Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

1961. július ÍZ, 2 TOLNA WKGYFT IWRPülSau Bizertában utcai harcok folynak Tunisz (MTI): A félhivatalos tunéziai-afrikai _ sajtóügynökség (TAP) jelentette, hogy csütörtö­kön késő, éjjel a francia légierő folytattá bombázásait Bizerta környékén. A tunéziai állások el­len intézett támadássorozat fél órán át tartott. A Bizertától né­hány kilométernyire fekvő Men- Zel-Burgibában francia ejtőernyő­sök rálőttek a tüntetőkre és kö­zülük 35-öt megöltek. Bizerta vá­rosa gyakorlatilag el van vágva az ország többi részétől, mert a bizertai csatornán közlekedő kom pok leálltak és a francia csapa­tok lerombolták az utolsó or­szágúti hidat is, amely Bizertát Menzel-Burgibával kötötte ösz- sze. Csütörtökön éjjel a franciák ultimátumot intéztek a Bizertában lévő tunéziai 'helyőrséghez, hogy vonuljon ki a ^városból. A tuné­ziai kormány az ultimátumot el­utasította, ezt követően a fran­cia ejtőernyősök páncélkocsik tá­mogatásával a támaszpontról megindultak Bizerta városa felé. Sedli Klibi tunéziai tájékozta­tásügyi államtitkár újságíróknak nyilatkozott és a franciák agresz- sziójáról szólva kijelentette: „Ezt a gyűlöletes cselekedetet nem le­hat a támaszpont védelmével magyarázni”. Hozzátette. a tunéziai hadsereg utasítást kapott, hogy ellenálljon min­den behatolási kísérletnek. A tunéziai gyalogság barikádokat épít és lövészárkokat ás Bizerta középpontjában. A tuniszi rádió péntek reggeli adásában közölte, hogy Bizertá­ban utcai harcok folynak, de a tunéziai gyalogság tartja állásait. A város maga időközben a há­ború által sújtott város képét vette fel. A sebesültek megtöl­tötték a kórházakat és szabad ég alatt is fel kellett állítani tábori kórházakat. A menekültek ezrei — akiknek lakásait a francia tü­zérség rommá lőtte — a szabad­ban táboroznak. A villany és a vízszolgáltatás a városban meg­szűnt. A tuniszi rádió közlése szerint heves összecsapásra került sor a francia katonasággal a Szahara Tunézia által igényelt területén is, Ghadames városától délre. Tunéziában csütörtökön ország­szerte tömeggyűléseket rendeztek, amelyeken a lakosság élesen til­takozott a francia agresszió miatt. Tüntetők követelték, hogy a francia gyarmati katonaság haladéktalanul vonuljon ki Bizertából. Egy ilyen nagygyűlésen részt vett Tuniszban Burgiba elnök is, aki kijelentette: „Nem engedünk, megőrizzük bátorságunkat és ke­zeskedem érte, hogy az utolsó csata győzelemmel fog végződ- I ni.” gép-anyahajóról elindított gépek. Kijelentette, hogy Bizertában a harcok során legalább ötszáz pol­gári és katonai személy halt meg és a franciák még a tunéziai vöröskereszt egységeire is tüzet nyitottak. (Egy Tuniszból kelte­zett Reuter-jelentés helyi forrá­sokra hivatkozva 110 halálos és 600 sebesült áldozatról beszél.) Elmondotta, hogy kormánya fel­kérte a franciákat, tűzzék ki a bizertai támaszpont kiürítésének idejét, de a franciák nem voltak hajlandók tárgyalni, hanem ehe­lyett megerősítették a bizertai helyőrséget. A tunéziai kormány — mondotta — minden oldalról elfogad támogatást a Franciaor­szággal fennálló vitájában. Ami­kor megkérdezték, vajon ez a Szovjetunióra is vonatkozik-e, így válaszolt: „A legjobb bará­tainkhoz fordulunk először.”. Kö­zelebbről nem határozta meg, kit ért legjobb barátokon. Burgiba nagykövet csütörtökön 50 perces megbeszélést folyta­tott Rusk amerikai külügyminisz­terrel. Utána újságírók kérdései­re válaszolva kijelentette, hogy tájékoztatta a külügyminisztert a bizertai helyzetről, de nem azért kereste fel. hogy az amerikai kormány támogatását kérje eb­ben az ügyben. Az Arab Liga tanácsa az EAK kezdeményezésére csütörtökön ha tározatot fogadott el. amely el­ítéli a testvéri tunéziai nép el­len intézett francia agressziót cs támogatásáról biztosítja a tuné­ziai népnek a francia imperia­lizmus ellen folytatott harcát. Kaszemm iraki miniszterelnök csü törtökön este táviratában biztosí­totta támogatásáról Burgiba tu­néziai elnököt. ÖsszeiiivtáSi a Biztonsági Tanács ülését Nyugati hírügynökségek jelen- Hangsúlyozta, hogy ezt a ta­tásé szerint pénteken, magyar madást nem a bizertai francia idő szerint 19.30 órára összehív- helyőrség csapatai hajtották vág­ták a Biztonsági Tanács ülését, re, hanem Algériából küldött ej- Tunézia kérte, hogy a Biztonsági tőernyősök, valamint a tunéziai Tanács tegyen mielőbb lépéseket partok előtt tartózkodó repülő­és szólítsa fel Franciaországot, hogy vonja ki csapatait Bizertá­ból és a Tunézia által követelt Szahara! területről. Tunézia azzal vádolja Fran­ciaországot, hogy előre meg­fontolt agressziót hajtott vég­re, amely veszélyezteti a vi­lág békéjét és biztonságát Tunézia panaszát Mokkadem külügyminiszter táviratban kö­zölte az ENSZ-szel, majd ifjabb Burgiba, Tunézia washingtoni nagykövete memorandumot nyúj­tott át ebben az ügyben Ham­marskjöld ENSZ főtitkárnak és Leopoldo Benites ecuadori kül­döttnek, aki július hónapban a Biztosági Tanács elnöke. A Reuter értesülése szerint Ceylon és az EAK a Biztonsági Tanács ülésén határozati javasla­tot terjeszt elő, amely elítéli a franciák bizertai akcióit. A Biztonsági Tanács ülésén Stevenson távollétében Charles Yost az Egyesült Államok kép­viselője és — mint az AP írja — első amerikai lépésként előter­jeszti majd azt a felhívást, ame­lyet az amerikai külügyminiszté­rium intéz mindkét félhez, hogy haladéktalanul vessenek véget az ellenségeskedésnek. Egyes diplo­maták lehetségesnek tartják, hogy a Biztonsági Tanács nem jut kielégítő megoldásra a bizer­tai ügyben, s összehívják a köz­gyűlés rendkívüli ülését. Monzsi Szlim, Tunézia ENSZ- küldötte és Burgiba elnök külön megbízottja csütörtökön éjjel .ér­kezett meg New York-ba. Kije­lentette, hogy a tunéziai kormány agresz- sziós cselekedetnek és a bé­két, a nemzetközi biztonságot fenyegető veszélynek minősí­ti a Bizerta ellen intézett támadást, amelynek több száz halott és sebesült áldozata OOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXX! A lottó e heti nyerőszámai: 22, 45, 67, 68, 73 OOOOQOOOCOCXX; 7; COÖOOOOC A TASZSZ szemleírójának cikke a Kennedy-kormány első féléves működéséről Moszkva (TASZSZ): Igor Or­lov, a TASZSZ szemleírója írja: Az amerikai politikai megfi­gyelők összegezik az új ameri­kai kormány első hathónapos mű­ködésének eredményeit. A múlt évi választási kampány idején a demokrata párt vezetői új „fé­nyes horizontot” rajzolgattak és azt Ígérték, hogy fordulat követ­kezik be az ország politikájában. A kommentátorok most válaszol­ni próbálnak a kérdésre: milyen haladás látható az elmúlt félévi washingtoni politikában? James Reston, a New York Times kommentátora arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a Kenne- dy-kormány félévi tevékenysége alatt az Egyesült Államok kül­politikája alapjában véve olyan maradt, amilyen Eisenhower ide­jén volt. Nem következett be az amerikai külpolitikában a de­mokraták által beígért fordulat, amelynek az Egyesült Államok sok csorbát szenvedett tekinté­lyét kellett volna fokozni. Bi­zonyos változást lát Reston töb­bek között abban, hogy az új kor­mány kész vállalni nagyobb mér­tékű költségvetési deficitet, va­lamint, hogy a nukleáris fegy­verkezés} hajsza mellett fokozza a hagyományos fegyverkezést is.” Igor Orlov ezzel összefüggés­ben rámutat, hogyha ez az a „fényes horizont”, amely felé a demokrata vezérek az állam ha­jóját vezetik, akkor nem nagyon lesz mivel dicsekednök válasz­tóik előtt. Mint a Walstreet Jour­nal jelenti — folytatja Orlov — Kennedy elnök legmagasabb ta­nácsadói jelenleg azon gondol­kodnak. hogyan fokozhatják az ország meleg- és hidegháborús lehetőségeit akár még a mozgó­sítással is. E tisztán militarista és agresz- szív feladat megvalósításához mesterségesen felhasználják a német békeszerződés és Nyugat- Berlin kérdését, amelyeknek ra­cionális megoldására a Szovjet­unió komoly tárgyalásokat igény­lő javaslatokat terjesztett elő. Az az elhatározás, hogy a nyu­gat-berlini kérdést a háborús hisztéria szítására és az Egyesült Államoknak, valamint a NATO- országok katonai készülődéseinek fokozására használják fel, mint a New York Herald Tribune rá­mutat, „eléggé kínos belső drá­ma után” született meg. Nyil­vánvalóan az amerikai kormá­nyon belül tapasztalható nézet- eltérésekről van szó. E nézetel­térések komoly megnyilvánulása volt az a híresztelés (amit siet­tek hivatalosan megcáfolni), hogy Chester Bowles külügymi­niszter-helyettes esetleg megválik tisztségétől. E híresztelésekkel egy időben közlemények jelentek meg arról, hogy növekszik Dean Acheson volt külügyminiszternek a sze­repe. Acheson a Fehér Ház leg­főbb tanácsadójának tisztségében szemmelláthatóan arra törekszik, hogy maga köré tömörítse a kül­ügyminisztérium, a Pentagon és a központi hírszerző hivatal va­lamennyi „ultráját”, mindazokat, akik a „háború peremén való egyensúlyozás” hívei. Ennek az irányzatnak a veszélyes voltát könnyű megérteni, ha figyelembe vesszük Acheson közeli kapcso­latait Adenauerrel, aki lehetősé­get nyert arra, hogy jelentős be­folyást gyakoroljon az Egyesült Államok külpolitikájára. Az elmúlt hat hónap tapasz­talatai, — s különösen a kubai és a laoszi lecke — meggyőzően bizonyítják, mennyire előnytelen a mai viszonyok közt a szakadék szélén egyensúlyozni, vagy mász­kálni. Ez a tapasztalat követeli, hogy hajtsák már végre a meg­ígért fordulatot, hagyjanak fel az eredménytelen politikával és kezd jenek az érintett felek kölcsönös érdekeinek figyelembevételével komoly tárgyalásokat minden megoldatlan kérdésről, s elsősor­ban a legfontosabbról. A bizertai válság kiéleződése súlyos próba elé állítja Nyuga­tot, s élénk bizonysága annak, hogy a nyugati szövetségesek körében távolról sincs meg az egyetértés. A bizertai válságot kezdetben Franciaország igye­kezett jelentéktelen ügyként kezelni, s úgy beszélt róla, hogy ez időnként visszatérő, de nem komoly probléma. A helyzet azonban válságosra fordult, amikor francia c acat- erősítések érkeztek a támasz­pontra, francia repülőgépek bombáztak tunézai területeket, Burgiba elnök pedig bejelen­tette, hogy tunézia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal. Ezzel a hely­zet váratlanul súly áss: vált, s pénteken este már a B zton- sági Tanács is összeült, hogy megtárgyalja a francia agresz- szió kérdését. Tunézia azzal vád lia Fran- ciaországot. hogy el "re meg­fontolt agressziót hajtott víg' e s ezzel tulajdonképpen a nem­zetközi békét és biztonságot veszélyezteti. A tunéziai kor­mánynak igaza van ebben a kérdésben, a francia katonaság szárazföldi és légi támadása a tunéziai terület ellen, semmi­vel sem menthető agressziót jelent. Ugyanakkor azonbr : Burgiba elnök magatartása sem egyértelmű. Sok jel van ugyan­is arra, hogy a francia támasz­pontot amerikai támaszponttá akarja változtatni, ami a tuné­ziaiak szempontjából végered­ményben közömbös, mert ugyan­úgy idegen katonaság jelen­létét teszi lehetővé. Ismeretes ugyanis, Burgiba Amerika-ba- rát mgatartása, s az is közis­mert tény, hogy fia, Tunézia jelenlegi washingtoni nagykő vete, baráti kapcsolatban van Kennedy elnökkel. A legutóbbi jelentések arról számoltak be, hogy Burgiba nagykövet hosszas megbeszé­lést folytatott Rusk, amerikai külügyminiszterrel, bár utána kijelentette, hogy nem kérte az. amerikai kormány támoga­tását. Az amerikai lapok mély­ségesen hallgatnak a bizertai válságról, s egyetlen olyan hangot sem hallani, amely el­ítélné a Franciaország ellen irányuló tunéziai akciókat. Ugyanakkor de Gaulle elnök változatlanul bízik az Egyesült Államok és Nyugat-Európá tá­mogatásában, azzal az indok­lással, hogy a bizertai támasz­pont nem a francia gyarmati uralom maradványa, hanem a Nyugat katonai rendszerének fontos pontja a Földközi ten­ger térségében. Az Arab Liga tanácsa, az Egyesült Arab Köztársaság ja­vaslatára határozatot hozott, amelyben teljes támogatásáról biztosítja a tunéziai népet. Az arab világ egységes állásfogla­lása ugyanakkor azt is jelenti, hogy Franciaország mindjob­ban elszigetelődik Afrikában. Erre utal a Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak közleménye, amely hang­súlyozza, hogy a gyarmati já­rom alól felszabadult népek ellen a gyarmatosítók kiváltsá­gaik megvédése érdekében hát­véd-harcokat folytatnak Az ih^en gyarmati politika ellen­tétes Franciaország érdekeivel, nemzeti becsületével és Fran­ciaországot mindjobban elszi­geteli Észak-Afrikában is, az egész világon is. A francia kommunisták felhívják a fi­gyelmet arra, hogy meg kell szüntetni a bizertai katonai intervenciót, tárgyalni kell a tunéziai kormánnyal, de ugyan­akkor meg kell gyorsítani az Algéria} Köztársaság ideiglenes kormányával megindult tár­gyalások ütemét is. A Bizerta elleni támadás nemcsak Tunézia és Francia- ország ügye, s a kérdésnek nem az a megoldása, hogy a bizertai katonai támaszpont francia, vagy amerikai kézen van-e. A tunéziai nép és az arab világ követelése egységes és arra irányul, hogy egész Észak-Afrikában szűnjék meg minden háború veszélye. Eh­hez pedig az szükséges, hogy a gyarmatosítók beszüntessék hát­véd-harcaikat s mondjanak le a gyarmatosítás minden for­májáról. Nemcsak Tunézia és Algéria népeinek érdeke ez, hanem az egész világ érdeke Is. Kuwaitot az Arab Liga tagjává választották Kairó (MTI) Az arab liga taná­csának csütörtök esti ülésén a jú nius 19-én függetlenné nyilvání­tott Kuwaitot a Liga tagállamá­vá választották. Irak küldöttsége elhagyta az üléstermet tiltakozá­sul a tanács döntése ellen. Hasszuna, az Arab Liga főtit­kára pénteken reggel kijelentet­te, hogy sürgős megbeszéléseket szándékozik folytatni az arab ál­lamok képviselőivel. A Kuwait- ban állomásozó brit csapatokat ugyanis arab katonai egységek­kel akarják felváltani Kuwait függetlenségének biztosítása cél­jából., Kuwait az Arab Liga 11. tag­állama és a Liga tanácsa ajánlja majd felvételét az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. Augusto Gardának, a hazánkba érkezett kubai ifjúsági delegádó vezetőjének nyilatkozata A kubai szolidaritási hét al­kalmából a KISZ Központi Bi­zottságának meghívására kubai ifjúsági küldöttség érkezett ha­zánkba. Augusto Garda, a dele­gáció vezetője a kubai fiatalok életéről és munkájáról nyilatko­zott az MTI munkatársának. Magyarországra azzal a céllal jöttünk, hogy megismerjük a Kommunista Ifjúsági Szövetséget s a tapasztalatot felhasználjuk munkánkban. — Kubában két ifjúsági szer­vezet működik: a felkelő fiatalok szövetsége és a kubai diákszövet­ség. Az előbbi elsősorban az if­júság politikai nevelésével, az utóbbi pedig a diákok problémái­val foglalkozik. Mindkét szerve­zetnek igen nagy szerepe volt a forradalomban. — Most a fiatalok legfőbb fel­adata, hogy támogassák a kor­mánynak az analfabétizmus fel­számolására irányuló politikáját. Az idei év a »nevelés éve«, ami azt jelenti, hogy lényegében meg­szüntetjük az analfabétizmust. — Kuba kulturális fejlődése a forradalom győzelme óta rendkí­vüli módon meggyorsult. 35 ezer diáknak biztosítanak ösztöndíjat. Az iskolákat államosították, erre feltétlenül szükség volt, mert az egyházi iskolákban a papok ellen- forradalmi tevékenységet folytat­tak. — Kuba ifjúsága a tanuláson, a békés építőmunkán kívül leg­szentebb kötelességének tekinti a haza védelmét. A munkás-, a pa­raszt- és a diákfiatalok százezrei vesznek részt az önkéntes nem­zetőrségben, — fejezte be nyilat­kozatát Augusto Garda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom