Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

4 TOLNA MFC!YET NEPÜJSÄG 1961. július It?. Szekszárdtól — Madridig EGY KÉP FEKSZIK előttem az asztalon, Schmidt Józsefet áb­rázolja. A két huszonöt évvel ez­előtt készült Spanyolországban. Fehér nadrágban, sötétszínű rö­vidujjú ingben áll, oldalán pisz­tollyal, fején tányérsapkával. A háttérben egzotikus növényzet és egy spanyol város tornya látha­tó. Ma van a- spanyol polgárhá­ború kirobbanásának huszonötö­dik évfordulója, s büszkeséggel gondolhatunk ma Schmidt József­re, aki a szekszárdi munkáso­kat, parasztokat képviselte a vi­lág minden tájáról toborzott nemzetközi brigádok tagjainak sorában a nagy szabadságharc idején. Eljön az idő, amikor valaki majd feldolgozza, irodalmi for­mába önti ennek a szekszárdi munkásnak az életét, aki villany- szerelő és gépszerelő szakmájával nekiindult a nagyvilágnak, s vé­gül is a proletár internacionaliz­mus neveltjeként több száz ma­gyar társával együtt, élete koc­káztatásával egy sokat szenve­dett nép igazságos harcának szol­gálatába szegődött. Schmidt József már gyermek­korában megismerkedett az ellen- forradalommal és meggyűlölte. A szekszárdi akasztások és asz- szonygyilkosságok emlékét vitte magával. • És magával vitte Radek rend­őrkapitány pofonjain,ak nyomát is, akinek az apja jelentette fel, mert az akarta, hogy a fiából ki­verje a „kommunista fertőzést". SCHMIDT JÓZSEF ÉLETE hányatott volt. Járt Olaszország­ban, Jugoszláviában, Ausztriában, Franciaországban, Csehszlovákiá­ban, Svájcban, harcolt Spanyol- országban, s hosszú éveket töl­tött Kanadában. Sok mindent próbált, sokat látott, hallott, ta­pasztalt. A spanyol szabadságharc kato­nája volt, de nem vitték ki az első vonalba harcolni. Nagy szük­ség vole a gépkocsi-szerelőkre. Kevés volt a szakember. Éjt-nap- pallá téve dolgozott. S ha fa­siszta dögkeselyűk támadtak a környékre, sokszor egyszerű gya­logsági puskákkal lőtték a repü­lőket. Tizedesi rangot kapott. Őrmesterré akarták előléptetni. Nem fogadta el. Ahogy mondja, az volt a jelszó, hogy inkább a spanyol elvtársakat léptessék elő. Önéletrajzában azt írta: „Ha­zahoztam harminchárom év ta­pasztalatait, meg tudom magya­rázni az embereknek, hogy az álmok nem Amerikában és a nyugati féltekén, hanem csak a szocializmust építő országokban válthatók valóra". S ezeknél a soroknál mindjárt azt is meg kell említeni, hogy segített az álmok valóraváltásá- ban. Részt vett szülővárosának, Szekszárdnak átszervezésében. A Sport-Felicia gyakran felbukkant a parasztság által lakott város­negyedekben és az őszülő hajú egykori spanyolos a volán mellől agitálni indult. Elmondta, hogyan teszi tönkre a kapitalizmus Kanadában a kisfarmerek ezreit, tízezreit, s beszélt a nagyüzemekről, ame­lyek, ha ott, az óceánon túl a nép birtokában lennének, akkor olcsó, praktikus termelésük által boldoggá tehetnék a népet. HOSSZÜ ÉS FAKASZTÓ ŰT vezetett a kanadaiakból álló Mek- kendi Papanól nemzetközi ala­kulattól Szekszárd átszervezésé­nek sikeres harcáig. Sokat beszélgettem Schmidt Jó­zsef elvtárssal, a Meklendi Pa- panol nevét viselő alakulatról, amely kalandos hajóút után ér­kezett meg Kanadából Francia- országba, majd kijátszva a fran­cia határőrök éberségét, a Pire- neusok szikláin áthaladva jutott el Spanyolországba. önként vállalták a harcot. Vál­lalták a kockázatot. Sokan meg­haltak közülük. Voltak, akik a kezüket, lábukat, vagy szemük világát vesztették el. A bátrak nem rettentek vissza. Tudták, hogy minden elpusztított fasisz­tával gyengül az egész világon a fasizmus. Tudták, hogy a spanyol ellenforradalom ellen harcolni egyet jelent a magyar reakció el­leni harccal. H. T. A moszkvai Nagy Színház balettkara Magyarországon A szegedi hagyományos szabad­téri játékokon, július derekán lép fel először a moszkvai Nagy Színház balettegyüttese. Galina Ulanova vezetésével a balettkar­nak több mint száz legjobb fia­tal művésze érkezik hazánkba. Velük tart Leonyid Lavrovszkij professzor, a Nagy Színház veze­tő balettmestere, akit azért hív­tak meg, hogy a budapesti opera­ház színpadán az ő rendezésében bemutassák Prokofjev „Romeo és Júlia” című balettjét. A szovjet művészek a Szegedi Szabadtéri Játékokon Prokofjev „Kővirág” című utolsó balettjét mutatják be, amely Pável Ba- zsov uráli meséinek alapján ké­szült. A Szegedi Szabadtéri Játékok nézői a moszkvai művészek elő­adásában megtekinthetik továbbá a „Chopiniana”' című balettet. Csajkovszkij „Hattyúk tavá”-nak második felvonását és egy kon­cert műsort. A szegedi fellépés után a Nagy Színház művészei Budapesten há­rom egyfelvonásos balettművet adnak elő: a „Chopiniana”-t, a ..Paganin”-t, és az „Éjszakai vá­ros”-! A két utóbbi darabot Leo­nyid Lavrovszkij professzor állí­totta össze Rahmaninov „Variá­ciók Paganini témájára”, illet­ve Bartók „A csodálatos manda­rin” című műve alapján. A magyar nézők megismerked­hetnek a Nagy Színház három legtehetségesebb fiatal balett-tán­cosnője — Marina Kondratyeva, Jekatverina Makszimova és Je- lena Rjabinkina — művészeté­vel. Kondratyeváról a moszkvai Koreográfiái Tanintézet elvégzé­se után 2—3 évvel már úgy be- 1 széliek, mint a Nagy Színház balettkarának egyik legnagyobb ígéretéről. Kondratyeva rövide­sen kezdte átvenni Galina Ula­nova szerepét, eleinte Glier ,>Bronzlovas”-ában és Prokofjev ,,Hamupipőké”-ben, majd a Ró­meó és Júlia balettben. Kondratyeva tavasszal táncol­ta először Ulanova legkedvesebb szerepét, a ,,Giselle”-t. Az elő­adás után Ulanova így gratulált a fiatal táncosnőnek: „Színhá­zunk ma nagy 'ünnepet ül”. A magyar nézők Kondratyevát a „Kővirág”-ban, a „Chopiniana”- ban és a ,,Paganin”-ban tekint­hetik meg. § Jekatyerina Makszimova el Je- lena Rjabinkina már a Koreog­ráfiái Tanintézet falai között fel­hívta magára a figyelmet. Szín­házi munkájuk két első eszten­dejében már mindketten főszere­pet játszottak. Rjabinkina Ma­gyarországon a „Hattyúk tava” főszerepében. Makszimova pedig a „Kővirág”-ban és a „Chopinia- na”-ban mutatkozik be. Nincs megnyugtatóan biztosítva faivainkban a tüzesetek jelzése Hogy mennyire fontos tűz ese­tén azonnal segítséget kérni és a tűzoltóságot értesíteni azt egy példával szeretném bizonyítani. A nagydorogi Uj Barázda Tsz gabonatáblája július 7-én az el­haladó mozdony szikrájától meg­gyulladt. A gabona őrzésére ki­rendelt személy a helyszínen azonnal megkezdte az oltást, mégis, mire a csupán 200 méter­re dolgozó tsz-tagok segítségével a tüzet megfékezték, több mint 500 négyszögölön égett el a ga­bona. Ez nem is ütközik különösebb akadályba, ha olyankor van tűz, amikor a postán szolgálat műkö­dik. A problémák a postai szol­gálat szünetelése idején kezdőd­nek. A 30/1956. MT. számú ren­delet 11. § 2. bekezdése így ren­delkezik: »Olyan községben, ahol a posta csak meghatározott idő­ben tart távbeszélő-szolgálatot, gondoskodni kell arról, hogy leg­alább egy állomásról a szolgálati szünet ideje alatt is lehessen tü­zet jelezni«. Ennek végrehajtá­sáról kívántunk meggyőződni jú­lius 12-én tartott ellenőrző kőr­útunk alkalmával. Koppányszántó és Nagykónyi községekben a tanácsháznál lévő telefon van »berepülőzve«, de a készüléket csak a szomszédban lakó tanácsi dolgozó megkeresése után lehet igénybevenni. Szakaly községben négy állomás van »be­repülőzve« azonban a négy közül egyetlen biztos hely a MÁV-állo- más, itt állandó szolgálat van, így a telefon itt bármikor elér­hető. Hőgyész községben a rendőr körzeti megbízott és az áram- szolgáltató szerelőjénél lévő te­lefonokat »repülőzik« be A rendőr elvtárs azonban nem volt otthon, az áramszolgáltató sze­relője pedig időközönként munka elvégzésére eltávozik. Este 9 órá­ig van ügyelet a postán, utána a tűzjelzés lutri kérdése. Kéty községben elsőnek a pos­tát kerestük meg. mivel az esett a legközelebb. Itt azonban min­den zárva volt, nem találtunk senkit. A tanácsházhoz mentünk, ahol helyben lakik a tanácselnök, azonban kiderült, hogy a távbe­szélő készüléket »hét lakat alatt« őrzik. Előbb meg kellett keresni a falu végén lakó hivatalsegédet, 6 kinyitott egy irodát, itt megta­láltunk egy kulcsot, mellyel egy következő irodába jutottunk, itt még ki kellett nyitni azt az iro­daajtót, amelyen keresztül egy következő helyiségben a telefon­hoz lehet jutni. Ezzel a huzavo­nával több mint 50 perc telt el. Zombán a tanácstitkárt az ud­varon találtuk, lakásából azon­nal hozta a kulcsot, ajtót nyitót! megkezdtük a készüléken a hí­vást. Bejelentkezett a szekszárdi posta, majd egy kattanás és nem lehetett tovább beszélni. Hosszas kísérletezés után a postán kö­töttünk ki és így arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy a hi­bának két oka lehet, vagy a vo­nal rossz, üzemképtelen és ez esetben a posta műszaki embe­reinek a feladata, hogy igyekez­zenek, különösen nyáron, üzem­képes állapotban tartani a vona­lakat, a másik ok:, egy vonalra van kötve a kétyi, a zqmbai, a szentgálpusztai tsz, az állami gazdaság üzemegysége és a Harc községi tanács készüléke, s csen­getés esetén, ha valamely közbe­eső állomáson a hallgatót felve­szik. akkor a többi hívó beszélni nem tud. Ebből az a tanulság, hogy a közbeeső állomásokon ne vegyék fel a hallgatót akkor sem, ha a készülék: csenget. A “berepülőzések« ugyanis azt a célt szolgálják, hogy arról a bi­zonyos állomásról lehessen fon­tos helyekre beszélni és nem pe­dig azért, hogy az állomást ke­ressék. Utunk utolsó állomása Harc község volt. A tanácsháza szokás szerint zárva, egy járókelőtől megtudtuk, hogy a vb-titkár a szomszédban lakik, de egyben fi­gyelmeztetett bennünket, vigyáz­zunk, mert abban a házban ha­rapós kutya van. No, még ez kel­lett. Itt még annak a veszélye is fennáll, hogy a tüzet jelezni aka­ró személy a kutya erélyes fel­lépésé Következtében nadrág nél­kül marad A telefont ugyanis csak a titkár elvtárs felkeltése írtán lehet igénybe venni. Az ellenőrzés tapasztalatai alap­ián tanulságként leszűrhetjük; hogy nincs megfelelően biztosít­va a tűzjelzés községeinkben. A tanácsok végrehajtó bizottságai­nak tehát ezen a helyzeten sür­gősen változtatni kell. A készü­lékeket, ahol erre lehetőség van; tegyék a tanácsház-irodánál a két ablak közé, vagy olyan hely­re, ahol bárki, bármikor megta­lálja, s értesítést küldhet a tűz­ről, Csőglei István tűzoltófőhadnagy felismert és méltán világhírű olajszakember az olasz Enrico Mattéi, az állami ENI ve­zérigazgatója. A hatalmas ame­rikai, angol és olasz olajcégek minden tiltakozása ellenére is tető alá hozta zseniális tervét: Megépíti közös vállalkozásban a svájciakkal, osztrákokkal, nyu­gatnémetekkel a Genova—Ingol­stadt közötti több mint ezer ki­lométeres olajvezetéket. A ha­talmas vezeték egyes szárnyain olajfinomítókat szerveznek, — ezek közül kettő máris épül, egy Svájcban, egy pedig Ingolstadt mellett — és a felhasználás, a továbbítás, valamint a beszerzés módját, ütemét alapul 'Véve, a szállított olaj mintegy 16—22 százalékkal lesz olcsóbb, mint az Onassis görög milliárdos »olaj­flottája« által diktált árak . .. Amikor Mattai ezelőtt négy évvel felvetette az olajvezeték ügyét, hatalmas tiltakozó hullám zúgott feléje: nem a munkások, nem a kisfogyasztók háborogtgk, hiszen a terv zseniális és — bé­kés volt, hanem a nagy Shell, az Aralco, az Esso és a többi mam- mutcégék rikácsoltak. Mert volt Enrico Mattéi terveiben egy rend kívül kényelmetlen pont — a nagy USA és angol olajtrösztökre nézve: Mattéi ugyanis a nyers­olaj jelentős részét a Szovjetunió­tól kívánja beszerezni, és később olyan elgondolása is van, hogy csatlakozni fog a zalai olajme­^ ^ ^ gedélyt hozott a tiltakozók ré­Enneo Mattéi es a „vörös ólai“ Ekkor kiáltotta rá az Aigle-i y 7 kanonok: — Ez az átkozott olasz, úgy zők érintésével a mi, Barátság ami a legundorítóbb az egészben Olajvezetékünkhöz Genova és — a maffiától a lelki »megdol- Velence leágazással. gozásig« mindent bevet üzle­— Mattéi »vörös olajat«, szov- teinek sikeréért. jet olajat akar eladni a »szabad Enrico Mattéi azonban nem világ« fogyasztóinak, tehát a ijedt meg a feléje zúduló érseki kommunizmus szekértolójának és kanonoki fenyegetés áradattól, lépett fel — kiáltotta a Sera mert jól tudta, hogy a rendkívül egyik nagy tudósításában. hasznos üzlet csak biztos pénzt A New York Herald még to- jelent az olasz népgazdaságnak, vább ment: Persze, emellett a »hat nagy« — — Ideje lenne megfékezni azo- a hat óriás olajkonszern — to­kát az énekes kalandorokat — vábbra is kemény sortűz alatt Mattéit nevezi így a tollnok —, tartotta a zseniális és az egész akik nem átallják a szabad és nép teljes bizalmát bíró olasz keresztény világot vörös olajjal mérnököt. elárasztani. Hova jutna a világ. Mivel Olaszországban kissé né­ha üzletembereink mindenütt hezen döcögött a dolog, elhatároz így elárulnák az »igaz ügy«-et, és ta Mattéi, hogy nyugatnémet mi lenne a szabad világ kereske- bankokkal frissíti fel az üzletet, delméből, ha mindenütt ilyen li- Jól gondolkozott és hamarosan berélisan kezelnék a vasfüggöny meg is alakították az úgynevezett mögötti országokkal való partne- Südpetrol AG vállalatot, amely- reskedést. Matteinek el kell tűn- nek természetesen Mattéi lett a nie, és helyébe az Osservatore vezetője és amelynek — 74 szá- Romano által javasolt bizottsá- zalékos részvénytöbbsége az olasz got kell tenni. — ENI kezében van. Ez a vállalat aztán teljes lendülettel viszi a If ibújt hát a szög a zsákból munkálatokat, már magasodnak és új név jelent meg a a csőhegyek a gyűitőállomáso- piacon: a Vatikán! A Szentszék kon és megkezdték az új, hatal- ugyanis egyike Olaszország, sőt más olajkikötő építésének utolsó az egész világ legnagyobb tőkés- ütemét is az olaszországi Pegli vállalatainak. Bankjainak a ke- városában. Ami pedig a »vörös ze nagyon messzire elnyúlik és olajat« illeti; Mattéi személyesen járt Bakuban, hogy ott lekösse látszik az ördöggel cimborái; az évi hárommillió tonna nyers- mert minden sikerül neki. Vég­olajat. téré is igaza van az amerikai Jellemző volt a Vatikán tak- lapnak, hogy veszélyes korrimu- tikája az utóbbi hónapokban. Mi- nista ez, aki bakui olajjal akarja vei a »katolikus hazában« már a tiszta lelkeket megfertőzni. — nem tudta megtörni Mattéi tér- Persze, ezek a »tiszta lelkek« veinek ütemét, hát elküldte kö- szívesen részesednek majd a mil- vetedt a »protestáns Rómába«, liókból, amely a nagy olajvezeték Svájcba és hogy, hogy nem, rá- áldásaiból nem egészen önzetle- vette a kanton vezetőit, hogy ne nül rájuk esik. Hiszen Enrico engedélyezzék ezt az »istentelen Mattéi tranzakciója nem egy szo- és átkos« olajvezetéket Svájcon cialista tranzakció. De mint keresztül, mert hiszen abból sem- ahogy az USA-ban vannak Cyrus mi jó nem származik rájuk. — Eaton-hoz hasonló, egyenes, a té­nyeket reálisan mérlegelő milli- T4e Enrico Mattéi nem azért árdosok, úgy vannak Olaszország- bátor üzletember és szak- ban is. ember, hogy megijedjen egy-két Bizony, hamarosan megéri az svájci legénykétől: Aigle-i átkozódó kanonok, hogy — Hannibál is átkelt az Alpo- a »vörös olaj«-ból párolt super- kon, pedig csak elefántjai voltak, benzinnel töíti majd a kocsiját. Nekem is sikerülni fog az enge- Persze, arra a finom párlatra délyt a józanul gondolkodó ál- nem lesz ráírva, hogy »békés lamférfiaktól megszereznem. Per- verseny super benzin« — de tud- sze, nem lesz könnyű ez a harc, ja ezt majd a kanonok anélkül is. de hát Hannibálnak sem ment Mint ahogy egyre többen tud- egy-kettőre... — mondotta. ják és látják, hogy a békés ver- És ami Hannibálnak sikerült senynek a szocialista Szovjet­elefántokkal, az Matteinek gyor- unió által meghirdetett program- 1 sabban, simábban sikerült — ele- ja immár nemcsak kimondott szó, fántok nélkül. Az okos, higgadt hanem elevenen élő gyakorlat is. és főleg — tőkés nagyvállalkozás Ezt bizonyítja Enrico Mattéi révén — hasznothajtó vállalko- bátor kezdeményezése is... zás megismerése egyszeriben en- Szigeti István ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom