős deviza bevételt biztosít az ország számára. Lengyelország külföldi megrendelők részére a múlt évben összesen 177 000 brut­to regiszter tonna kapacitású ha­jót gyártott és a hajóexport te­kintetében világviszonylatban a 6. helyen áll, s pillanatnyilag több hajót exportál, mint Anglia. 42 000 FIATAL A NAGY ÉPÍTKEZÉSEKEN Nagy sikere van Lengyelor­szágban a fiatalok önkéntes mun kacsapatainak, amelyek a Len­gyel Szocialista Ifjúsági Szövet­ség és a Lengyel Falusi Ifjúsági Szövetség közös irányítása alatt dolgoznak. Az újonnan épülő ipari üzemekben egyre nagyobb számban dolgoznak fegyelmezett, szakképzett fiatalok. Az úgyne­vezett állandó ifjúsági munka- csoportok derekasan megállják helyüket a plocki, a turoszowi, a tarnobrzegi, szczeczini, wroclawi és más építkezéseken. A tanuló fiatalok különösen a városi beruházások teljesítéséből veszik ki részüket. A múlt évben például 12 000 fiatalt számláló, 45o tanulócsoport kapcsolódott be ebbe a munkába. Ebben az évben számuk megközelíti a 28 ezret. Az általuk elvégzett munkák ér­téke eléri a 10 millió zlotyt. A tanulócsoportok a múlt évben je­lentős összeggel járultak hozzá az ezeréves évforduló keretében épülő iskolák építési költségei­hez. 30 000 TONNA KÉN EGY FÉLÉV ALATT A lengyel vegyipar egyik nagy reménysége, a tarnobrzegi kén­bánya és kénfeldolgozó üzem fél évvel ezelőtt kezdte meg a mun­kát. Ezalatt az idő alatt a kén­bánya több mint 30 000 tonna ként adott. A termelés állandóan növekedett. Januárban még csak 2000 tonna ként bányásztak, je­lenleg a havi termelés 10 000 ton­na. A mach ovi feldolgozó üzem je­lenleg a tervezett kapacitás két­harmadával dolgozik. A kénfino­mító még ebben az évben 116 000 tonnát fog termelni a belföld számára és kivitelre. Épül a foszforos műtrágya-gyár is, amely az év végén készül cl és a jövő év elején kezdi meg a termelést. _______ H kuwaiti kormány panasszal fordult a biztonsági Tanácshoz AP-jelentés szerint a kuwaiti kormány panasszal fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy iraki hivatalos személyisé­gek állítólag ismételten Kuwait erőszakos elcsatolásával fenyege­tőztek. Mulla államtitkár táv­iratában utalt Kasszem minisz­terelnök augusztus 3-i nyilatko­zatára, amelyben állítólag ilyen kijelentéseket tett. Az államtit­kár ezenkívül iraki provokatív rádióközleményekre is hivatko­zott. A kuwaiti legfelső tanács Ab­dullah Szalem el Szabah sejk elnökletével tartott ülésén AFP- jelentés szerint megtárgyalta az ország diplomáciai hálózatának megteremtését. A francia hírügy­nökség tudni véli, hogy hamaro­san nagykövetet küldenek az Egyesült Arab Köztársaságba, Nagy-Britanniába, Szaud-Arábiá- ba, az Egyesült Állomokba és más országokba. Nasszer elnök az EAK legna­gyobb kitüntetését adományozta Rased Ben Szaid el Maktum kuwaiti emimek, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik az Egyesült Arab Köztársaságban. MIKROORGANIZMUSOK A DÉLI-SARKON Rodolfo Panzanari. az Argen­tin Antarktiszkutató Intézet elnö­ke megdöntötte azt a közhitet, hogy a baktériumok nem képe­sek megélni a sarkvidéki hideg­ben. Jelentésében beszámol arról, hogy egy tudósokból álló expedí­ció 75 sterilizált kémcsövet vitt magával a Deli-sarkra, ezek kö­zül 69-ben mikro-organizmusok fejlődtek ki. Ennél is jelentősebb azonban az a tapasztalat, hogy e mikro-organizmusok közül nyolc fajta kizárólag sarkvidéki éghaj­latban képes megélni. A világ minden más táján ezek a bakté­riumok ismeretlenek, és bebizo­nyosodott. hogy életképességük 20 fok Celsius körüli hőmérsék­letnél teljesen megszűnik. Genf (MTI): tudósítója jeleh kérdéssel fogla L tekezlet szerdán ülését tartotta 20-a óta bevfe; üléseken foglalp kérdéssel, mi geket vállaljan országok a lao ről kidől gozanc kapcsolatban, »észtvevői már több idevágó ben és végleg zás végett ezeke leket a szövegejzi utalták. A tervezett delkezéseit illet nyugati küldőt taktikája akadál bi megegyezést, talmak egész ellenkezik Laosfe vei é3 szuverén például három dóan szembehel zal a javaslattal, talanítsák azol seket és egye: lyek ellenkezne i lenségével és Ennek a nyug az a célja, hog; ra is a SEATC zetének” hatás!: és így lehetőség avatkozásra szovjet küldött^ ta is. hogy a désnek azok melyek Laoszt hatáskörébe v ellenkeznek La gének biztosító akadályt jelent^; kiküszöbölése n biztosítani Laos s vérén függetler államnak a feji azzal végződött, dós eldöntetlen Jellemző a nj álláspontja egy és elengedhetet lépéssel kapcsol a külföldi csap, Víint a TASZSZ ti, a laoszi kozó genfi ér- a 15. zártkörű Ezeken a július zetett zártkörű óznak azzal a n kötelezettsé- ík a különböző ízí semlegesség- ó nyilatkozattal Az értekezlet megegyeztek vi rendelkezés- •s tnegfogalma- t az elvi téte- ;ő bizottság elé ka z n í .ti VOl A békeszle Dem Berlin (MTI): A ratikus Köz társast rája pénteken ta A hivatalos közi a békeszerződés pelnek a napirendi kör >1 Diplomáciai deklődés előzi mi mara ülését, min|tl hatólag jelentős kerül sor. Utalni a népi kamara jóváhagyta a né íyilatkozat ren­nen azonban a ségek halogató yozza a továb- A nyugati ha- sor követelése semlegességé- itásával. így ülésen át állan- yezkedtek az- hogy hatály- t a szerződé- ényeket, ame- Laosz függet- ■emlegességével. álláspontnak Laosz tovább- „védelmi öve- örébe tartozzék nyíljék a be- >sz ügyeibe. A :ég hangsúlyoz- SEATO-szerző- rendelkezései, katonai tömb ták, világosan 5sz semlegessé- ával és olyan nek, amelynek ilkül nem lehet mák, mint szu- és semleges jdését. A dolog hogy ez a kér- maradt. ugati hatalmak olyan logikus énül szükséges atban is, mint és a külföl­atok di katonai személyek kivoná­sa Laoszból. A nyugati kül­döttségek csak szavakban fog­lalnak állást Laosz semleges­sége és szuverénitása mellett, ténylegesen fenn akarják tar­tani a jogot, például Francia- ország számára, hogy katonai támaszpontokat és katonai sze­mélyzetet tarthasson Laoszban. Puskin szovjet megbízott kifej­tette, hogy Franciaország fenti igénye teljesen elfogadhatat­lan, mert Laosz szuverenitá­sát csorbítja. Ha francia tá­maszpontok és katonai oktatók vannak Laoszban, ez Francia- ország SEATO-tagsága révén e katonai tömbhöz köti Laoszt is. A politikai megfigyelők rá­mutatnak arra is, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország genfi küldöttsé­gei arra törekednek, hogy a három nyugati hatalom tovább ra is ellenőrzése alatt tarthas­sa a semleges Laoszt. Ez ellen a Kínai Népköztársaság kül­döttsége foglalt erélyesen ál­lást. Washington, London és Pá­rizs a laoszi semlegességről szóló nyilatkozat elfogadását saját javaslatainak jóváhagyá­sától próbálja függővé tenni. E javaslatok azonban lénye­gében véve aláássák Laosz semlegességét. Mindez bizony­talanná tesz a genfi értekez­leten eddig elért megállapodá­sokat is és — mint a folyosói megfigyelők megjegyzik — fo­kozott kételyt támasztanak azon kijelentések őszinteségét illetően, hogy a nyugati ha­talmak mielőbb igazságosan meg akarják oldani a laoszi kérdést. A nyugati hatalmak csak az­zal igazolhatnák említett kije­lentéseik őszinteségét, ha el- állnának azoktól a próbálko­zásoktól, hogy olyan rendelke­zések elfogadását kényszerítsék ki, amelyek ellenkeznek Laosz szuverénitásával és semleges­ségével. rződésről tárgyal a Német okratikus Köztársaság népi kamarája Német Demok- g népi kama­tja 19. ülését, jmény szerint kérdései szere­ién. kben nagy ér- i£g a nép; ka- hogy előrelát- határozatokra k arra, hogy légutóbbi ülésén inét béketerve­zetet, s ugyanakkor konstruktív javaslatokat terjesztett a Szö­vetségi Köztársaság kormánya elé, a javaslatokra azonban nem érkezett válasz, Időközben nem­csak a Szovjetunió, hanem a szó cialista tábor más országai is ki­fejezték készségüket: ha a nyu­gati hatalmak és Nyugat-Német- ország továbbra sem hajlandó megkötni a német békeszerződést, az említett országok külön-béke- szerződést kötnek a Német De­mokratikus Köztársasággal. Megyénk tsz-ei több mint 20 000 holdat vetnek be az ősszel nagy hozamú külföldi húzafajiákkal Ma már egyet en mezőgazda- sági szakember sem vitatja, hogy érdemes nálunk is nagyhozamú külföldi búzafajt lkat termelni. Erről ugyanis az idei termésered­mények megcáfolhatatlan bizonyí tékkal szolgáltak. A szovjet és olasz búzafajták még a legmos­tohább művelési nőd mellett is 2—3 mázsával magasabb termést hoztak, mint a h izai búzák. Eb­ből kiindulva határozták el a ter­melőszövetkezetekben, hogy ter­vezett kalászosgabona területük­ből annyit vetnek b« külföldi bú­zafajtákkal, amennyire vetőma­got kapnak. A lehetőségek sajnos korláto­zottak, hiszen központi készlet­ből a megyei tanács az idén 15 ezer holdra tud vetőmagot bizto­sítani. Ez is haladás, mert 1961- ben Tolna megye termelőszövet­kezetei mindössze 4500 holdon termeltek külföldi búzafajtákat. Ám, megyénk termelőszövetkeze­tei leleményesek és szereznek ma guknak vetőmagot. A járási ta­nácsok mezőgazdasági osztályve­zetőitől ugyanis arról értesültünk, hogy megyénk közös gazdaságai több mint 20 000 holdat vetnek be ősszel külföldi búzafajtákkal. Arról persze szó sincs, hogy »feketén« vesznek olasz- és szov­jet búzavetőmagot a tsz-ek. Na­gyon ésszerűen, ilyen vonatkozás­ban is kisegítik egymást a kö­zös gazdaságok és hasonló módon segítenek az állami gazdaságok is. Az a mezőgazdasági üzem* amely rendelkezik vetőmagnak megfelelő külföldi búzával, áru­gabonáért ad cserébe a hozzá leg­közelebb eső termelőszövetkezet­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom