Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-22 / 171. szám
1961. július ÍZ, 2 TOLNA WKGYFT IWRPülSau Bizertában utcai harcok folynak Tunisz (MTI): A félhivatalos tunéziai-afrikai _ sajtóügynökség (TAP) jelentette, hogy csütörtökön késő, éjjel a francia légierő folytattá bombázásait Bizerta környékén. A tunéziai állások ellen intézett támadássorozat fél órán át tartott. A Bizertától néhány kilométernyire fekvő Men- Zel-Burgibában francia ejtőernyősök rálőttek a tüntetőkre és közülük 35-öt megöltek. Bizerta városa gyakorlatilag el van vágva az ország többi részétől, mert a bizertai csatornán közlekedő kom pok leálltak és a francia csapatok lerombolták az utolsó országúti hidat is, amely Bizertát Menzel-Burgibával kötötte ösz- sze. Csütörtökön éjjel a franciák ultimátumot intéztek a Bizertában lévő tunéziai 'helyőrséghez, hogy vonuljon ki a ^városból. A tunéziai kormány az ultimátumot elutasította, ezt követően a francia ejtőernyősök páncélkocsik támogatásával a támaszpontról megindultak Bizerta városa felé. Sedli Klibi tunéziai tájékoztatásügyi államtitkár újságíróknak nyilatkozott és a franciák agresz- sziójáról szólva kijelentette: „Ezt a gyűlöletes cselekedetet nem lehat a támaszpont védelmével magyarázni”. Hozzátette. a tunéziai hadsereg utasítást kapott, hogy ellenálljon minden behatolási kísérletnek. A tunéziai gyalogság barikádokat épít és lövészárkokat ás Bizerta középpontjában. A tuniszi rádió péntek reggeli adásában közölte, hogy Bizertában utcai harcok folynak, de a tunéziai gyalogság tartja állásait. A város maga időközben a háború által sújtott város képét vette fel. A sebesültek megtöltötték a kórházakat és szabad ég alatt is fel kellett állítani tábori kórházakat. A menekültek ezrei — akiknek lakásait a francia tüzérség rommá lőtte — a szabadban táboroznak. A villany és a vízszolgáltatás a városban megszűnt. A tuniszi rádió közlése szerint heves összecsapásra került sor a francia katonasággal a Szahara Tunézia által igényelt területén is, Ghadames városától délre. Tunéziában csütörtökön országszerte tömeggyűléseket rendeztek, amelyeken a lakosság élesen tiltakozott a francia agresszió miatt. Tüntetők követelték, hogy a francia gyarmati katonaság haladéktalanul vonuljon ki Bizertából. Egy ilyen nagygyűlésen részt vett Tuniszban Burgiba elnök is, aki kijelentette: „Nem engedünk, megőrizzük bátorságunkat és kezeskedem érte, hogy az utolsó csata győzelemmel fog végződ- I ni.” gép-anyahajóról elindított gépek. Kijelentette, hogy Bizertában a harcok során legalább ötszáz polgári és katonai személy halt meg és a franciák még a tunéziai vöröskereszt egységeire is tüzet nyitottak. (Egy Tuniszból keltezett Reuter-jelentés helyi forrásokra hivatkozva 110 halálos és 600 sebesült áldozatról beszél.) Elmondotta, hogy kormánya felkérte a franciákat, tűzzék ki a bizertai támaszpont kiürítésének idejét, de a franciák nem voltak hajlandók tárgyalni, hanem ehelyett megerősítették a bizertai helyőrséget. A tunéziai kormány — mondotta — minden oldalról elfogad támogatást a Franciaországgal fennálló vitájában. Amikor megkérdezték, vajon ez a Szovjetunióra is vonatkozik-e, így válaszolt: „A legjobb barátainkhoz fordulunk először.”. Közelebbről nem határozta meg, kit ért legjobb barátokon. Burgiba nagykövet csütörtökön 50 perces megbeszélést folytatott Rusk amerikai külügyminiszterrel. Utána újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy tájékoztatta a külügyminisztert a bizertai helyzetről, de nem azért kereste fel. hogy az amerikai kormány támogatását kérje ebben az ügyben. Az Arab Liga tanácsa az EAK kezdeményezésére csütörtökön ha tározatot fogadott el. amely elítéli a testvéri tunéziai nép ellen intézett francia agressziót cs támogatásáról biztosítja a tunéziai népnek a francia imperializmus ellen folytatott harcát. Kaszemm iraki miniszterelnök csü törtökön este táviratában biztosította támogatásáról Burgiba tunéziai elnököt. ÖsszeiiivtáSi a Biztonsági Tanács ülését Nyugati hírügynökségek jelen- Hangsúlyozta, hogy ezt a tatásé szerint pénteken, magyar madást nem a bizertai francia idő szerint 19.30 órára összehív- helyőrség csapatai hajtották vágták a Biztonsági Tanács ülését, re, hanem Algériából küldött ej- Tunézia kérte, hogy a Biztonsági tőernyősök, valamint a tunéziai Tanács tegyen mielőbb lépéseket partok előtt tartózkodó repülőés szólítsa fel Franciaországot, hogy vonja ki csapatait Bizertából és a Tunézia által követelt Szahara! területről. Tunézia azzal vádolja Franciaországot, hogy előre megfontolt agressziót hajtott végre, amely veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát Tunézia panaszát Mokkadem külügyminiszter táviratban közölte az ENSZ-szel, majd ifjabb Burgiba, Tunézia washingtoni nagykövete memorandumot nyújtott át ebben az ügyben Hammarskjöld ENSZ főtitkárnak és Leopoldo Benites ecuadori küldöttnek, aki július hónapban a Biztosági Tanács elnöke. A Reuter értesülése szerint Ceylon és az EAK a Biztonsági Tanács ülésén határozati javaslatot terjeszt elő, amely elítéli a franciák bizertai akcióit. A Biztonsági Tanács ülésén Stevenson távollétében Charles Yost az Egyesült Államok képviselője és — mint az AP írja — első amerikai lépésként előterjeszti majd azt a felhívást, amelyet az amerikai külügyminisztérium intéz mindkét félhez, hogy haladéktalanul vessenek véget az ellenségeskedésnek. Egyes diplomaták lehetségesnek tartják, hogy a Biztonsági Tanács nem jut kielégítő megoldásra a bizertai ügyben, s összehívják a közgyűlés rendkívüli ülését. Monzsi Szlim, Tunézia ENSZ- küldötte és Burgiba elnök külön megbízottja csütörtökön éjjel .érkezett meg New York-ba. Kijelentette, hogy a tunéziai kormány agresz- sziós cselekedetnek és a békét, a nemzetközi biztonságot fenyegető veszélynek minősíti a Bizerta ellen intézett támadást, amelynek több száz halott és sebesült áldozata OOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXX! A lottó e heti nyerőszámai: 22, 45, 67, 68, 73 OOOOQOOOCOCXX; 7; COÖOOOOC A TASZSZ szemleírójának cikke a Kennedy-kormány első féléves működéséről Moszkva (TASZSZ): Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója írja: Az amerikai politikai megfigyelők összegezik az új amerikai kormány első hathónapos működésének eredményeit. A múlt évi választási kampány idején a demokrata párt vezetői új „fényes horizontot” rajzolgattak és azt Ígérték, hogy fordulat következik be az ország politikájában. A kommentátorok most válaszolni próbálnak a kérdésre: milyen haladás látható az elmúlt félévi washingtoni politikában? James Reston, a New York Times kommentátora arra a következtetésre jut, hogy a Kenne- dy-kormány félévi tevékenysége alatt az Egyesült Államok külpolitikája alapjában véve olyan maradt, amilyen Eisenhower idején volt. Nem következett be az amerikai külpolitikában a demokraták által beígért fordulat, amelynek az Egyesült Államok sok csorbát szenvedett tekintélyét kellett volna fokozni. Bizonyos változást lát Reston többek között abban, hogy az új kormány kész vállalni nagyobb mértékű költségvetési deficitet, valamint, hogy a nukleáris fegyverkezés} hajsza mellett fokozza a hagyományos fegyverkezést is.” Igor Orlov ezzel összefüggésben rámutat, hogyha ez az a „fényes horizont”, amely felé a demokrata vezérek az állam hajóját vezetik, akkor nem nagyon lesz mivel dicsekednök választóik előtt. Mint a Walstreet Journal jelenti — folytatja Orlov — Kennedy elnök legmagasabb tanácsadói jelenleg azon gondolkodnak. hogyan fokozhatják az ország meleg- és hidegháborús lehetőségeit akár még a mozgósítással is. E tisztán militarista és agresz- szív feladat megvalósításához mesterségesen felhasználják a német békeszerződés és Nyugat- Berlin kérdését, amelyeknek racionális megoldására a Szovjetunió komoly tárgyalásokat igénylő javaslatokat terjesztett elő. Az az elhatározás, hogy a nyugat-berlini kérdést a háborús hisztéria szítására és az Egyesült Államoknak, valamint a NATO- országok katonai készülődéseinek fokozására használják fel, mint a New York Herald Tribune rámutat, „eléggé kínos belső dráma után” született meg. Nyilvánvalóan az amerikai kormányon belül tapasztalható nézet- eltérésekről van szó. E nézeteltérések komoly megnyilvánulása volt az a híresztelés (amit siettek hivatalosan megcáfolni), hogy Chester Bowles külügyminiszter-helyettes esetleg megválik tisztségétől. E híresztelésekkel egy időben közlemények jelentek meg arról, hogy növekszik Dean Acheson volt külügyminiszternek a szerepe. Acheson a Fehér Ház legfőbb tanácsadójának tisztségében szemmelláthatóan arra törekszik, hogy maga köré tömörítse a külügyminisztérium, a Pentagon és a központi hírszerző hivatal valamennyi „ultráját”, mindazokat, akik a „háború peremén való egyensúlyozás” hívei. Ennek az irányzatnak a veszélyes voltát könnyű megérteni, ha figyelembe vesszük Acheson közeli kapcsolatait Adenauerrel, aki lehetőséget nyert arra, hogy jelentős befolyást gyakoroljon az Egyesült Államok külpolitikájára. Az elmúlt hat hónap tapasztalatai, — s különösen a kubai és a laoszi lecke — meggyőzően bizonyítják, mennyire előnytelen a mai viszonyok közt a szakadék szélén egyensúlyozni, vagy mászkálni. Ez a tapasztalat követeli, hogy hajtsák már végre a megígért fordulatot, hagyjanak fel az eredménytelen politikával és kezd jenek az érintett felek kölcsönös érdekeinek figyelembevételével komoly tárgyalásokat minden megoldatlan kérdésről, s elsősorban a legfontosabbról. A bizertai válság kiéleződése súlyos próba elé állítja Nyugatot, s élénk bizonysága annak, hogy a nyugati szövetségesek körében távolról sincs meg az egyetértés. A bizertai válságot kezdetben Franciaország igyekezett jelentéktelen ügyként kezelni, s úgy beszélt róla, hogy ez időnként visszatérő, de nem komoly probléma. A helyzet azonban válságosra fordult, amikor francia c acat- erősítések érkeztek a támaszpontra, francia repülőgépek bombáztak tunézai területeket, Burgiba elnök pedig bejelentette, hogy tunézia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal. Ezzel a helyzet váratlanul súly áss: vált, s pénteken este már a B zton- sági Tanács is összeült, hogy megtárgyalja a francia agresz- szió kérdését. Tunézia azzal vád lia Fran- ciaországot. hogy el "re megfontolt agressziót hajtott víg' e s ezzel tulajdonképpen a nemzetközi békét és biztonságot veszélyezteti. A tunéziai kormánynak igaza van ebben a kérdésben, a francia katonaság szárazföldi és légi támadása a tunéziai terület ellen, semmivel sem menthető agressziót jelent. Ugyanakkor azonbr : Burgiba elnök magatartása sem egyértelmű. Sok jel van ugyanis arra, hogy a francia támaszpontot amerikai támaszponttá akarja változtatni, ami a tunéziaiak szempontjából végeredményben közömbös, mert ugyanúgy idegen katonaság jelenlétét teszi lehetővé. Ismeretes ugyanis, Burgiba Amerika-ba- rát mgatartása, s az is közismert tény, hogy fia, Tunézia jelenlegi washingtoni nagykő vete, baráti kapcsolatban van Kennedy elnökkel. A legutóbbi jelentések arról számoltak be, hogy Burgiba nagykövet hosszas megbeszélést folytatott Rusk, amerikai külügyminiszterrel, bár utána kijelentette, hogy nem kérte az. amerikai kormány támogatását. Az amerikai lapok mélységesen hallgatnak a bizertai válságról, s egyetlen olyan hangot sem hallani, amely elítélné a Franciaország ellen irányuló tunéziai akciókat. Ugyanakkor de Gaulle elnök változatlanul bízik az Egyesült Államok és Nyugat-Európá támogatásában, azzal az indoklással, hogy a bizertai támaszpont nem a francia gyarmati uralom maradványa, hanem a Nyugat katonai rendszerének fontos pontja a Földközi tenger térségében. Az Arab Liga tanácsa, az Egyesült Arab Köztársaság javaslatára határozatot hozott, amelyben teljes támogatásáról biztosítja a tunéziai népet. Az arab világ egységes állásfoglalása ugyanakkor azt is jelenti, hogy Franciaország mindjobban elszigetelődik Afrikában. Erre utal a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye, amely hangsúlyozza, hogy a gyarmati járom alól felszabadult népek ellen a gyarmatosítók kiváltságaik megvédése érdekében hátvéd-harcokat folytatnak Az ih^en gyarmati politika ellentétes Franciaország érdekeivel, nemzeti becsületével és Franciaországot mindjobban elszigeteli Észak-Afrikában is, az egész világon is. A francia kommunisták felhívják a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni a bizertai katonai intervenciót, tárgyalni kell a tunéziai kormánnyal, de ugyanakkor meg kell gyorsítani az Algéria} Köztársaság ideiglenes kormányával megindult tárgyalások ütemét is. A Bizerta elleni támadás nemcsak Tunézia és Francia- ország ügye, s a kérdésnek nem az a megoldása, hogy a bizertai katonai támaszpont francia, vagy amerikai kézen van-e. A tunéziai nép és az arab világ követelése egységes és arra irányul, hogy egész Észak-Afrikában szűnjék meg minden háború veszélye. Ehhez pedig az szükséges, hogy a gyarmatosítók beszüntessék hátvéd-harcaikat s mondjanak le a gyarmatosítás minden formájáról. Nemcsak Tunézia és Algéria népeinek érdeke ez, hanem az egész világ érdeke Is. Kuwaitot az Arab Liga tagjává választották Kairó (MTI) Az arab liga tanácsának csütörtök esti ülésén a jú nius 19-én függetlenné nyilvánított Kuwaitot a Liga tagállamává választották. Irak küldöttsége elhagyta az üléstermet tiltakozásul a tanács döntése ellen. Hasszuna, az Arab Liga főtitkára pénteken reggel kijelentette, hogy sürgős megbeszéléseket szándékozik folytatni az arab államok képviselőivel. A Kuwait- ban állomásozó brit csapatokat ugyanis arab katonai egységekkel akarják felváltani Kuwait függetlenségének biztosítása céljából., Kuwait az Arab Liga 11. tagállama és a Liga tanácsa ajánlja majd felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Augusto Gardának, a hazánkba érkezett kubai ifjúsági delegádó vezetőjének nyilatkozata A kubai szolidaritási hét alkalmából a KISZ Központi Bizottságának meghívására kubai ifjúsági küldöttség érkezett hazánkba. Augusto Garda, a delegáció vezetője a kubai fiatalok életéről és munkájáról nyilatkozott az MTI munkatársának. Magyarországra azzal a céllal jöttünk, hogy megismerjük a Kommunista Ifjúsági Szövetséget s a tapasztalatot felhasználjuk munkánkban. — Kubában két ifjúsági szervezet működik: a felkelő fiatalok szövetsége és a kubai diákszövetség. Az előbbi elsősorban az ifjúság politikai nevelésével, az utóbbi pedig a diákok problémáival foglalkozik. Mindkét szervezetnek igen nagy szerepe volt a forradalomban. — Most a fiatalok legfőbb feladata, hogy támogassák a kormánynak az analfabétizmus felszámolására irányuló politikáját. Az idei év a »nevelés éve«, ami azt jelenti, hogy lényegében megszüntetjük az analfabétizmust. — Kuba kulturális fejlődése a forradalom győzelme óta rendkívüli módon meggyorsult. 35 ezer diáknak biztosítanak ösztöndíjat. Az iskolákat államosították, erre feltétlenül szükség volt, mert az egyházi iskolákban a papok ellen- forradalmi tevékenységet folytattak. — Kuba ifjúsága a tanuláson, a békés építőmunkán kívül legszentebb kötelességének tekinti a haza védelmét. A munkás-, a paraszt- és a diákfiatalok százezrei vesznek részt az önkéntes nemzetőrségben, — fejezte be nyilatkozatát Augusto Garda.
