Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
4 TOI3NA MEGYEI NÉPÚJSÁG nM, Jfffi-ús !W. Asszonyoknak — lányoknak Nem mindegy... Nyár van, dologidő. Ha napközben benézünk a falusi házakba, általában csak az öregeket „találjuk otthon, akik a házkörüli munkát végzik. Ebédfőzésnek nyoma sincs, „én akármivel beérem, a családnak meg vacsorára főzök” — halljuk gyakran a nagymamáktól. Valóban mindegy, hogy mit esznek az öregek? Egyáltalán nem. öregkorban megváltozik a szervezet tápanyagszükséglete, csökken a munkavégzés, így keve sebb „tüzelőanyagot” — kalóriát — adó tápanyagot kell fo~ gyasztaniok, de annál fontosabb a megfelelő minőség, az életfontos tápanyagok biztosítása. Ezek közé tartoznak a vitaminok és ásványi sók, melyek nyáron nagy mennyiségben állnak rendelkezésünkre, a zöldségfélékben, zöldfőzelékekben. A nyári évszakban sokkal köny nyebb tehát kielégítően és változatosan táplálkozni, mégis nálunk az idősebbek különösen idegenkednek a zöldfőzelékeknek a fogyasztásától. Mi ennek az oka? A régi magyar konyha főleg a sűrű rántással készített, agyonfőzött főzelékeket ismeri, amelyek unalmas ízűek és külsőleg szinte gusztustalanok. Elfogyasztásuk büntetésszámba ment a gyermekeknél és persze, hogy felnőtt, vagy öregkorban nem főzi ezeket. így néhány fontos táplálék szinte teljesen elmaradt egyes családok étrendjéből. Pedig kizárólag a háziasszony ügyességén múlik, hogy a nem kedvelt, hagyományosan elkészített kelkáposzta főzelék helyett ízletes rakott kelt, vagy a sárgarépafőzelék helyett párolt vegyes zöldség-tálat készítsen és így ezeket a főzelékeket megszerettesse családjával. A régi konyhatechnika hosszadalmas főzésének káros hatása van a vitamintartalomra is, mert egy része elbomlik, más része a főzővízben kioldódik és ha ezt leöntjük, kárbavész. A gőzölt, párolt. vagy nyersen fogyasztott zöldségfélék sokkal értékesebbek. Változatosan készíthetők el saláták formájában is és az olajos, vagy tejszínes mártásokkal kalóriatartalmuk növekszik, emésztésük mégis kevesebb feladatot ró a szervezetre, imint a zsíros, rántásos főzelékeké, így a gyakori emésztési zavarral küzdő idősebbeknek előnyösebb. Idős korban sokat szenvednek székrekedésben, aminek okai közé tartozik a csökkent testmozgás, Víxssegény bőr Mit nevezünk vízszegény bőr- adagoljuk a póruson keresztül a nek? Ha a bőr petyhüdt, apró vizet a különböző növényekből ráncok keletkeznek rajta, vízsze- főzött tea alakjában, gény. Régi időkben elterjedt szó- Ezek a teák gyógyhatásúknál kás volt, hogy ha valakinek szá- fogva elősegítik, hogy a bőr visz- ráz a bőre, nem kell vízzel mos- szanyerje, vagy megtartsa az ni, mert az még jobban kiszárítja. Sokszor hallottam, hogy »-disznó zsírral mosom az arcomat, olyan száraz, és mégsem használ-«. A disznózsírt, ha különböző anyagokkal keverjük, nagyon jó hatású lehet a bőrre, már csak a nagy F-vitamin tartalmánál fogva is, de mint lemosó szer, kimondottan káros, mert jó vízelvonó, és így a bőr meglévő víztartalmát is csökkenti és ezáltal a bőr még ráncosabb lesz. arc frisseségét. Azért, akinek valami bőrbaja van, (ekcéma, sö- mörös bőrgyulladás, stb.) addig is, míg szakemberhez nem megy, használjon vizet, amíg a bőrbán- talmaktól meg nem szabadul. Tehát az egészséges, száraz bőr kezelésére otthon: először is este megfelelő lemosó krémmel, vagy növényi olajjal tisztítsuk le arcunkat, utána következzék a mosakodás és a nedves bőrre jól fel szívódó krémet tegyünk. Reggel mosakodás és krémezés, mint A biológusok kimutatták, hogy ahogy erről már írtam is. A száa ráncosodást elsősorban a vízhiány okozza, ezért kell olyan ápolószereket használni, ami nem vízelvonó, hanem inkább vízfelszívó. A mai modern kozmetikában már aroma terápiával ráz arcbőr nagyon megkívánja a gondozást, ezért már egész fiatal korban kell kezdeni az ápolását, hogy ezzel megelőzzük a ráncosodást. Szűz Lászlóné kozmetikus de a kismennyiségű — kis térfogatú — táplálék is. A zöldség- és főzelékfélék redszeres fogyasztása jó hatású ilyenkor, mert nagyobb tömegnél és (megfelelő elkészítési mód mellett) a bélben való duzzadóképességénél fogva alkalmas a bélműködés fokozására. A nyári évszakban a változatos táplálkozáshoz az idényélelmiszerek hosszú sora áll rendelkezésre, melyek nagy része a háztáji veteményes kertben is megtermelhető. A zöldségfélékből igen színesen állítható össze az étrend és ezek az ételek gyorsan elkészíthetők, nem igényelnek hosszadalmas főzést, így az idősebbek viszonylag kis munkával, a nagy melegben kevés tűzhely melletti álldogálással önmaguk megfőzhetik. Természetesen ki kell egészíteni ezeket megfelelő mennyiségű fehérjével, tejjel, tojással, hússal. Az elhízott idősebb emberek ne éhezéssel, gyógyszerekkel próbáljanak fogyókúrát tartani, hanem fogyasztó étrenddel. Ebben a nyári meleg okozta étvágytalanság és a rendelkezésre álló igen sokféle zöldség, zöldíőzelék nagy segítségünkre lehet. Hetenként 1—2 zöldségnap tartása sem okoz különösebb szenvedést a kövér embernek és olcsón megvalósítható. Mit értünk zöldségnap alatt? Azt, hogy a beteg — elhízott — egy-egy napon át kizárólag rántás, zsír nélküli zöldségfélékből készült ételeket kap. A nyers, vagy gőzölt vegyes zöldfélékből változatos ..zöldségtálat” lehet készíteni, amit az elhízott, idősebb ember is szívesen elfogyaszt és aminek kalóriatartalma alacsony, így „fájdalommentesen” éri el testsúlyának csökkenését. A magyar néptáplálkozásban és főleg sajnos az idősebbek táplálkozásában a zöldfőzelékek, zöldségfélék jelentősége kicsiny volt, pedig ezeknek szerepe fontos, különösen az elhízott, székrekedésben szenvedő idősebbeknél, de értékes vitamin- és ás- ványianyag-tartalmuknál fogva mindenkinél. Az öregek egészsége érdekében nem mindegy tehát, hogy hogyan táplálkoznak, ki kell használni az évszak adta lehetőségeket és bőven fogyasztani a könnyen és sokféleképpen elkészíthető és a szervezet számára igen értékes zöldségféléket. IVWftWWWAWWWWVVWIttWtW fNII Htttlt MMÍW/iíflrnWArVnAWUWAWVVtVAWj Divattudósítá s Csinos, jól öltözött, s ápolt külsővel nem csupán akkor kell rendelkeznünk, ha sétára, vendégségbe, vagy szórakozóhelyre megyünk, hanem otthon a négy fal között, családi körben is. Az otthoni öltözék fogalmának megfelelően kell öltözködni. Külsőnknek mindenkor olyannak kell lennie, mintha mindig „vendéget” várnánk. Téves hiedelem mind a nők, mind a férfiak részéről. hogy mindegy, miben vagyok otthon, hisz nincs idegen. aki lásson, „hisz csak a családom, feleségem — férjem — gyermekeim körében vagyok”. Már nem egy házasság végződött válással az egyik, vagy másik fél rendetlen volta miatt. Legtöbben mindkét részről úgy vélik, hogy az a ruha. amit már munkába sem vesznek fel. kár eladni, jó lesz otthoni ruhának jelszóval intézik el a dolgot. Helytelen nézet az is. amikor a nők a hosszú pongyolát főzésre. takarításra használják, egy kötény, vagy csupán körültekert konyharuhát a derékon — esetleg ráadásul a férj papucsát is kikölcsönözve (bekeretezett rajz). A hosszú pongyola ma már csupán arra szolgál, hogy a felkelés és felöltözés között magunkra vegyük. Reggel abban sem jégért, sem közértbe nem megyünk. — Viszont igen csinos, főleg fiatal nők számára az 1. rajzon látható hosszúszárú nadrág, blúzzal és kockás kartonköténnyel. Ilyenkor nem tud váratlanul betoppanni senki. Nem kell restellkedve megjegyeznünk: „ne haragudjon, de éppen takarítok, vagy főzök”. Letesszük a kötényt és máris csinos. elfogadható, kényelmes otthoni öltözékben vagyunk. Ugyancsak helyes megoldás (2. rajz) az egyszínű, vagy mutatós karton, flokon. vagy akár festett anyagból készült, végig gombos rövid pongyola-ruha, mely derékben nem elvágott, övvel, vagy öv nélkül viselhetjük. Hogy a férfiak se maradjanak ki. nekik is helyes, ha megszívlelik, hogy az ő részükről is téves nézet, ha otthon pizsamában, esetleg a nagy kánikulában még nyitott pizsamakabátban vannak (bekeretezett rajzunk). Sokkal helyesebb és ízlésesebb akármilyen olcsó vászonból (amiből a munkaköpenyek készülnek) készült nadrág, hozzá bármilyen olcsó és könnyű anyagból készült ingkabáttal. Papucsot természetesen viselhetünk hozzá. MIT MOND a meteorológia ? A Meteorológiai Intézet jelenti... — hangzik el naponta többször is a rádióban. Erre felfigyel a reggel munkába induló paraszt- ember, a kirándulásra készülődő diák, de a városi ember is. Mindenkit egyaránt érdekel, milyen idő várható. A meteorológia különösen a mezőgazdaságnak tesz nagy szolgálatokat. Nemcsak a tavaszi fagyveszélyek jelzésével, hanem a sok évtizedes megfigyelések, Az időjárás hatását érzékelhettük is, mert kiadósán esett az eső. A magas oszlopon felszerelt napfénytar tam- mérő ezen a dél- előttön nulláit mutatott, még egy percre sem sütött ki a nap. Lapozzuk a feljegyzéseket. Június 29- én mérték a leghosszabb napfénytartamot, akkor 14,3 órán keresztül sütött a nap. A legkevesebb napsütést júliusban, 11-én mérték; 0,4 órát. A legmagasabb idei hőmérsékletet július 4-én mérték az állomáson. A talajban két centi mélyen 43.4 Celsius, 5 centis mélységben 42.2 Celsius fok volt a hőmérséklet; Nézzük a talajban lévő hőmérséklet adatait. 50. centi mélységben 19,6, egy méter mélységben 17,8. két méter mélyen 14,6 Celsius fok a hőmérséklet; — Minden nap háromszor kell feljegyezni a műszerek állását — mondja az állomásvezető —, reggel háromnegyed hétkor, délután tapasztalatok felhasználásával is. Az ország területén számos meteorológiai figyelőállomás működik, amelyek feljegyzik az időjárás alakulását és tájékoztatják a Meteorológiai Intézetet. Ilyen figyelőállomás működik az Iregszemcsei Kísérleti Intézet területén is. Ott jártunkkor Sipos József, az állomás vezetője, éppen a különböző műszerek állását jegyezte fel. háromnegyed kettőkor, és este háromnegyed kilenckor. Rácsosfalú szekrénykében különféle műszerek sorakoznak. 97 százalék — olvassuk le a nedvességtartalom-mérők — Amikor a levegő nedvességtartama eléri a 95 százalékok akkor már esik az eső — teszi hozzá Sipos József. Tapasztaljuk. Ő esőköpenyben van, mi pedig egy sebtében előkerített esernyő alatt. — Ez a maximum—minimum, ez a radiációs minimum, ez a nedvességtartalom-mérő. A nap- fénytartara-mérőt láttuk, van még szélirány-, szélerősségmérő. Azonkívül talajhőmérő-sorozat, nullától két méter mélységig. A mérések eredményeit az intézet is felhasználja, főleg a vetéseknél — és most az időjárás is olyan változékony, hogy tán a túlságosnál is több tapasztalat- szerzésre ad lehetőséget. — Huszonkét év óta vagyok itt — mondja dr. Kurnik Ernő, az intézet igazgatója. — Ez alatt az idő alatt háromszor volt jég, az idén harmadszor, de most egymásután háromszor is kaptunk a nemkívánatos égi »áldásból«. Az elmúlt vasárnap olyan szélvihar volt — 130 kilométeres sebességgel —, amilyet a meteorológia még nem mért. Tizenöt perc alatt leesett 34,2 milliméter csapadék. Nem hiába tartja a szólásmondás: »Szeszélyes, mint az időjárás«. Hát itt, az iregszemcsei meteorológiai állomáson figyelemmel kísérik összes szeszélyeit. B. 1.
