Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-09 / 186. szám
VOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. augusztus 9. Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni A szocialista brigádok és a termelés Ä szocialista brigádok és a cím elnyeréséért versenyző brigádok vállalásaiban általában első helyen szerepelnek a gazdasági vonatkozású célkitűzések. Jellemző azonba e vállalásokra, hogy nem egyszerűen a termelési tervek mennyiségi túlteljesítését irányozzák elő, hanem kiterjednek a különböző minőségi gazdaságossági mutatókra is. A brigádok — vállalásaik teljesítése érdekében — nagyobb igényekkel lépnek fel az üzemi vezetőkkel szemben a termelési terv végrehajtásának jobb előkészítéséért, megszervezéséért. Sőt, maguk is gyakran részt vállalnak azokból a feladatokból, amelyekkel korábban főként az üzemi műszaki-gazdasági és moz galmi szervek foglalkoztak, mint a munkaszervezés javítása, új technológiai eljárások bevezetése, a gyártás, a gyártmányok minőségének ellenőrzése, munkafegyelem betartása, munkavédelem és munkaegészségügyi körülmények javítása, társadalmi tulajdon védelme, egyes dolgozók továbbtanulásának elősegítése, stb. A vállalások összeállításánál általában megkapják a megfelelő segítséget a brigádok, bár itt is van még kívánnivaló. Az építővállalatnál — mint az ankéton részt vevő elvtársak (mondották — a tervek ismertetése a termelési tanácskozásokra korlátozódik. Pedig a szocialista címért küzdő brigádok komoly segít séget tudnának nyújtani a határidő előtti tervteljesítéshez, ha velük kiilön-külön is megbeszélnék a feladatokat. Komolyabb hiba azonban, hogy gyakran okozza szervezetlenség, tervszerűtlenség a brigádok vállalásainak teljesítését. A Gépjavító Vállalat egyik szocialista címért küzdő brigádjának képviselői elmondták, hogy a kapkodás, a gyártási program gyakori megváltoztatása sokszor okoz fennakadást a termelésben, akadályozza a brigád termelési vonatkozású vállalásainak teljesítését. Az üzemekben még nem használják ki kellően azt a lehetőséget, hogy a brigádoknak konkrét megbízásokat adjanak valamely termelési akadály elhárítására, műszaki problémák megoldására, stb. Bár e területen is van már haladás. Egyébként igen változatosak a brigádoknak a termeléssel kapcsolatos vállalásai. Az építőiparban például mozgalom indult a minőségi, hiányosság nélküli műszak} átadások biztosítására. A Vasipari Vállalat egyik brigádja — megalakulása óta — egész sor célszerszámot készített a munka megkönnyítésére. A kereskedelemben működő brigádok a bolti adottságoknak megfelelően állították össze vállalásaikat, többek közt a forgalom II gabona fajtaösszehasonlítási kísérletek eredménye Dalmandon A tizenötezer holdon gazdái- za sem dőlt meg, a gazdaságban kodó Dalmandi Állami Gazdaság árugabona-termelésben fontos szerepet tölt be Tolna megyében. A szocialista nagyüzemben több ezer holdon termeltek ebben az évben is kenyérgabonát. Természetes, hogy nem mindegy, milyen átlagterméseket érnek el kenyérgabonából. Ennek érdekében fajta-összehasonlítási kísérleteket végeztek az idén Dalmandon. A cél az volt, hogy a táj jellegnek és a talaj adottságainak megfelelően a közeljövőben azt a búzafajtát termeljék, amely a legjobban fizet. A fajta-összehasonlítási kísérletek eredményeit a gazdaság agrármérnökei feldolgozták. Ebből kitűnik, hogy érdemes intenzív, nagy terméshozamú szovjet búzafajtákat termelni a Dalmandi Állami Gazdaság területén. De ugyanakkor a hazai 293-as Fertőd i búza is felveszi a versenyt a nagyhozamú külföldi búzafajtákkal. Az állami gazdaságban két táblán végezték a fajta-összehasonlítási kísérleteket. Egyforma minőségű földben, azonos talajelőkészítés után vetették el a szovjet Bezosztája IV-es búzafajtát, az ugyancsak szovjet Szkc- roszpelkát és a Fertődi 293-as búzát. Termésfokozó műtrágyát is egyformán adagoltak a kísérleti parcellákra. A három búzafajta csaknem azonos mennyiségű termést adott. A három kísérlet összesített eredménye 20,82 mázsa holdankénti átlag. Figyelemre méltó, hogy az egyik kísérleti parcellán a Fertődi búza 21.96 mázsa holdankén ti átlaggal fizetett, a másik kí- "sérléti parcella minden holdjáról pedig 18,23 mázsa átlagot takarítottak be. A Bezosztáia IV-es búzafajta az egyik kísérleti parcellán 21, a másikon pedig 20,61 mázsa holdankénti termést hozott. A Szkoroszpelka valamivel gyengébben fizetett, de ennek az átlagtermése is meghaladja a gaz daság nagyüzemi gabonatermésének átlageredményeit. A kísérletekkel kapcsolatba« megemlítjük még, hogy a viszonylag nagyszárú Fertődi bú— mint a többi kalászost — ezt is kombájnokkal takarították be. A fajta-összehasonlítási kísérletek eredményeit felhasználva, a Dalmandi Állami Gazdaságban már az ősszel csak azokból a búzafajtákból vetnek, amelyek termelése leggazdaságosabb « Ul ll »'» HimTTTFTl növelésére, a forgalmi költségek csökkentésére, a társadalmi tulajdon védelmére. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál „szocialista brigád” címért versenyző kollektíva alakult hat műszaki dolgozóból. Vállalták például, hogy az év folyamán a vállalat építkezéseinél, üzemeinek munkájánál olyan anyagmegtakarítási javaslatokat tesznek, amelyekből ez évben 30 000 forint értékű anyagmegtakarüás származik. Védnökséget vállaltak a tsz- építkezések felett, a brigád — hivatali kötelezettségein felül — vállalta, hogy a tsz- építkezéscken megrövidítik a határidőket. Célul tűzték ki, hogy a tsz- építkezéseknél a Ifatáridő lerövidítések összege legalább 300 nap legyen. Ezenkívül többek közt három házilagosan építkező tsz részére vállalta a műszaki brigád a műszaki tervek elkészítését és az építkezések műszaki irányítását, munkaidőn kívül. Szekszárd 900 éves jubileuma alkalmából vállalták, hogy a város részére 10 ezer forint értékű tervezési munkát végeznek el társadalmi munkában. Vannak olyan műszaki brigádok, amelyek a közvetlen termelő, „szocialista” címért küzdő brigádok segítését, patronálását vállalták el. A brigádok vállalásainak teljesítését segítenie kell a műszaki-gazdasági vezetésnek. Az ankét több hozzászólása mutatta, hogy e téren még sok a tennivaló, mert nincsenek meg minden esetben a ímegfelelő munkafeltételek Nem arról van szó, hogy e brigádok valamiféle különleges előnyben részesüljenek e téren, de megengedhetetlen, hogy a rossz munkaszervezés akadályozza a munkát, hogy aztán a brigádok versenyének félévi értékelésekor „figvelembeve- svék” a vállalások teljesítésének ilyen „objektív” akadályait. Nem csak a tsz-tagokon, a Terményforgalmi Vállalaton is múlik hogy végeznek-e augusztus 20-ig a csépléssel Sióagárdon A sióagárdi Siógyöngye Termelőszövetkezet azon kevés Tolna megyei közös gazdaságok közé tartozik, amelyekben nem látszik biztosítottnak, hogy augusztus 20-ig befejezik a csép- lést. Pedig a tsz nem nagy. Ebben az esztendőben, az első közös aratáskor 930 holdról kellett learatni a kalászos gabonát. Elvégezték időben, amiért elismerés jár a Siógyöngye gazdáinak, hiszen 800 holdról kézi kaszával takarították be a termést. Az aratás után azonban nem kapcsoltak rá azonnal a gabona összehordására és csép- lésére. Fontosabbnak tartották a széna összehordását. Az ilyen munkaszervezés ésszerűsége vitatható, de azért nem marasztaljuk el a Siógyöngye Tsz-t, mert lehet, hogy a szövetkezet gazdáinak volt igaza, amikor féltették a takarmányt is. A kicsit hosszúra nyúlt bevezető után elmondjuk, hogy Sióagárdon is végezni szeretnének augusztus 20-ig a csépléssel. Annak dacára, hogy még ez ideig csak 10 vagonnyi szem van raktárban és mintegy 50 vagonnyi asztagban. Számításuk reális, e héten ugyanis már négy cséplőgéppel és két kombájnnal dolgoznak. Az esetleges géphibákat, a huzatást, meg két napi esöokozta kiesést is számolva; tíz nap alatt be tudják fejezni a cséplést Sióagárdon. Ennek megvalósítása a szövetkezeti tagokon múlik, s eddig még nem szolgáltattak okot a Siógyöngye gazdái arca, hogy bárki kételkedjen szavuk hitelében, helytállásukban. Furcsán hangzik ezek után; de tény; még sem látszik biztosítottnak, hogy augusztus 20-ig végeznek a csépléssel Sióagárdon. Azért nem, mert a Terményforgalmi Vállalat jóvoltából nagy gondot okoz a szövetkezetnek az elcsépelt gabona tárolása. A vállalatnak van ugyan Sióagárdon raktára, de csak délelőtt veszik át a gabonát a tsz-től, délután már nem, mert a terményátvevő fél napot Sióagárdon, fél napot pedig Harcon tevékenykedik. A tsz-nek raktározási gondjai vannak, s annak rendje szerint szállítanák az államnak járó gabonát azonnal a cséplőgéptől, de nem tudják, mert délután már nem veszik át. így aztán délután három óra felé a cséplőgépeknél már zsákprobléma van, s kapkodnak a tsz-vezetők, hogy hol tárolják éjszaka a gabonát. Mindezt elkerülhetnék, ha a Terményforgalmi Vállalat délutánra is biztosítaná a terményátvételt. Nem biztosít, s ez érthetetlen. Különösen azért, mert amikor Sióagárdon a földművelők még egyénileg gazdálkodtak, ilyenkor nyáron, egész nap volt gabonaátvétel. Miért nem tudják ezt megoldani most is, amikor a község termelőszövetkezeti? Az utóbb elmondottakkal nem értünk egyet. Ezúttal is felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy találjanak megoldást Sióagárdon az egésznapos termény átvételre, mert ezen nem múlhat, hogy a Siógyöngye Tsz-ben nem végeznek augusztus 20-ig a csépléssel. BABLEVES Ezt a kis történetet K. András bácsi mesélte el — azzal a fenntartással, hogy nem írom ki a nevét az újságba — ott a falu italboltjában, ahova aratás után .Tantner János—Pálkovács Jenő 1 betértek az emberek, hogy a port rrTTTTTl I'ITI' im»i nm mim» Dunaparti epizódok As ifjúság es: Gagarin, és Tyitov m Ornódi Pali, Bíró Antal, Rád- nai Béla, Szigrai Péter, László István, a Tyitov sátor lakói félkörben állnak előttem. Délutáni fürdésükben zavartam meg őket. Barnára sült testükön szikráznak a napfényben a vízcseppek. Vasárnap jöttek a dombori Mátai Antalról elnevezett táborba. Ma hétfő van. Különleges világnap. Több mint hétszázezer kilométernyi út után, miközben tizenhétszer megkerülte a földgolyót, földet ért a Szovjetunió második űrpilótája, Tyitov őrnagy. A fiúk, akik körülöttem állnak, pár órával érkezésem előtt nevezték el róla sátrukat. — Mikor hallották meg először a hírt? — Vasárnap délelőtt, — válaszolja Radnai Béla —. Az autóbuszra vártunk Bonyhádon. Otthagytuk a buszállomást és betódultunk a pártházhoz. A rádió éppen ismertetést adott a Vosztok 2-ről. Már akkor elhatároztuk, hogy ha sikerül egy sátorba kerülnünk, akkor Tyi- tovról nevezzük el a sátrat. Itt, a táborban nincs rádió ... Reggel, zászlófelvonás után Tóth elvtárstól, a táborparancsnoktól érdeklődtünk a legfrissebb hírek felől. Fél kettőkor tudtuk meg, hogy földet ért. Szigrai Péter közbeszól. — Végképp »leégtek« az amerikaiak. Filmen láttam az űrpilótájukat, aki sikertelen kísérlet után majdnem vízbefult. Úgy húzták ki helikopter segítségével, mint egy ázott ürgét. — Az amerikai rakéta selejtes munka volt, — állapítja meg általános derültség közepette Bíró Antal, majd még hozzáfűzi: — A selejt bosszúja! Ornódi Pali tovább viszi a mókás gondolatmenetet. — Ugv látszik, az amiknak rossz »MEO-saik« vannak. A szovjet űrrakéta: első osztályú MEO. A »Gagarin sátor« már régi. Most lányok laknak benne. A bejárat két oldalán szénrajzok láthatók. Az egyik oldalon száguldó űrhajó rajza, benne nevek: Kató, Magdi, Éva, Mari, Nusi — a nevek, alatt egy mondat: »Holnap repülünk!« Elgondolkodom: vajon hány nap múlik el, mire ez a holnap bekövetkezik a lányok számára? A sátorbejárat másik oldalára is egy űrhajót rajzolt a karikaturista. Az űrhajóban egy férfi és egy nő ül. A nő a férfi, fülébe kiáltja az ábra mellé írt mondatot: »Apu siess, ott kikötünk!« Az »ott« a Holdat jelenti, amelyet a rajz szerint egy mosolygó félhold alakú ábra képvisel. A sátor mellé leterített pokrócon a két Éva, Baricz Éva és Révész Éva egymás mellett ülnek. Egy lépéssel távolabb Wolf Rózsi, Stein Erzsi, Kern Judit és Benkő Margit helyezkedik el. Ahogy Tyitov őrnagy szóba kerül, az egyik kislány villámgyors kérdést tesz fel. — Nős már? Pillanatnyi csend, majd kirobban a nevetés. Visszakérdezek. — Űrhajós lett a lányok álom beli lovagja? — Naná! Nem is mesebeli királyfi, aki hófehér paripán lovagol — mondja a legelevenebb a leánykoszorúból. Révész Éva közbeszól. — Irigyeljük Tyitovot! — Miért? — Mert a rádió azt mondta, hogy tíz óráig aludt, nekünk pedig már hatkor fel kellett kelni. Újabb nevetés. — Miért tekintik példaképnek az űrhajósokat? Most Baricz Éva adja meg a választ. — Azért, mert bátrak, erős akaratúak! Tudás, edzettség, szívósság jellemzi őket. H, T. leöblítsék egy-egy korsó sörrel. Vidám emberekkel találkozhatott itt az ember, s nem vágtak olyan szánalmas képet, mint tavaly András bácsi, aki hasonlóan ez időtájt itt ivott, csak akkor bánatában. Mert hogy megbántotta az asszony. Történt pedig a következőképpen: — Akkor még egyéni gazda voltam, s aratáskor a komám jött el segíteni a családjával, mivel a feleségem beteges asszony* A fél veséjét ki is operálták. Míg mi kint dolgoztunk, addig ő elintézte a házkörüli dolgokat, meg a főzés ügyét. Elvitte a tejet is a begyűjtőbe, ahogy szokta* s amikor megjött, a mosogatórongyot beledobta a tejeskannába, hogy majd elmossa. Közben a sok tennivalóval eltelt a délelőtt. Megfőtt az ebéd is, nagyon finom bableves, csak éppen ki kellett vinni az aratóknak. Egy probléma támadt csak* hogy miben. De aztán az asszony nem sokat teketóriázott, beleön- tötte a levest a tejeskannába, rátette a födelet és indult kifelé. — Mi meg messziről észrevettük, hogy jön az ebéd, hát abbahagytuk a munkát. Nekikészültünk az evésnek. Vettem a merőkanalat és megkavartam a levest, aztán mondtam is a komámnak: — No ehetsz ám zöldséget, tett bele az asszony bőven* Érzem. S merítettem a tányérjába. A mosogatórongyot. Amikor észrevettem a dolgot, azt hittem, hogy kifut belőlem a vér. S ugyancsak elkanyarítottam a káromkodást, amit az újságban finomítással úgy szoktak írni; . .. hogy az anyád erre, arra... Nem is ettem akkor, hanem szótlanul beálltam a rendbe és kaszáltam szürkületig. Akkor se haza mentem, hanem ide, hogy bánatomat italba fojtsam. — Az idén azonban ilyen »mosogatóiét« iszom — s mosolygós szemével ráhunyorít a korsó sörre, amikor szájához emelve egy kicsit megfújja a habot. Monostori Miklós.