Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

lm. április 19. TOT .NA MEC.YFT VTTŰJSlO s A pártmegbízatások becsülete Gyulajon, az elmúlt év utolsó napján összevont tsz-közgyűlésen hoztak határozatot a két termelő- szövetkezet tagjai arra, hogy egye­sítik termelőszövetkezetüket, a Kossuth és az Uj Barázda Tsz-t. A tagságot elsősorban az a cél vezette, hogy egyesült erővel job­ban ki tudják használni a nagy­üzemi gazdálkodás adta lehetősé­geket. A kommunisták, mindkét részről, politikai munkával segí­tették az egyesülést. A gazdasági felmérések, az egyesüléssel járó adminisztrációs munka meglehetősen lekötötte az erőket. Elkészítették a több mint 5000 holdas gazdaság tervét és a sikeres gazdasági feltételek meg­teremtése után, ez év márciusá­ban sor került a két pártszerve­zet egyesítésére is. Az egyöntetű politikai munka kialakításában nagy segítséget adott a dombó­vári járási pártbizottság, amely március 9-i vb.-ülésén a központi bizottság 1960. októberi határoza­tának tükrében foglalkozott a gyulaji pártszervezet politikai munkájával és határozatban rög­zítette a tennivalókat. A határozatban az elmúlt év hibáiból kiindulva fő feladatként a tsz megszilárdítását, gazdaságos termelését, a párt- szervezet politikai munkáját szabták meg. — Eredményesebb, gazdaságo­sabb termelést kell folytatni, okulni kell az elmúlt év hibáiból — hangoztatják a gyulaji kom­munisták. Levonták a következtetéseket, kidolgozták a termelés ösztönző módszereit, a terület egyénekre történő felosztását, a premizálás igazságos alkalmazását azzal az elvvel, aki többet és jobban dol­gozik. több jövedelemhez is jus­son. Rendet kellett teremteni az állattenyésztésben. Fel kellett számolni a megmutatkozó nemtö­rődömséget. A tsz_ és pártveze­tőség feladatává tették a rend­szeres ellenőrzést. A párttagok e határozat értel­mében kaptak pártmegbízatáso­kat. A Rákóczi üzemegység állat- tenyésztésében öt párttag segíti a huszonöt állattenyésztő munká­ját. tapasztalataival. A növény- termesztésben 15 párttag vállalko­zott arra, elbeszélget azokkal a 11 felvásárlási munkáról tárgyalt a Tolna megyei Tanács VB Kedden délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, dr. Tuska Pál elnök­letével. Az ülésen dr. Tuska Pál elvtárs kormánykitüntetést adott át Sári Józsefnek,a Zomba, Szent- gál-pusztai termelőszövetkezet el­nökének. A kormánykitüntetést Sári elvtárs a termelőszövetkeze­tek megszilárdítása érdekében ki­fejtett tevékenységéért kapta. A végrehajtó bizottság elfogad­ta a feladatkörben tett intézkedé­sekről és a lejárt határidejű vb- határozatok végrehajtásáról szó'ó elnöki jelentést, majd a felvásár­lás helyzetéről és a további fel­adatokról tárgyaltak. A napirendi pont előadója Lux Sándor, felvá­sárlási kirendeltségvezető volt. Az előterjesztett beszámoló részletes tájékoztatást adott a felvásárlás jelenlegi helyzetéről, amelyből kitűnt, hogy igen sok tennivaló van még e téren és nagy erőfeszí­téseket kell tenni a tervek teljesí­tése érdekében. A vita során igen sokan felszó­laltak. Berta Kálmán, tervosztály- vezető az országos adatok tükré­ben vizsgálta a megyei eredmé­nyeket. Farkas László, a termény- forgalmi vállalat igazgatója a szerződéskötésekkel, felvásárlás­sal és több aktuális problémával foglalkozott. Dr Vígh Dezső, a megyei tanács vb. elnökhelyet­tese arról beszélt, hogy mit kell tenni a felvásárlási terv részletei­ben való teljesítése érdekében Foglalkozott a felvásárlás, a ter­melés és termeltetés összehango­lásának kérdésével. Megállapítot­Traktor-szerviz á Sárközi Állami Gazdaságban A termelés koncentrációja kö­vetkeztében a Sárközi ÁUami Gazdaság gépészmérnökei és ag­rármérnökei az univerzális gépek ésszerű üzemeltetésére megyénk­ben eddig egyedülálló elgondolást valósítottak meg. Az állami gaz­daság központjában egy régi, ma már nélkülözhető istállót közpon­ti traktor-garázzsá alakítottak át. Munka után ide húzatják majd be a gazdaság 56 univerzális gé­pét, s itt egy e célra létrehozott brigád végzi el a traktorok szer­vizét. Az állami gazdaságnak ez a központi traktor-garázsa kor­szerű. a munka közben meghi­básodott gépeket és a karban­tartásokat el tudják itt végezni. S ezzel megteremtették annak a feltételeit is, hogy az univerzá­lis traktorokat ezután nem a termelési területekből irányítják a szán' őföldekre, hanem a köz­pontból. ta, hogy az állatelhullás okai ki­küszöbölhetők lehetnének nagyon sok esetben, ha a termelőszövet­kezeti vezetők nagyobb felelős­séggel dolgoznának. Varga István, a paksi járási ta­nács vb.-elnöke a körültekintő tervezéssel, Báli Zoltán, a báta- széki Búzakalász Tsz elnöke a szerződéskötéssel, Sári József, a Szentgál-pusztai tsz elnöke az ál­latállomány felmérésével, Kozári József, az állatforgalmi vállalat igazgatója a takarmányozási, hiz- lalási problémákkal, Szűcs Lajos, a mezőgazdasági osztály vezetője az állatelhullás okaival foglalko­zott. A vita során felszólalt Dara­dics Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Dr. Tuska Pál összefoglalója után rá­tértek a következő napirendi pont tárgyalására. Ebben a napirendi pontban a nyári kereskedelmi felkészüléssel foglalkoztak. A na­pirendi pont előadója Győri Ist­ván kereskedelmi osztályvezető volt. tagokkal, akik vonakodnak a tsz- ben végzett rendszeres munkától. A legutóbbi pártvezetőségi ülé­sen pedig a tsz elnöke számolt be az első negyedévi pénzbevételről, az árutermelés eddigi állásáról. I pártszervezet politikai munkájában szem előtt tartja a tsz-tagok és a népgazdaság együttes érdekeit. Ebből a meggondolásból született az elhatározás: minél több árut adni a népgazdaságnak úgy, hogy ebben a tsz-tagok háztáji gazda­ságukkal is részt vegyenek. A pártszervezet volt a kezdeménye­zője a háztáji sertések szerző­désre történő hizlalásának. Es­ténként népnevelő párok keresik fel a tsz-tagokat, s elbeszélgetnek velük a szerződéskötés hasznos­ságáról. A kommunisták és a pár­ton kívüli népnevelők okos és meggyőző szavára hallgat a tsz- tagság. Eddig 132 háztáji sertés hizlalására kötöttek szerződést, A pártszervezet vezetősége fog­lalkozik a pártonkívüli aktívahá­lózat kiépítésével. Igen helyesen fogalmazta meg ennek szükséges­ségét Tarr Józsefné, a Szabadság üzemegység párttitkára. 1 — Ha azt akarjuk, hogy a párt szava minden tagunkhoz eljusson, bízni kell a nártonkíviili aktivistákban, mert a bizalomra már eddig is rászolgáltak. Párttagokhoz mél­tóan állt ki Faragó Jánosné a háztáji sertéshizlalás propagálása mellett, amikor ötven asszony előtt beszélt, ennek kétoldalú hasznosságáról. Damján Lászlóné a kacsa és a liba szerződéskötés szószólója. Mások a köztesként termelt bab hasznosságáról be­szélgetnek . el azokkal a tsz-tn- gokkal, akik még nem ismerték fel a háztáji gazdaságban rejlő erőt. A gyulaji Uj Barázda Tsz párt szervezetében becsülete van a pártmegbizatásoknak. A pártszer­vezet tagjai az elmúlt év hibáiból levonták a következtetéseket: meg kell szilárdítani a termelő­szövetkezetet és gazdaságosabban kell termelni. És ez a következte­tés mér nemcsak szavakban és az Írott határozatokban jut kifeje­zésre, hanem konkrét tettekben. P-né. Tiltakozó gyűlés a Közgazdasági Technikum kollégistáinak Kuba-termében A szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikum diák­jai rendszeresen tájékozódnak a különböző kül- és belpoliti­kai eseményekről, a kollégium­ban pedig kéthetenként sajtó­napot tartanak, amikor egy- egy diák ismerteti a legújabb eseményeket. Nem egy ilyen összejövetel élénk vitával feje­ződik be, bizonyítva a diákok politikai érdeklődését és tá­jékozottságát. Különös figyelemmel kísérik a Közgazdasági Techiákum kol­légistái a gyarmati és félgyar­mati népek sorsát és szabad­ságküzdelmeit. Ez az érdeklő­dés és rokonszenv indította őket arra, hogy az év elején, amikor a kubai nép fegyverrel állt. őrt határainál, a kollégium egyik hálótermét Kuba térké­pével, különböző kubai képek­kel és Kubát dicsőítő feliratok­kal díszítették, magát a ter­met pedig Kuba-hálóteremnek nevezték el. Kedden a kollégiumban kül­politikai megbeszélést tartottak a Közgazdasági Technikum di­ákjai, amelyen értékelték a leg utóbbi nemzetközi eseménye­ket. Szóba került az ENSZ-köz- gyűlés kongói vitája, a laoszi helyzet, az algériai kérdés és ezzel kapcsolatban de Gaulle valóra nem váltott ígéretei, s természetesen a Kuba ellen el­követett imperialista agresszió is. A kollégisták azonban nem érték be ennyivel. Este a Kuba- teremben gyűlt össze a kollé­gium mind a négy hálótermé­nek lakója, s az 50 diák előtt Fogl Antal, a Kuba-terem fe­lelőse ismertette a legutóbbi Kuba elleni agressziót, Fidel Castro felhívását, s a világ­szerte megnyilvánuló tiltakozá­sokat. A Kuba-teremben összegyűlt kollégisták Fogl Antal szavai nyomán felháborodottan tilta­koztak az imperialisták, első­sorban az Amerikai Egyesült Államok legújabb, Kuba ellen elkövetett agressziója miatt, hangot adtak annak az egyön­tetű meggyőződésüknek, hogy teljes rokonszenvvel kísérik a hős kubai nép harcát, az el­lenforradalmi zsoldosok táma­dása ellen. Bölcskén Orbán László, Tamásiban Tersánszky Józsi Jenő vett részt író-olvasó találkozón A megyei könyvtár rendezé­sében ismét jól sikerült író—ol­vasó találkozókra került sor a megye két községében. Bölcskére Orbán László látogatott el, ahol irodalmi életünk helyzetéről, eredményeiről beszélgetett a meg jelent olvasókkal. A találkozón "észt vett Rév András, a járási •ártbizottság titkára is. Tamásiban Tersánszky Józsi Tenő tartott előadást munkássá­gáról, majd válaszolt az olvasók ’-seire: A tamási olvasók' nagv érdek - ' '-'"csel halloották a sok humo­rs részlettel illusztrált előadást. Mindkét helven, de a meeve "nlamonnyi községében várják, hogy a me<n'o! könvvt-'>r a lövő­ben is folytassa a nagysikerű író—olvasó találkozók szervezé­sét. 11. — Foglaljon helyet, Donaldson. Látja, nem a rendfokozatával szó­lítom, tehát a dolog, amiért ide kérettem, nem szolgálati ügy. — Igen. — Tehát kizárólag mint magán­ember szeretnék beszélgetni ma­gával. Ember az emberrel. He­lyes? — Feltétlenül, kapitány.,. Rágyújtottak mind a ketten, s Putter rögtön a lényegre tért: — Donaldson, elmondhatná ne­kem, milyen kellemetlensége van? Vagy talán így kérdezem: van va­lami dolog, amiben a segítségére lehetek esetleg? Az őrmester meglepetve kapta fel a fejét, hogy aztán annál mé­lyebbre süllyesztve zavartan bab­rálja az ujjaival a sapkáját, ame­lyen aranybetűkkel ragyogott: U. S. Navy. Villámgyors gondo­latsor futott yégig az agyán: hon­nan tudhatja a kapitány az ő ba­ját, amikor senkinek az égadta világon nem is beszélt az egész dologról. Gondolatolvasó ez az ember? Putter látta, hogy az embere habozik, de nem sürgette, és nem zavarta a gondolkozásban. Bizo­nyos volt benne, hogy az őrmes­ter — ha elmondható a dolog, el fogja mondani. Ha nem, akkor ... Nos. akkor legfeljebb az ember­ismerete most az egyszer meg­csalta. Donaldson felnézett. — Nem tudom, miből találta ki kapitány úr, de valólpan van va­Jánossy Zoltán: Tikit! !(A VAKOK SZIGETE) lami... hm, hogy is mond­jam? ..;. valami baj. Putter megnyugodva dőlt hátra a székben. — Gondoltam. Legyen bizalom­mal. ketten talán többre me­gyünk a megoldás megtalálásá­ban. — Igen. Látva, hogy az őrmester nehe­zen tud megindulni a beszéddel, segítségére sietett: — Talán majd én kérdezem, s ha jónak látja, válaszol. így leg­alább nem kell olyan dolgot is elmondania, ami esetleg nem tar­tozik ram ... Megfelel? — Igen. — Helyes. Tehát: nő? — Igen. — Úgy. Tehát nő. Ezek szerint valószínűleg szerelmi problémá­ról van szó? — Igen. Azaz hogy: igen is, meg nem is ... — Hm, ez elég talányos felelet volt, de nem baj. Menjünk to­vább. Csalódott valakiben, akit eddig szeretett? — Nagyon csalAdmm ... — só­hajtott egy szemérmes férfisóhaj­tással az őrmester, és eszébe sem jutott furcsállani, ho'— a kapi­tány milyen ügyesen és gyorsan megtalálta a probléma lényegét. — Hm. Szóval csalódott. Keser­ves dolog lehet. Valóban nagyon keserves. Talán más férfit helyez most előtérbe az illető hölgy? — Nem tudom. Ezt nem mond­ta: igaz. hogy én sem kérdeztem. Csak annvit mondott, hogy énná­lam ezután tudni sem akar... — Hm. És még mit mondott? Mást szeret? * — Azt nem mondta, meg azt én sem gondolom, ö csak engem szeret, ez biztos. Putter meghökkenve húzta fel a szemöldökét: — Donaldson kérem, ezt őszin­tén szólva nem nagyon értem. Az illető hölgy szereti magát, de lát­ni sem akarja — itt van valami ellentmondás, nem gondolja? — így van. Szeret, de nem akar tudni sem rólam. Legalábbis ad­dig nem, amíg szolgálni akarok a tengerészetnél. — Nocsak ... nézett nagyot Put­ter. de Donaldsonban már fel­szakadt a gát. és kérdezés nélkül is tovább beszélt: — Három nap határidőt adott. Holnapután este meg kell adnom a választ, vagy ő. vagy a hadi- tengerészet ... — Kellemetlen... — mormolta a kapitány, és futólag eszébe ju­tott. hogy ha Glory kérne tőle va­lami hasonlót, ő mit tudna ten­ni? Melyiket választaná? Vajon lonaldson melyiket fogja válasz­tani? — Mondja csak. Donaldson* döntött már a válasz dolgában? Legügyesebb őrmcs ere őszinte szeméi a legnagyobb zavart tük­rözték': — Hiszen, ha dönteni tudnék* már nem is érdekelne a dolog. De így olyan, mintha azt kellene el- döntenem, hogy mit áldozzak fel inkább: a jobb szemem, vagy a bal szemem? Mit lehet itt tenni? Kapitány úr melyiket választaná? Putter, tanácstalanul fújta ma­ga elé a Chesterfield füstjét. — Bizony azt még magam sem tudom... — mondta hangosan, s befelé azt érezte, hogy ez a vá­lasz Glorynak egyáltalán nem okozna örömet. — Hát ha még Putter kapitány sem tudja, hogy tudná ezt Do­naldson őrmester? — csüggede- zett a hatalmas szál ember. Néhány pillanatig szó nélkül latolgatták magukban a lehetősé­geket. aztán felállt a kapitány: — Köszönöm Donaldson a bi­zalmát. Holnap ugyanebben az időben lesz szíves felkeresni. Ta­lán tudok választ adni arra, hogy — jobb szem-e. vagy bal szem? (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom