Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-21 / 118. szám
2 TÓIVÁ MEGYEI NTPÜJSAO 19G1, május 21 fi Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata az eviani tárgyalásokról Rendőrállammá változtatták Nyugat'Berlint Párizs (ADN): A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatban üdvözöl te, hogy hivatalos tárgyalások indultak meg a francia és a szabad algériai kormány között. A nyilatkozat a tárgyalások megkezdését a béke erőinek nagy győzelmeként értékeli és egységes akcióra szólít fel, sürgeti, hogy minél több küldöttség utazzék a tárgyalások színhelyére, támogassa az algériai nép béketörekvéseit. »A francia nép igen örül ennek a régóta várt eseménynek«, — hangoztatja a nyilatkozat. Helytelen lenne azonban — miként ezt a francia KP XV. kongresszusa is leszögezte — eleve biztosítottnak tekinteni a tárgyalások sikerét. De Gaulle továbbra is arra törekszik, hogy neokolonialista »szövetségi státuszt« kényszeresen az algériai népre, biztosítsa a nagy kapitalista monopóliumok előjogait Algéria, s kiváltképpen a Szahara kincseire. Ugyanakkor követeli, hogy Franciaország katonai támaszpontokat tarthasson fenn Megérkezett Evlanha Evian (MTI): Az eviani tárgyaláson részt vevő francia küldöttség Joxe, az algériai ügyekkel megbízott államminiszter vezetésével pénteken, az esti órákban Evian- ba érkezett. Ebből az alkalomból a biztonsági intézkedéseket megszigorították. A rendőrség és csendőrség már 48 órával előbb valósáAlgériában és kezdettől fogva a NATO szellemének megfelelő külpolitikát kényszerítsen rá Algériára. De Gaulle tervbe vette, hogy kettéosztja Algériát, ha az algériaiak hazájuk függetlensége mellett törnek lándzsát, ilymó- don lei akarja vonni az algériai kormány uralma alól a Szaharát és az ország más értékes részeit. Az ilyen politika egyértelmű lenne a háború meghosszabbításával — mutat rá figyelmeztető- leg a francia KP —. Az eviani tárgyalások sikere végső soron attól függ, mennyire tudják érvényesíteni erejüket a béke erői, mennyire egységesen és határozottan tud fellépni a háború befejezését áhító francia nép.« A nyilatkozat emlékeztet rá, a francia hazafiak fáradozásait már eddig is számos eredmény koronázta és most még fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni, hogy de Gaulle kormánya lemondjon feltételeiről és a fenyegetőzés politikájáról, kész legyen tárgyalni az algériai nép önrendelkezési jogáról. a francia küldöttség gos biztonsági övezetet létesített a francia—algériai tárgyalások színhelye körül. A középületek környékét, főleg a Genfi-tóhoz közel fekvő hatemeletes Park- szállót, ahol a tárgyalások lesznek, fegyveres rendőrosztagok őrzik. A francia küldöttség főhadiszállásának övezetét — plasztikbombáktól tartva — lezárták. Ferhat Abbasz rádiónyilatkozata Párizs (TASZSZ): Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke a tunéziai rádió által sugárzott nyilatkozatában kijelentette: »Küldöttségünk abban a reményben kezdi meg a tárgyalásokat, hogy véget vethet a háborúnak.« Ferhat Abbasz hangsúlyozta, hogy »a béke lehetséges, ha megfelelő biztosítékokkal jár együtt. A béke kívánatos mind az algériai, mind a francia nép számára.« A háború beszüntetése és a függetlenség megszerzése után nemcsak lehetséges, hanem kívánatos is az igazságos viszony Algéria és Franciaország népe között — mutatott rá Abbasz. »A tárgyalások még nem jelentik a békét — folytatta az algériai ideiglenes kormány elnöke. — A rossz erői, a reakció erői, az ultrák tovább tevékenykednek. Embereknek kell lennünk. Reméljük, hogy az Algériában élő európaiak egyszer s min denkorra belátják: új korszak kezdődik és semmi előnyük nem származik abból, ha sorsukat a gyarmati rendszerhez láncolják. A szabad Algériában lesz hely minden algériai számára. A haladás és a béke jegyében tárul fel előttünk a jövő. Küldöttségünk azért megy Evianba, hogy ezt a jövőt lehetővé tegye« — jelentette ki végül Ferhat Abbasz. Az MTI berlini tudósítója jelenti: Nyugat-Berlin képviselőháza csütörtökön tárgyalta az úgynevezett »kisegítő rendőrség« felállításáról szóló törvényjavaslatot. A városatyák meghallgatták a belügyi bizottság elnökének beszédét, aki kevesellte a nyugatberlini rendőrség ez idő szerinti létszámát — a 20 000 főt, ami jóval magasabb, mint a náci idők ben egész Berlinben volt, s amihez tulajdonképpen hozzájön a három nyugati megszálló hatalom Nyugat-Berlinben állomásozó katonája is és javasolta 10 000 főnyi »kisegítő rendőrség« felállítását. A városatyák a törvény- javaslatot vita nélkül elfogadták. Mint a »Neues Deutschland«, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja pénteki számában megállapítja, a szenátus ezzel elérte célját: holmi kis rendőrállammá változtatta Nyugat-Berlini. Az »önkéntesekből« felállítandó rohamosztagok feladata az, hogy csírájában elfojtsa majd a nyugat-berlini dolgozók mindenfajta demokratikus célzatú megmozdulását. Az »önkéntesek« toborzását és a megszállási statútummal ellenkező fegyveres kiképzését volt SS-tisztek végzik és részt vesznek a toborzásban Hitler egykori vérbírái is. Semleges megfigyelők körében aggodalommal figyelik gyilkosok alkalmazását a kulcspozíciókban. Nem csoda —. mutatnak rá ezek a megfigyelők —, hogy a keleti tömb országai egyre sürgetőbben követelik: nyilvánítsák demilita- rizált szabad várossá Nyugat- Borlint. Hasonló értelemben írt egyébként csütörtöki számában a »Guardian« című tekintélyes angol lap is, amely javasolja a nyugati nagyhatalmaknak: ismerjék el az NDK-t, vonják ki a csapatokat Németországból és gondoskodjanak végre a nyugatberlini kérdés megoldásáról. London (MTI); Burgiba tunéziai államfő és Macmillan angol miniszterelnök tárgyalásairól közös közleményt adtak ki.. Mint a nyilatkozat hangoztatja, az őszinteség légkörében lefolyt tárgyalásokon megvitatták a főbb nemzetközi kérdéseket, a többi között az afrikai országok problémáit. Tűzszünet Laoszban Laoszban, a 231 000 négyzetkilométer területű, 2 millió lakosú hátsó-indiai országban elhallgattak a fegyverek. 1961. május 14- én Vang Vieng városától néhány kra-re délre fekvő Na Mon faluban a törvényes laoszi kormány, s a vele szövetségben lévő Neo Lao Hakszat Párt — a Patet Lao mozgalom politikai szervezete — valamint a Boun Oum. csoport képviselői hivatalosan aláírták a tűzszüneti nyilatkozatot. A kerek 10 hónapja tartó polgárháborút 1960. augusztusában a lázadó klikk robbantotta ki. Dél-vieinami. thaiföldi, és csangkajsekista csapatok segítségével, valamint USA hadianyag és katonai szakértők közreműködésével a lázadók Sa- vannakhet térségéből kiindulva elfoglalták az ország egy részét, többek között a fővárost, Vien- tianet is. A törvényes kormány csapatai Kong Le kapitány vezetése alatt, a demokratikus Patet Lao mozgalom katonai egységeivel karöltve több csatában visszavetették a lázadókat: jelenleg az északi frontot tartó reguláris csapataik, Dél-Laoszban pedig főleg partizáu egységeik az. országnak mintegy kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt. (E területeket térképünkön fekete szín nel tüntettük fel). A fenti helyzetben ült össze a laoszi kérdés rendezésére a genfi nemzetközi értekezlet, melyen 14 ország képviselői vesznek részt. V I ÍJ H A mj; '■ 0 EtfOKRATíKUS •K ÖZTaft SASA G.ii Muonpiasst / /, Mt/ong-KaiSjh ÍNÁ-MON) '/Tonkinil .VIENTIANE' lhakheky ////////, Savannakhei T <í> A TF/ Hl A fa őszi törvényes kormány ellf/fcii&mt,rtíjk I i tazaői klikk ellenőriébe a/eltrféHiml —»ss tegfontosabb útvonalait # Csangkajsekista csapatok —m A Francia repülőtámaszpont JOOkra Hruscsovot és Kennedyt várja s a június 3-i találkozó történelmi jelentőséget ígér. Ami» kor a hosszú diplomáciai tár; gyalások eredményeként napvi lágra került a Szovjetunió é= az Egyesült Államok kormány főjének találkozójának híre világszerte nagy örömet váltott ki. A találkozó természetesen nem okozhat azonnali megoldásokat, nem is ez a célja Jelentősége abban van, hogy a kétnapos megbeszélés és tájékoztató eszmecsere lehetőséget ad olyan további tanácskozások ra, amelyek fokozatosan küszöbölhetik ki a vitás kérdéseket. Moszkvában diplomáciai megfigyelők ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a nagyhatalmak közötti viszony megjavításához, a béke megszilárdításához elengedhetetlenül szükséges a tárgyaló felek józan és reális állásfoglalása a jelenlegi helyzet megoldásához. Ismeretes, hogy Kennedy elnökké választása után szovjet részről felvetették a két kormányfő találkozásának lehetőségét. Ezt világszerte örömmel és reménykedéssel fogadták, hisz mint Hruscsov elv társ több ízben mutatott rá, a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából elsőrendű fontosságú, hogy milyen kapcsolat alakul ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A Camp- David-i tanácskozások után remény volt arra. hogy a két ország viszonya megjavul és jótékony hatással lesz az egész nemzetközi életre. Az ezt követő párizsi kormányfői értekezletet azonban, amely a négy nagyhatalom tanácskozása lett volna, lehetetlenné tette az Egyesült Államok és Eisenhower hitszegő magatartása. Ez természetesep kihatott a szovjet—amerikai viszony alakulatára is. Most nyugati (megfigyelők úgy vélekednek, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között akkor megszakadt személyes eszmecsere foly tatása következik be a bécsi találkozón, s ennek döntő jelentősége lesz az egész nemzetközi helyzet alakulására. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Hruscsov—Kennedy találkozó létrejöttét olyan amerikai kudarcok előzték meg, amelyek szinte parancsolóan írják elő Kennedy elnöknek a személyes találkozást. A Gal- lup-intézet még az év elején közvélemény kutatást rendezett az Egyesült Államokban, hogy az amerikaiak kívánják-e a Hruscsov—Kennedy találkozót. A megkérdezetteknek jóval több. mint a fele igennel válaszolt, s a tárgyalások híveinek száma a kubai és a laoszi Becs kudarc után jelentősen emelkedett Az amerikaiaknak egyre nagyobb többsége ismeri fél, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket csak tárgyalások útján lehet megoldani, s ebben döntő jelentősége van annak, hogy milyen kapcsolat alakul ki a' Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a világnak ez a két nagyhatalma együtt tud-e működni a különböző nei/nzot- köz? kérdések megoldásán. Ismeretes tény, hogy a Szovjetunió kezdettől fogva a tárgyalások mellett állt ki, s. a termékeny eszmecseréket szorgalmazta. Nem a Szovjetunió politikáján múlott, hogy ezek a tanácskozások vagy megfeneklettek, mint ahogy a Cámp-Da- vid-i megbeszélését követő események okozták, vagy el sefti kezdődhettek. Az amerikai agresszív körök kezdettől fogva a tárgyalások ellen voltak, s az a tény, hogy most Bécsben mégis létrejön Hruscsov és Kennedy tanácskozása, azt bizonyítja, hogy a hiábavaló hidegháborús erőlködések után az Egye sült Álamok új elnöke arra a józan és egyedül járható útra kényszerül, amely a megegyezés és a nemzetközi enyhülés lehetőségét rejti magában. A bécsi találkozó híre világszerte örömet és megkönnyebbülést váltott ki. Egyedül Nyu- gat-Németország hivatalos körei tekintenek aggódva Becs felé, s a Frankfurter Allgemeine Zeitung Bonn hivatalos vélekedésének hangot adva azt írja, hogy inkább tartózkodással, mint lelkesedéssel figyelik Kennedynek a találkozóra irányuló törekvéseit. A Süddeutsche Zeitung pedig egyenesén annak a véleményének ad kifeigzast. hogy a jelek, szerint a találkozó csak Hruscsov tekintélyét erősíti meg. A bécsi megbeszéléseknek óriási jelentősége van. Hruscsov és Kennedy megállapodott abban, hogy a találkozón nem tekintik céljuknak a tárgyalások folytatását, vagy egyezmény megkötését olyan nemzetközi kérdésekben, amelyek más országok érdekeit is érintik. A találkozó azonban, mint a TASZSZ megállapítja, jó alkálimat nyújt a két államférfi személyes kapcsolatának felvételére és arra, hogy kicseréljék véleményüket a két ország kapcsolatait érintő legfontosabb kérdésekben. így a bécsi megbeszélés minden bizonnyal csak bevezetője lesz olyan további tanácskozásoknak, amelyek nem csak a kei ország kapcsolatait bővítik, hanem kedvező kihatással lesznek a nemzetközi helyzet alakulására is. Amerikai szenátorok Hruscsov és Kennedy júniusi találkozójáról Washington (TASZSZ): Hruscsov szovjet kormányfő és Kennedy amerikai elnök közelgő találkozásának híre kedvező visszhangra talált az amerikai szenátusban. Morse szenátor kijelentette: »Nagyon megörvendeztetett ez a döntés.« Dirksen. a köztársaságpártiak szenátusi vezére úgy nyilatkozott, hogy ez a találkozó »minden bizonnyal hasznos lesz« és eredményeképpen bizonyos megértés alakulhat majd ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke el-, mondotta, hogy helyesli Hruscsov és Kennedy találkozóját. »A találkozót — remélem — úgy bonyolítják le, hogy megjavulnak kapcsolataink.« Bulgária Gagarin fogadására késsül Szófia (MTI): Az a hír, hogy Jurij Gagarin, a világ első űrutasa május 24-ére. a cirill írás és a bolgár kultúra ünnepe alkalmából Bulgáriába érkezik, hatalmas örömet és lelkesedést váltott ki egész Bulgáriában. Szófiában, ahol a bolgár kultúra ünnepén hatalmas felvonulást rendeznek, már megkezdődtek az előkészületek a világ első űmta- sának méltó fogadására. I
