Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

1961. június 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG s Jó hírek az újiregi Béke Termelőszövetkezetből Nem sok jóval kecsegtettek bennünket mielőtt elindultunk az újiregi Béke Tsz-be. Akik is­merték az újiregi szövetkezetei, azok azzal kezdték a tájékozta­tást: sok ott a baj, s azt jósol­ták: jót nemigen írhatunk erről a szövetkezeti gazdaságról. Már a címben rácáfolunk a borúlátásra. Igaz, Ujireg amo- lyan valódi »isten hátamögötti« település, bekötő útja sincs, csak a keskenyvágányú vasút ritka járata köti össze a világgal. Mi is gyalog tudtuk megközelíteni, mert a földút nagy része járha­tatlan gépkocsi számára. Gyalo­golván, arról beszélgettünk: nem is lehet csodálkozni, hogy itt a „világ végén” nem működik jól a termelőszövetkezet. Az előze­tes rossz hírek után annál na­gyobb, kellemesebb meglepetés volt az, amit a tsz-ben tapasz­taltunk. MÁR KÉSZEN ÁLLNAK AZ ARATÁSRA A nyár eleji munkákkal úgy állnak, mint a legtöbb jó ter­melőszövetkezet. Lemaradásuk nincs, az emberek dolgoznak ren­desen, a szövetkezet vezetői pe­dig már az aratás megszervezé­sén is túl vannak Gondosan fel­mérték az aratás, betakarítás, cséplés munkáit, munkaerő-mér­leget készítettek és pontosan tud­ja már minden egyes tsz-tag: milyen munka vár rá az aratás­ból és a cséplésből. Az idei nyáron 510 holdat kell learatniok. A gépállomástól kap­nak egy kombájnt és egy arató­gépet, üzembe állítják saját ara­tógépüket, de marad még a kézi kaszásoknak is. Mindenkivel meg állapodtak már, hogy ki hol kí­ván dolgozni és ennek alapján vagy a gépek kiszolgálásához, vagy a kézi aratáshoz osztották be a tagokat. A kombájnhoz egy zsákkötözőt, két szalmalehúzot, négy szovnszállítót és nyolc mag­tisztítót, az aratógépekhez öt-öt sarokvágót, illetve kévehordót, a kézi aratáshoz tizenöt kaszást, marokszedőt, kévekötőt, kötélte- rítőket jelöltek ki a tagokkal való megállapodás alapján. MINDEN MUNKÁT ÉS MINDENKIT PREMIZÁLNAK Nincs olyan munka a tsz-ben, amit valamilyen formában ne vontak volna bele az anyagi ösz­tönzés rendszerébe. A kapások területét egyénekre osztották fel és differenciált tervek alapján természetben, vagy pénzben pre­mizálják a tsz-tagokat a terven felüli termésből. A múlt évben is premizáltak az újiregi Béke Tsz-ben. így a tapasztalatokat felhasználva, idén tökéletesítették a premizá­lás rendszerét. Érdemes volna részletesen ismertetni a külön böző prémiumformákat, mert mind helyes és megfelel a szo­cialista eloszlás követelményei­nek. Példaként azonban a széna- betakarításban és az aratás, be- hordás, cséplésnél alkalmazott prémiumformákat ismertetjük A lucemaszénából a kaszálás' ban, gyűjtésben és betakarítás Este a lucernatáblán A rádióban már jóéjszakát kí­vántak a gyerekeknek... A község határán átfolyó Duna is békésen hömpölyög a maga megszokott útján, a partján horgászok már nyugovóra tér­tek. A kultúrház ablakából sem szűrődik ki villanyfény, a ta­nácsnál bezártak minden ajtót. Semmiképpen sem tartozik hát a falu megszokott esti képéhez az a bandába verődött 80 em­ber, akik vasvillával kezükben bandukolnak hazafelé. De hamar kiderítettük a szo­katlan látvány hátterét. A Du­na Gyöngye Tsz-ben kaptuk meg a felvilágosítást, mely sze­rint ezen az utolsó májusi es­tén a lucerna-tábláról iparkod­tak hazafelé a bogyiszlói szö­vetkezeti gazdák. A részletekre is kiváncsiak voltunk, elmond­ták hát ezt is. A falu egyetlen közös gazda­ságában összetorlódtak a mun­kák. A legnagyobb paprikater­melő Tolna megyei faluban ten­gernyi táblát ültettek be a na­pokban paprika-palántákltal. Meg aztán ebben a jó időben több mint 1400 hold kukoricá­ban, burgonyában és cukorrépá­ban úgy nőnek a gyomok, mint­ha parancsra tennék. Irtani kell hát a kultúrnövényeken élőskö­dő gazt is. A 342 munkabíró bogyiszlói szövetkezeti gazda erejéből így aztán arra nem futotta, hogy a géppel lekaszáll 430 hold pillangós takarmányt kora reggeltől, míg a harmat felszáll, összegyűjtsék, boglyába rakják. Kint meg a világért sem akarják hagyni, mert ha netán ma, vagy holnap elered az eső, kilúgozza a szénát, amit a jószág nem fogyaszt már jó étvággyal. Délután a szövetkezeti falu vezetői lucernagyűjtésre moz­gósítottak. A hívó szóra egyik este hetvenen, a másik este nyolcvanan jelentek meg a lu­cernatáblán és 110 holdon ösz- szegyűjtötték a renden fekvő takarmányt. Az esti szürkületben mezőn szorgoskodó bogyiszlóiak több­sége — ez manapság természe­tes — a Duna Gyöngye Terme­lőszövetkezet gazdája. De vol­tak ott mások is, akiknek nem írnak jóvá munkaegységet a szövetkezetben. De szívesen ment a tisztviselő, a pedagó­gus, a kereskedő is, mert ha nem közvetlen, de közvetve mindenkinek egyformán ügye ebben az országban, hogy a me­zőgazdaságban a lehető legtöb­bet termeljük. S ha ezt a töb­bet megtermeltük, takarítsuk is be. ban részt vevőket az ott teljesí­tett munkaegységek arányában jutalmazzák. A prémiumot a már betakarított szénából adják ki. Az aratókat, behordókat, cséplőket is az itt teljesített munkaegységek arányában jutalmazzák a terven felül termelt gabona 25 száza­lékából. SOK FIATAL DOLGOZIK A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Nézegetjük az aratás munka­erő-mérlegét. Sok fiatalnak a ne­vével is találkozunk, az aratást vállaló tsz-tagok között. Bornem­issza Valéria, Kaszab Mária, Jó- ni József, ördög Magdolna, Szó czi Sára, Kóczián Anna, Agócs József és mások. Nemcsak az aratásban, de minden munkában nagy szerepet kaptak a fiatalok Tavaly a fiúkat és a lányokat úgy serkentették a munkára, hogy tízezer forintért zeneszer­számokat vásárolt nekik a tsz aztán Siófokra vitték őket kirán­dulni a tsz költségén és a fia lalok minden teljesített munka egységük után két négyszögöl ku­koricát kaptak. Idén is sok ér­dekes elgondolása van a tsz ve­zetőségének a fiatalok munka­kedvének fokozására. Mivel ezek az elgondolások még nem vég­legesek, ezért ezeket maid ké­sőbb, végleges formájukban is­mertetjük. * Van hát élet az „isten háta- mögött” és van sok jó is az új iregi tsz-ben. És ezek a jó hírek olyanok, amelyek egv biztos fej­lődés reményének, biztató hol­napnak a képét vetítik elénk Gy. J. Július elején nyílnak a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok 28 000 középiskolás és egyetemista a nyári munkában — Kijelölték a táborhelyeket Országszerte megkezdődtek az I nél és építőipari segédmunkák­előkészületek a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok szervezésé­re. A középiskolákban és az egye temeken már véget értek a je­lentkezések. A fiataloknak KISZ- taggyűléseken és ifjúsági gyűlé­seken adták át a megbízó leve­leket. A táborozásokra mind a középiskolákban, mind az egye­temeken jóval többen jelentkez­tek, mint amennyivel számoltak. Idén a lányok különösen elége­dettek, mert évek óta kifogásol­ták, hogy eddig sokkal keveseb­ben vehettek részt a munká- man, mint á fiúk. A KISZ Központi Bizottsága most lehetővé tette, hogy a '28 000 középiskolás diák és egyetemista közül a lányok mintegy 13 009-en táborozhat­nak. A táborok vezetőinek Csillebér­cen háromnapos tanfolyamot ren­deztek, ahol ismertették, hogy hol, milyen munkát végeznek majd a fiatalok, s mi lesz a tá­bor programja. A Hanságban to­vább folytatják a már évekkel ezelőtt megkezdett lecsapolási munkákat Kisudvaron az erdő- gazdaság területén 8000 méter hosszúságú csatornát ásnak, s mintegy 25 000 köbméter földet mozgatnak meg. Ezzel 700 hol­dat mentesítenek a belvízveszély­től. Bodrog keresztáron a Bod- rogzug belvíz-lecsapolását vég­zik. Vácott 2400 fiatal segít a dunai cement- és mészmű épít­kezéseinél. A most épülő beren- tei vegyiművek területén a fia­talok a csatornázásnál, útépítés­Békaemberek a Csörgén A Csörge-tó keletkezéséről szó- oszlik a hiedelem, hogy kincsek mos legenda ker'ng. A tó rejlenek a tó fenekén. Ugyanis mélyére süllyedt templomról, vár békaemberek szállnak le a tó ról, bennük kincsekről beszélt a fenekére — no, nem. azért, hogy szájhagyomány, amely Babitsot kincseket keressenek. Pécsi köny- ís megihlette. nyűbúvárok tartanak bemutatót, Ma mór aligha van olyan, aki délelőtt tíz órai kezdettel. Szek- hinné a tó körül támadt legen- szárdon ez lesz az első békaem- dákat, tudván, hogy nem más, ber-bemutatkozás. amely után mint egy szakadás, hajdani ár- bizopvára a vái'os fiataljai kö- víz maradványa, zül többnek kedve támad a bú­Vasárnap délelőtt végképp el- várkodásra. nál dolgoznak majd. Kisújszállá­son a rizstelcpek öntözéséhez ma­gasvezetésű csatornákat emelnek. Somogy megyében a Balaton dé­li partján az elvizesedett terü­letek lecsapolásánál 5 kilométe­res hosszúságú csatornát építe­nek. Balatonaligán, Bodakajtoron. Balatonújhelyen, Nagykőrö­sön, Taksonyban és Bada­csonyban leánytáborok lesz­nek, ahol gyümölcs- és zöld­ségszedéssel, valamint nö­vényápolással foglalkoznak. Az építőtáborok helyeit már mindenütt kijelölték, s megkezd­ték az egyes munkaterületek előkészítését és július elejére minden készen áll majd a fiata­lok fogadására. Megkezdték a táborok közművesítését is. A KISZ Központi Bizottsága gondoskodott a fiatalok élelme­zéséről, egészségvédelméről és munkaruhákról is A táborok la­kóit bőségesen ellátják élelem­mel, a fiútáborokban a vendég- látóioari vállalat főzi majd az ebédet, a leánytáborokban pedig, amelyek az állami gazdaságok területein lesznek, a gazdaság konyhái gondoskodnak a megfe­lelő élelmezésről. Az orvosi fel­ügyeletet az illetékes körzeti orvo­sok látják el.anagyobb táborokban külön orvosok is lesznek. A fia­talok munkaruhájáról a KISZ Központi Bizottsága gondosko­dik. A sáros, vizenyős talajon dolgozóknak gumicsizmát is ad­nak. A táborokban gondoskodnak a fiatalok sportolási és szórakozási lehetőségeiről is. A fővárosból és a megyeszékhelyekről az ifjú építőket meglátogatják majd ne­ves művészek is. Hetenként film­előadásokat tartanak, s a gazdag programot tábortüzek, társasjá­tékok egészítik ki. A táborok mellett ideiglenes sportpályákat is építenek, ahol kispályás lab­darúgó- és röplabda-mérkőzése­ket rendezhetnek. Ezen kívül minden tábor felszereléséhez hoz­zátartozik az asztalitenisz és a sakk. Ahol a körülmények meg­engedik. ott a strandolásban sem lesz hiány. UJ VENDÉG A 216-OSBAN Budapest felett kék az ég. Arany sugarakban fürdik a part. A Belváros kis utcái fölött szik­ráznak a téli napsugarak. Vala­hol nyitva egy ablak, talán ta­karítanak; azon tisztán hallania rádiót Nem zenét játszik. Ke­mény, unos-untig ismert szavak pattognak a hangszóróból: »Légi­riadó elmúlt. Légiriadó elmúlt. Budapest, Veszprém, Győr«. A férfit, aki az utcán, a simo­gató napfényben látszólag cél nélkül őgyeleg, nem zavarja sem a Krokodil, se a felbőgő szirénák egyenletes üvöltése. Nézi a kis utca felélénkülő forgalmát. Az Arkansas felől már a harmadik csoport igyekszik, aktatáskával, kis csomaggal, nagy csomaggal Két legényforma suhanc Sen cipel egy bőröndöt. A vén koffer oldala szinte reped, úgy megtömték a nagy bizsu-boltban. A saroknál, amikor fordulnak, kattan egyet a zár, lebillen a bő­G rand ILFotel ungaria ostoba is a plakátszöveg. Otthon, a budai házban mór nehéz meg­maradni: Kohanek, a házmester- légóparancsnok csendes célzásai ♦életerős, fiatalemberekről, akik, ki tudja miért, itthon üldögél­nek« — egyre közelebb járnak a Soós Péteren, veszélyesség határaihoz. Koha- osztálytárs, a nek fia géppisztollyal szaladgál. És Soós Péter járja az utcákat és közö- töpreng: hol lehetne valami ki­ilyen nyíltparancsot akarsz? Ma­gam csinálom... Csak írógép kell hozzá. Hányat akarsz? Igen, ez már mintha mégis a régi Tamás. A jóbarát. Az Opel- Kapitän nélküli, okos, művelt, fölényes és ugyanakkor a maga- biztosságon túl is kalandvágyó Tamás. Neki mór el lehet mon­dani, mi a baj. A »lelépést«, a házmester-ügyet. Tamás nevet az egészen, legyint. — Bár ez lenne a legnagyobb bajunk, fiú. utat találni? Nem jó katonaszökevénynek lenni 1944. decemberében. És Soós Péter amúgy sem alkalmas rá. Tiszti bőrkabát, rangjelzéssel Gyíkbőr bilgericsizma — nincs Pénzed van? belőle talán öt pár se az ország- Szabadkozó mosoly, ban. Főhadnagyi csillagok. És — Ne légy tábornoki magabiztosság. kell? — Tamás! — fut át az öröm Százpengősök. Valóban örül: az ' » A gyerekkori barát, akit immár négy éve nem látott, úgy bukkan fel tanácstalanságá­nak sivatagában, mint valami jótékony oázis. S már kalauzolja is, főúri, tessékelő mozdulattal. A kocsi felé. Vajsárga, szép Opel-Kapitän áll a járda mellett, gyerek... Mennyi a Nagy Kalandra. Csendesebb kis Péter eddig észre sem vette. rönd fedele, borul a járdára tervezőmérnököt nem szült nála a sok cigarettatárca, könyvjelző, dohányzókészlet. Még egy ra­gyogó koktél-shnker is, ami­lyennel a bárokban keveri a mixer a jóféle leveket. Már megint egy plakát! No szállj be, megiszunk va­a föld. Anyu befőttjei és a nagy lahol egy konyakot, kőszegi kert diófái vették körül Péter áll a kocsi előtt és szinte addig, amíg a kollégiumba nem hipnotizáltan mered a szélvédo- került... Aztán a tervezőasztalok üvegre. A szélvédőn fehér pa- csendje... Aztán egyszerre a ka- pírlap, a közepén sasos-horogke- tonáskodás, de az is csak úgy, resztes pecsét. Német Akármerre jár, ez a plakát néz mérnökmódra, tervezőintézetben... rancs. vele szembe. »Mindazok a hon­védek és sorkötelesek, akik nein jelentkeznek alakulatoknál... fel­koncoltainak...« Aláírás: Nidosi, városparancs­nok. A férfi nézi a plakátot, a dá­tumot — 1944. december 10. »Felkoncoltatik!« Micsoda os­toba kifejezés. Amíg el nem jön a parancs: reg- De aztán legyint erre is, mert gél hatkor indulás Németor- minden mindegynek látszik, szágba. Ülnek a Negresco vörösbár­De Soós Péter nem megy. Sony, plüss székein. És most itt áll a plakát előtt: — Te mi az istennek vagy »Felkoncoltainak...« ilyen levert? — töri meg a csen­Egy kéz nehezedik a vállára, det Tamás. Megfordul, ideges, kapkodó for- — Miért? Minek örüljek. Nincs Kötegnyi. c=ak -•» a kis ’•••" - " "'•'X mindig értetlen. — Honnan van ennyi pénzed, Tomi? — Élni tudni kell, öregem — zárkózik el udvarias mosollyal a részletes válasz elől. És már ren­delkezik is! Hazamész a csoma­godért és bejössz a Hungáriába. A portásnak megmondod, én ké­retem, adjon szobát. Megnyug­tatlak, jó szobát kapsz. Ha be­költöztél, a többit elintézzük, iratokat, meg a többi marhasá­got. És este hat óra tájban egy kis kofferrel Soós Péter megáll a nyíltpa- Grand Hotel Hungária márvány­oszlopos halijában. Az egyenru­hás portás beidegzett pillantással méri fel. Nagyon kicsi az a kof­fer. De a hangja udvarias, bár megadóan emeli fel a karját: — Szobánk sajnos nincs uram... — Romhányi főhadnagy úr... — kezd rá Péter. — Ja, már tudom... kérem, el dulásáal. (Hányán fordulnak mindenkinek német-passzusos ko- van intézve — hangzik a válasz. ilyen idegesen most minden han- csija. — Ez a mondat nagyon Hanem Soós Péter tartalékos gos szóra, minden gesztusra...) keserűen csendül. És kissé vád hadnagynak, aki két hete »elsza- — Hát veled mi van, öregem? is. Tamás szeme előbb összeszű- kadt alakulatától« nincs oka, Csíicskös Bocskay-sapka alól kül, aztán elkerekedik. Nevet. — hogy mosolyogjon, akármilyen hideg, nyugodt, szürke szem néz Hát ez a bajod, te hülye? Hány És már csörren is a tábláról le­akasztott nehéz kulcs. A 216-os. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom