Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

5 IRODÁIGN “IhuvMUl NEPH * UVELES Thiery Árpád : 'Bokáig > ff erő ví<z Thiery Árpád személyében egy héttel ezelőtt új dráma­írót avatott Pécs. A kamara- színházban bemutatták a no­velláiból már ismert, tehetsé­ges, fiatal író Bokáig érő viz című drámáját. A darab témáját, mondani­valóját a régi értelmiség kö­réből veszi, problémái a régi értelmiség problémái, de úgy, hogy egyszersmind az értel­miség egészéhez szólnak. Ugyanakkor azonban társa­dalmi kérdés, hiszen az ál­talános emberi felelősségérzet vetül ki a régi értelmiség kép­viselője, Tömör Károly bíró morális válságában. Az, hogy Thiery Árpád drá­mája témáját, problematiká­ját éppen erről a területről választotta, feltétlenül dicsé­retes. Az igényességre való tö­rekvés jellemzi a probléma felvetésében, a megoldás kere­sésében, még akkor is, ha a megoldást nem tudjuk egyér­telműen helyeselni. Harmincötévi szolgálat után nyugdíjba vonul Tömör Károly bíró. Búcsúvacsorán ünneplik, amelyen legszűkebb baráti köre vesz részt (a szerzőnek indo­kolnia kellett volna, ki, miért ül éppen ma az asztalnál?). A beszélgetés során, amelyben meghatározóan Tömör Károly bíró és Molnár Imre kommu­nista szerkesztő vesz részt, ki­derül, hogy Tömör Károly 1939- ben halálra ítélt két kommu­nista foglyot. Minderre az után derül fény, hogy Tömör Károly öntudatosan hirdeti ítéleteinek jogosságát, hiszen mint köztör­vényes bíró közönséges bűnö­zőkre mondott ki kisebb-na- gyobb ítéleteket. De kiderül az is, hogy a két kommunistát is közönséges bűnöző címen ítélte halálra, hiszen félrevezették, gyilkosokként tüntették fel előtte őket. -A vihar azonban, amit a felismerés kavar Tömör lelkében, akkor is vihar marad, ha nem tudott az elítéltek ár­tatlanságáról. Félelem és lelki- ismeretfurdalás fonódik egybe a bíróban, félelem a következ­ményektől, s az egykori ítélet súlyának érzése, mely függet­lenül a tudatosságtól, vagy nemtudástól, ítélet marad. Ennél a kérdésnél vetődik fel a darabbal kapcsolatban az első ellenérzés. Miért félelem elsősorban (mert a darab a fé­lelmet hangsúlyozza domináló- an) — miért nem lelkiismereti válság? (Közbevetőleg: helyte­len lenne sommásan ítélni, ezt is érezni a darab folyamán, csakhogy nem ez a döntő, nem ez a meghatározó Tömör lelki válságában.) S nem megnyug­tató a néző számára az sem, hogy végül is Tömör Károly nem azt érzi elsősorban, hogy felettesei annakidején becsap­ták, félrevezették, eszköznek használták fel, amikor kimon­datták vele a halálos ítéletet Bálint Sándorra és Kockás Richárdra, hanem azzal utasít­ja el a vádat, hogy közbűntény volt, amiért a két kommunistá­nak életét kellett adnia. Tömör Károly a régi értel­miség tipikus képviselője, pon­tosabban a régi értelmiség ama rétegéé, amelyet csak a lendü­let sodor velünk együtt, de együttérezni csak a legalapve­tőbb kérdésekben képes. Távol­tartja magát a világ eseményei­től, s végül — mintegy érzékel­tetve saját életszemléletének csődjét is — erre a kijelentésre fakad: » ... Az oroszok várhat­tak volna még húsz évet, vagy jöhettek volna ötvennel koráb­ban. Ez a mi tragédiánk, ré­gieké ... Újat építeni? Azt mi már nem tudunk.« Ebben a pattanásig feszült légkörben ép­pen a kommunista szerkesztő szavai oldják fel Tömör lelké­nek roppant feszültségét: ...Évek óta tudtuk, hogy te tárgyaltad az ügyet... Ma már ki kell gyógyulnod a hamis illúziókból. Nem mindegy az, Károly, ho­gyan szeretjük az embert.« A szocialista humanizmus képvi­selője, Molnár Imre, míg vele szemben a polgári humanizmus álláspontjához ragaszkodik Tö­mör Károly bíró. Legnagyobb érdeme Thiery drámájának, hogy nemcsak legyőzni képes a szocialista humanizmus igaz­ságaival a polgári -embersze- retet« áligazságait, hanem meggyőzni képes az előbbi ma- gasabbrendűségéről. Thiery nagy szerkesztői kész­ségről tesz tanúságot darabjá­ban. Élénken, meggyőzően per­geti a cselekményt, ha meglepő is néha merész, váratlan for­dulataival, a mű egészének mondanivalóját szolgálják ezek, s néha már-már bravúrosak. Ezért nem lehet egyetérteni azzal a véleménnyel, hogy a cselekmény visszapergetése fe­leslegesen bonyolulttá teszi, az expozíciót viszont indokolat­lanul elnyújtja. Könnyű felol­dást jelentenek Molnár szavai, s úgy érezzük, csak a felelősség érzettől (jogi vonatkozásaiban) szabadítják meg Tömör Károly bírót, de a lelkiismereti vál­ságra nem jelenthetnek gyógy­írt. Summázva: Gratulálni kell Thiery Árpádnak a Bokáig érő víz-ért, bár magán viseli az el­ső darab hibáit, még akkor is, ha a megoldással nem tudunk egyetérteni. A jó témaválasz­tás, a jó formai érzék jó dráma írót ígér. Ezért nézünk érdek­lődéssel Thiery Árpád új da­rabjai elé. A kamaraszínház közepes elő­adásban hozta színre Thiery drámáját. Letenyei György AUGUSZTUS 20-AN KEZDŐDIK AZ IDEI VELENCEI FILMFESZTIVÁL Az idei velencei nemzetközi filmfesztivál augusztus 20-án kezdődik éf szeptember 3-ig tart. Ezt megelőzően július 13-a és 22-e között dokumentumfilmeket és művészeti filmeket mutatnak be s kitűztek egy híradófilm- pályázatot is. ŐRIÁS NŐK ÉS TÖRPE FÉRFIAK KERESTETNEK Richard Fleischer amerikai rendező bibliai tárgyú filmjéhez óriási termetű amazonokat és törpe férfiakat keres. Ilyen sta­tisztákra van szükségé a- római cirkuszi jelenetekhez, melyekben hatalmas termetű nők harcol­nak törpe férfiakkal. Az ameri­kai rendező legalább egy méter nyoV—m 'tér megás nőket és egy méter húsz centiméternél nem magasabb férfiakat keres ezekhez a jelenetekhez. Egy csavargó vallomása Szelíd csavargásaimban szemrevettek a gyárkapuk, csalogattak, ígértek, vártak, hogy álmaim majd hazatalálnak és vassá tervezem a fogaim között zizzenő búzavirág-csillagot-------—* é s hosszú alkudozással idekötődtem e tájra, köszönést nyög a rozsdás vastelep, a munkássors erős gépei fogaskerék-markolással fordulni kényszerítenek, a szerszámok összeesküdtek értem, hogy az állandósággal kibékítsenek-----------­de nehéz, nehéz a hűség annak, ki felszisszenő daccal arra vár, hogy ne csak eszköz, munkaalkalom, de érző társam legyen a gyár, hogy ne fájjon, ha harmadolják napjainkat a bélyegzőórák-------— s zelíd csavargásaimért ne vessetek meg emberek, szemreveszem a gyárkapuk ígéreteit s a lehetőségek értékeit mérem, sürgetem a munka fönséges perceit, amikor a nyolcórányi szükségszerűség a hites értelemmel kurtábbra öl elkezlk. "«NAGY S ÁAUlOIk Cgányi László: A fiatal Babits „Hajnalka volt az édesanyám...“ Pontosabban Kelemen Auróra, aki — mint Babits önéletrajzi fel­jegyzéseiből tudjuk — Mihály fia születésé előtti estén mustos tö­köt evett. Mihályt még három testvér követte. István, aki túlél­te az egész családot. Olga. aki csecsemőkorában meghalt és An­géla. a szekszárdi számtan tanár­nő. aki egy Kiss István nevű tiszt­viselőnek lett. a felesége. Angéla negyven éves korában halt meg, épp úgy rákban, mint apja. vagy Mihály bátyja. A Babitsok a XVIII. század for­dulóján telepedtek le Szekszár- don. az első Babies Mihály (még cs-vel írta a nevét), aki itt vert gyökeret, megyei orvos volt. maid a ma is meglévő Ferenc kórház igazgatója. Orvosi gyakorlatával rendkívül nagy vagyont szerzett, s jellemző társadalmi helyzetére, hogy Mihály fiát a nagyhatalmú báró Augusz Antal. Liszt Ferenc barátja és vendéglátója tartotta a keresztvíz alá. Tizenöt gyermeke közül ez a Mihály maradt SZek- szárdon. ahol megyei főlevéltár- nok és főpénztárnok volt. fia pe­dig. a Mihályok egymást követő sorrendiében a negyedik, a költő apia. pesti egyetemi tanulmányai után «mikor evatrn verseket is írt. 1876-ban itt lett törvényszéki bíró. A Babits-ág a város vagyonos osztályához tartozott, bár az or­vos-nagyapa roppant gazdagsága meglehetősen szétaprózódott a ti­zenöt örökös között. Az anyai ág semmiben sem maradt el a Ba- bitsoktói': nagyprépost, kanonok, káptalani számtartó volt a család­ban. Kelemen József pedig. Ba­bits anyai nagyapja. Szekszárdon volt törvényszéki bíró. Az irodal­mi érdeklődés sem hiányzott: az anyai nagyanya, név szerint Ha- mulvák Teréz verseket írt. egy időben Batsányival levelezett. Kelemen Mihálynak, a kanonok- nagybácsi öccsének pedig, akinél diák korában Pécsett Babits la­kott. hatalmas könyvtára volt, sőt népdalokat is gyűjtött. Könyv­tárának több értékes darabját ké­sőbb Babits kapta meg. Az apa. akit időközben Pécsre helyeztek. 1898-ban hirtelen meg­halt. s az anya. az ötödik gimna­zista Mihályt Pécsett hagyva. Ist­vánnal és Angélával visszaköltö­zött Szekszárdra. a Séd patai:' melletti házba. Ezzel a három Ba- bits-gverék nevelését teljesen a Kelemen-család vette át. ponto­sabban a Kelemen-család három nőtagja ‘ irányította nevelésüket. Az sem közömbös, hogy a három nő egészen különböző jellemű és vérmérsékletű volt. s legfeljebb a Kelemenek családi gőgje volt bennük közös. A leghatározottabb egyéniség az anyai nagyanya. Ke­lemen József törvényszéki bíró felesége. Rácz Vicentzia. a Halál­fiai energikus Cenci nénije. Ke­mény. nagyhangú öregasszony volt. nemcsak a család esze. ha­nem irányítója is, aki tűzön-vízen keresztülvitte akaratát, ö intézte a család gazdasági ügyeit, ő mű­veltette a tekintélyes szőlőt, amely a kálomista templom feletti dom­boktól az Előhegyig húzódott. A család hatalmát és rangiát tulaj­donképpen ez a szőlő adta meg, ez volt a biztos bázis, a gazdag­ság igazi forrása, s bármi történt is a családban. Cenci nénire és a szőlőre mindig lehetett számíta­ni. Az anya. akiről a szemtanúk azt mondják, hogy fiatal korában csúnya, kedvetlen asszony volt, ébp ellenkezője Cenci néninek. Finnyás, kényeskedő. állandóan beteges, amiért férje többször is panaszkodott rá leveleiben. In­kább hipochonder volt. mint iga­zi beteg: az orvosok, akik annak ideién kezelték, egyetlen komo­lyabb betegségére sem emlékez­nek. ‘ bár állandóan gyógykezel- tétte magát. Még férje életében Vihnvén üdült hosszabb ideig, ké- *«őbb pedig a szekszárdi orvosok voltak a Babits-ház gyakori ven« dégei. Élt a Babits-házban még egy nő. Auróra húga. Kelemen Ilona, akit Nennének becéztek. Ha Cen­ci néni a hajthatatlan akaratot, Babitsné az ernyedt közönyt tes­tesítette meg. Kelemen Ilona volt a szelíd beletörődés, az a bizonyos ..szegény rokon”, akit eltartanak, s ha rangban a családhoz tarto­zott is. a valóságban a cselédek­hez állt közelebb. A sors iróniája, hogy halálos betegsége idején már csak Auróra nővére élt. s neki kellett ápolnia és eltemetnie hú­gát. Három nő. három ellentétes iellem — ezek formálták a fiatal és természettől fogva alkalmazko­dó Babitsot. Persze, a Kelemen­család férfitagjainak magatartása sem közömbös: valamennyien jó- állású. tiszteletet parancsoló dzsentrik, s nem felesleges hozzá­tennünk. amit a kortársak egy­öntetűen vallanak róluk: fösvény* fukar emberek hírében álltak. De a férfiak mögött ott volt harsá­nyan és konok kitartással. Cenci néni. éppen úgy. mint a Halál- fiaiban. Gőgös, rátarti emberek voltak, s Babits tőlük tanulta azt az osztályöntudatot, amely élete végéig elkísérte, A ..kedélybeteg, árva nő”, ahogy Babits anyját jellemezte, jutott természetesen a legfontosabb sze­rephez: az ő hatása volt a legje­lentősebb a fiatal Babitsra. A két másik gyerek szabályos polgári karriert csinált, István a várme­gyei ranglistán a főjegyzőségig vitte. Angéla, aki csak későn, jó­val a harmincon túl ment férj­hez. számtant tanított a szekszár­di polgári iskolában. Mihály művészpályája a kaland izgalmát jelentette, mért lehetett-e szabály­talanabb. eltérőbb a megszo­kottól. mint az. hogy a gazdag Babits-fiú verseket ír? S Babits talán ebből a kalandból akart va­lamit anyjára sugározni, amikor a Halálfiai Nelliiét. anyja pontos mását, megszöktette Hintásy ügy­véddel. amiért — tekintve, hogy Szekszárdon mindenki felismerte a regény valamennyi hősét — az utószóban magyarázkodnia is kellett. A verseifet természetesen sen­ki nem olvasta Szekszárdon, bár Török Sophietól tudjuk, hogy mindig aggódva leste írásainak szekszárdi visszhangját, s egy ki­csit hírnevét is azzal mérte, hogy mit szólnak hozzá az otthoniak. Szekszárd azonban tudomást sem vett Babitsról, s ahogy a kortár­sak visszaemlékezéseiből kitűnik* általában a családot sem szeret­ték. Pedig a harmincas évek után már megfogyatkozott a régi va­gyon. megkopott az egykori te­kintély. Babitsnénak csak költő-fia hír­neve adhatott elégtételt, s min­dent meg is tett azért, hogy Szek­szárdon is elismerjék ..Misiké- jét”. 1935 körül a nőegyletben egy Babits-estet rendezett, ami azonban szánalmas kudarcba fulladt. Kiderült, hogy a szek­szárdi úri osztályt igazán nem ér­dekli Babits: a teremben jófor­mán csak iskolás lányok voltak* s amikor Babits éneklő hangján egy véget érni nem akaró tanul­mányt olvasott fel. a lányok zseb­kendőjükbe fojtották kirobbanó nevetésüket. Nagyon valószínű, hogy Babits­né maga is csak fia hírnevét lát­ta. de költői értékét nem ismerte* hisz amint egykori ismerősei be­szélik. irodalmi tájékozottsága alig terjedt túl saját fia művein. Nem is csodálkozhatunk ezen. A2 öreg. magára maradt Kelemen Aurórának végül nem maradt más az életből, csak Mihály fia avenged szeretete. s a sors úgy hozta, hogy neki, a Babits- ház e!k'«"estetett asszonyának a legtöbbet kellett megtennie, amit esv anya megtehet, el is temette a fiát,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom