Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

•61. augusztus 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG T ■»GYERMEKEKNEK s\ ———— Palkó mesél K ételkedtem persze, de mentem utána. Hát lá­tom ám. hogy sok apró fiú kezével egy nagy teknőben vájkál, kimarkol a fehérségből egy csomónyit, csillag alakúra formázza és be­lemártja a gyémántporba, ép­pen úgy. mint az én mamus- kám szokta, amikor rántott húst csinál. Aztán feltűzték a csillagokat hosszú szalagokra, hogy keményedjenek. Én meg is kóstoltam azt. amiből csinál­ták. Bizony olyan jóízűt még életemben nem ettem. Zsebre is akartam vágni belőle, de nem engedték ám. és azt mond­ták. így se győzik a sok mun­kát. annyi potyog le úgyis na­ponta az égről, mert a sátor­ban lakó emberek minduntalan megrázzák a sátort és lepattog­nak róla a csillagok, és ezért legalább én ne okozzak nekik újabb vesződséget azzal, hogy a készet pusztítom és megeszem a csillagokat. Szégyelltem ma­gamat miatta, de nem haragud­tak ám meg rám. csak nevet­tek. Innen is tovább mentünk. És amikor már sokat jártunk- keltünk és mégse fáradtam el. megkérdeztem a pajtit, hogy lehet ez. A pajtika azt mond­ta. hogy az már valahogy úgy van. hogy itt nem lehet elfá­radni. És azt is mondta, hogy nem' szoktak itt enni sem, az­zal. hogy lélegzettek, már jól is laktak. És igaz is volt. mert én magam se voltam éhes. pe­dig akkor már jó ideje mász­káltam. De azért nem szeret­nék mindig odalent lakni, mert hiába sütne a mamuska jó mákospatkót, ott nem kíván­nám. ■ iiniim»r»MisiiunBni Törd a fejed ! Hát amint járkálunk ide- oda. egyszercsak szól egy síp. A pajtikám meg eszeveszetten szaladni kezd. Én meg utána. Hát elértünk egv ponyvával elkerített helyre. Beszaladtunk, hát látom ám. hogy egy rette­netesen öreg ember fekszik az ágyban, az sípolt. Lecsúszott a takarója és meg kellett igazí­tani. Megigazítottuk. Hát akkor látom ám. milyen szép az a ta­karó, állatok, meg emberek, meg ilyen mindenféle volt rá­ja hímezve. És igaz is, azt csak később vettem észre, az ágya valahonnan a leyegőből lógott le kötélen, de nem lehetett lát­ni a kötél végét. A pajti megigazította az öreg feje alatt is a vánkost, azért nem tudott, úgy látszik, nyu­godtan aludni. Mikor kimen­tünk. én bizony megkérdeztem, ugyan ki lehet ez a bácsi. Hát azt mondja a pajtika, hogy ez a világügyelő férfi, vagyishogy a világ apukája, neki kell min­denre vigyázni, s azért kell ügyelni, hogy nyugodtan alud­hasson. mert ő álmodja meg, mire van szüksége a világnak, nehogy baj legyen. Könnyű ezeknek, mondtam magamban, ezek csak megál­modnak valamit és már meg is van. Én bezzeg hiába gondolok süteményre, előbb meg kell mindig ígérni a mamuskának, hogy jó leszek, s csak akkor süt. Hanem miközben így jár- tunk-keltünk. egyszerre eszem­be jutott erősen a mamuskám, s az, hogy nem is tudja, hol lehetek, keresni talál és meg­ijed. Hamar haza akartam jön­ni és mondtam a pajtikának, mutassa meg az utat. de erre azt mondta: — Hohó, nem úgy van ám az! Aki egyszer hozzá­juk került, annak ott is kell maradnia. Hűh, de mérges let­tem, amikor ezt mondta és megfenyegettem, hogy ha nem ereszt haza. megeszem minden csillagjukat, kiiszom a vizüket, kikergetem a lepkelovakat az istállóból, széttépem a hajnal­pírt, akkor lássák, mi lesz. Ta­lán nem volt szép tőlem, de hát mit tehettem volna, nem igaz? Erre megijedt a pajti és elfutott. Na, akkor meg én ijedtem meg. Hűh. gondoltam, hogyan találok én ki innen magamban? Hol lehetnek’ azok a lépcsők, amiken lejöttem? Mentem, mentem, egyszercsak azt látom, hogy valamilyen hegyhez ér­tem. azon fel-le csúszkál egy rézkocsi, de senki sem ül ben­ne. Én bizony beleülök — mondtam magamban. És rá is kapaszkodtam. Hűh, repültünk, nem is tudom már. meddig és na?y csodálkozásomra, mit gon­doltok. egyszercsak a padlásun­kon találtam magamat. Persze, rögtön keresni kezdtem, hova lett a rézkocsi, mert meg is akartam nektek mutatni, meg máskor is jó lett volna vele játszani, de mire térültem, for­dultam. már nem volt sehol se. Később még azt is hallot­tam. hogy egy orvos bácsi egy nagy kalapáccsal letörte az aranyszarvat az ember orráról, amibe belemásztam. Bánom na­gyon. mert titeket is elvihette- lek volna, hogy ti is csodálkoz­hattatok volna mindazon, ami­ket láttam . .. Most pedig többet nem mesé­lek ... VÉGE Zsilül Gyula Ügyeskedjünk ! V íz sz sz sz s s É A legutóbbi „Törd a fejed!” ’•''Ú vényünk megfejtései: 1. Há­romnegyed három. 2. Hagyma. Tudjátok-e ? 1. Melyik világrész nagyobb te­rületű: Ázsia vagy Amerika? 2. Ki fedezte fel a szabadesés törvényét? 3. Hol van az Eifíel-torony? A legutóbbi „Tudjátok-e?” kér­dések megfejtései: 1. Kolumbus Kristóf. 2. Po. 3. 330 méter má­sodpercenként TÜKÖRÍRÁS — Megértettétek? — kérdezi a játékvezető. — Akkor kezdjük! Pali az első. Pali leül a tükörrel szemben. Fehér papírra szabályos négyszö­get rajzol. Ezután a négyszög és saját maga közé egy nagyobb pa­pírlapot tart úgy. hogy ez eltakar­ja a négyszöget, s így ezt most már csak a tükörből láthatja. — És most? — kérdezi bizony­talanul. — Most úgy húzd el az átlókat, hogy közben csak a tükörbe néz­hetsz és abból látod, mit rajzolsz és hová. Mi lett ebből? Eláruljam? Nem sikerült! Pali nem tudta az átló­kat a helyükre rajzolni. De te sem tudod! A tükör félrevezet. VASGYŰRÓ Azt mondom: olyan erős va­gyok. mint senki közületek. Ter­mészetesen ezt a többiek nem hi­szik el. Erre a leghitetlenebbnek. aki körülbelül olyan magas le­gyen. mint én. azt mondom: — Állj szembe velem, fogd meg a bal könyökömet a jobb kezeddel, a jobb könyökömet a bal kezeddel — miután én a mel­lem előtt vízszintesen a két ujja­mat összetettem — és próbáld most lassan széthúzni a karjai­mat. Nem tudja széthúzni, noha én csak kissé nyomom össze a két ujjamát. Tánc Zsuzsiéknál lagzi van, azért vannak oly vígan, zene szól és szép nóta, táncolnak már dél óta. Táncol ott a kis Panni, de tud is, meg kell hagyni,~ táncol Zsuzsi és Palkó, csak úgy hajlik a padló. Táncol láb és cipellő, táncol csizma, fejkendő, Mari néni is ropja, táncol néki a kontya. — Sajó kutya odament, nézte, mi van odabent, kedve támadt, s mit csinált? Fölkérte a kiscicát. FÜRTÖS GUSZTÁV Megy a hajó Megy a hajó, vígan szeli a vizet, fedélzetén sok úttörő integet. Kék ég alatt, kék víz felett haladnak, arcuk vidám mosolyára süt a Nap. Nyaraljatok kedvetekre gyerekek, s hazatérve mind négerek legyetek! SZABÓ IBOLYA MEGNYUGTATÓ — Ne hajtson olyan gyorsan, először ülök motoron. — Én is'..,. Holdfogyatkozás Rövidesen ismét egy fogyatko­zásban gyönyörködhetünk. Az idén ez lesz a negyedik fogyat­kozás. de ezek közül mi csak ket­tőt láthatunk, a február 15-i nap­fogyatkozást és most. majd augusztus 26-án egy holdfogyat­kozást. Ezzel az idén véget is ér­tek a fogyatkozások. MIT NEVEZÜNK FOGYATKOZÁSNAK? A bolygók és a holdak nem rendelkeznek önálló fénnyel, a napfény egy részét verik vissza. A Nappal ellentétes oldalukon ár­nyékot vetnek. Ha egy égitest belekerül keringése során vala­melyik másik égitest árnyékkúp­jába. fogyatkozásról beszélünk. A Földre vonatkoztatva, ha a Hold eltakarja előlünk a Napot, napfogyatkozás van, ha pedig a Hold kerül a Föld árnyékkúpjá­ba. holdfogyatkozásról beszélünk. Augusztus 26-án is a Hold rész­ben bejut a Föld által vetett ár­nyékba. MIKOR KÖVETKEZIK BE A HOLDFOGYATKOZÁS? Ha a Hold az ekliptika síkjá­ban keringene a Föld körül — vagyis abban a síkban, amelyben a Föld a Nap körül kering —. úgy minden újholdkor napfogyatko­zás. telihold esetében pedig holdfogyatkozás lenne. Mivel a holdpálya mintegy 5 fokos szöget zár be a Föld keringési síkjával, így fogyatkozás akkor van. ha a Hold abban a pontban tartózko­dik, ahol a holdpálya és a föld­pálya metszi egymást — vagy an­nak közelében. Ez ritkábban for­dul elő. ezért a fogyatkozások száma is kevesebb. Egy évben legalább kettő, és legfeljebb hét fogyatkozás van. A holdfogyat­kozások száma általában keve­sebb. mint a napfogyatkozásoké. Az idei évre két hold- és két nap­fogyatkozás esik. Ha egy évben csak két fogyatkozás van. akkor mindkettő napfogyatkozás, ha hét. abból legalább négy. ritkább esetben öt a napfogyatkozások száma. Ebből látható, hogy a napfogyatkozások száma gyako­ribb. azonban a Föld egyes pont­jairól még is kevesebb napfogyat­kozást látunk, mert a napfogyat­kozások csak egy keskeny sávban figyelhetők meg. ezzel szemben a holdfogyatkozás mindig a Föld­nek arról az egész feléről látható. ahol éppen a látóhatár felett tar­tózkodik a Hold. MILYEN HOLDFOGYATKOZÁSOK LEHETNEK? Ismert dolog, hogy van teljes, részleges, gyűrűs és gyűrűs-teljes napfogyatkozás. Ezzel szemben a holdfogyatkozás csali kétféle le­het: részleges vagy teljes. Teljes holdfogyatkozás akkor következik be. ha a Nap. a Föld és a Hold középpontja egyvonalba esik. Ha ettől kis mértékben eltérés mu­tatkozik. már csak részleges a fo­gyatkozás. A teljes holdfogyatko­zások száma elég ritka, viszont időtartamuk hosszabb. Míg a tel­jes napfogyatkozások mindössze hét-nyolc percig tartanak, addig a teljes holdfogyatkozások 3.5—4 óráig is elhúzódnak. Ez a jelen­ség azzal magyarázható, hogy a Föld jóval nagyobb árnyékkúpot vet, mint a Hold. így az hosszú ideig tartózkodhat ebben az ár­nyékkúpban. A Hold árnyéka a B’öldnek csak egy keskeny sávját tudja eltakarni. Ebből adódik az is. hogy gyűrűs holdfogyatkozás sohasem fordul elő, mert a Föld árnyékába a Hold teljesen bele­fér. Meg kell itt jegyezni, hogy a Föld árnyékkúpjának csúcsa 217 földsugárnyira .van. ezzel szemben a Hold legnagyobb tá­volsága idején is mindössze 64 földsugárnyira tartózkodik tő­lünk. Megfigyelhetjük majd a fo­gyatkozás idején, hogy a Hold­nak az a része is látható, amely teljes földárnyékba került, és hogy az sötétvörös színű. Ennek az a magyarázata, hogy a földi légkörben a napfény törést szen­ved és a Holdnak arra a térségé­re már csak a vörös fény jut el. MI A KÜLÖNBSÉG A NAP- ÉS A HOLDFOGYATKOZÁSOK KÖZÖTT? A nap- és a holdfogyatkozások között az a különbség, hogy amíg napfogyatkozás idején a Nap to­vábbra is világít, csak a Föld egy részén eltakarja a Napot a Hold, addig a holdfogyatkozás alatt a Hold elsötétül, mivel nem kap elég fényt. Van még egy különb­ség. Említettem már. hogy a nap- fogyatkozás a Földnek csak bi­zonyos területein észlelhető, ez­zel szemben a holdfogyatkozás a Földnek arról a feléről láthatód ahol abban az időben a Hold a látóhatár felett tartózkodik. A FOGYATKOZÁS ADATAI BUDAPESTEN (VILÁGIDÖBEN) A Hold belépése a félárnyékba Belépés a teljes árnyékba A fogyatkozás közepe Kilépés a teljes árnyékból A Hold kilépése a félárnyékból ■0 óra 36 perc 1 óra 35 perc 3 óra 8 perc 4 óra 42 perc 5 óra 41 perc E táblázatból kitűnik, hogy a fogyatkozás 3 óra 8 perckor éri el legnagyobb fokát. Ha tehát va­laki meg akarja figyelni, érdemes a teljes árnyékba való belépést, a legnagyobb fokot és a kilépést a teljes árnyékból megnézni. Amíg a napfogyatkozás nem min­denütt következik be egy időben, mivel a Hold éppen csak el tudja takarni a Napot, és így vannak a Földnek olyan pontjai, ahol ezt azért nem látják, mert a Hold árnyéka mintegy 250 km-es sáv­ban vonul végig a Földön, addig a holdfogyatkozás a Földnek ar­ról a feléről figyelhető meg. ahol éppen a látóhatár felett van. Ha valaki a Földön kívül tartózkod­na. az elsötétedést ugyanabban a pillanatban látná, mint a földi megfigyelő. Van egy érdekes jelenség, melyre holdfogyatkozáskor érde­mes felfigyelni. A Holdon vannak úgynevezett világító kráterek. Ezeknek fénye a fogyatkozás alatt bizonyos változást szenved, de így is erősen elüt a többi söté- tebb résztől. A világító kráterek rejtélye még nem tisztázott kér­dés. A FOGYATKOZÁSOK TUDOMÁNYOS JELENTŐSÉGE Bár közel sem olyan értékkel rendelkeznek, mint a napfogyat­kozások, mégis figyelmet érde­melnek. Jelentős: a fogyatkozás bekövetkezésének időpontja és a számított idő közötti eltérés, az elsötétedés foka — mivel az ösz- szefüggésben van a Föld—Hold távolsággal és a légkör összetéte­lével. Figyelmet érdemelnek még a meteorológiai változások, az ionoszférában mutatkozó eltéré­sek, valamint egyéb, csillagászati szempontból fontos jelenségek, például a csillagfedések megfi­gyelése. A fogyatkozások megfigyelése évezredek óta folyik. Őseink egy- egy ilyen fogyatkozáshoz sok ba­bonás hiedelmet szőttek. Ma már ezek a jelenségek, melyeket má­sodpercnyi pontossággal előre ki tudunk számolni, tudományos szempontból bírnak nagy fontos­sággal. Veszelovszky Gyula, a TIT csillagászati ________szakosztályán,')!; innia H ÚSZEZER ÉVES VÍZ A SIVATAGI KUTAKBAN Az Arab—Amerikai Olajtársa­ság szakértőinek megállapításai szerint Szaud-Arábiában egyes igen mély sivatagi kukkban 20—25 ezer éves víz található. Az amerikai geológusok a ku­tak vizének korát a vízben talál­ható, rádióaktív 14 vegyértékű szén mennyiségével mérték le. A rádióaktív Carbon—14 kozmikus sugarak által keletkezik az at­moszférában, ahonnan rendsze­rint az esővízzel együtt hull le a földre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom