Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

4 fOI VA WEGTEI VFPÜJSAfi 1961. július 1. Asszonyoknak — lányoknak Emberek — munka után Diyattudósítás Néhány modell külföldi divatlapokból Középkék, tisztaselyem tafthól készült alkalmi ruha. Az egész ruha puhán redőzött. (Szovjet modell). Néhány jótanács a befőzéshez A legkorszerűbb befőzés a gyü­mölcsök nyers eltevése, vagyis a konzerválás. Tudnunk kell, hogy csak a lazább rostú, vagy rost­mentes gyümölcsök alkalmasait erre, csak az olyan tökéletesen érett áru, ami a kavarás folya­mán teljesen elegyedik a tartós­ságot biztosító cukorral. Ilyen a i málna, eper, s a nagyon érett sárgabarack. Ez utóbbit csak há­mozott állapotban rakhatjuk el nyersen. A befőzés nélküli elte- vésnél az arány: 100 a 75-höz. Vagyis ha a gyümölcs három­harmad, altkor a cukornak két­harmadnak kell lennie, és leg­alább egy órán át kell kavar­nunk. A nagyanyáinktól örökölt be­főzési tanácsok közül csalt az íz­re, szépségre vonatkozóak töké­letesek, mert a sok főzés, gőzö­lés, kénezés szinte teljesen meg­semmisíti a gyümölcs vitamin­tartalmát. Azokat a gyümölcsö­ket, amelyeket mindenképpen főznünk kell, inkább több cukor hozzáadásával óvjuk a romlás­tól, s a főzés időtartamát csök­kentsük. Ha a gyümölcsöt előző este hámozva lecukrozzuk, akkor a cukor a gyümölcsöt valóban át­járja, és a cukros lét előre le­szűrjük és csak azt sűrítjük be, a gyümölcsöt csak néhány percig rotyogtatjuk benne, tökéletes ízű, de emellett magas vitamintar­talmú dzsemmet nyerünk, Züllés n% angol királyi húsban Érdekes megoldású selyem kompié, fekete-fehér kombiná­cióval. Igen hatásos, hogy a ka­bát bélése tagolt a blúz magas­ságáig. (Csehszlovák modell). Anglia divattudósítói és »tár­sadalmi rovatvezetői« felháborod­va írnak lapjaikban arról, hogy Erzsébet királynő és a királyi család több tagja megszegi az íratlan, — de divatkörök számá­A normális bőr ápolása nyáron A normális bőr ápolásával ar-! ra törekszünk, hogy a bőr ren­des szerkezetét megóvjuk és mű­ködését az egészség határain be­lül élénkítsük. Erre a célra fel­használjuk a vizet, levegőt, nap­fényt és a masszázst. Mindezek nem csupán a bőrre, hanem a bőr közvetítésével az idegrend­szerre, vérkeringésre, anyagcseré­re, szóval az egyén szervezetére hatnak. Mikor mondjuk egy bőr­re. hogy szép és normális? Ha ■' nincsen tele borhibákkal nem ráncosodó a szárazságtól. Minden bőr szép, ha barna, ha fehér, ha az a természettől az. és nem erő­szakoltan. Most a kánikula ide­jén elsősorban a napozásról sze­retnék írni. Először is ne akar­junk két nap alatt lebarnulni, mert ezzel nemcsak a bőrünknek ártunk súlyos égési sebeket sze­rezve, de a szervezetünknek is, mivel a kettő nem választható el egymástól. A bőrnek és a szervezetnek fo­kozatosan kell hozzászokni a nap­fényhez, különösen, ha az illető zárt helyiségben dolgozik és csak szabadság alatt akarja kihasz­nálni a víz és napfény örömeit. Ne napozzunk a déli órákban, a ! reggeli nap 10 esetleg 11 óráig a legjobban barnít és a legegészsé­gesebb, azután csak éget. Hasz­náljunk napolajat, a száraz bő­rűek többször krémezzék az ar­cukat bőrápoló krémmel. Ha esetleg mégis előfordul, hogy a bór felég, jó háziszer, ha egy vizespohár vízben egy evő­kanál szódabikarbónát feloldunk és azzal többször leborogatjuk a fájó részt. Hámlás ideje alatt forralatlan tejjel mossuk, mert ez szépen és gyorsan letisztítja a hámló réteget. Az új bőrrel 3— 4 napig napozni nem lehet, mert csúnya szeplőt, foltokat lehet szerezni és ez nem szép emlék ,a nyaralásból, de nehezen, sőt egyáltalán nem is mulasztható el. Használjuk ki úgy a vizet, levegőt és napot, hogy egészségünk, bő­rünk rovására ne menjen. Még egyet: a nagyon barna arcbőr már nem olyan divat és bizonyos korban öregít is. A nyaralással járó borhibákat ne hanyagolja el, mert az elhanyagolt hibák ne­hezebben hozhatók helyre. Jó nya ralást! Szűz Lászlónó kozmetikus ra igen lényeges — törvényt, hogy az ország »első asszonyai-« soha­sem viselhetik a nyilvánosság előtt egymás után két alkalom­mal ugyanazt az öltözéket. Most meghökkenve fedezték fel, hogy »Erzsébet királynő kék szegélyes fehér kosztümjét már viselte egy­szer, április végén tett olaszor­szági látogatása alkalmával«. Ugyancsak rossz néven vettek, hogy Margit hercegnő nemrégen abban a rózsaszín köpenyben je­lent meg, amit egy évvel ezelőtt egy gardenpartin már viselt. A legnagyobb megbotránkozást azon ban Alexandra kenti hercegnő okozta, aki egy 2.9 dolláros kon­fekcióruhában jelent meg. Figyelmeztetés még idejekorán... Malmö városában a hatóságok bizonyos idő óta kényszerű szem­léltető oktatást, adnak a fiatal pároknak arról, hogy sok házas­ságnak mi a vége. A svéd városka polgármesteri hivatalát ugyanis alaposan reno­válják és ezért a helyreállítási munkálatok idejére az anyakönyv- vezetőség átmenetileg ugyanazok­ban a helyiségekben működik, mint a válóperes bíróság. A terem egyik oldalán ülnek a házasságkötésre váró boldog fia­talok, velük szemben pedig el­keseredett arccal és zsörtölődve a válóperes •elek, akik alig vár­ják, hogy megszabaduljanak egymástól. E rovatcím alatt sorozatosan I olyan emberekről írunk, akik napi munkájuk után a felüdü­lést, a pihenést újra a munká­ban találják meg. Mert munka ez az önként vállalt elfoglaltság is, de szórakozásból, szívvel-lé- lekkel végezve, a legnemesebb szórakozássá válik. Nemes szó­rakozás, mert a közösséget szol­gálja. Nyomában népi tánccso­portok, énekkarok, zenekarok, társadalmi munkások működése válik a közösség javára. ORVOS A KARMESTER Nem egészen fél éve működik Bonyhádon a mintegy 30 tagú szimfonikus zenekar. E rövid idő alatt is számos szép sikert értek el. Ezt a zenekart tanítja, vezeti dr. Strilich Lajos szemész főor­vos, természetesen a munkaide­jén túl. Rendkívül szerényen nyilatko­zik, amikor mun Icájáról kérdez­zük. — Könnyű dolgom volt ne­kem — mondja — mert Bony- hád zeneileg mindig fejlett hely volt, — És azután az elődöket sorolja: Stromajer tanítót és a többieket. Akik szinte előkészí­tették a talajt egyrészt, hogy van­nak lelkes öreg Zenészek, más­részt a fiatalok is szeretik a mu­zsikálást. Zenekar már volt 1947-ben is, de akkor a segítség hiányában szétszéledtek. Most egy fél éve pedig a tűzoltó-bállal kapcsolat­ban ismét napirendre került, s meg is alakult. De most a segít­ség sem maradt el: Vágner Jó­zsef, a tűzoltó-zenekar vezetője, Merész Konrád gimnáziumi ta­I nár, Major Mátyás, a művelődés^ ház igazgatója, és aki csak tu­dott, segített. Természetesen nem szabad el­feledkezni a lelkes, öreg zené­szekről. — Hammer Antal bony- hádvarasdi — mondja büszkén az »orvos-karmester«, — ha kell; képes gyalog is bejönni Bony- hádra, magával hozva természe­tesen a nagybőgőt is. De említ­hetném Szamosvári Mártont, Bé­kési Józsefei, a két Schmalczot és a többieket. A fiatalokból is egész jó gárda került ki. — Vannak néha akadályok is — folytatja —, de én látok ben­ne fantáziát. Hit és fantázia kell. Nagy terveink vannak a zene­karral, hogy minél eredménye­sebben bekapcsolódhassunk a kul­turális nevelő munkába. Ezt szol­gálja majd vidéki szereplésünk is. Orvostársaim is segítenek eb­ben, mint például dr. Zoltán Vilmos főorvos, dr. Erdélyi Já­nos szekszárdi főorvos, dr. Szent- lőrinczi Géza bátaszéki orvos. Többször is elmondja, hogy fanatikus zenebarát kell a zene­karhoz. Nos, mi úgy gondoljuk, ezt az embert benne megkapta a zenekar. Neki mindegy, melyik hangszer, mindegyiken játszik, s van ereje a nehézségeken a töb­biek segítségével úrrá lenni. Szinte él-hal a zenekarért. Mondják, hogy a szakkörvezetői tiszteletdíját is csak azért veszi fel, hogy a zenekar hiányzó fel­szerelését pótolhassa: kottákat vásárol, hangszertokokat csinál­tat, stb. '• (Sz—E) , Bécsi botránykrónika A bécsi »botránykrónikának« már régen nem volt olyan bő forrása, mint a legutóbbi napok­ban. Az osztrák sajtó elsősorban a bulvárlapok, vastag címekkel közölték a finánctőke, a politika és a társadalmi élet különböző botrányos eseményeit. így például az osztrák adófi­zetők rémülten értesültek arról, hogy az egyik szociáldemokrata vezetés alatt álló állami üzem­ben 26 millió svájci franknak megfelelő összegeket fizettek ki törvénytelen províziók fejében. A »Kurier« című lap első olda­lon közli, hogy egyes üzemeknél milyen fantasztikus összegű ál­lami pénzeket költöttek luxus­kocsik beszerzésére. Ugyanakkor — mint az »Abendzeitung« írja, — kultúrára nincsen keret, de állami pénzből milliókat fecsé­relnek el. Nagy port vert fel az a botrány is, hogy a legnagyobb osztrák acélüzem, a VÖST, titokban Otto Skorzeny, volt SS tisztet, Mus­solini kiszabadítóját alkalmazta spanyolországi és dél-amerikai képviselőjeként. Most, amikor az Eichmann-per folyik, az osztrák közvélemény felháborodva érte­sült róla, hogy a VÖST igazgatói rendszeresen külföldre utaztak, hogy tárgyaljanak hivatalos kép­viselőjükkel, aki a háború óta természeetsen vonakodik Auszt­ria földjére tenni a lábát. A magazinok közkedvelt pri­madonnája, Soraya, volt iráni császárné körül is botrány ke­letkezett Egy York Nobel nevű autőgyáróssal lépett társasvi­szonyba, akiről most kiderült, hogy a csőd szélén áll. Nobelnek egyébként a magyar származású dr. Tarczaly állítólag négy kül­földi érdemrendet szerzett, s most pereli az osztrák bíróság­nál, amiért a szolgálataiért kikö­tött 12 ezer svájci frank összegű honoráriumot elmulasztotta neki megfizetni. Az egyik érdemrend egyébként a »Navarrai Liliom« nevet viseli. A felsoroltakon kívül alapos felzúdulást keltett az is, hogy Bécsben nemrég, lefogtak egy, a háború óta működő vakmerő ha­misító bandát, amely különböző fantasztikus nevek alatt közönsé­ges törkölypálinkát árusított és 2,6 millió profitot zsebelt be. A »Special Club«, »La Marquise»-. »Cognac du Champagne« és egyéb hangzatos nevű és méregdrága italok a legsilányabb szeszből, közönséges fürdőkádakban ké­szültek. Érdekes antropológiai leletek A romániai antropológiai ku­tató központ paleo-antropológiai szakosztálya tízéves fönnállása óta, együttműködve az archeoló­giái intézettel, gazdag oszteoló- giai anyagot gyűjtött. A gyűjte­mény 2000 paleolit, neolit, bronz­kori, vaskorszakbeli, népvándor­lás kori és feudális korszák vé­gi emfoen csontvázat tartalmaz. A gyűjtemény tartalmazza a Dirjov-völgyben feltárt, körülbe­lül 600 ezer éves, csiszolt kő­szerszámokat. Ezek a legrégibb b'zonvítékai a Románia terüle­tén élt népek életének és mun­kájának. Ugyanakkor ezek a mos tanáig Európában feltárt legré­gibb munkaeszközök. Hasonló tí­pusú szerszámokat itnég Afriká­ban és Ázsiában találtak. Dirjov az egyedüli hely Európában, ahol mostanáig feltárták ezt a kultú­rát, s ugyanakkor kulturális ösz- szekötő láncszemet képez a két kontinens között. Románia terü­lete részét képezi annak a nagy területnek, ahol végbement az ember kialakulásának folyamata; Egyéb kutatások eredménye­ként számos olyan települést tár­tak fel, amely 20—30 ezer évvel ezelőttről származik és. az ember kifejlődésének legutolsó szakaszá­hoz tartozik, amely jellegénél fogva nagyon közel áll a mai etmberhez, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom