Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-19 / 91. szám
4 TOT,WA M150VF7 WT?PT?.TStti tön. április 19. „Elmennék én is ••• A tanteremben teljes csend uralkodik. A máskor olyan élénk gyereksereg pisszenés nélkül figyel. Szemük egészen kerekre nyílik a nagy csodálkozástól, arcukon lelkesedés, tű nődés, valami különleges izgalom. neplést, amelyben a moszkvaiak részesítették. Láthatták a híres űrhajós mosolygó arcát, azt a pillanatot, amikor Hruscsov elvtárs megöleli, láthatták apját, anyját, feleségét. Milyen tantárgy kötheti le ennyire a tolnanémedi iskolások figyelmét? Tantárgynak nem tantárgy. A tanítás nemrég ért véget. Valami nagyszerű, izgalmas dolog, amiről majd bizonyára sokat mesélnek az unokáiknak, ez kerítette hatalmába őket, s ez az ember első űrrepülése. Milyen nagyszerű volt az az elmúlt néhány napon, hogy az iskolának van televíziója. Szemtanúi lehettek a nagy eseménynek, amikor Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa megérkezett a vnukovói repülőtérre, láthatták a Vörös-téri ün Talán egy sem volt a tolnanémedi iskolások között, aki ne cserélt volna azzal a kis pionírlánnyal, aki virágcsokorral köszöntötte Gagarin őrnagyot és vörös nyakkendőt kötött a nyakába. A felvonuló moszkvaiak lelkes ünneplése aztán már őket is elragadta; integettek, zsebkendőt lobogtattak — a televíziós készülék felé. Mintha csak ott lettek volna ők is. Amikor a televíziós közvetítés véget ért, meg is jegyezte a hetedikes Pászti Tibi: Én is elmennék űrhajósnak, ha hívnának. Nagyszerű dolog lehet az ... B. I. Erről is beszélni kell: Garay Jánosról A megyében mindenki ismeri, mindenki tud róla egy-két dolgot mondani, de életének alapos ismerője kevés akad. Szekszárd egyik termelőszövetkezete felvette a nevét. Közvéle- ménykutatás-félét végeztem a szövetkezet tagjai között. Tudják, hogy költő volt, azt is tudják, hogy a »Háry János« az ő nevéhez fűződik, de többet a város értelmiségei közül is csak kevesen tudnak röla. A város főtere, mozi és termelőszövetkezet viseli a nevét. Illik, hogy megismerjük életét is. Nehéz élete volt. Tizenkét testvére közül csak öt maradt életben. ö volt a legidősebb. Szülei szűkösen élő kiskereskedők voltak, majd később apja a városi árvák gyámja lett. Szelíd, csendes, komoly fiúként ismerték. A gimnáziumban kitűnő eredménnyel tanult, s gazdagabb gyermekek tanításával tartotta fenn magát. Orvosnak készült, majd a bölcsészeire ment, végül is elhatározta. hogy minden erejét és tudását az írásnak áldozza. Ekkor teszi a következő hitvallást: »író vagyok testestől, lelkestől; Az irodalmon kívül nincs állásom, s nem is akarom, hogy legyen; Nincs életem, mert lényem hazámon kívül csak az irodalomé«. Kevesen ismerik újságírói tevékenységét. 1833-ban a Regélő es a Honművész társlapoknak dolgozik, havi 20 Ft-ért. Később a »Tudományié'« nak, a »Regélő rajzolatokéinak, a »Jelen korénak, az »Aurórá«-nak, a »Hírnök« nek és a »Honi vezér«-nek dolgozik. Verseket, novellákat, útirajzokat, színházi bírálatokat, tanulmányokat, adomákat írt, híreket szerkesztett. Ügyes, gyorskezű hírlapírónak tartották. 1842-ben Vajda Jánossal a Regélő Pesti Divatlap című szépirodalmi hetilapot szerkesztette. Később a lapot Vahot Imre vette át és Petőfi lett a segédszerkesztője. A 48-as forradalomban kevés szerepet játszott. Eötvös József egyetemi magyar tanárnak nevezte ki. A szabadságharc leverése után elvesztette állását. Súlyos beteg lett. Családja nyomorgot.t. A szabadságharc leverését követő terror növelte testi és lelki szenvedéseit. Megvakult, majd később idegösszeroppanást kapott, 1853. novemberében 41 éves korában meghalt. Családját nyomorban hagyta maga után. Harminc évvel később szülővárosa szobrot állított emlékére á város főterén. Halála után az úri rend megpróbálta nevét kisajátítani, de Garay a népé maradt. A költő álmodozva kiáltott fel egykoron: »Ily dús e föld, ily áldott Egy minta gazdaság Melynél szebbet, sem jobbat Nem látott a világéé Ha a termelőszövetkezet földjén szétnézne, amelyet róla neveztek el, büszkén ismételhetné el á rég leírt sorokat. H. T. Levelekre válaszolunk Bódog Mihály, Dombóvár. A rendelőről szóló tudósítás kiegészítésre szorul. így közölni nem tudjuk. Várjuk a kiegészítést! * Sántha Jenő, Szekszárd. A temetkezési vállalat munkájával kapcsolatos levelét megkaptuk. Közlésre alkalmasnak nem találtuk, de a levél másolatát elküldtük a vállalatnak, hogy a levélben írt hiányosságok többé elő ne forduljanak. A vállalattól kapott választ levélben közöljük majd. * Horváth Lajos, Dombóvár. Panaszát a Belkereskedelmi Minisztérium Tolna megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőségének, kivizsgálásra megküldtük. Válaszukat az alábbiakban közöljük: „Horváth Lajos beküldött panaszában nem közölte a vásárló nevét, lakcímét, valamint a vásárló által vásárolt bor minőségét. Fentiek hiányában a vizsgálatot a Dombóvári Földművesszövetkezet ú j dombóvári egységében megfelelő alappal nem lehet kivizsgálni. Ettől eltekintve felügyelőségünk vizsgálatai során az egységet felül fogja vizsgálni. A vizsgálat eredményéről értesíteni fogjuk.” * Sz. Gy.-né, Mucsi. Amint a lapban olvasta, az „Ifjúvá avató ünnepély Mucsiban” című írását felhasználtuk. Kérjük, továbbra is tudósítson bennünket községük életéről. Csillag András és neje, Me- dina-Szőlőhegy. A járási tanács mezőgazdasági osztálya, a termelőszövetkezeti tanács Tolna megyei megbízottja foglalkozott hozzánk küldött levelével, s ennek alapján panaszára a következő választ adhatjuk: A 6/1960. kormányrendelet értelmében öregségi díjra egy családból csak egy személy jogosult, még akkor is. ha egy családból több. korhatáron felüli termelőszövetkezeti tag van. így tehát önök is. jóllehet ketten vannak tsz-tagok. de csak egyikük kaphat öregségi díjat. Ugyanezen rendelet előírja azt is, hogy a 9 forintos SZTK-díjat, amit a termelőszövetkezet fizet önök után az SZTK-nak, meg kell önöknek téríteni. A rendelet értelmében önök kötelesek egyenként 9 forintot SZTK-díj címén a termelőszövetkezetnek havonta megfizetni. * Hortobágyi ■ Klára. Értény. Örömmel értesültünk arról, hogy községük KISZ-szervezete élénken bekapcsolódott a kulturális élet fellendítésébe. Szívesen helyt adtunk írásának is. Kérjük, a továbbiakban is tudósítson bennünket KISZ-szervezetük munkájáról. a faluban történt eseményekről. * Horváth Józsefné, Dombóvár. A közügyek iránti nagyfokú felelősségérzetéről tett tanúságot, amikor dombóvári létére decsi problémát írt meg a lap szerkesztőségének. A levelében írtakat kivizsgálás céljából az illetékeseknek megküldtük, s az eredményről értesíteni fogjuk. Szakkönyv készül a nyugdíjas pihenőnapokon Fridrich Gyula bácsi, a selyemfonógyári dolgozók köztiszteletben álló főmérnöke a közelmúltban ment nyugdíjba. Több évtizedes munka után sem pihent meg a kiváló szakember. Könyvet ír, mely a maga nemében egyedülálló, hézagpótló lesz. Fridrich Gyula a hernyóselyem-készí- tésről ír szakkönyvet. A könyvet mintegy nyolcvan ábra illusztrálja maid. A nyugállományban lévő kiváló szakember kcyryve a közeljövőben elkészül. Mint értesültünk, a készülő könyv utolsó simításait végzi már a nyugdíjas szakember, és hamarosan sajtó alá kerülhet a hernyóselyem-feldolgozás új szakkönyve. A nevelés, a termelés élenjáró harcosai a szocialista brigádok A Szovjetunióban, a hétéves ■í*- terv soha nem látott fel- emelkedést biztosít a dolgozóknak. A technika, a tudomány színvonala, az ipar termelékenysége és termelése óriási léptekkel halad előre. A Szovjetunióban a haladás meggyorsítására a munkások, szovhoz- és kolhoz-parasztok tízezrei új módszert, a kommunista brigádmozgalmat hozták létre. Az anyagiak megteremtésének egyik legjobban segítő.módszerét. E módszer lényege: az ember formálása, kommunistává nevelése. A Szovjetunióban elért kimagasló eredmények híre hazánkba is eljutott. A dolgozók legöntuda- tosabbjai gyorsan felismerték e mozgalom jelentőségét. Nem másolták, hanem a magyar viszonyoknak megfelelően alkalmazták ezt a mozgalmat. Csakis így, a dolgozók kezdeményezése nyomón születhettek a hároméves tervben — akkor bontott szárnyat e mozgalom hazánkban — olyan eredmények a Tolna megyei gyárakban, üzemekben is, hogy hírük országos lett. Éveken át kísérletezgettünk, próbálgattuk a munkaverseny különböző formáit. A dolgozók öntevékenysége találta meg azt a formát, amelyik legjobban segíti a termelést, amelyik legtöbbet nyújt az ember neveléséhez. Két- száztíz brigád, 2675 inunkása harcol a szocialista címért, A verseny követelményei — melyeket a dolgozók maguk állapítottak meg — nagyok. Szigorúan használják a mércét a cím odaítélésekor. Viharos hangulatú termelési tanácskozásokon döntenek arról: megérdemli-e a brigád a kitüntető címet. Az iparban 27 brigád 321 tagját, a mezőgazdaságban 4 brigád 34 tagját tüntették ki e sokat jelentő címmel. A szocialista brigád munkaverseny forma eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol a pórt, gazdasági és szakszervezeti vezetők megfelelően, közösen, a nagy ügyhöz méltóan foglalkoznak a brigádokkal, ott az eredmények nem maradnak el. Jó példa erre a tolnai selyemgyár és a Bonyhádi Cipőgyár. Nagy a szocialista brigádok embert formáló ereje, a selyemgyár fiataljai idős házaspárt segítenek rendszeresen, egy másik brigád egy notórius fegyelmezetlenkedőt nevelt szorgalmas, becsületes dolgozóvá. Egy másik brigádban olyan társukat nyertek meg — saját példájuk nyomán — a tamilásnak, hogy most, aki ezelőtt hallani sem akar a tanulásról, a legszorgalmasabb látogatója az esti iskolának. A cipőgyár Tóth szocialista brigádja kollektíván vesz részt a Szakma Ifjú Mestere versenyben is. Sáth Sándor textilgyári brigádja, is kiemelkedő ered ményeket ért el a nevelésben. Mindemellett, a szocialista brigádok a termelés első sorában állnak Er^dménveik példák a dolgozók előtt. S a siker legnagyobb érdeme, hogy nem úgy érték el, mint hat—nyolc évvel ezelőtt, nem futtatták őket, azonos körülmények, vagy talán még nehezebb feltételek között dolgoztak, mint a többi' k (Gondoljunk csak a szigorú vállalásokra.) S ezt látják a dolgozók is. S ezért különösen nagy a becsülete a szocialista brigádoknak. A múlt évben Tolna megye ipara teljesítette a tervét. Néhány üzemben, objektív tényezők hátráltatták a munkát. De ez nem a szocialista brigádmozgalom eredménytelenségét „igazolja” — mint egyesek állították. A brigódmozgalom már bebizonyította: a termelés, a nevelés a legfontosabb, legeredményesebb gyári módszere. Hatása az egész termelő közösségre nagy. Mágnesként, különös vonzóerőként hat a dolgozók százaira a szocialista brigád léte, termelési és társadalmi jellegű eredménye. Tapasztalható volt néhány helyen bizonyos mértékig a sablo- nosság, a csak termelési feladatok kitűzése. De mindez olyan helyen fordult elő, ahol a brigádokat utasításra hozták létre, és a vezetők látva a brigádmozgalomban rejlő hatalmas lehetőségeket, csak a termelési feladatok megoldására ösztönöztek. (Még akkor sem érthető ez, ha éppen így, és itt szorított a cipő!) Számos gyárban, gazdaságban a műszakiakat kérték a brigádok, hogy segítsék őket a munkaszervezési kérdések megoldásában. Ez a legtöbb esetben eredményes volt. A Simontornyai Bőrgyárban a műszaki dolgozók ígéretet tettek a brigádok segítésére — az ígéret azonban nem vált tetté. S talán ennek következménye az is. hogy a bőrgyárban nem érnek el olyan eredményeket, mint más gyárakban, A szocialista munkaverseny gazdája, szervezője, legfőbb pat- rónusa mindenütt az üzemi szak- szervezeti bizottság. A szakszervezetek munkájától függ jórészt a brigádok jó, vagy rossz munkájaj A szakszervezeti bizottságok — a tapasztalatok alapján állíthatjuk — e kérdésben meglátták a jót, felismerték hatalmas jelentőségét és ehhez mérten nyújtottak segítséget. Elég csak a Dombóvári Fűtőházra, a két tolnai textiles gyárra, a Bonyhádi Cipőgyárra hivatkozni. *4 íA'éves tervünk első évének cseppet sem könnyű feladatait valósítják meg üzemeinkben. Az első negyedévet sikeresen zárták: teljesítették legtöbb gyárban a tervet. Különösen ott értek el kimagasló eredményeket, ahol a szocialista brigádok versenye is magas színvonalú, ahol a dolgozók munkájához minden segítséget megadnak. A vasúton, a textilipari üzemekben például tar tani tudták, sőt nem egy helyen túlszárnyalták a tervben megállapított mutatókat. S a további sikerek fő záloga, biztosítéka az is, hogy a szocialista brigádmozgalom egyre szélesedik, mind több dolgozó kapcsolódik e nemes, embert formáló, a szocializmust építését meggyorsító mozgalomhoz. A kommunizmust építő szovjet emberek dicső példája — sajátos formában — követésre talált megyénkben is. Mint értesültünk, az idén mintegy huszonöt szocialista brigádvezetőnek teszi lehetővé a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, hogy az idén a Szovjetunióba utaz zon és ott megismerkedjék a kom munista brigádokkal, a mozgalom mai és a kommunista brigádok tagjaival. A kommunizmust építő Szovjetunióból visszatérő szocialista brigódvezetők bizonyára hasznosítják megyénkben az ott látottakat, tapasztaltakat, a haza, a nép javára. — pj — A Hőgyészi Állami Gazdaság 240 hold erdőt telepített az idén Megvénk egvik levnammbb ól- I lami gazdasága, a 18 380 holdon gazdálkodó Hőgyészi Állami Gazdaság szántóterületén vannak olyan dűlők, amelyek szántóföldi növénytermelésre kevéssé alkalmasak. Ez mintegy ezer hold. Az állami gazdaság távlati terve szerint ezen a területen erdőket létesített, Az erdőtelepítést ez év tavaszán megkezdték. 240 holdat ültettek be facsemetékkel. A számítások szerint ősszel újabb 500 hold erdő létesítését kezdik el az állami gazdaságban. Ha a felsőbb szerv az állami gazdaság erdő- telepítési tervét jóváhagyja, néhány éven belül a szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas térü- ' leteket beültetik facsemetékkel.
