Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-11 / 136. szám
Wet JC nlas H 1IOCTÄ WFGTTT NEPTTJSÄO Körzeti felvásárlók A műút mellett huszonkét lány és asszony szedi a vöröshagymát a tolnai Aranykalász Tsz földjén. Nemcsak szedik, de szépen csomóba is rakják és osztályozzák a kövérre duzzadt hagymákat. Odamegyünk egy kis csoporthoz és figyeljük három fiatal lány: Odor Margit, Guld Mária, Magyari Piroska munkáját. Szépen, rendben, szakszerűen csinálják. Nika Károly megbízott MÉK igazgató megkérdi őket: — Honnan tanulták meg ilyen szakszerűen csomózni a hagymát? A cseri es Magyari Piroska nem késik a válasszal: — Itt járt a »fehér ember«, megmutatta, megtanított rá minket. — Ki az a “fehér ember«? A három lány kuncog... — Hát a Fehér András! A MÉK körzeti felvásárlója! FEHÉR ANDRÁST ott találjuk a tolna-mözsi vasútállomáson, zsákokkal bajlódik. A mözsi Űj Élet Tsz részére küldte ezeket a zsákokat a GEV (Göngyöleg Ellátó Vállalat) és bizony nem árt átvétel előtt gondosan megvizsgálni a mennyiséget és a minőséget is. A körzeti felvásárló elmondja, hogy négy tsz tartozik hozzá: a mözsi Üj Élet, a tolnai Aranykalász, a fácánkerti Vörös. Hajnal és a fácánkerti Oj Barázda. Hetente öt napot tölt el a tsz-ek- ben, kora reggeltől késő estig dolgozik. Tanácsot ad a szövetkezeteknek a mintegy 30o hold zöldség és újburgonya termelésében, szedésében, osztályozásában, értékesítésében. Aztán megállapodásokat köt, közvetít minden ügyes-bajos dolgot a MÉK- kel, átveszi és minősíti az árut. Fehér Andrást nemcsak a szövetkezet vezetői, nemcsak a kertészeti dolgozók, de úgyszólván mindenki ismeri. Iám, a tolnai lányok elnevezték “fehér embernek«, s megtanulták tőle, hogyan kell szakszerűen szedni, osztályozni és csomózni a hagymát. BOKROS JÓZSEF a szomszédos körzet felvásárlója, ö viseli gondját a faddi Lenin és a bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz zöldség, gyümölcs és burgonya értékesítésének. Most éppen ott járkál a faddi Lenin Tsz kertészetében a melegágyi ablakok között, s nézegeti az exportra kerülő paradicsomot, paprikát és uborkát. Turk Tibor agrármérnök, a kertészet agronómusa nyilatkozik a körzeti felvásárlók tevékenységének hasznosságáról. — Okos gondolat volt a körzeti felvásárlás megszervezése. Sok gondtól és méregtől megszabadultunk, sok időt takarítunk meg. Mindenekelőtt jó az, hogy a körzeti felvásárló minősít, aki állandóan itt van, segíti a szedést, válogatást, osztályozást irányítani. így a minősítésnél nincs vita, szinte szedés közben megtörténik már a minősítés is. Tavaly a kocsikísérők állapították Termést hoznak a négyéves barackfák Cseresnyés-pusztán A Kanacsi Állami Gazdasághoz tartozó Cseresnyés-pusztát mintegy ezer hold olyan homokos terület veszi körül, amelyen nö- vényíéleségeket termelni egyszerűen nem érdemes. A futóhomokot hozzáértő szakemberek évekkel ezelőtt vizsgálat alá vették, és megállapították: kétharmada alkalmas szőlő és gyümölcs telepítésére, a többit pedig csakis erdősíteni lehet. Nagy viták után, illetékes országos és megyei szervek 1957- ben beleegyezésüket adták, hogy a szóbanforgó cseresnyési területen az állami gazdaság kajszi- barack facsemetéket és csemege szőlőveszőket ültessen. Még ebben az évben — 1957-ben — nyolcvan holdon telepítettek kaj- szibarackfa-csemetéket, s azóta folyamatosan 240 holdra növekedett a gyümölcsös Cseresnyés-pusztán. Ugyanitt 200 holdat esem egészülő vesszőkkel ültetett be az üzem. A szőlő is, meg a kajszibarack is szereti a cseresnyési futóhomokot. Ezzel magyarázható, hogy az alig négyéves barackfák már az idén termést hoznak, ami Tolna megyében ritkaság. A nyolcvan holdnyi kajszibarackos kertből a számítások szerint, mintegy 10 vagonnyi termést tudnak szüretelni. Az első termés minőségileg is jót ígér. hiszen ha valami a következő két hétben közBefejezés előtt a decsi újtelep villamosítása Befejezéshez közeledik Decs községben a villanyhálózat bővítése, amelynek költségeit, a mintegy 240 000 forintot a községfejlesztési alapból fedezik. Amint arról már többször írtunk, Decs község sokat fejlődött az elmúlt években, egész falurész épült a vasút mellett több utcával. Ennek a falurésznek a villamosítását old iák meg most a község- fejle«7*A«i alapból. Folynak a munkálatok a7. újtelepre vezető út építésénél is. be nem jön, a barack felét exportálni tudja a Kanacsi Állami Gaz daság. Eddig a szokatlanul esős május sem tett kárt a gyümölcsösben, ezen a vidéken — szerencsére — jég sem hullott az idén. Nepn olyan mennyiségben, mint a barack, de termést hoz az idén a három évvel ezelőtt telepített csemegeszőlő is Cseresnyés-pusztán, ami szintén ritkaság a környéken. meg az áru minőségét, akiknek a szakképzettsége sem volt megfelelő. Nem csoda hát, ha sokat vitáztunk. — Aztán — fűzi tovább a gondolatot Türk Tibor — jó ez a negyvennyolc órás írásos megállapodás is. A körzeti felvásárlóval kötjük a megállapodást a negyvennyolc órán belül értékesített áru mennyiségére, minőségére és az átadás-átvétel időpontjára. Ha a MÉK nem veszi á.t a rögzített időpontban az árut, ám, vessen magára. A megállapodáson megjelölt időpontban érvényes árat ki kell fizetni akkor is, ha itt pusztul az áru. WIEDERMANN FERENCET a Tengelic-szőlőhegyi Űj Élet Tsz irodája előtt találom. Sok nép nyüzsög itt most a déli órákban, indul a falu apraja-nagyja a határba új burgonyát szedni. Sürget az idő, mert csökken az ár, minden óra késés ráfizetés a tsz-nek. No, a szőlőhegyiek iparkodnak is! Ezen a délutánon mintegy kétszázan tódulnak ki a krumpli- földre, néhány óra alatt 300 mázsa burgonyát akarnak felszedni. A tsz úgy teszi érdekeltté a tagokat a szedésben, hogy minden kiló burgonya felszedéséért fix árat fizet azonnal a szedés után. Wiedermann Ferenc kezdő a felvásárlási szakmában, azelőtt a tengelici tanácson volt községi agronómus. Három tsz tartozik most hozzá: a tengelici Petőfi, a szőlőhegyi Üj Élet és a szedresi Petőfi. Mindhárom tsz zöldség, gyümölcs és étkezési burgonya termelésében tevékenyen részt vesz, bonyolítja az üzletet mindkét félnek; a tsz-nek is és a MÉK-nek is a megelégedésére. A megyében huszonnyolc MÉK körzeti felvásárló tevékenykedik. Egy-egy- felvásárlóhoz átlagosan 3—5 tsz tartozik. A felvásárlásnak új formája ez, amely a MÉK és a tsz-ek közötti kapcsolatok megjavításának, a felvásárlás egyszerűsítésének és hatékonyabbá tételének egyik módszere. Amit láttunk és amit tapasztaltunk, azt igazolja: jól beválik már a kezdet kezdetén ez az új módszer. J egyzetfüzetemből: Három kislány, meg a szomszéd néni A néni elzárkózva élt, magányosan ... Volt idő, amikor túlságosan is sokszor elmondta, hogy néki nincs senkije. Vendégei ritkán jöttek. Néha, vasárnaponként meglátogatták hasonló korú barátnői — mindig egyedül, a férjüket soha nem hozták magukkal. Nagy ritkán az is előfordult, hogy ebédre hívták valahová. Örömmel ment. Úgy készült ezekre a vasárnapi ebédekre, mintha a mennyegzői ebédjére indulna. Ruháit kirakosgatta az ágyra és nézte őket, válogatott közöttük, hogy melyiket is vegye fel, melyik felel meg az időjárásnak, melyik illik az alkalomhoz. Ha valaki éppen az udvaron tartózkodott a lakók közül, behívta és kikérte a véleményét. Anyák napja volt nemrég. Neki nem volt gyermeke, s ezen lahová, nem ment volna el. De a napon, ha hívták volna is va- nem is hívták. Mintha mindenki elfeledkezett volna róla. Egye dűl üldögélt egész délelőtt a konyhaajtó előtt. Tán ötször is elmondta, hogy valamit kellene ebédre készíteni, de csak nem fogott hozzá. Olvasott, de nem tetszett a könyv, horgolni is elkezdett, de nem volt hozzá türelme. Ebéd után. amikor mindig pihenni szokott egy órányit, nem várt vendégek érkeztek az udvarba. Három kislány. Mindegyikük kezében egy kis csokor: s némi zavarral tudakozódtak éppen ő iránta, tőle. — Én volnék az — mondta a néni. — Mit akartok? A három leányka pedig se szó, se beszéd, nyújtotta feléje a piros szekfűcsokrokat, és cäat» tanós csókot is adtak melléje.. És elmondták, hogy anyák napja lévén, ők eljöttek megköszön- • teni a nénit, mert tudják, hogy nagyon egyedül van, és ők azt akarják, hogy ne érezze az egyedüllét unalmát. Beszélgettek, vagy egy órát, elvonultak a néni szobájába, s amikor elmentek, vidám kacagás csendült az udvaron, s ebben a kacagásban feloldódott a néni nevetése is. A kislányok gyakori vendégek lettek a néninél, még a szombati nagytakarításnál is segédkeztek. Mindig hívatlanul jöttek, meglepetésszerűen. A gyermeknapon azután a né ni meghívására jöttek el, s amikor beléptek a szűk kis szobába, melynek minden zugát ismerték, hisz a szőnyegeket porolták, a bútorokat törölgették már — az asztalon gőzölgő tea várta őket, omlós süteménnyel és egy-egy szelet csokoládéval.,. Azóta is jönnek, hol az egyik, hol a másik, hogy segítsenek, boltba menjenek, tejet hozzanak . i. Mintha hazajönnének. (buai) Ti már tanulók a Simon tornyai Bőrgyárban Most vizsgáztak először a Si- montomyaj Bőrgyárban tímártanulók: az első osztályv izsgát huszonnégyen tették le — sikeresen. Eddig központosított volt a tímártanulók képzése és ezért nem tudták megoldani a szakember-utánpótlás gondjait. Most helyileg foglalkoznak ezzel a kérdéssel és már az első év eredménye is azt mutatja, hogy bevált a szakmunkás-képzésnek ez a formája; Kiss B. József általános iskolai igazgató irányításával tanítják, oktatják a holnap tímár-mes- téreit. Az elméleti oktatás mellett nagy súlyt helyeznek a gyakorlati képzésre. Az ipari tanulók azokban az üzemrészekben gyakorolnak kiváló szakemberek irányításával, ahol majd dolgozni fognak a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. A tanulók valamennyien Simon tomyai- ak, vagy a környékbeli községekből jöttek ide szakmát tanulni. Miután levizsgáztak, a bőrgyárban dolgoznak tovább; így tehát a jövőben már helyileg, áthelyezések nélkül is biztosítani tudják a szükséges szakmunkást a Simontornyai Bőrgyárban. VIII. 8. ÉJSZAKAI INTERMEZZO Tánc tánc, körtánc, kavargó, őrült forgatag. Óriásra nőtt arcok rohannak körbe, mint a vízbe- fúló előtt villámsebesen lepergő élet-filmszalag premier-plánján. A kis Mihalkovics ürge-feje — de a bőrkabátos vállán. Géppisztolycső, hideg kék villanással. Papíros, sassal: „Geheime Staats- Polizei.” A francia kártya figurái settenkednek az őrült körtánc szélén, de a kárókirály nyilas karszalagot visel. Marika arca, egy hang rikácsol: aki megnyeri, azé! Soós Péter hánykolódik az ágyon — és olyan józan, amilyenek csak nagyon részeg emberek tudnak lenni. Világosan, hidegen és undorító éles fényben látja az egész társaságot... Társaság, ringyók és stricik. ..Aki megnyerte, azé.” És a lány, a lány, az a sápadt, egykedvű arc. Hát minden mindegy neki? — Engedjen be, engedjen be, az istenért! Az ajtón kéz dörömböl. Ez is álom? Vagy a kótyagos valóságból egy darabka? — Engedjen be, Péter! Az ajtón, amelynek kilincsét olyan riadt-rémülten rángatta, belép, nem — bezuhan Mária. De ez — egy másik lány, mint akit az előbb látott. Egy kislány sír és vacog a kisestélyiben, gyöngysorral a nyakán. — Megölte, Péter. Megölte, lelőtte' Ez a gyilkos, ez a dög! — De kicsodát, Mária drága! r ■ ^jjrand JJotel |j|ungaria _________Bállá Ödön és Baklai Ferenc riportregénye \ (maga sem veszi észre, hogy így mondja.) Nyugodjék meg! Ki ölt meg és kicsodát? — Alex, Penteházy ..: Agyonlőtte Szántó Ernőt. A volt felesége babáját. Nem érti? Jaj, persze, hogy is értené, maga ezeket nem ismeri... És aléltan, sápadtan csuklik össze Péter ágya szélén. Valahol, a. félig nyitvahagyoit ajtón át gramafon nyekergése szűrődik be. Péter agyában egy pillanatra felvillan: itt van az ágyam szélén ez a baba . .. Atyaisten, hiszen tetszik, tetszik, ha be se vallom magamnak és neki se, akkor is. Nem szent. És kívánom és ; .; — És, tudja, magát érzem ezen az egész szemétdombon az egyetlen becsületes embernek. A vér forrósága egy tizedmá- sodperc alatt lehűl. S ha van vér Soós Péterben, az most mind az arcába szökik. Szégyenli magát. — Segítsen rajtam, Péter. Vigyen innen akárhová. Értse meg: ez az őrült most akárkit lelő. Engem is, hiszen tudja, hogy gyű lölöm. Tudja, miért lőtte le azt a fiút? Mert ideküldte hozzá a nőt. A volt feleségét, Lilit, szerezzen neki papírt, a környékükön razzia van. Nem segített rajta a nő elment. Fél óra múlva itt volt Ernő. Kereste Lilit. Nem hitte el Alexnek, hogy nincs itt A másik szoba ajtaját behajtották, mert a Pici disznólkodott odabent, azt hiszem a Padlizsánnal, de mindegy, semmi közöm hozzá. Penteházy rászólt, nincs ott Lili, ne menj be. Ernő mégis megfogta a kilincset. Az az őrült ráüvöltött: úri becsületszavamra nincs ott, ha bemész, lelőlek. És a következő percben lőtt is. A becsületszava miatt. Ez a féreg, ez a rongy, aki egy vén hercegnő fizetett selyemfiúja volt három évig Cannes-ban, ez..: És már ömlenek a könnyei, s újra, szinte mánikusan. — Vigyen, vigyen, vigyen el innen. Péter öltözködik, gyorsan, mint a villám. És tíz perc múlva bekopognak egy kis ajtón a kazánház mellett. Belülről Béla bácsi nyugodt baritonja- hallatszik. * Mennek felfelé a lépcsőn. Győré Béla szerelő, fűtő — Marika keresztapja — és Soós Péter tartalékos hadnagy. katonaszökevény. Mennek és nem tudják, hogy ezekben a pillanatokban jön vissza a szálló kapujához Alex báró és a gügye Herczeg Lajos; Immár üres kézzel. A férfi pedig, akj imént sebet kapott a szállodai szobában, még két újabb golyóval a testében ott fekszik a Petőfi-tér egyik padja tövében. Alexnek régi álláspontja: a néma tanú a jó tanú. És Szántó immár néma tanú; Azt mondták neki: orvoshoz viszik. Nem lesz semmi baj. S most, a szoba felé tartvá; meglátja Pétert. — Kérlek, nem láttad Marikát? — fordul hozzá kedvesen; finoman. Péteren átfut á borzongás — ugyanúgy, mint Márián fél órával ezelőtt. Milyen finom tud lenni. Milyen csiszolt; milyen készséges. — De, láttam — mondja — rideg, kemény, üvegszerúen csengő hangon. — Hol? — Ajánlok magának valamit — fordítja magázásra a szót Péter. Ne keresse. És tűnjön el innen nagyon gyorsan. A saját érdekében. És elfordul, mert érzi: az ökle ütésre lendülne, ha még egy pillanatig „beszélgetne” a 215-ös úrral. — Ahogy gondolod, kérlek .: > Ahogy gondolod — csikorogja Alex, Sj összeharapja az ajkait.. (Folytatjuk^
