Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

2 tolna megyei népújság 1961. június 8. Zorin beszéde az angolai vitában New York (MTI): A Biztonsá­gi Tanács keddi ülésén Zorin, a Szovjetunió képviselője mondott beszédet Kiemelte, hogy a por­tugál gyarmatosítóknak az ango­lai nép ellen folytatott kímélet­len gyarmati háborúja komolyan veszélyezteti a nemzetközi bé­két és biztonságot. Ez elenged­hetetlenné teszi azt, hogy a Biz­tonsági Tanács sürgős és haté­kony intézkedéseket hozzon. Rá­mutatott, hogy a Szovjetunió tel­jes mértékben támogatja az af­rikai-ázsiai országok javaslatát, majd utalt az angolai helyzet­ről május 27-én kiadott szovjet kormanynyilatkozatna, valamint a gyarmatok és gyarmati népek függetlenné nyilvánításáról szó­ló i960, december 14-i ENSZ-nyi- latkozatra. Az egyre súlyosbodó angolai helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy a zsarnok lisszaboni kor­mány az angolai nép összes hazafias erőinek fizikai megsem­misítésére törekszik és valóságos hadműveleteket folytat Angolá­ban. Most már mindenki számára világos — mondta Zorin —, hogv Angolában széleskörű nemzeti felszabadító mozgalomról és az angolai népnek a portugál el­nyomatás ellen történt felkelésé­ről van szó. Zorin emlékeztette a tanácsot a szovjet kormánynyilat­kozatnak arra a megállapításá­ra, hogy Angolában és a többi portugál gyarmaton jogfosztott- ság, az emberek kíméletlen ki­zsákmányolása, éhínség és nyo­mor jellemzi a helyzetet. Angolá­ban még mindig évente mintegy 400 000 embert fognak rabszolgai kényszermunkára. Az egészség- ügyi helyzetre jellemző, hogy hi­hetetlen méreteket öltött a gyer­mekhalandóság. A négy és félmil­liós országban mindössze másfél tucat kórház működik, a lakos­ság 99 százaléka írástudatlan. A Szovjetunió képviselője ez­után tényeket sorolt fel az afri­kai lakosság jogfosztottságáról és kiemelte, hogy az angolaiakat teljesen kizárták az ország kor­mányzásából A portugál barbá­rok nemcsak politikai pártok ala­kítását. hanem szakszervezetek létesítését is megtiltották az an­golaiaknak. Befejezésül Zorin. a szovjet küldöttség nevében azt a remé­nyét fejezte kj, hogy a Bizton­sági Tanács határozottan elítéli a szabadságáért, függetlenségéért és emberi jogaiért harcoló an­golai nép ellen szégyenletes gyarmati háborút viselő Portugá­liát, követel; a háború és a meg­torló intézkedések haladéktalan megszüntetését, valamint az emlí­tett ENSZ-nyilatkozat és az An­golára vonatkozó ENSZ-közgyűlé- si határozat maradéktalan vég­rehajtását. Az angolai helyzet ki­vizsgálására alakult albizottság­nak késedelem nélkül Angolába kell utaznia. A szovjet küldött­ség támogatja a Biztonság; Ta­nács minden ilyen irányú hatá­rozatát, mint az ENSZ minimá­lis első lépését az angolai vál­ság megoldására. A Biztonsági Tanács keddi ülése magyar idő szerint szer­dán 0.33 órakor ért véget. A ta­nács szerdán két ülést tartott. A 16.00 órakor (magyar idő) kezdő­dő ülés — a Reuter jelentése szerint — a Zorin-beszéd angol és francia fordítósának felolvasá­sával telt el és az angolai vita folytatására az este 8 órakor kez­dődő ülésen került sor. Á japán nép felháborodása meghátrálásra kényszerítette Bkedát Tokió (MTI): Tokióban és Ja­pán másik nagy városában, Kyo- tóban kedden az a légkör volt érezhető, amely tavaly a japán— amerikai úgynevezett biztonsági szerződés ellen vívott harcot jel­lemezte — írja az AFP tokiói tudósítója, Jelentése szerint a két japán városban kedden mintegy 150 000 tüntető tiltakozott hosszú órákon át, fáradhatatlanul az Ike- da-kormánynak a japán képvise- lőhózban már keresztülhajszolt fasiszta törvényjavaslata ellen, amely a múlthoz viszonyítva még: jobban megnyirbálja a ja­pánok politikai szabadságjogait. Kállai Gyula látogatása Kállai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja szerdán Szegedre látogatott. Felkereste a pedagógiai főiskolát, majd meg­tekintette a szegedi szabadtéri játékok színhelyét, a Beloiannisz- teret, utána a város párt- és ál­lami vezetőivel folytatott meg­beszélést. Az AFP tudósítása szerint a sok millió lakosú Tokió egész vá­rosnegyedeiben megbénult a. for­galom a tüntetés órái alatt. A japán rendőrség riadókészültség­ben volt és „javított taktikával” dolgozott. Az eredmény: több mint 600 sebesült, közülük mintegy har­mincán kórházba kerültek. Az összetűzésben 63 rendőr i$ sérülé­seket szenvedett A keddi hatalmas tüntetések meghátrálásra kényszerítették az Ikeda-kormányt. Hírügynökségi jelentések szerint Ikeda és pártja lemondott arról a tervéről, hogy a japán szenátussal is késede­lem nélkül elfogadtatja a tör­vényjavaslatot, hogy annak alap­ján azonnal megkezdje a poli­tikai megnyilvánulások még szi­gorúbb elfojtását. Ikeda és kormánya azt ter­vezi, hogy a törvényjavaslatot a szenátus rendkívüli ülésével sza­vaztatja meg, amelyre csak ak­kor hívnák össze a szenátorokat, ha már Ikeda — aki június 19-én szándékozik Washingtonba utaz­ni — befejezte kiüncselését az amerikai kormánynál. Tokiói politikai megfigyelők szerint Ikeda azért ejtette el egye löre a törvényjavaslat törvényre emelésének kierőszakolását, mert. attól tart, hogy elutazásakor még nagyobb méretű tüntetésekre ke­rül sor, különösen a repülőtéren. Ha pedig — mint elődje, Kisi miniszterelnök tavalyi washingto­ni utazásakor — a hátsó kapun lenne kénytelen repülőgépét el­érni, tekintélyének olyan meg- csorbulósával érkeznék Wa­shingtonba, ami keresztezné becs­vágyó terveit. 1 Pravda Hruscsov és Kennedy találkozójáról Növekszik a fiatalkorú bűnözők száma Nyugat-Németországban Bonn (TASZSZ): Nyugat-Né- metországbdn évről-évre növek­szik a fiatalkorú bűnözők száma. A Frankfurtén Rundschau köz­lése szerint 1954 és 1960 között ez a növekedés mintegy 50 szá­zalékos volt. A lap rámutat, hogy az NSZK-ban nincs elegendő ne­velőotthon a fiatalkorú bűnözők számára, valamint nincs megfe­lelő nevelő-személyzet. A túlzsú­folt cella — írja a lap — ko­rántsem ritkaság. o-Q-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o­A VILÁG LEGKISEBB HEGEDŰJE A Szovjetunióban, Kiin városá­ban mutatják be a világ való­színűleg legkisebb, miniatűr he­gedűjét. A Csajkovszkij múze­umban kiállított hegedű mind­össze 36 milliméter hosszú, 13 milliméter széles és 2,5 millimé­ter magas, súlyú: 0,4 gramm. A hozzátartozó vonó 0.1 gramm súlyú. A miniatűr hegedűt To­kió várós amatőr muzsikusainak szövetsége ajándékozta a Csaj­kovszkij múzeumnak, a nagy orosz zeneszerző emlékére. A pi­ciny hangszer Tadao Ikegai mű­ve, aki 3 hónapi munkával ké­szítette el. Moszkva (TASZSZ): A Pravda szerdai száma «-Hasznos találko­zó« címmel vezércikkben kom­mentálja Hrusesöv-'és Kennedy- bécsi megbeszéléseinek eredmé­nyét. A bécsi találkozó hasznos és fontos volt mór azért is, mert a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kormányfői bizonyos erők hátráltató mesterkedései ellené­re egy asztalhoz ültek. Már ön­magában ez a nevezetes tény szemléltetően bizonyította a ve­zető államférfiak közvetlen érint­kezése gondolatának életrevalósá­gát. A béke hívei e találkozóban a szovjet külpolitika helyességé­nek, az államok közötti nézetel­térések békés rendezésére támasz kodó szovjet irányvonal helyes­ségének újabb meggyőző bizonyí­tékát látják. Mindenki előtt világos, — foly­tatja a Pravda —, hogy két nap alatt nem lehet eltávolítani mind­azokat az akadályokat, amelye­ket a hidegháború sugalmazó! a háború utáni időszakban gördí­tettek a béke útjára. A konkrét és nyílt megbeszélésre azért volt szükség, hogy hozzáláthassanak ezeknek az akadályoknak az el­távolításához. Az a tény, hogy á találkozó résztvevői hasznosnak minősítették megbeszéléseiket, megerősíti az emberiségben az értelem diadalához, a béke győ­zelméhez fűzött reményeket. Természetesen senki sem huny­hat szemet afelett, Írja a Pravda, hogy a tőkés országokban élnek és virulnak a nemzetközi együtt­működés befolyásos ellenfelei. -Nem ráírták le-fegyverüket a bé­csi találkozó után sem. Nem hall gatnak és nem tétlenkednek. De szeretnénk remélni, hogy a Nyu­gat politikusai, elsősorban a washingtoni politikusok nem az uszító rikácsolásra, hanem az ér­telemre és a realizmus hangjára hallgatnak. Az új amerikai kor­mány már az első hónapokban a gyakorlatban felmérhette, hogy Washington milyen akciói talál­nak megértésre a világ közvéle­ményénél és milyen akciók vezet­nek az Egyesült Államok tekin­télyének rohamos hanyatlásához. Ä szovjet emberek, — folytat­ja a Pravda — akik helyeslik a találkozó eredményeit, remélik, hogy a bécsi megbeszéléseket konkrét béke-lépések követik, amelyek révén egészségesebbé válik az egész nemzetközi hely­zet. Természetes dolog, hogy min den ilyen intézkedésnek tekin­tetbe kell vennie minden egyes érdekelt ország biztonságának érdekeit és az egyetemes bizton­ság érdekeit. A Szovjetunió, akár­csak azelőtt, minden tőle telhetőt megtesz, hor« javítsa kapcsola­tait az Egyesült Államokkal és a többi nyugati országgal, hogy tel­jesen egészségessé tegye a nem­zetközi légkört és kizárja egy újabb világháború veszélyét az emberiség életéből. Kennedy televíziós beszéde a bécsi találkozóról Washington (MTI). Mint az AP jelenti, Kennedy amerika; , elnök kedden, magyar idő szgrint éjfélkor, 25 perces televíziós beszédben számolt be az amerikai népnek európai út­járól és a bécsi találkozóról. Bevezetőben emlékeztetett de Gaulle elnökkel íojytatott tár­gyalásaira, s ezeket «igen báto- rítónak« mondotta. Kijelentette, hogy ' «közös kötelezettségeink fényében eltörpültek azok a szemléleti különbségek, amelyek egy és más problémában adód­tak«, de nem igyekeztek «a va­lóságtól eltérően egyetértést színlelni« bizonyos kérdésekben. Kennedy elnök televíziós be­szédét a továbbiákban Hruscsov, szovjet miniszterelnökkel folyta­tott bécsi tanácskozásainak szen­telte. — Azért mentem Bécsbe — mondotta —, hogy találkozzam a Szovjetunió vezetőjével, Hrus- csovval. Tálálkö'zásúhk alkalmá­val higgadt és beható eszmecse­rét folytattunk. Igen alaposan és őszintén kicseréltük nézeteinket mindazokról a ' fő kérdésekről, melyek országainkat elválasztják egymástól. — Közölhetem önökkel, — folytatta az elnök —.- hogy, ez a két nap igen higgadt két nap volt., Nem volt. udvariaskodás, nem volt .indulatoskodás, egyik részről serp hangzottak el fenye­getések. vagy ultimátumok. Egyik fél sem adott, vagy kapott fontos engedményeket. Nem ter­veztünk, vagy nem hoztunk na­gyobb döntéseket, nem értünk el látványos 1 eredményt és nem is tettünk úgy, mintha elértünk volna. — . Ezt ' az értekezletet nem ilyennek szántuk és nem is volt ilyen, sőt azt sem terveztük, hogy a jövőben bármilyen csúcs­értekezletet tartsunk Bécsben. Mindazonáltal — tette hozzá Kennedy —, amilyen józannak, ugyanolyan mérhetetlenül hasz­nosnak is ítélem meg Hruscsoy miniszterelnökkel, történt talál­kozásomat­r-f A bennünket elválasztó szál kadék —* .folytatta Kennedy — ilyen rövid idő alatt lényegesen nem szűkült, de legalább az ed­diginél nagyobb mértékben meg­nyíltak a tanácskozás útjai. Most már legalább kisebbek mindkét részről a veszélyes félreértés esélyei és azok az emberek, akik­nek a döntésétől függ részben a béke, legalább megegyeztek ab­ban, hogy fenntartják a kapcso­latot egymással. Kennedy ezt fontos .eredmény­nek mondotta, majd hozzáfűzte: — Nem azért mentünk el, hogy engedjünk alapvető érdekeinkből, de mindketten ott voltunk, mert — úgy. hiszem — felismertük, hogy mindkettőnk országa képes szörnyű kárt okozni a másiknak, hogy egy ilyen háborút el lehet és el kell kerülni, ha egyáltalán lehetséges, mertp a -háború se- milyen vitát nem old meg, se- rpilyen doktrínát nem bizonyít. Felismertük tehát, hogy gondos­kodnunk kell ellentétes érdeke­ink olyannyira közvetlen össze­csapásának megakadályozásáról, amely már szükségszerűen hábo­rúba torkollnék. Kennedy hangoztatta, hogy mindezek alapján hasznosnak tekinti a bécsi tárgyalásokat és rámutatott, hogy az egyik kér­dés, amely »a megegyezés némi közvetlen kilátásával kecsegte­tett«, a laoszi kérdés volt, majd reményét fejezte ki, hogy a kö­zeli napokban Genfben haladást érnek el ebben a kérdésben. A nukleáris kísérletek betiltá­sáról tárgyaló genfi értekezlet­ről szólva Kennedy azt mondot­ta, hogy »új reményeink nem támadtak«. Kijelentése szerint azért nem, mert »Hruscsov vilá­gossá tette, hogy a Szovjetunió vétójogot igényel magának az ellenőrzés végrehajtásában és, hogy a teljes leszerelés hiányá­ban az ellenőrzést csak kémke­dési ürügynek tekinti«. Kennedy a továbbiakban ki­jelentette, »legbaljóslatúbb meg­beszélésünket Németországról és Berlinről folytattuk«. Az elnök elmondotta, hangoztatta Hrus­csov előtt, hogy az Egyesült Ál­lamok és nyugat-európai szövet­ségesei továbbra is ragaszkod­nak nyugat-berlini jelenlétük­höz és ahhoz, hogy e várossal fenntarthassák az összeköttetést. Kennedy hozzáfűzte, hogy erről a kérdésről Hruscsov is - részle­tesen kifejtette nézeteit és »mindez további tanácskozások tárgya lesz«. Befejezésül az elnök általános­ságban szólva megállapította, hogy »Hruscsov nem beszélt harcias hangon, úgy hiszi, hogy a világ az ő útjára tér anélkül, hogy erőszakhoz kellene folya­modni«. _ ' “■ — HrúscsoV még megemlített egy dolgot, amit most -továbbí­tani szeretnék — fűzte hozzá az elnök. — Azt mondotta,’■> hogy világszerte sok baj van és hogy ezekért nem kellene teljesen őt okolni. Tökéletesen igaza- van. Könnyű minden kormányellenes, vagy amerika-ellenes zavargást, valamely korrupt rendszer meg­döntését, valamint a nyomor, és a kilátá3íalanság ellen fellépő minden tömegtiltakozást úgy el­intézni, hogy azt a kommunis­ták szították — pedig ez nem mindén esetben van így... Kennedy végezetül megemlí­tette, hogy ő és tanácsadói tájé­koztatták nyugat-európai szövet­ségeseiket a bécsi tanácskozások­ról. • I II román pártmunkás* küldöttség látogatása Fehér Lajosnál Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szer­dán fogadta a hazánkban tartóz­kodó román pártmunkás küldött­séget. A Központi Bizottság tit­kára tájékoztatta a vendégeket a magyar mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Véget ért a szocialista országok egészségügyi minisztereinek konferenciája Háromnapos tanácskozás után befejeződött a szocialista orszá­gok egészségügyi minisztereinek hatodik konferenciája. A záró­ülésen két érdekes előadás hang­zott el. Lengyelország legsűrűb­ben lakott részének egyik leg­fontosabb iparvidékének, a kato- wiczei vajdaságnak egészségügyi távlati tervéről dr. Ornovszki, a vajdaság egészségügyi osztályá­nak vezetője adott tájékoztatót. Lázár Jenő, az egészségügyi minisztérium gyógyszerészeti és műszerügyi főigazgatóságának ve­zetője a magyar gyógyszerellátás tervezésének fő kérdéseit foglalta össze. Rámutatott, hogy jelen­leg 900 gyári gyógykészítmény van forgalomban. Az új készít­mények bevezetésével párhuza­mosan megszüntetik a korszerűt­lenné vált gyógyszerek gyártá­sát. A gazdasági és kulturális fejlő­déssel párhuzamosan a gyógyszer fogyasztás jelentős emelkedésé­vel számol a terv. Dr. Rostás Oszkár, az egészség- ügyi minisztérium titkárságának vezetője beszámolt a miniszterek külön értekezletéről és a bizott­ságok munkájáról, majd a ven­dégküldöttek nevében dr. Sz. Kurasov, a Szovjetunió egészség- ügyi minisztere mondott köszö­netét a konferencia magyaror­szági megrendezéséért. A konferencia résztvevői csü­törtökön és pénteken két cso­portban a Balaton és a Mátra vidékének egészségügyi intézmé­nyeit keresik fel, majd szomba­ton Sztálinvárosba látogatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom