Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-06 / 105. szám
TOI.WA HttíftTPt VWljSífl 1961. ITUÍjtlR 6. iwniin II I dunaföldvárf isz-ek a helyben kialakult szokások szerint díjazzák a zöldborsószedést A Tolna megyei községek közül évtizedek óta Dunaíöldvárról szállítanak el legtöbb hüvelyes zöldborsót. De akkora területet az «imáit esztendők egyikében sem vétettek be borsóval a község határában, mint a négy kö2ös gazdaság az Idei tavaszon. Szerződés alapján 600 holdon termel az Alkotmány, a Virágzó. a Duna Gyöngye és az Aranykalász Termelőszövetkezet. Ezenkívül termelnek még szabadpiacra is. Dupáföldvár határában a borsó szépen fejlődik, jó termést ígér, még Pár nap, s kezdeni lehet a szedést. — Hogyan biztosítják a dufta- fiildvári termelőszövetkezetek a várható több mint 7000 mázsa zöldborsó leszedését? — ezt a kérdést tettük fél a község vezetőinek, s a Virágzó Termelőszövetkezet elnökének. A válaszból megtudtuk, hogy a négy termelőszövetkezet vezetősége együtt beszélte meg a borsószedés szervezési és bérezési kérdéseit. Eszerint a községben hosz- szú évek alatt kialakult módon díjazzák a borsószedőket. A szövetkezeti parasztok és családtagjai a naponta leszedett zöldborsó mindenkori árának 36 százalékát kapják bérként. Ha a borsó kilója 2 forint, vagy ennél kevesebb lesz, akkor 50 százalékát. így jól jár a borsót szedő szövetkezeti gazda és jól jár a közösség is, mert biztosított a termés betakarítása, a borsót szedő tudja, hogy munkájáért mennyit kap a szövetkezettől. Megérdeklődtük Dunaföldváfott azt is, hogy a közelgő borsószüret s az említett bérezés nem akadályozza-e a soronlévő növényápolás, valamint a takarmánybetakarítás időbeni elvégzését. Megnyugtató választ kaptunk: a dunaföldvári közös gazdaságokban ugyanis a kapáste- rület 80 százalékát kimérték a családtagoknak. Egy héten három napot minden szövetkezeti gazda a kimért területen köteles dolgozni, három nap pedig közös munkára kell Jelentkeznie a központi majorban. S azt már a vezetőség dönti el, hogy hova küldi dolgozni a szövetkezeti gazdát. A borsót szakaszosan vetették, nem egyszerre érik, s így biztosított a betakarítás. Az ilyen előrelátó szervezés mellett — a dunaföldvári vezetők szerint — a négy közös gazdaságban el tudják végezni a borsószedést és a vele egyidőben jelentkező mezőgazdasági munkákat is idejében. Ebben segítenek majd az iskolások is. A dunaföldvári középiskolából 40 diák, Budapestről pedig 60 középiskolás dolgozik majd a nyári szünetben keikét hetet a dunaföldvári termelőszövetkezetekben. I patronáló vállalatnak szállítják az alti ránlanivaló csirkét a laddt Lenin Tsz-bil Évek óta patronálja a faddi Lenin Tsz-t, á megye egyik legnagyobb közös gazdaságát a Magyar Optikai Művek. Az üzemi munkások sok segítséget adtak a fad- digkhák: kijavították a közös gazdaság gépeit, villany-, és vízvezetéket szereltek, sőt egy esztergapadot is adtak a szövetkezei szerelőinek. A gazdasági segítség mellett jelentős az a politikai munka is, amit a MOM dolgozói a termelőszövetkezetben végeztek. Az elmúlt évben, amikor szövetkezeti községgé vált Fájád. hosszú időn át a faluban tartózkodott az üzemi munkások egy csoportja, s azóta js képviseltetik magukat a termelőszövetkezet párttaggyűlésein és küldöttgyűlésein. A faddi termelőszövetkezetben az idén nagymértékben fellendült a baromfitenyésztés. A fad- diak május, június folyamán 50 ezer rántani való csirkét tudnak értékesíteni. A szövetkezet tagjai most ügy határoztak, hogy mint az elmúlt évben — az első csirkeszállítmányt — mintegy 4000 pár rántani váló csirkét — a Magyar Optikai Művek dolgozóinak küldik. Egy cserép eikiámen A törékeny fiatalasszony gondosan becsomagolta a cserép virágot, s kedvesen mosolygott, ami kor átnyújtotta a férfinak: — Biztosan örülni fog az édesanyja, mert ez a fajta ciklámen a szobában is sokáig szép marad. De a férfi arca elkomorodott, maga elé nézett a semmibe, látszott rajta, hogy mondani akart valamit, de csak egy nagyot sóhajtott ... Magához vette a virágot s olyan pillantást vetett a fiatalasszonyra, mintha őt is vádolná, amiért édesanyja soha nem örülhetett, s nem is örülhet 7nór a virágnak. Pedig 6 tizen- hároén esztendő óta, minden anyáknapján megveszi. A virágárusnő talán nem is sejti, hogy akaratlanul feltépett egy sebet, ami olyan rettenetesen tud fájni és nincs rá orvosság ... * Akkor, 1943-ban is verőfényes, szép idő volt, május első vasárnapján. De dúlt a kegyetlen háború és az édesanyák az ajándékba kapott virágnak nem tudtak igazán örülni, mert kinek a férje, kinek a fia nézett farkasszemet a halálthozó fegyverekkel. Zsolnai Pál ekkor volt 16 esztendős. Édesapja katona volt, édesanyja pedig gróf Széchenyi Domonkos birtokán napszámos. Hárman voltak testvérek, ő, a legidősebb is eljárt dolgozni az urasági birtokra, hogy hozzájáruljon a család mindennapi kenyeréhez. Még így is szűkösen éltek De azért elhatározta, hogy a heti béréből vesz édesanyjának egy fejrevaló kendőt. Szorongó szívvel várt az iroda előtt, hogy átvegye azt a néhány pengő bért. 0 volt az utolsó a névsorban. Csigalassúsággal haladt az idő, míg végre megkapta bérét. Pénzzel a zsebében rohant Kocsis úr vegyesboltjába a kendőért ... Nem vehette meg, mert nyolc óra elmúlt, a kereskedő lehúzta a rolót. Anyák napján, mint leventét elhurcolták a németek. Hadifogságba esett, csak 1945 őszén került hnza. Édesanyját nem láthatta viszont, mert 1945. április Befejezték a kukorica vetését Tolna megye állami gazdaságai Befejeződött a kukorica vetése Tolna megye állami gazdaságaiban. Összesen mintegy 15 ezer holdon vetettek kukoricát a megye 14 állami gazdaságában. Mintegy 4000 hpldnyi területen hibrid-vetőmag került é földbe. Úgy vetették a kukoricát, hogy biztosítani tudják a holdanként! 21—23 000 tőszámot a tavalyi átlagos 18 000-rel szemben. A vetésterület felén vegyszeres gyomirtást végeztek, így ezt a területet nem kell majd kapálni és a termés betakarításáig nepn leSz rá gond. 30-án, 41 esztendős korában meghalt ... * Nem örülhet hát annak a cserép ciklámennek, amit fia neki vásárolt anyák napjára. De azért megvette, s mint tizenhárom esztendő óta, most is kiviszi a temetőbe, édesanyja sírjára. Mert annyira szerette azt az asszonyt, amennyire csak édesdnyát szeretni lehet. DOROGI ERZSÉBET 24. IX. Donaldson levette a gázt a motorról és a csónakot már csak a lendület vitte a part felé. Alig néhány yardnyira voltak már és Uitaka-Ti megmutatta azt a pontot is, ahol a legjobban kiköthetnek.« Simán és zajtalanul csúsztak a parthoz, mert. Donaldson igazán mestere volt a kikötésnek. Megérkeztek. Uitaka-Ti ugrott ki elsőnek, hiszen ő volt az egyetlen, aki hazaérkezett. Donaldson is felállt, kinyújtóztatta elgémberedett tagjait és partra segítette Gloryt. Uitaka-Ti türelmetlen sietéssel kezdett a kirakodáshoz, de félszemmel állandóan az ösvényt nézte. Remélte, hogy egyszer csak feltűnik Miene-no. Az őrmester és Uitaka-Ti igazán derekas munkát végeztek. Egy félóra elteltével a parton voltak az összes ládák. Glory ezalatt a partot vette szemügyre. Igyekezett magát a látnivalókkal lekötni, mert a szívében érezte a növekvő bizonytalanság rossz érzését. Ami könnyed kalandnak látszott otthon, itt most halálosan komoly valósággá nőtt és ha amit itt csinálni fog. hőstett is, odahaza akkor is botrány. Nem bánta meg, hogy nekiindult ennek az útnak, de talán azt se bánta volna, ha újra beülhetne a motorosba és visszafordulhatna. — Ha Alan látná most a gondolataimat, nem kerülhetnék még- egyszer a szeme elé... — kritizálta meg saját gondolatait és közben olyan furcsa volt rágondolni McgkezdAdtftt a lucerna betakarítása Tóina megye termelőszövetkezeteiben megkezdődött a lucerna betakarítása. Az értékes takarmányt mintegy 14 000 holdnyi területről keli betakarítani. A legnehezebb munka nagy részét, a kaszálást géppel végzik. 5®int- egy 150 gépállomási és saját tulajdonban lévő kaszálógép segíti a betakarítási munkálatokat. Uj szocialista munkabrigád Dombóvárott Kedves kis ünnepélynek voltam részese csütörtökön este Dombóvárott. Az összejövetel — eltérően a szokványos értekezletektől, összejövetelektől — rövid volt és sokatmondó. Egy 16 tagú munkáskollektiVa ünnepelte kiemelkedő eredményeit, s annak elismerését. A Budapesti Villa- mosállomás Szerelő Vállalat Dom bóvárott dolgozó -November 7.« brigádja teljesítette a -Szocialista brigád« cím elnyerésének feltételeit és a vállalat vezetősége ez alkalomból adta át a kitüntetéseket. Körülbelül 10 millió forintos beruházással Dombóvárott egy transzíormátor-állofnás épül. A munkálatokat ez a brigád végzi. Az átadási határidő a következő évben van, de a munkálatok mát most annyira előrehaladottak, hogy előreláthatóan fél évvel a határidő előtt átadják rendeltetésének a transzformátor-állomást. Ez a megtisztelő cím azért is nagyon értékes, mert a vállalatnak vidéken hetvenkét munkahelye van s a brigádok közül a dombóvári nyerte el elsőnek a »Szocialista brigád« címet. A vállalatnak Igen jó híre van külföldön. Kasmírban, Törökországban, Vietnamban, Kínában dolgozik jelenleg is a vállalat egy-egy részlege, s a külföldi megrendelők nagy elismeréssel nyilatkoznak munkájukról. Kovács Kálmán, a vállalat vezetősége nevében átadta Jüngling László ki rendeltségvezetőnek a »Szocialista brigád« oklevelet, majd a brigád minden egyes tagjának díszes kereteZésŰ, üvegborítású oklevelet adott át. Újvári Lajos, vállalati párttitkár meleg szavakkal üdvözli a brigádot, s további munkasikereket kíván neki. Most Farkas Pál, az Alkotmány Tsz elnöke kér szót. Az ünnepélyt egyébként a tsz kultúrott- honában tartották. Énnek pedig a következő a rövid története: Ez a brigád patronálja a termelőszövetkezetet. Egy negyed év alatt mintegy 25 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a tsz-nek a különböző munkagépek, szerszámok javítása formájában. Most a tsz-elnök is ünneplőbe öltözött, mint a brigád tagjai, mert amint mondotta: -Ez a nap nekünk is ünnep, nekünk is nagyon jól esik, hogy kedves barátaink ilyen kitüntetésben részesültek. Köszönjük, hogy sok esetben, amikor pihenőre térhettek volna, felajánlották segítségüket felszereléseink megjavításához.« Késmárky Béla a munkások nevében eet mondta: — Szívből segítettünk. Mire a szövetkezetiek így válaszoltak : — Szívből köszönjük. Mezei Mihály is részt vett az ünnepélyen, aki nem sokkal előtte érkezett Budapesttől azzal a céllal, hogy mint pártmunkás, segítse a szövetkezet erősödését. Az ünnepély befejeztével a résztvevők a további munkasikerekre koccintottak. Boda Ferenc A KISZ-fiatalok rendezik meg Értény ben az anyák napját Május 7-én, a hónap első vasárnapiján ünnepük az anyák napját. A gyermekek mindenütt készülnek erre a napra. Értényben — már többéves hagyomány szerint — a KlSZ-szer- vezet rendezi meg az anyák napjának ünnepségét. A szervezet helyiségeiben rendezik meg az ünnepséget, amelyre meghívták a KISZ-tagok a VIII. általános iskolások — akik az idén lesznek KISZ-tagok — szüleit, és a jelenlegi katonai szolgálatot teljesítő fiatalok szüleit. A vasárnap délutáni ünnepségen szavalatok köszöntik az anyákat, rövid ünnepi beszéd, énekJánossy Zoltán: *ZlKITI :(▲ VAKOK SZIGETE) erre a nagyszerű emberre, aki most olyan valószínűtlenül nagyon messze maradt. Mint az otthon. Mint az egész eddigi élete. — Készen vagyunk kisasszony... — jelentette Donaldson őrmester és Glory tudta, hogy most már az irányítást is tőle várják. Egyetlen sóhajtással elengedte az emlékezés képeit, felvette kis kézitáskáját és odafordult Uitaka-Tihez. — Vezessen kérem. Donaldson, elkísér bennünket? — Feltétlenül kisasszony. — Helyes, legalább tud valamit mondani a kapitánynak. Szerette volna, ha a hangja nyugodt marad és nem árulja el azt a belső izgalmat, amely most minden sejtjét eltöltötte. Emberileg is, orvosilag is, nagyon ismeretlen tájak felé indult meg, de azzal az elhatározással, hogy most már végigcsinálja. Ennyivel önmagának is tartozik és tartozik a hivatásának is. Meg Alánnak is. Nyugodt, kényelmes lépésekkel ment Uitaka-Ti mögött, akiről látnivaló volt, hogy legszívesebben előrefutnn. A sort az őrmester zárta be, aki olyan egykedvűséggel taposta az ösvényt, mintha a kikötő megszokott bazaltkockáin sétálna. Valami kis buta dalt fütyörészett, amikor váratlanul egy ismeretlen, de az idegeken vibráló hang csapott le rájuk. — Tam-íam-tata-tam-tam.;. Glory ijedten állt meg, Donaldson a pisztolyához kapott. Uitaka-Ti megérezhette, hogy mi van a háta mögött, mert ő is megállt, visszafordult és széttárt karokkal csak annyit mondott: — Temetés. Itt megint temetés van. így fogadta őket a sziget. 23. Mire a tisztásra értek, a gyászmenet már elindult a víz felé és a Nagyszemű Halálűr Fája magára maradottan bámult az erdőből kilépő két idegenre. Uitaka- Ti nem tudta tovább türlőztetni magát és utána iramodott a halottas menetnek. A tisztás túlsó végén még visszafordult egy pillanatra és karjával a falu felé vezető ösvényre mutatott: — Arra.« számok, majd a fiatalok adják át ajándékaikat. Az ünnepség befejezése után teadélutánt rendeznek az anyák részére az értényi kiszesek. Ta* valy kétezer forintot fizettek be célrészjegyre, az összeg után kapott visszatérítésből vásárolták meg a vendéglátáshoz szükséges cukrot. A lányok sütik meg a Süteményt, a fiúk pedig pénzt adnak össze és úgy vásárolnak a teához rumot. Megtörténtek már az utolsó előkészületek a holnap délutáni ünnepségre. hogy art. v-'é’v-n kedvessé, családiassá tegyék aa édesanyák számára. Donaldson szívesen elkárom- kodta volna magát, de a kisasz- szony jelenlétében nem akart faragatlan tuskónak mutatkozni. A káromkodás helyett csak ennyit mondott: — Hát akkor menjünk arra. De a fickót kifordítom a bőréből, ha bolondot járat velünk... Glory még mindig lenyűgözve bámulta a Halálúr Fáját. Volt benne, a primitívségében is valami nagyszerű, ami megkötötte a tekintetet és megfogta a lelket is: valami jelentése volt, mért mondanivalója volt, ha ezt még Glory nem is tudhatta és ha a számára a koponya nem is jelentett egyebet egy anatómiai képnél. — Donaldson, nézze csak... Mit gondol mi ez? Az őrmester egy-két pillanatig vizsgálódva nézte a fát. Aztán vállrándítva megjegyezte: — Semmi. Bennszülött babona. Madárijesztő, vagy ilyesmi... Glory megcsóválta a fejét, de nem szállt vitába Donaldsonnal* Egészen messziről — átszűrve a fák sűrűjén — valami nagyon fájdalmas, ismeretle# és mégis rögtön szívhezszólóan ismerős zümmögés ért el hozzájuk. Felerősödött, olyan volt, mintha egy óriás sírt volna a messzeségben. — Menjünk kisasszony... Nem a maga idegeinek való ez a szerenád. Glory sápadt arcát az őrmesterre fordította: — Nagy lehet itt a szomorúság« ha így tudnak sírni. Azt hiszem* nem lesz könnyű dolgom... (Folytatjuk)