Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

1961. július 26. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Birkahodály + baromfigyár, meg az emeletes csirkenevelő A LELKEMRE KÖTÖTTÉK hogy hallgassam el, miért lett a szarvasmarha-istálló padlásából csirkenevelő, a birkahodályokból baromfigyár De nem tudok el­lenállni a csábításnak, csak el­mondom a történetet, mert ér­dekes és tanulságos. íme: A Högyészl , Állami Gazdaság­ban terveztek építeni egy mo­dern baromfihizlaldát. Az épület helyét kijelölték és úgymond ki­utalták a négymillió forintot is, amennyibe a gyár került volna. No, persze az állami gazdaságra kirótták már erre az esztendőre a leendő üzem termelési tervét is, ami egyébként rendjén van. Csakhogy a legeslegutolsó pilla­natban az állam gazdaságok fő- igazgatósága úgy látta ésszerű­nek, hogy nem építik meg Hő- gyészen 1961-ben a baromfihiz­laldát, a négymilliót átutalják a Bábolnai Állami Gazdaságnak, azzal a céllal, hogy itt nagyob­bat és modernebbet építenek az eredetileg tervezettnél. Igen ám, de'a hozamtervet a négymillió­val együtt nem utalták át Bá­bolnának, az megmaradt a Hő- gyészi Állam; Gazdaságnak. Már­pedig a terv az törvény... Ha az üzem vezetői nem akarnak év végén lehorgasztott fővel felet­teseik elé állni, amiért nem tel­jesítették a megbízást, akkor a tervet teljesíteni kell. Ebben a bonyolultnak látszó históriában az a szenzáció, hogy a hőgvésziek teljesítik is. Tessék csodálkozni! A négymilliós beruházás nélkül ------teliesítik a ba­romfinevelési és hizlalási tervet. H OGY EZ REJTÉLY? Bizony az! De a megfejtéshez szükséges kulcsot kezembe adták és én most elmondom a nagy »titkot«, nem is lesz olyan jó. mint az A 19 ezer holdas szocialista első volt. a kétszáz • százalék ak­nagyüzem vezetői roppant lele­ményesek. Csak hatvanezer ba­romfi elhelyezésére van a gaz­daságban rendeltetésszerű férő­hely, s 210 ezer csirkét nevelnek fel, hizlalnak meg. A következő módon: A birkákat kihajtották a legelőre, a hodályokat »beren­dezték« csirkehizlaldának A ku­koricatároló is fedelet biztosít — a betakarításig — a szárnya­soknak. S »megépítették« az eme ­letes baromfinevelőt. Ezt olyan egyszerűen és olcsón oldották meg, amiért — ha osztályozás kerülne szóba — csillagos ötös járna annak, aki kitalálta. Az ürgevári kerületben egy nyolc­van férőhelyes szarvasmarha-is­tálló padlására mondták ki, hogy ez pedig csirkenevelő üzem lesz. S az lett. Egy turnusban 24 ezer naposcsibét nevelnek itt. hihetet­lenül jó eredménnyel. (M-ndössze egv százalékos volt az elhullás). Végezzünk gyors számítást: a Hőgyészi Állami Gazdaságnak a csirkehizlalda felépítése esetén százezer naposbaromfit kellett volna az idén felnevelni. A fen­tebb leírt, primitívnek látszó tar­tási mód annyira bevált, hogy a gazdaság kollektívája önként vál­lalta4 2)0 ezer naposcsirkét ne­velnek fel ebben az évben. NEM HALLGATOM EL azt sem. hogy mindezt nem önzetle­nül teszik a hőgyésziek. Nagyon is önzőek. Hiszen az ilyen nagy­arányú pecsenyecsirke-nevelés na­gyot lendít a gazdaság eredmé­nyességén. Annyira nagyot, hogy például a baromfitenyésztés eeész évre tervezett tiszta jöve­delme 5*6 ezer forint volt. s már az első félévben 873 ezret hozott az üzemág. Ha a m-'sodik félév Megkezdték a baromfihibri- dizálási program előkészítését. 1962-ben hétmillió, 1965-ben pedig már hetven millió hibridcsibét nevelnek fel hazánkban Fejér és Szolnok megye nagy baromfitenyésztő körzeteiben megkezdték az öt évre tervezett baromfihibridizáló program vég­rehajtásának előkészületeit. Az év folyamán kicserélik a kakaso­kat, a speciális tojó- illetve hús­fajta kialakítására alkalmas kül­földről hozott kakasokkal. Azok­ban a gazdaságokban, ahol tojás- termelésre rendezkednek be, a sárga és fehér-magyar, továbbá a New-Hampshirei és Rhode-Is- landi tyúkokat fehér Leghorn ka kasokkal, ahol pedig a húscsibe- nevelés a cél, a sárga-magyar, a fehér-Plymouth és a New-Hamp- shirei tojókat elsősorban Cor- nisch-kakasokkal párosítják. Az így nyert tény észtojásokat külön keltetik majd és évről-évre szé­lesítik a keresztezéseket. A ter­vek szerint 1962-ban már hétmil­lió hibridcsibét keltetnek ki a két megyében. 1963-ban a hibri- dizálást már nyolc-tíz megyére terjesztik ki és legalább 15 mil­lió hibridcsibét adnak át tovább- tartásra a keltetőállomások 1964-ben az egész országban megkezdik a keresztezéseket, a kikeltetett hibridcsibék száma 1964-ben előreláthatólag eléri a 40, 1965-ben a 70 milliót. A hibridbaromfi a tapasztala­tok szerint sokkal életerősebb, mint a tisztavér-tenyésztésből származó. A betegségeknek job­ban ellenáll, jobban értékesíti a takarmányokat, nagyobb a ter­melékenysége. A hibridcsibék azonos takarmányozás mellett, azonos idő alatt 15—20 száza­lékkal nagyobb súlygyarapodást I érnek el, mint például a hazai ' tisztavér-fajták. A hibrid-tojók hozama pedig átlagosan IQ—15 százalékkal nagyobb. — Mintegy kétszáz vagonnal több búzát értékesítenek a tamá­si járás termelőszövetkezetei az idén, mint az elmúlt évben. kor is könnyen meglesz. Ez pe • dig nagy szó. Több mint száz­ezer plusz csirkét, s félmillió tiszta nyereséget jelent a nép­gazdaságnak... Az effajta önzé­sért pedig nálunk ma minden el­ismerés kijár. Dióhéjba foglalva ennyi a tör­ténete a birkahodály -f- baromfi­gyárnak, meg az emeletes csirke- nevelőnek. Ennyi és még valami: a Hőgyészi Állami Gazdaságban úgyszólván fillérekből létesítet­tek ideiglenes baromfi gyárakat, amelyek a maguk nemében ha­zánkban egyedülállóak. Ezerszám kapja innét a kereskedelem na­ponta a tojást, százszám küldik a hízott csirkéket a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó üzembe. s megalapozta a Hőgyészi Állami Gazdaság megyénkben a nagy­üzemi baromfitenyésztést. A ter­melőszövetkezeteknek és társ­gazdaságoknak ugyanis előnevelt, törzskönyvezett csirkéket adnak továbbtenyésztésre. S ezt a nagy mennyiségű baromfit a szükség- megoldású nevelőtelepeken jóvai olcsóbban állítják elő a terve­zettnél. Az első félévben például 5,13 forinttal kevesebbe került egy kiló pecsenyecsirke, s 14 fi! lérrel egy tojás a tervezettnél. BUCSUZÄS ELŐTT a Hőgyészi Állami Gazdaságban megkockáz­tattam egy kérdést: Ha ma.id megépül — mert megépül — a modern baromfihizlalda, a birka- hodályokat használják-e akkor baromfihizlaldának, s véglegesí­tik-e az istállópadlásból készült csirkenevelőt. A szakemberek ha­tározott igennel válaszoltak. Ér­velésük előtt meg kell hajóink Azt mondták, az ország népének húsra van szüksége, a fogyasz­tóknak pedig édes mindegy, hogy az üzlethen vásárolt rántanivaló csirkéi fából összetákolt birka- hodályokban, vagy téglából ké­szült modern gyárban nevelték fel. A fogyasztó számira az a fontos. ho"y kaoion. S. hogy mi­nél többet kanion. a ieipnleei módszerrel akkor is állítanak elő baromfihúst, ha már birtokba vették az új baromfihizlaldát. Miért is ne tennék, mikor ez a népgazdaságnak is, meg az ál­lami gazdaságnak is hasznos. Persze, hogy tegyék! Dorogi Erzsébet fi mariüíivásáh kísérletekben a Szovletnnféban nemesített ^ezosztáfa intenzív búzafaiiák voltak a feplieti- áfiiéiibak a rozsdabetegséplÉeS szentien Az ország minden részében ki­válóan vizsgáztak az idén a szovjet és az olasz intenzív bú • zafajták, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Marton vásári Mezőgazdasági Kutató In­tézetének kezdeményezésére pró­báltak ki hazánkban először né­hány évvel ezelőtt. Ezek a bőter­mő, erős szárú búzafajták, a legnagyobb viharban sem dőlnek meg, tehát kombájnaratásra kü lönösen alkalmasak. A martonvásári kísérletekben nemcsak a termőképességet ta­nulmányozzák, hanem a több­éves télállósági megfigyelések után az idén már a hazánkban legveszedelmesebb, hatalmas ká­rolyit okozó búza betegségek: — a szár- és a levélrozsda ellen is megkezdték a szántóföldi vizsgá­latokat. Az intézet őszi »búzarozsda­mélyfekvésű, páradús területre helyezték. Á különböző orszá­gokból származó 160 termesztett őszibúza-fajcát mesterséges rozs­dafertőzésnek tették ki oly mó­don, hogy a melléjük vetett, na­gyon fogékony búzafajtákra in­jekciós tűvel juttatták a spórát. A rozsdabetegségnek különö­sen kedvező körülmények között 15o fajta rendkívül erősen fertő­zött, mind a szár-, mind a levél­rozsdától. A tíz jó közül nagyon ellenállónak bizonyult a Bezosz- tája 4-es fajta, és még ennél is ellenállóbb volt a Bezosztája 1- es, új szovjet nemesített fajta. Minthogy ezek a szovjet intenzív búzafajták a fagyot is jól bírják, á közeljövőben nagv jelentőségű lesz a hazai búzatermésátlagok növelésében, mindaddig, amíg a magyar búzanemesítők a hazai adottságok között nem állítanak kertjét« erre a célra alkalmas l elő megfelelőbbet. Műszaki akcióbizottság segíti p községi távlati tervek elkészítését a dombóvári járásban A Hazafias Népfront dombó­vári járási bizottsága segíti a járás községeiben a szervezési munkákat is. Ennek érdekében hozták létre a bizottság mellett működő műszaki akció-bizottsá­got. Az akcióbizottság tagjai vállal­ták, hogy a járás községeiben segítenek elkészíteni a 15 éves távlati terveket. Mindezt társa­dalmi munkában. Eddig már négy községben se­gítettek az akcióbizottság tagjai a 15 éves távlati terveket elké­szíteni. Legutóbb Várongon kezd ték meg a munkát. Még e hó­napban és a jövő hónap elején újabb négy községben fejezik be a tervek elkészítését. Ezzel azonban nem merül ki a munkájuk, mert vállalták hogy a továbbiakban is rendszeresen se­gítik a községeket. A bonyhádi járási KISZ-bisottság értékelte a tsz KISZ-sxervezetek félévi társadalmi munkáját és a takarékossági verseny eredményeit A bonyhádi járási KISZ-bi- A termelőszövetkezeti fiatalok zottság legutóbbi ülésén értékel­te a területéhez tartozó termelő­szövetkezeti KlSZ-alapszerveze- tek 1961. első féléves társadalmi munkáját és a takarékossági mozgalomban elért eredménye­ket. A takarékossági mozgalomban 176 termelőszövetkezeti KISZ- fiatal vett részt, s a számítások szerint 154 720 forint értékű anyagot takarítottak meg. közül hétszázegyen vettek részt társadalmi munkában, s összesen 16 783 óra társadalmi munkát vé­geztek. A fásítási akcióban 127 fiatal vett részt, összesen 41 004 fát ültettek el. A járás 791 parasztfiataljának társadalmi munkaóra-száma személyenként elérte a 21 órát. 5. n. AZ 1026-OS ÜGYNÖK ÖTLETE HARMATH—RÉTI: «4 tdfiliti-tó. TITKA A férfi közben a tájról, a szép őszről, a kanyargó Vitavárói csevegett. A sofőr nyersen fél­beszakította: — Honnan és hová? — Bécsi vagyok. Egyetemi ta­nár. Szabadságra utazom, tudja afféle turistaszenvedély. Végig­szaladok Csehszlovákián és Né­metországon. Hogy őszinte legyek, Bratislavától nem vagyok elra­gadtatva. Vidéki fészek. Prága, az egészen imás. Most jövök onnan. Ott ebédeltem, a Flórában. Is­meri? — Kívülről. Belülről drága. — Hm ... szóval az önök Prá­1939. szeptember 1. A férfi kéjesen hátradőlt a ké­nyelmes bőrülésen. Jobb lábát feljebb engedte a gázpedálról, a „direktből” visszakapcsolt a hár­mas sebességre, a kilométeróra az eddigi hetvenről negyvenre ugrott. Egy pillanatra elengedte __ ■_ __ __ « m » na ^ a volánt, rágyújtott. élvezettel H H Hl 19 föl 91 fe mt Sä && eregette a füstöt és közben dú­dolt. árral. Partján zöldre, barnára kát, aztán néhány szerszámot Szénásszekér döcögött szembe imázolt wekend-házikók, előttük vett elő. Kipucolta a gyertyát, vele, a tetején öreg paraszt, mö- a smaragdzöld gyepen bronztestű megnyomta az önindítót, a mo- g^ja gyönyörű __ pirult el a ta­golté vasvillák és kaszák között, fiúk és lányok hevertek. tor néma maradt. Megnézte a r,ar ár. A sofőr válaszától meg­f ejkendős asszony. És túl a folyón — megannyi benzint: volt. feszült, mint menyét ha meg­„Véres harcok hajnalán, bú- komor ékszer — lovagvárak néz- Széttárta karját, aztán leejtet- pillantja az áldozatot': csúzom én szép hazám” — hang- tek le a hullámokra, századok és te. Vége. Többet nem tudott. __ Talán a németek Prágája __ z ott fel a Mercedesben, a mo- századok óta már. Legyintett, leült a fűbe, édes- mondta a sofőr és a csavarhúzó­tor hangját most túlharsogva a A férfi megtörölte szemüvegét, séget vett elő, majszolni kezdte ra tekert ronggyal" tisztogatta a Faust Valentinjének búcsúja. újra csökkentette a sebességet és és az utat nézte. Lassan hátra­Az öreg a szeme sarkából rá- fütyülni kezdett. A Tannhauser- dőlt, szemei lecsukódtak, nézett a mellette elsuhanó szürke bői. Motorzúgás ébresztette fel. kocsira, hallotta a nyitott abla- — Ilyen várak tövében ősz- Nagy, ponyvával letakart Skodá­kon kiáradó éneket. A lovak kö- tönszerűen Wagnert fütyül az teherautó közeledett. A férfi zé csapott és azt dünnyögte: ember — mosolyodott el. A ki- talpra ugrott, az út közepére ro- danám A XX század a nagy­— Egyeseknek azért még jó séret, a motor eddig szépen, hant, és hadonászni kezdett. A birodalmaké. Gazdasági érdek is, kedvük van. egyenletesen duruzsoló hangja teherautó megállt. Zömök, baju- megvan a történelmi alapja' Bent a kocsiban a férfi rnég hirtelen egy másodperc töredé- szos, szőke sofőr szállt ki belő- js Nézze ezeket a várakat, lejjebb húzta az ablakot, levette kére megszűnt. A férfi jobb Iá- le. a fejéről és a hátsó ülésre vág- ba szinte rázuhant a gázpedál- — Bocsánatot kérek — mond­ta sildes sapkáját, tovább ciga- ra, a motor felberregett, de új, ta a Mercedes utasa határozat­rettázott, tovább énekelt és gyö- szokatlan hangon, „köpködve”, lanul — beszél németül? nyörködve bámulta a nyárutói rángatva. Ezt is csak néhány — Szerencséje van — morgott porlasztót. Aztán hozzátette: — Én sem mondanám, hogy az önök Bécse ..; — Ne haragudjon — kockáz­tatta meg a Mercedeses — én mon ott fenn ... Német lovagok épí­tették azokat. — Én csak azt tudom, hogy az Csehszlovákia az Csehszlovákia Iijuuiuuvc udtuui Ld a .i.ymuiui ifiuifcciiva. i^í.1 *3 nciia.ij — o<.crem;.-«:jc van — ]\rémptnrc7n (T a, Németnrc^á ct napfényben fürdő tájat. Balol- percig, aztán csend lett, a kocsit a teherautó overallos vezetője — , , . a” e5 beszélek. Mi a hiba? — Nem tudom. — Hogy á'lt le? — Akadozni kezdett, rángatott, dalt gondozott szántóföldek áll- már csak a lendület vitte, tak sorfalat, mellettük mint két A férfi az út széle felé for­kifészített húr, sínpár csillant a dította a volánt, fékezett, kiszállt mindent elárasztó gazdag fény- és felnyitotta a motorházat. Ed­özönben. Jobbra a Vltava hőm- dig olyan határozott, magabiztos leállt. Mást nem mondhatok, pölygött egykedvűen, méltóság- volt, ez most egycsapásra eltűnt. —A karburátort megnézte? teljesen, a hátán kis csónakok, Sovány alakja a kocsi fölé maga- — Nem. fürge fehér hajók igyekeztek fel- sodott, finom kezeivel tanácsta- — No lássuk. Kérek egy kis felé, vagy vitették magukat az lanul babrálta őszülő halánté- csavarhúzót és egy rongyot Ausztria az Ausztria. Egyszerű ember vagyok, de azt tudom, hogy ha Prága utcáin német kato nák masíroznak, azt úgy hívják: elfoglalták Csehszlovákiát. Most pedig Lengyelország ... Maga művelt ember, hová vezethet ez? (Folytatjuk^ /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom