Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-14 / 164. szám

4 rom* WÉGYEt NEPÜJSAÖ 1961. július ÍT. Asszonyoknak — lányoknak Emberek — munka után Az illemtan egy-két kérdése... A Déli Pályaudvar mellett volt az étterem. A női tánczenekar egy divatjamúlt slágert játszott álmosan, érzés nélkül. Táncoltak. Tőlünk balra két munkáslány bambit ivogatott. Egyszerű csi­nossággal öltöztek, csak úgy hétköznapiasan, nem nagy gond­dal. Az ajtóban három fiú je­lent meg. Megálltak az ajtóban. Terepszemlét tartva. Majd ké­nyelmesen megindultak és besé­táltak a terem közepébe, ahon­nan ismét terepszemlét tartottak. Az étteremben még jócskán volt Kély. Aztán ahhoz a mellettünk lévő asztalhoz ültek, ahol már két lány üldögélt. A lányoknak nemigen tetszett az ismerkedni akarás ilyen formája. A fiúk évelődni kezdtek a lányokkal, akik aztán megelégelve a dolgot, átültek a mellettük levő asztal­hoz, ahol már ült egy fiatal fiú és lány* Asztaltársammal felvetődött előttünk az a kérdés, hogy meny­nyiben voltak illetlenek a fiúk, és mennyiben akadályozhatták volna meg a lányok a fiúk kö­zeledését és a lányok vajon vé­tettek-e az illemszabályok ellen. Már a megjelenésük és végigvo­nulásuk az éttermen, már ez a tény is ellenszenvet keltett egy­két jobbérzésű emberben. És ak­kor, amikor a fiúk megkérdezték a lányokat, hogy szabadok-e a helyek, ha a lányok belátják rög­tön, hogy itt ismerkedni akarás­ról van szó, kissé túlzott módon, akkor csak annyit kellett volna mondaniok, hogy várunk valakit, vagy valami mást, hiszen a fiú­kat ezzel még nem sértették vol­na meg, hiszen a teremben bő­ven volt még hely. S ha a fiú­kat valóban az egyenes, tiszta megismerkedni, szórakozni aka­rás, vágy hajtja, akkor úgy is felkérték volna őket egy másik asztaltól. Itt követték el a lá­nyok az első hibát, amikor a lányok a feléjük dobott zsebken­dőt elfogadták, vagyis a fiúknak megengedték, hogy az asztalhoz telepedjenek. S ezek után jog- alapuk adódott a fiúknak, hogy már többet is akarjanak. Másodsorban a lányok ott vol­tak hibásak, amikor a másik, szomszédos asztalhoz telepedtek, anélkül, hogy megkérdezték volna az ott ülő fiatalokat, hogy meg- engedik-e. Az étteremben sokan észrevettük, hogy figyelemmel kí­sérik a fejleményeket. S bizo­nyos vagyok abban, hogy min­denki levonta a következtetést a fiúkról, de ugyanákkor a lányok­ról is. Mindent összegezve intő például szolgáljon lányoknak és fiúknak, hogy a megismerkedés nagyon szép és kicsit izgató do­log de csak kellő Hiedelemmel, leszólítás és minden durva pró­bálkozás (mellőzésével. Nemzetközi gasztronómiai főiskola és múzeum Franciaországban A franciaországi Villeneuve- Loubetban a világhírű francia konyhaséfről, Auguste Escoffier- ről elnevezett nemzetközi gaszt- íonómiai főiskolát és múzeumot létesítenek. A híres francia séf volt otthonában rendezik be a múzeumot, amelyben összegyűj­tik a világ régi és modern kuli­náris kérdésekről szóló irodal­mát, bemutatják a régi korok főzőedényeit és asztalneműjét, stb. A múzeum gondnoksága sze­rint ez lesz a világ legérdekesebb konyhai gyűjteménye. Azt remé­lik, hogy az új létesítményekkel jelentős idegenforgalmi attrak­ciót teremtenek a világ ínyencei számára. Nyári Hétfő. Ebéd: Paradicso­mos káposzta, sült oldalassal, kukorica. Vacsora: Töltött pa­radicsom, sós vízben főtt bur­gonya, barack; Kedd. Ebéd: Tejfeles ra­kott zöldbab, túrós palacsin­ta. Vacsora: Velő tojással, ko­vászos uborka. Szerda. Ebéd: Nyers paradicsomleves, tökfőzelék, burgonyakrokettel. Vacsora: Lecsó kolbásszal. Csütörtök. Ebéd: Kel káposztafőzelék párolt marha­hússal, barackos gombóc. Va­csora: hideg kakaó rizsfelfújt- tal, gyümölcsös öntettel; étrend Péntek. Ebéd: Hamis húsleves, zöldségpogácsák gom­bamártással, gyümölcs. Vacso­ra: Felvágott, padlizsánból ké­szült hamis kaviár, sör. Szombat: Ebéd: Tej­feles vargánya galuskával, lek­város omlett. Vacsora: Paradi­csomos rakott makaróni. Vasárnap. Ebéd: Be­csinált leves, töltött paprika, gyümölcstorta. Vacsora: Hideg sertéssült, sajt, barack. Legújabb divat az olaj színű lakkcipő Angol cipészek kreálták az új női cipőtípust, amely úgy néz ki, mintha olajba mártották volna. A cipő felső része a fényben szint játszik, noha alapszíne fekete. A »petrol patent-« elnevezésű újfajta cipő augusztusban kerül forga­lomba és várhatólag nagy sikere lesz: Divattudósítás Nyaklánc mágneses csattal Azt hiszem, alig van nő, aki ne tapasztalta volna, milyen kö­rülményes dolog egy nyaklánc csatját a tarkón összecsukni. Most egy új találmánnyal segí­tenek ezen. A csatban erős mág­nest helyeznek el, úgyhogy csak egymáshoz kell érinteni a nyak­lánc két végét, az erős mágnes többsoros, nehéz gyöngyöt is megtart. „Hiss universum"- választás Miamiban Több mint 100 jelölt részvéte­lével tartják meg július 7-től lP-ig a floridai Miami Beahben a tizedik évi »Miss Universum« választást A választás győztese nem csu­pán az amerikai reklám csodálatos áldásaiban részesül, úgyhogy neve világszerte közismertté vá­lik, hanem 5 ezer dollár jutalmat és 10 ezer dollár értékű szerző­dést is kap. A szépségkirálynő- választás megnyitóján a jelöltek hazájukat jelképező öltözetben fognak felvonulni és mindegyik egy-két perces beszédben hívja majd fel a közönséget, hogy lá­togasson el a szép lány hazájába. Türkiz-fehér csíkos kartonra tervezett bolerós strandruha. Bo- leróval csinos utcai viselet. Ké­szülhet egyszínű, vagy akár koc­kás anyagból is. Sima anyag esetén az alapanyaggal harmo­nizáló színnel pántozzuk, fehér­rel, vagy egvéb elütő színnel. Ha pedig kockás az anyagunk, ak­kor ferde pántozással díszítjük. Aki ügyes, a?. megvarrhatja há­rom részesre, akkor a szoknyát más blúzokkal, (míg a kivágott felsőrészt shorthoz viselheti. A strandegyüttes megválásá­hoz 3,40 méter hosszú és 80 cen­timéter széles anyag szükséges. Csíkos anyagból a díszítő pán­tokat úgy szabjuk, hogy egy-egy sötét csík legyen a szélén, míg a közepén egy fehér csík fusson. Sose veszítsük el a reményt Floridában nagy feltűnést kel­tett, hogy James Dollider ver­senyautón megszöktette meny­asszonyát, Mary Smith-t. Hogy miért keltett feltűnést a lány- szöktetés? Mert a férfi már 75 tavaszt ért meg, az »ifjú ara« pedig 72-t... E rovatcím alatt sorozatosan olyan emberekről írunk, akik napi munkájuk után a felüdü­lést, a pihenést újra a mun­kában találják meg. Mert mun­ka ez az önként vállalt elfog­laltság is, de szórakozásból, szív-' vel-lélekkel végezve, a legne­mesebb szórakozássá válik. Ne­mes szórakozás, mert a közös­séget szolgálja. Nyomában népi tánccsoportok, énekkarok, ze­nekarok, társadalmi munkások működése válik a közösség ja­vára. A népi együttes énekese — Már pedig amíg én élek, addig te nem mész sehova. Meg­értetted?! Nem akarok belőled csibészt neveim. — Közel har­minc évvel ezelőtt hangzott el ez a kifakadás az öreg Bán bácsi szájából, Madocsán. A szenvedő alany pedig a kis Bán Feri volt, a fia, akit el akartak vinni — éneklést tanulni. A kisgyerek pedig már akkor nagyon oda volt az éneklésért. Ez aztán később sem lankadt. Különösen a régi, régi nóták tet­szettek neki. Amikor összejöttek a kocsmában, a fiatalember szin­te az idősek ajkán csüngött, hall­gatva, tanulva a százados betyár- és pásztornótákat. S tizenöt esztendővel ezelőtt, amikor megalakult a madocsai népi együttes, az elsők között volt, akik bemutatták az értékes madocsai ének- és tánchagyomá­nyokat. I Most itt ülünk együtt Bán Fe­renccel. Beszélgetünk. Örök visz- szatérő refrénként hangzik ajká­ról: amíg élünk, nem vész ki ez a hagyomány. De utána még inkább nem, hiszen nő már az utánpótlás is. Tanítjuk, neveljük az ifjúságot. Először a faluban is furcsál- lották, hogy egy meglett, csalá­dos ember, úgymond, nem tud nyugodni. — Biztos nem is lehe­tett könnyű a napi mezei munka után még éjfélig a próbákra jár­ni. — Csak úgy tudja ezt az ember csinálni — mondja — ha kedve van hozzá. — Nekem pe­dig van hozzá kedvem — teszi hozzá. — Az meg különösen jólesett, hogy most már egész másként beszélnek rólunk, mint eleinte. Mikor legutóbb a Bihari együttes itt volt, sokan mondták: hát ti nem játszotok? Pedig mi titeket is akartunk látni. Azóta már többen érdeklődtek is, nem le­het-e belépni az együttesbe. Természetesen az sem utolsó dolog, hogy az ország, a megye jónéhány hel; t bejárta már, amit, ha nem működik az együt­tesben, nehezebben tudott volna megtenni. Búcsúzás előtt oklevelek soka­ságát mutatja, amelyek bizonyít­ják, hogy nemcsak az éneklésben, a műkedvelő szereplésben, ha­nem az állattenyésztésben is ki­váló eredményeket ért el. Lám, a szíwel-lélekkel, kedvvel vég­zett kultúrmunka nem ment a napi munka rovására. ,(Sz-Ej Úttörő-barátság volt a jelszava az új utakon in­duló iskolai kirándulásnak. Részt vevők a hódmezővásárhelyi Szán­tó Kovács János Általános Is­kola és a szekszárdi Babits Mi­hály Általános Iskola ötödik osz­tályos tanulói, Czuczi Istvánná, illetve Béla Pálné vezetésével. A pajtások vendégül látták egy­mást, s így öt-öt szép napot tölt- hetett mindegyikük a vendég­látók városában. A szekszárdi pajtások megte­kintették Vásárhely híres üze­meit, megismerkedtek múltjá­val, jövő terveivel. Egésznapos kirándulást tettek Szegedre, ha­józtak a Tiszán. Az alföldi paj­tásokkal viszonzásul a szekszár­diak megismertették a dunántúli dombokat, a 900 éves várost, ki­rándultak Pécsre és ellátogattak a híres Gemenci erdőbe. Sok közös öröm és élmény kö­ti össze most (már a két város úttörőit. Ezen a nyáron is sok gyermek járja az országot, ki­rándul, táborozik, de a szekszár­di és vásárhelyt pajtások köl­csönös látogatása több engél. A két város nevelői ilyen módon is előreléptek az új embertípus formálásának útján. A közösségi érzés, egymás szeretete, megbe­csülése éppen olyan fontos ré­sze volt ennek a kirándulásnak, mint a földrajzi, történelmi is­meretek gyarapítása. így válnak majd gyermekeinkből hazájukat, népüket és egymást szerető és becsülő, dolgos emberek. Czuczi István a hódmezővásárhelyi Szántó Ko­vács János Általános Iskola igazgatója Vasárnap is a mezőn! Július 9-én, vasárnap hajnali három órakor már hangosak vol­tak a fürgedi Dózsa Tsz búza­táblái. A kasza pendült, és az ügyes marokszedők kezében ziz- zent a búzakalász. Mikor a nap már forró sugarával árasztotta el a határt, 30 holdon szépen összekepélt búzakeresztek köszön­tötték az éppen jókor érkező földművesszövetkezet dolgozóit, akik hűsítő italokat hoztak a ga­bonaföldekre. A kis faluból 150 személy vett részt a vasárnapi aratásban. Az aratásban nemcsak a tsz tagjai, hanem több más dolgozó is részt vett. Kivette a munkából a ré­szét Fábián József tanácselnök, Mejlinger Gyula tanácstitkár, Kajtár István agronémus. Varga László tsz-elnök, a vasútállomás dolgozóinak egy része és a tsa- tagság. Nem utolsó sorban Vö­rös György villanyszerelő, aki életében vasárnap aratott elő­ször és az aratás legnehezebb ré­szét — a kaszálást és a kötö­zést — választotta. A tsz tagsága szívesen lemon­dott a pihenőnapról, mert tud­ják, munkájuknak meglesz a gyümölcse. A kombájnos egy kissé féltékeny lett a kézi ara­tásra. attól fél. hogy nem tudja teljesíteni tervét. A fontos azon­ban az, hogy ilyen egységes so­ha nem vr’t községünk, mint az idén, senki nem húzta ki magát a munkából. Berkes István. Fürgéd Mikor állt meg az óra ? Mint közöltük, július 17-éveI indítjuk rejtvény-pályázatunkat. A pályázat lényege: három ér­tékes karórát felhúzunk, utána páncélszekrénybe zárjuk és le­pecsételjük. Az olvasók felada­ta, hogy az újságban megjelent szelvényeken megjelöljék, hány órakor, perc- és másodperckor állt meg az óra. Akj eltalálja, vagy tippelésével leginkább meg­közelíti a megállás időpontját, jutalomként megkapja a karórái (esetleg mind a hármat). Az órák elindításáról értesítjük olvasóin­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom