Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-13 / 111. szám

VILÄG’ PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK^ TOLh« MEGYEI r szocialista MUNKÁSPÁRT tolna megyei .bizottsága es a- MSG vei tanács WA Szombat 1961. május 13. XI. évfolyam 111. szám * ARA: 50 FILLÉR Felkészültek a fagyveszély elhárítására megyénk legnagyobb gyümölcstermelő és kertészkedő termelőszövetkezetében jÖtvenhat és félmillió értékű társadalmi munka fél év alatt az oktatási intézmények fejlesztésére | — Ismét Tolna megye a* élen — A Művelődésügyi Minisztérium- ismét Tolna megye került az él- ban kapott tájékoztatás szerint re. Dicséretre méltó eredmény­Napjainkban a mezőgazdasági üzemekben a szokottnál is na­gyobb figyelemmel hallgatják a rádióban elhangzó meteorológiai jelentéseket. Köztudomású, hogy Pongrác, Szervác és Bonifác nap­ján rendszerint lehűl a levegő, majd minden esztendőben haj­nalonként fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. Ilyenkor az­tán szükség van a növényterme­lők akciójára, akik ahogy csak lehet védik a fagyra különösen érzékeny növényeket és a gyü­mölcstermést. Pongrác ebben az esztendőben tűrhetően viselkedett. Május 12- ére, péntekre virradóra megyénk területén nem volt fagy. De ez­zel sajnos a veszély korántsem szűnt meg. a meteorológiai inté­zet előrejelző szolgálata mára virradóra fokozott éberségre fi­gyelmeztette a mezőgazdasági termelőket. Ezt tudván, tegnap telefonon kapcsolatba léptünk megyénk legnagyobb gyümölcs- termelő közös gazdaságával a böleskei Rákóczi Tsz-szel, s a legnagyobb kertészkedő közös gazdasággal, a faddj Lenin Ter­melőszövetkezettel. Megnyugtató hírt kaptunk mindkét termelő­szövetkezeti faluból. A bölcskei Rákóczi Termelő- szövetkezetben — ahol 120 hold nagyüzemi almáskert van — ké­szenlétben vannak a fagybrigád tagjai. A hatalmas gyümölcsös­ben ötméterenként füstölő anyagot hordtak ki, a fagybrigád, amíg a veszély el nem múlik, minden éjjel talpon lesz, s ha a hőmérő higany szála megközelíti a nulla pontot, meggyújtják a füstölő anyagot. Ezzel egy idő­ben megkezdik üzemeltetni az esőztető berendezést. A termelő- szövetkezet szakemberei ugyanis megismerkedtek a fagyveszély elhárításának egy korszerű mód­jával. Az esőztető berendezés szórófejeit az almáskert körül állították fel, ezek üzemeltetése, valamint a füstölés biztos véde­kezés a fagy ellen. A bölcskei szövetkezeti gazdák­nak van mit védeni, mert a jó­nak ígérkező almatermés és a gyümölcsös közelében 60 holdra kiültetett paradicsom- káposzta- és paprikapalánták terméséből körülbelül egymillió forint bevé­telre számít a szövetkezet. A faddi Lenin Termelőszövet- kezetben az idén 300 hold terü­leten folyik zöldségtermelés, s több mint 100 hold vegyes gyü­mölcs van a gazdaságban. A zöldségfélék palántáinak jelentős hányadát kiültették a faddi ker­tészek, s jó termést ígér a gyü­mölcs is Kópén ezért a Meteo­rológiai Intézet felhívására teg­nap délelőtt 500 helyre hordtak ki füstölő anyagot a faddi határ­ba, s mára virradó éjszaka har­minc szövetkezeti gazda van szol­gálatban, s mihelyt arra szük­ség lesz, megkezdik a fagy elleni védekezést. az 1960/61-es tanév első felében a társadalom ötvenhat és fél­millió forint értékű munkával segítette az iskola- és óvodahá­lózat fejlesztését. Ez az összeg négy és félmillió forinttal több az elmúlt tanév első felében vég­zett munka értékénél. Számos megyében tantermek, műhelyek, óvodák, nevelői lakások és egyéb helyiségek építését kezdték el tát sadalmi összefogással. | Különösen szembetűnő a poli­I technikai műhelyterem épí­I téséhez nyújtott segítség, de figyelemre méltó a tantermek és nevelői lakások számának növeléséhez hozzájáruló tár­sadalmi munka is. Az értékelés alapján az előző versenyév első feléhez hasonlóan nyel követi Nógrád megye, s ugyancsak az élenjárók között foglal helyet Borsod megye, Pécs, megyei jogú város, Zala és Fejér megye. Csongrád és Szolnok me­gyében viszont a leggyengébbek az eredmények. Az adatok azt bizonyítják, hogy az idei tanévben tovább fokozódott a társadalom érdek­lődése az iskolák iránt, amelyek — az oktatási reform irányelvei­nek megfelelően — mind szoro­sabbra fűzik kapcsolataikat az üzemekkel, a szülőkkel, a tár­sadalommal. A tanulóifjúság az idei oktatási évben először lé­pett ki nagyobb arányokban az iskola falai közül. Mind az általános iskolások, mind a középiskolás diákok a tanítás nélküli munkanapo­kon tömegesen vettek részt a termelőmunkában, ismerked­tek a gyárak, üzemek, válla­latok, a szocialista mezőgaz­daság dolgozóinak életével, s maguk is megkedvelték a fi­zikai munkát. Az ipari üzemek, termelőszövet­kezetek messzemenően viszonoz­zák azt a segítséget, amit időn­ként a tanulóifjúságtól kapnakj s elsősorban a politechnikai ok­tatás eredményesebbé, a napközi otthonok otthonosabbá tételéhez igyekeznek hozzájárulni. Az 1960 61-es tanévre egyéb­ként Tolna megye hívta ver­senyre az ország többi me­gyéit, hogy az eddig elért eredmények gyarapításával még sikeresebben haladjon előre oktatási intézményeink fejlesztése, az iskolareform sikeres megvalósítása. Átadták a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét a tengeiici KlSZ-szer/ezetnek Bensőséges ünnepség keretében adták át a tengeiici KlSZ-szer- vezetnek a KISZ ‘ Központi Bi­zottsága dicsérő oklevelét. Az oklevelet a KlSZ-kongresz- szus tiszteletére indított verseny alapján érdemelte ki az alapszer­vezet. A tengeiici Petőfi Terme­lőszövetkezet kiszistáj megfogad­ták, hogy Az ifjúság a szocializ­musért mozgalom szélesítésével újabb eredményeket harcolnak ki az ifjúság nevelése és mozgó­sítása terén. Megyei értekezlet az ellenőrző munka megjavításáról Több mint egymillió négyzetméter járda, 96 helyi bid, 57 fürdő, 45 törpevizmű épül az idén községfejlesztési alapból A Minisztertanács nemrég meg­vizsgálta és tudomásul vette a tanácsok községfejlesztési mun­kájának tavalyi eredményeit és az idei terveket. A községfejlesz­tési munka részleteiről, a rendel­kezésre álló összegek felhasználá­sáról most a Pénzügyminisztéri­um az alábbi tájékoztatást adta: — Községfejlesztési tervet 1955. eddiginél is szilárdabb helyezzék. A Uözségfejlesztéshez szük­séges építőanyagnak és építő­ipari munkának eddig körül­belül felét, most pedig már körülbelül 10—80 százalékát biztosította a népgazdasági terv. A feladatok növekedésével ter­alapokra kommunális beruházásokra köl­tik a tanácsok. Az idén a többi között 1 126 000 négyzetméter jár­da, 96 helyi híd, 57 fürdő, 204 közkút, 45 törpevízmű épül. A vil­lamoshálózatot 671 kilométerrel bővítik, több mint 12 000 új fo­gyasztót kapcsolnak be a közvilá­gításba, 112 községet villamosí­tanak. óta készítenek a tanácsok, hogy a mészetesen a helyi erőforrások lakosság támogatásával a helyi- jelentősége is lényegesen növek- leg legszükségesebb feladatokat szik, a lakosság anyagi hozzájá­oldhassák meg. Az országnak nincs olyan városa, vagy falva, ahol 1955. óta ne létesült volna valamilyen közhasznú létesít­mény. A községfejlesztési alap évről-évre növekszik. 1955-ben 327 millió, 1959-ben 1170 millió, tavaly pedig már 1677 millió fo­rulása az idén magasabb, mint tavaly. Anyagi támogatáson kívül társadalmi munkával is részt vesz a lakosság városának, közsé­gének gazdagításában. Ebben az esztendőben 146 millió forint ér­tékű társadalmi munkára számí­tanak, ami országos átlagban rintot költöttek a községfejlesz- egy-egy keresőre átszámítva 27.50 téssel összefüggő feladatokra. A községfejlesztési alap az idén meghaladja az 1700 mil­lió forintot, ennek az összegnek több mint felét beruházásokra, 131 millió forintot felújításra költenek, a többi pénzből egyéb kiadásokat teljesítenek, bankhiteleket fizet­nek vissza és a jövő évre 347 mii­forintot jelent. Sokhelyütt azon­ban az átlagosnál több és értéke­sebb munkára vállalkoztak a dől- tanterem építését is tervezik. Kiskunfélegyházán, Nemes- nádudvaron, Jászszentlászlón törpevízművet. Újkígyóson fürdőt, Dunaföldváron piac­teret létesítenek. Tatabányán strandfürdő, Mezőtúron, Szol­nokon és több m~.s hely n járda épül. Jelentős összegeket fordítanak a kulturális létesítményekre is. Az idén 300 művelődési otthon épül, nyolcvanhattal több, mint tavaly, 213 új iskola és 252 óvodai Az ellenőrzési munka hatéko­nyabbá tételéről tanácskoztak pénteken Szekszárdon a járási tanácsok vb. elnökei, a tanácsi revizorok, ellenőrök. Az ülést Vancsa Sándor, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője nyitotta meg, majd dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb. elnökhelyettese tartott beszámolót. Megjelent az ülésen Nacsa Béla, a Pénzügy­minisztérium revizori főosztályá­nak képviseletében, Schlarku Jó­zsef, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának képviseletében, Ve- reczkey Ferenc, a Pénzügymi­nisztérium Tolna megyei revi­zori kirendeltségének vezetője, dr. Tamás János, megyei ügyész és dr. Pánczál Géza, a megyei rendőrfőkapitányság képviseleté­ben. Dr. Gyugyi János beszámoló­jában részletesen elemezte az el­lenőrzési munkával kapcsolatos tapasztalatokat. Az eredmények méltatása mellett sok hiányos­ságra hívta fel a figyelmet. Töb­bek között ezeket mondotta: — Nem véletlenül került sor e problémák megvitatására. Az elmúlt évek tapasztalaati, az e téren előforduló hibák sorozata tették szükségessé, hogy foglal­kozzunk ezzel a problémával. Amint a beszámolóból kiderült, sok visszaélést, szabálytalanságot és bűnügyi felelősségrevonást le­hetett volna megelőzni az alapo­sabb, körültekintőbb ellenőrzés­sel. Az ellenőrzések sorás nagyon sok esetben csak a számviteli szemlélet érvényesült. Megnéz­ték, hogy a számok egyeznek-e, megvannak-e a szükséges és alá­írt bizony latok, de nem néztek a bizonylatok mögé, nem nézték meg a valóságos életet és így nem vették észre a meglévő hi­bákat sem. így fordulhatott elő a nagymányoki visszaélés is. Részletesen foglalkozott a be­számoló a feladatokkal. Az egyik legfontosabb feladat, hogy az ellenőrzési munkával ne csak az arra kijelölt előadók foglal­kozzanak, hanem az egész ta­nácsapparátus. Ezenkívül számos módszerbeli feladatot jelölt meg, amelyek megvalósítása által sok visszaélés előzhető meg. A beszámoló után vita követ­kezett A vita részvevői elmon­dották tapasztalataikat az ellen­őrzési munkával kapcsolatban és javaslatokat tettek arra vonatko­zóan, hogy hogyan lehet ered­ményesebbé tenni az ellenőrzést. Új „ruhába” öltöztetik a vasúti épületeket A dombóvári pályafenntartási főnökség mintegy háromszáz ki­lométer hosszúságú vasútterüle- tén fokozatosan újítják fel a vasúti épületeket. Az idén Tamá­si—Keszőhidegkút közötti felvé­teli állomás-épületek felújítására kerül sor. A pasztellszínű, virá­gos. parkos vasúti épületek nem ritkák megyénkben. Értesültünk arról is, hog» a szekszárdi pálya- fenntartási főnökség területén az idén folytatják a két évvel ez­előtt elkezdett felújítási munká­kat. S így még az idén, a megye területén lévő vasúti épületeket új »ruhába- öltöztetik. gozók: Fejér megyében például meg­haladja a 46 forintot, Vas me­gyében pedig csaknem eléri a 69 forintot egy-egy dolgozó társadalmi munkája. Kevésbé öntevékeny Győr és He­lió forintot tartalékolnak. Ebben vés megye lakossága, ezeken a az esztendőben még szorosabban összehangolták a községfejlesz­tési alapot a népgazdasági ter­vekkel, hogy a helyi beruházá­sokat anyagilag és műszakilag az helyeken a felajánlott nem éri el az átlagot. munka A tavalyi eredmények és az idei feladatok azt mutatják, hogy a tanácsok általában eredménye­sen használják fel pénzügyi esz­közeiket. A községfejlesztés még szorosabbá tette a tanácsok és a lakosság kapcsolatát. A község­fejlesztési munkát tovább tökéle­tesítik, az éves terveken kívül mostantól ötéves községfejlesztési A községfejlesztésre rendelke- terveket is készítenek, hogy a zésre álló összegek nagyobbik ré- városok, falvak fejlődése az eddi- szét, több fnint 60 százalékát, ginéi is megalapozottabb legyen. Május 14-én megyei bemulató iregszemcsén A Mátai Antal kulturális se­regszemle járási bemutatói befe­jeződtek. A legjobb teljesítményt nyújtott csoportok a megyei be­mutatókon vesznek részt. Az el­ső megyei bemutatóra Iregszem- esén kerül sor május 14-én, ahol az énekesek, hangszen-szólisták. szavalók és irodalmi színpadok mutatják be műsorukat Állategészségügyi előadás Szekszárdon Dr. Benedek Gábor, egyetemi docens pénteken előadást tartott Szekszárdon. a megye állatorvosai részére az idegrendszeri tünetek­kel járó megbetegedésekről. Az előadást mintegy 45 állatorvos hallgatta végig, majd dr. Rappai József, megyei főállatorvos tájé­koztatója alapján megvitatták az időszerű állategészségügyi kérdé­seket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom